Kína a tények elferdítésével, rágalmazással és a belügyeibe való beavatkozással vádolja a G7-országokat a háromnapos angliai G7-csúcstalálkozón elhangzottakra, illetve a zárónyilatkozatra reagálva.
Kína londoni nagykövetségének szóvivője adott ki közleményt, melyben az Egyesült Államok és „néhány más ország gonosz szándékairól” beszélt, amiért a G7-ek Hszincsiang, Hongkong és Tajvan miatt kritizálták Kínát. Emlékeztetőül: idén jelent meg például a BBC cikke arról, hogy Kína mesterséges intelligenciával erősítve figyeli meg Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területét. Június elején őrizetbe vették Hongkongban a Tienanmen téri vérengzés megemlékezésének szervezőjét (a demokratikus tüntetést 1989-ben verte szét a kommunista vezetésű kínai hadsereg, a megemlékezés azóta is tiltott Kínában), a Tajvan és Kína közti konfliktusban pedig már a háborúról is szó esett.
A dpa hírügynökség szerint a G7-ek zárónyilatkozatában az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Kanada, Franciaország, Olaszország és Japán kritikusabb volt Kínával szemben, mint bármikor korábban. A G7-ek ígéretük szerint fellépnek Peking igazságtalan kereskedelmi gyakorlata, az emberi jogok megsértése és a hongkongi demokrácia eltiprása ellen.
Minderre Kína azt reagálta, hogy „a csúcstalálkozó résztvevői tudomására hozták a világnak, hogy a politizálást szűk körben képzelik el a hatalmi politizálás hívei, és mesterségesen gerjesztik a konfrontációt és a megosztást, miközben együttműködésre volna szükség a világban a koronavírus-járvány és a klímaváltozás elleni küzdelemben és a gazdasági válságban”.
A csúcstalálkozó második napján is odaszólt Kína a G7-eseknek, ekkor azt nehezményezte, hogy a csúcson a G7-es országok vezetői elfogadtak egy olyan tervet, amivel felléphetnek a kínai „One Road – One Belt” (egy út, egy övezet) kereskedelmi-logisztikai fejlesztési elképzeléssel, más néven az Új Selyemút programmal szemben, amiben Kína pénzzel finanszírozott infrastrukturális beruházásokat több országban, de a kritikák szerint ezzel el is adósította azokat az országokat. „Már rég elmúltak azok az idők, amikor a globális döntéseket az országok egy kis csoportja diktálta” – fogalmaztak akkor.
A háromnapos csúcsot pénteken kezdték a délnyugat-angliai Cornwallban, Carbis Bay városában. Azóta elvben megállapodtak egy globális minimumadóról, konkrétan arról, hogy a multinacionális vállalatok nyeresége után legalább 15 százalékos társasági adót fognak behajtani. Abban is megállapodtak, hogy legalább egymilliárd adag koronavírus elleni védőoltást fognak szétosztani a fejletlenebb országok között. Az adagok felét az Egyesült Államok, 100 milliót pedig Nagy-Britannia fogja biztosítani. Boris Johnson brit miniszterelnök azt is mondta, felüdülés az új amerikai elnökkel együtt dolgozni.
Molnár Réka
Kína londoni nagykövetségének szóvivője adott ki közleményt, melyben az Egyesült Államok és „néhány más ország gonosz szándékairól” beszélt, amiért a G7-ek Hszincsiang, Hongkong és Tajvan miatt kritizálták Kínát. Emlékeztetőül: idén jelent meg például a BBC cikke arról, hogy Kína mesterséges intelligenciával erősítve figyeli meg Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területét. Június elején őrizetbe vették Hongkongban a Tienanmen téri vérengzés megemlékezésének szervezőjét (a demokratikus tüntetést 1989-ben verte szét a kommunista vezetésű kínai hadsereg, a megemlékezés azóta is tiltott Kínában), a Tajvan és Kína közti konfliktusban pedig már a háborúról is szó esett.
A dpa hírügynökség szerint a G7-ek zárónyilatkozatában az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Kanada, Franciaország, Olaszország és Japán kritikusabb volt Kínával szemben, mint bármikor korábban. A G7-ek ígéretük szerint fellépnek Peking igazságtalan kereskedelmi gyakorlata, az emberi jogok megsértése és a hongkongi demokrácia eltiprása ellen.
Minderre Kína azt reagálta, hogy „a csúcstalálkozó résztvevői tudomására hozták a világnak, hogy a politizálást szűk körben képzelik el a hatalmi politizálás hívei, és mesterségesen gerjesztik a konfrontációt és a megosztást, miközben együttműködésre volna szükség a világban a koronavírus-járvány és a klímaváltozás elleni küzdelemben és a gazdasági válságban”.
A csúcstalálkozó második napján is odaszólt Kína a G7-eseknek, ekkor azt nehezményezte, hogy a csúcson a G7-es országok vezetői elfogadtak egy olyan tervet, amivel felléphetnek a kínai „One Road – One Belt” (egy út, egy övezet) kereskedelmi-logisztikai fejlesztési elképzeléssel, más néven az Új Selyemút programmal szemben, amiben Kína pénzzel finanszírozott infrastrukturális beruházásokat több országban, de a kritikák szerint ezzel el is adósította azokat az országokat. „Már rég elmúltak azok az idők, amikor a globális döntéseket az országok egy kis csoportja diktálta” – fogalmaztak akkor.
A háromnapos csúcsot pénteken kezdték a délnyugat-angliai Cornwallban, Carbis Bay városában. Azóta elvben megállapodtak egy globális minimumadóról, konkrétan arról, hogy a multinacionális vállalatok nyeresége után legalább 15 százalékos társasági adót fognak behajtani. Abban is megállapodtak, hogy legalább egymilliárd adag koronavírus elleni védőoltást fognak szétosztani a fejletlenebb országok között. Az adagok felét az Egyesült Államok, 100 milliót pedig Nagy-Britannia fogja biztosítani. Boris Johnson brit miniszterelnök azt is mondta, felüdülés az új amerikai elnökkel együtt dolgozni.
Molnár Réka
