A NATO főtitkára bejelentette: mindenképpen elvárja, hogy Kanada növelje jelenlétét Európában, elsősorban a kontinens keleti régióiban és különösen a Fekete-tenger körül.
Jens Stoltenberg a kanadai közszolgálati televíziónak tette ezt a nyilatkozatot, amiután Justin Trudeau liberális kormánya bejelentette: tíz év alatt 70 százalékkal növeli a szövetségi kabinet a honvédelem költségvetését. Ez csaknem 33 milliárd dollár költségvetési ráfordítást jelent, mely összeget részben arra fordítanak, hogy 88 új vadászgépet, illetve 15 hadihajót szerezzenek be.
Stoltenberg elmondta, hogy szükség van egy nagyobb kanadai jelenlétre Európában. Az egyik feladat ami Kanadára hárulna az a légi járőrözés lenne, elsősorban a Fekete-tenger térségében.
Jonathan Vance, a kanadai honvédelem kabinet vezetője megerősítette, hogy a megemelt szövetségi költségvetési ráfordítás azért teszi lehetővé a NATO-ban való szerepvállalás növelését, mert a honvédelemnek pont a leginkább releváns képességeit fejleszti. Vance hozzátette, hogy Kanadára hosszú távon is számíthat a NATO és a mostani feljesztések a jövő kihívásaira készítik fel az országot.
Harjit Sajjan, Kanada honvédelmi minisztere e hónapban látogat el Lettországba, ahol az ott szolgáló kanadai katonákkal fog találkozni. A kanadai jelenlét Lettországban az egyre erősődő orosz agresszió miatt vált fontossá. Stoltenberg elmondta, hogy az orosz viszony két pillére épül: a honvédelemre és a dialógusra. A NATO nem akar egy új hidegháborút és elismeri azt a tagadhatatlan tényt, hogy Oroszország a jövőben is egy erős szereplő lesz Európa keleti határain.
Először Kanada külügyminisztere - Chrystia Freeland -- jelentette be, hogy Kanada egy vezető szerept kíván betölteni a világporondon, miután egyre inkább azt láthatjuk, hogy az Egyesült Államok befelé fordul. "A barátunk és szövetségesünk megkérdőjelezi globális vezető szerepének értékét. Éppen ezért is fontos, hogy Kanada kijelölje saját szuverén irányát"--mondta Freeland.
Christopher Adam
Jens Stoltenberg a kanadai közszolgálati televíziónak tette ezt a nyilatkozatot, amiután Justin Trudeau liberális kormánya bejelentette: tíz év alatt 70 százalékkal növeli a szövetségi kabinet a honvédelem költségvetését. Ez csaknem 33 milliárd dollár költségvetési ráfordítást jelent, mely összeget részben arra fordítanak, hogy 88 új vadászgépet, illetve 15 hadihajót szerezzenek be.
Stoltenberg elmondta, hogy szükség van egy nagyobb kanadai jelenlétre Európában. Az egyik feladat ami Kanadára hárulna az a légi járőrözés lenne, elsősorban a Fekete-tenger térségében.
Jonathan Vance, a kanadai honvédelem kabinet vezetője megerősítette, hogy a megemelt szövetségi költségvetési ráfordítás azért teszi lehetővé a NATO-ban való szerepvállalás növelését, mert a honvédelemnek pont a leginkább releváns képességeit fejleszti. Vance hozzátette, hogy Kanadára hosszú távon is számíthat a NATO és a mostani feljesztések a jövő kihívásaira készítik fel az országot.
Harjit Sajjan, Kanada honvédelmi minisztere e hónapban látogat el Lettországba, ahol az ott szolgáló kanadai katonákkal fog találkozni. A kanadai jelenlét Lettországban az egyre erősődő orosz agresszió miatt vált fontossá. Stoltenberg elmondta, hogy az orosz viszony két pillére épül: a honvédelemre és a dialógusra. A NATO nem akar egy új hidegháborút és elismeri azt a tagadhatatlan tényt, hogy Oroszország a jövőben is egy erős szereplő lesz Európa keleti határain.
Először Kanada külügyminisztere - Chrystia Freeland -- jelentette be, hogy Kanada egy vezető szerept kíván betölteni a világporondon, miután egyre inkább azt láthatjuk, hogy az Egyesült Államok befelé fordul. "A barátunk és szövetségesünk megkérdőjelezi globális vezető szerepének értékét. Éppen ezért is fontos, hogy Kanada kijelölje saját szuverén irányát"--mondta Freeland.
Christopher Adam
