A "gombaformájú" sziklaszigetekre - Mikor indulunk?

Georgina Bojana

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
A Csendes-óceánból, a Fülöp-szigetektől nyugatra zöld növényzettel borított, több száz gombaformájú, sziklasziget emelkedik ki. Látványuk lenyűgöző, nagy részük teljesen lakatlan :)
Palau, igazi földi paradicsom, amely közel 250 szigetéből mindössze 12 lakott, ezen osztozik a nagyjából 21 ezer lakó. Érdekesség viszont, hogy legismertebb nevezetességei pont a lakatlan területei, ezek együttesen a Rock Islands elnevezést kapták. Az óceánból kiemelkedő sziklaszigetek mészkőképződmények, amelyeket az erózió alakított gombaformájúra. Összesen 47 négyzetkilométert foglalnak el és a legmagasabb pontjuk is mindössze 200 méter. A szigetek egy részéhez fehér homokos tengerpart is társul, itt lehetőségük van a turistáknak napozni, de varázslatos élményt jelenthet a búvárkodás is, amely során megcsodálhatják az óceán pazar élővilágát.





Egy sziklasziget - közelről:



Varázslatos látvány, s a tömegek? - Sehun, itt lehetne meditálni :o


Elképesztően mesés :hurra:



Itt, ezen a szigeten is verhetnénk sátrat :cool:


Itt még alagút is van?! Át is kukucskálhatunk!


Fotók: amusingplanet.com, wired.co.uk
 

Georgina Bojana

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
A Csendes-óceánból, a Fülöp-szigetektől nyugatra zöld növényzettel borított, több száz gombaformájú, sziklasziget emelkedik ki. Látványuk lenyűgöző, nagy részük teljesen lakatlan :)
Palau, igazi földi paradicsom, amely közel 250 szigetéből mindössze 12 lakott, ezen osztozik a nagyjából 21 ezer lakó. Érdekesség viszont, hogy legismertebb nevezetességei pont a lakatlan területei, ezek együttesen a Rock Islands elnevezést kapták. Az óceánból kiemelkedő sziklaszigetek mészkőképződmények, amelyeket az erózió alakított gombaformájúra. Összesen 47 négyzetkilométert foglalnak el és a legmagasabb pontjuk is mindössze 200 méter. A szigetek egy részéhez fehér homokos tengerpart is társul, itt lehetőségük van a turistáknak napozni, de varázslatos élményt jelenthet a búvárkodás is, amely során megcsodálhatják az óceán pazar élővilágát.





Egy sziklasziget - közelről:



Varázslatos látvány, s a tömegek? - Sehun, itt lehetne meditálni :o


Elképesztően mesés :hurra:



Itt, ezen a szigeten is verhetnénk sátrat :cool:


Itt még alagút is van?! Át is kukucskálhatunk!


Fotók: amusingplanet.com, wired.co.uk
*
Nohát, nohát, el vagyok keseredve... Nincs jelentkező, hogy mikor indul(hat)nánk?!
:hurra:
G.B.
 

Georgina Bojana

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Az a baj ezekkel Georgina, hogy elég bozótosnak látszanak és lehetnek rajta már csúszómászó lakók, akik kellemetlenkedhetnének. :)
*
Kedves TücsökTímea,
erre látod nem is gondoltam. Akkor én is csak repülőgépről nézegetem... Ott nem fenyeget(het)nek ilyen csúszós-mászós állatkák...
Igaz, az alábbi fotón, még a gyík is kinevet mindkettőnket, hogy ennyire félünk tőle.

G.B.
 

TücsökTímea

Állandó Tag
*
Kedves TücsökTímea,
erre látod nem is gondoltam. Akkor én is csak repülőgépről nézegetem... Ott nem fenyeget(het)nek ilyen csúszós-mászós állatkák...
Igaz, az alábbi fotón, még a gyík is kinevet mindkettőnket, hogy ennyire félünk tőle.

G.B.
Kedves Georgina
Talán Bear Gryllsnek volt egy filmje a kígyók szigetéről? Azóta fenntartásaim vannak az ilyen kis szigetekkel :D
 

Georgina Bojana

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Kedves Georgina
Talán Bear Gryllsnek volt egy filmje a kígyók szigetéről? Azóta fenntartásaim vannak az ilyen kis szigetekkel :D
*
Nagyon is megértem.
Igaz, az itt leírtakat most elképzelhetetlennek tartod, pedig nem mese, igaz a történetem.
Tavaly nyáron történt, a kertünkben a kerítés tövében régi tetőcserepek voltak felsorakoztatva. A tetőcserepek alatt/között egy aprócska zöld gyíkocska otthonra talált. Magam sem hittem, amikor azt láttam, hogy "betalpalt" a konyhánkba, fel a tornác egyetlen lépcsőjén, máig nem tudom, hogyan tornázta fel magát és rendületlenül beindult a szobába. Ott van a kutyámnak a "fészke", párnája, s a gyíkocska beleült a közepébe. Röfi kuttty, kint bóklászott, csendben figyeltem a szoba ajtajából mi lesz tovább? Közben kivettem a hűtőből a párizsit és két szeletet levágtam belőle. Egyiket nagyon felapítottam, a másikat kevésbé. Lassú, de biztos léptekkel a kutya-birodalomhoz közelítettem. Gyíkocska kinyújtotta a nyakát és figyelt. Fejecskéjét egyik oldalra billentve. Lassan letettem a nagyon apróra vágott párizsi darabkákat, amit előzőleg egy szalvétára tettem. A gyíkocska nézte, nézte, de azt is, ahogyan távolodom. Majd megkóstolta és pár pillanat múlva üres volt a szalvéta.
Közben Röffff kutya megérkezett és leült. Gülü szemeivel csak lesett ki a fejéből és nem értette a helyzetet. A gyíkocska nem tágított. Röfff megelégelte, majd ugatni kezdett. Gyíkocska akkor sem moccant. No gondoltam, tennem kell bármit is. Nagyméretű (békebeli) vaslemezből készült szemétlapáttal közeledtem és egy kisebb seprűvel, rásegítettem a gyíkocskát a lapátra. Lehajolva, óvatosan "utaztattam" a tornácunk lépcsőjéhez. Ő ezt természetesnek véve, alig akart a lapátról lemászni, a kis seprűvel, óvatosan le kellett tolnom.
Másnap ismét megjelent a gyíkocska, s ez történt kb. két héten át.
Szinte már vártam.
Röfff folyamatosan tanácstalan volt, nem tudta, milyen állat ez.
Két hét után hiába vártam a már előre felaprózott párizsival, nem tudom azóta sem merre lehet. No ez a kedves, barátságos kis gyík - a bátorságáért - megszerette magát. Ezt nehezen vallom be, igaz, megsimogatni nem volna rá kedvem, de tény, hogy aranyos volt.
G.B.

A diófa alatti fűben könnyen elbújhat a kis párizsit szerető gyíkocska...
 

TücsökTímea

Állandó Tag
*
Nagyon is megértem.
Igaz, az itt leírtakat most elképzelhetetlennek tartod, pedig nem mese, igaz a történetem.
Tavaly nyáron történt, a kertünkben a kerítés tövében régi tetőcserepek voltak felsorakoztatva. A tetőcserepek alatt/között egy aprócska zöld gyíkocska otthonra talált. Magam sem hittem, amikor azt láttam, hogy "betalpalt" a konyhánkba, fel a tornác egyetlen lépcsőjén, máig nem tudom, hogyan tornázta fel magát és rendületlenül beindult a szobába. Ott van a kutyámnak a "fészke", párnája, s a gyíkocska beleült a közepébe. Röfi kuttty, kint bóklászott, csendben figyeltem a szoba ajtajából mi lesz tovább? Közben kivettem a hűtőből a párizsit és két szeletet levágtam belőle. Egyiket nagyon felapítottam, a másikat kevésbé. Lassú, de biztos léptekkel a kutya-birodalomhoz közelítettem. Gyíkocska kinyújtotta a nyakát és figyelt. Fejecskéjét egyik oldalra billentve. Lassan letettem a nagyon apróra vágott párizsi darabkákat, amit előzőleg egy szalvétára tettem. A gyíkocska nézte, nézte, de azt is, ahogyan távolodom. Majd megkóstolta és pár pillanat múlva üres volt a szalvéta.
Közben Röffff kutya megérkezett és leült. Gülü szemeivel csak lesett ki a fejéből és nem értette a helyzetet. A gyíkocska nem tágított. Röfff megelégelte, majd ugatni kezdett. Gyíkocska akkor sem moccant. No gondoltam, tennem kell bármit is. Nagyméretű (békebeli) vaslemezből készült szemétlapáttal közeledtem és egy kisebb seprűvel, rásegítettem a gyíkocskát a lapátra. Lehajolva, óvatosan "utaztattam" a tornácunk lépcsőjéhez. Ő ezt természetesnek véve, alig akart a lapátról lemászni, a kis seprűvel, óvatosan le kellett tolnom.
Másnap ismét megjelent a gyíkocska, s ez történt kb. két héten át.
Szinte már vártam.
Röfff folyamatosan tanácstalan volt, nem tudta, milyen állat ez.
Két hét után hiába vártam a már előre felaprózott párizsival, nem tudom azóta sem merre lehet. No ez a kedves, barátságos kis gyík - a bátorságáért - megszerette magát. Ezt nehezen vallom be, igaz, megsimogatni nem volna rá kedvem, de tény, hogy aranyos volt.
G.B.

A diófa alatti fűben könnyen elbújhat a kis párizsit szerető gyíkocska...
Aranyos :)
 
Oldal tetejére