A kanadai Nova Scotia tartományban a JD Composites céget vezető Joel German és társa, David Saulnier három hálószobás házat épített több mint hatszázezer műanyag vizespalackból. A kilátás a Meteghan folyóra már csak hab a tortán.
Az újrahasznosítás során a vizespalackokat felaprítják és felhevítik, az így kapott anyagot aztán egy tartályba helyezik, ahol különböző gázokkal kezelik és habbá olvasztják a műanyagot. Mikor lehűl, a hab rendkívül tartóssá válik, nem rohad, nem penészedik. Ezt az eljárást egy különálló cég, az ontariói Armacell végzi. Ezekből a polietilén-tereftalát (PET) panelekből alkotta meg German és Saulnier a környezetbarát ház 15 centiméter vastag falait.
Azon kívül, hogy a ház építéséhez eldobható műanyag hulladékot használnak, amely máskülönben a szeméttelepen, vagy az óceánban végezné, az új alapanyag képes arra is, hogy ellenálljon a lehető legrosszabb időjárásnak, amivel a jó öreg anyatermészet megkínálhatja. A megkeményedett habot vékony üvegszálas réteg borítja kívül és belül, amelyre UV-álló festéket visznek fel, hogy megvédje a napfénytől.
„Az épület roppant biztonságos, nem szivárognak belőle gázok vagy egyéb vegyszerek, és minden tűzvédelmi előírásnak megfelelt” – mesélte German az amerikai Forbesnak. A támfalak teherbírását a betonéhoz lehet hasonlítani, az anyag alacsony súlyához képest nagyon erős, jól bírja a terhelést.
A CBC helyi hírügynökség szerint mindössze négy nagyobb vállalat használ a világon ilyen alapanyagot, és German cége az egyetlen, aki ilyen módon épít. Az építkezés megkezdése előtt egy mintapanel szélcsatornás teszten esett át, hogy kiderüljön, mennyit is bír. Az eredmény: akár 524 km/h sebességű szélnek is ellenáll, amely egy ötös fokozatú hurrikán kétszerese.
A JD Composites eladásra kínálná a házat, ha pedig nem találnak vevőt, kiadják az Airbnb oldalán. A hirdetést érdemes megtekinteni – akár virtuális séta keretei közt – a Press Realty ingatlaniroda oldalán, mert mind a ház, mind az elhelyezkedése gyönyörű.
„A házat 490 ezer dollárért (145 millió forintért) áruljuk, látunk rá esélyt, hogy elkel, de mivel ez az első ilyen házunk, akár bérbe is adnánk, hogy folytathassuk a tesztelést és lássuk, hogyan bírja a négy évszakot – mondja German. – A tervünk, hogy befektetési tőke bevonásával további otthonokat építsünk. A másik lehetőség, hogy licencszerződéses partnerséget alakítunk ki és képzést indítunk a technológia felhasználásáról, ahol a nyers állapotú habpaneleket is mi biztosítjuk. Szilárd meggyőződésünk, hogy az ötletnek sikere lesz.”
Az újrahasznosítás során a vizespalackokat felaprítják és felhevítik, az így kapott anyagot aztán egy tartályba helyezik, ahol különböző gázokkal kezelik és habbá olvasztják a műanyagot. Mikor lehűl, a hab rendkívül tartóssá válik, nem rohad, nem penészedik. Ezt az eljárást egy különálló cég, az ontariói Armacell végzi. Ezekből a polietilén-tereftalát (PET) panelekből alkotta meg German és Saulnier a környezetbarát ház 15 centiméter vastag falait.
Azon kívül, hogy a ház építéséhez eldobható műanyag hulladékot használnak, amely máskülönben a szeméttelepen, vagy az óceánban végezné, az új alapanyag képes arra is, hogy ellenálljon a lehető legrosszabb időjárásnak, amivel a jó öreg anyatermészet megkínálhatja. A megkeményedett habot vékony üvegszálas réteg borítja kívül és belül, amelyre UV-álló festéket visznek fel, hogy megvédje a napfénytől.
„Az épület roppant biztonságos, nem szivárognak belőle gázok vagy egyéb vegyszerek, és minden tűzvédelmi előírásnak megfelelt” – mesélte German az amerikai Forbesnak. A támfalak teherbírását a betonéhoz lehet hasonlítani, az anyag alacsony súlyához képest nagyon erős, jól bírja a terhelést.
A CBC helyi hírügynökség szerint mindössze négy nagyobb vállalat használ a világon ilyen alapanyagot, és German cége az egyetlen, aki ilyen módon épít. Az építkezés megkezdése előtt egy mintapanel szélcsatornás teszten esett át, hogy kiderüljön, mennyit is bír. Az eredmény: akár 524 km/h sebességű szélnek is ellenáll, amely egy ötös fokozatú hurrikán kétszerese.
A JD Composites eladásra kínálná a házat, ha pedig nem találnak vevőt, kiadják az Airbnb oldalán. A hirdetést érdemes megtekinteni – akár virtuális séta keretei közt – a Press Realty ingatlaniroda oldalán, mert mind a ház, mind az elhelyezkedése gyönyörű.
„A házat 490 ezer dollárért (145 millió forintért) áruljuk, látunk rá esélyt, hogy elkel, de mivel ez az első ilyen házunk, akár bérbe is adnánk, hogy folytathassuk a tesztelést és lássuk, hogyan bírja a négy évszakot – mondja German. – A tervünk, hogy befektetési tőke bevonásával további otthonokat építsünk. A másik lehetőség, hogy licencszerződéses partnerséget alakítunk ki és képzést indítunk a technológia felhasználásáról, ahol a nyers állapotú habpaneleket is mi biztosítjuk. Szilárd meggyőződésünk, hogy az ötletnek sikere lesz.”
. miért nem lehet magát a házat berakni a cikkhez? Minek rakott bele az író egy ilyen tervező programok által kreált házat? Sose fogom megérteni az ilyen cikk írókat.
