Sávlezárás, sáveltolás: alagútépítési munkák miatt hamarosan tartós forgalomkorlátozás, és valószínűleg azzal együtt tartós dugó várható az Erzsébet híd pesti hídfőjénél. Minimum kilenc hónapra lezárják a híd felhajtó oldalának két szélső sávját, mert földkitermelés indul a Piarista Rend tulajdonában álló Szabad sajtó útja 2-4. számú épület – ahol korábban az ELTE bölcsészkara működött – melletti útszakaszon.
A nagyszabású építkezés része a Főtáv Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. „fővárosi hőgyűrű” projektjének, amelynek nyomai az Erzsébet híd budai oldalán hatalmas munkagödrök formájában már jól láthatóvá váltak.
Fotó: Marjai János/24.hu
A Főtáv június végén jelentette be, hogy megkezdődtek a hőgyűrű kivitelezési munkálatai, amit csaknem 5 milliárd forintos költséggel uniós és saját forrásból finanszíroznak. A fővárosi önkormányzat cége az Erzsébet híd alján viszi át a távhővezetéket Budáról Pestre, és elsőként a Főpolgármesteri Hivatal Városház utcai épületét kapcsolja be a rendszerbe.
Az építkezésről eddig csak annyi volt tudható, hogy az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, illetve a Városház utcánál egy-egy nagy szerelőakna épül, amelyeket egy különleges eljárással készített földalatti közműalagút köt majd össze. Ennek elvileg pont az volt a célja, hogy ezen a hosszú szakaszon ne kelljen útburkolatot bontani és forgalmi korlátozást bevezetni.
A különleges eljárás valójában azt jelenti, hogy a pesti belváros alatt egy közel három méter átmérőjű közműalagutat építenek ki, a metróépítéséhez hasonló technológiával.
A Városházáig tartó 800 méteres szakaszon egy kisebb fúrópajzs alakítja majd ki az alagutat. A felszínen, a Szabad sajtó útján pedig egy több emelet magas résfalazó gép dolgozik majd, innen viszik teherautókon a kitermelt földet.
Emiatt kell lezárni két sávot a forgalmas úton, de a munkák idejére nagyrészt lezárják az út túloldalán lévő Március 15. teret is.
Fotó: Marjai János/24.hu
A munkálatok miatt az egyik környékbeli üzlet tulajdonosa próbált reklamálni, és igyekezett kideríteni, hogyan kaphatott építési engedélyt a projekt, amelynek részeként közvetlenül a piaristák épülete mellett nyitnak meg egy több mint 20 méter mély aknát.
A reklamáció során kiderült, hogy a cég álláspontja szerint távhővezeték-építésnél még egy ilyen méretű beruházás esetében sem szükséges az építési engedély megszerzése.
Bár más közművek építésénél a kezdés és a használatba vétel előtt is külön engedély kell, a távhőre vonatkozó szabályok az állami és az önkormányzati területen zajló beruházások esetében ezt nem írják elő. Információink szerint a jogértelmezésben hasonló véleményt fogalmazott meg a kormányhivatal is.
Spirk József
A nagyszabású építkezés része a Főtáv Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. „fővárosi hőgyűrű” projektjének, amelynek nyomai az Erzsébet híd budai oldalán hatalmas munkagödrök formájában már jól láthatóvá váltak.
Fotó: Marjai János/24.hu
A Főtáv június végén jelentette be, hogy megkezdődtek a hőgyűrű kivitelezési munkálatai, amit csaknem 5 milliárd forintos költséggel uniós és saját forrásból finanszíroznak. A fővárosi önkormányzat cége az Erzsébet híd alján viszi át a távhővezetéket Budáról Pestre, és elsőként a Főpolgármesteri Hivatal Városház utcai épületét kapcsolja be a rendszerbe.
Az építkezésről eddig csak annyi volt tudható, hogy az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, illetve a Városház utcánál egy-egy nagy szerelőakna épül, amelyeket egy különleges eljárással készített földalatti közműalagút köt majd össze. Ennek elvileg pont az volt a célja, hogy ezen a hosszú szakaszon ne kelljen útburkolatot bontani és forgalmi korlátozást bevezetni.
A különleges eljárás valójában azt jelenti, hogy a pesti belváros alatt egy közel három méter átmérőjű közműalagutat építenek ki, a metróépítéséhez hasonló technológiával.
A Városházáig tartó 800 méteres szakaszon egy kisebb fúrópajzs alakítja majd ki az alagutat. A felszínen, a Szabad sajtó útján pedig egy több emelet magas résfalazó gép dolgozik majd, innen viszik teherautókon a kitermelt földet.
Emiatt kell lezárni két sávot a forgalmas úton, de a munkák idejére nagyrészt lezárják az út túloldalán lévő Március 15. teret is.
Fotó: Marjai János/24.hu
A munkálatok miatt az egyik környékbeli üzlet tulajdonosa próbált reklamálni, és igyekezett kideríteni, hogyan kaphatott építési engedélyt a projekt, amelynek részeként közvetlenül a piaristák épülete mellett nyitnak meg egy több mint 20 méter mély aknát.
A reklamáció során kiderült, hogy a cég álláspontja szerint távhővezeték-építésnél még egy ilyen méretű beruházás esetében sem szükséges az építési engedély megszerzése.
Bár más közművek építésénél a kezdés és a használatba vétel előtt is külön engedély kell, a távhőre vonatkozó szabályok az állami és az önkormányzati területen zajló beruházások esetében ezt nem írják elő. Információink szerint a jogértelmezésben hasonló véleményt fogalmazott meg a kormányhivatal is.
Spirk József
