A kimérák átléptek a mitológiából a való életbe

Kialakíthatók-e emberszerű tulajdonságok állatokon? Megtermékenyíthető-e emberi petesejt egy állat szervezetében? Hogyan gondolkodna egy majom emberi idegsejtekből felépülő aggyal? Ezek a témák most már kiléptek a tudományos-fantasztikus művek világából, és valós problémákat vetnek fel az ilyen jellegű kísérletek.

A Kiméra (Khimaira) eredetileg a görög mitológiában szereplő szörnyalak. Homérosz így festette le az Iliászban: "kecske középütt, sárkány hátul, elöl meg oroszlán, / s torkából lobogó tűz lángját fujta riasztón". Később a kiméra szó használata általánosan elterjedt a különböző állatokból, illetve állatokból és emberekből összegyúrt képzeletbeli lények elnevezésére.
A biológiában a kiméra olyan egyed, amelyet két vagy több egyedtől származó, genetikailag eltérő sejtek alkotnak, és ezek a sejtek megtartják a saját genetikai jellegüket. Az emberi kimérák esetében ez lehet két különböző emberi génállomány (ember-ember kiméra), de lehet emberi-állati génállomány is (ember-állat kiméra).

A kimérák nem azonosak a hibridekkel. A hibrid két különböző fajhoz tartozó szülőktől származó egyed, amely úgy jön létre, hogy két állatfaj hím- és női ivarsejtje olvad össze egymással.A kimérákat viszont a kutatók úgy hozzák létre, hogy néhány sejtes, embrionális korban kicserélnek sejteket más fajból származó sejtekre, így "genetikailag mozaikos" élőlényt kapnak. Míg tehát a kimérának két különböző génállományú sejtjei vannak, addig a hibrid sejtjei a megtermékenyüléssel előálló egynemű génállománnyal rendelkeznek.

A köztudatban - a mitológiának és horrorfilmeknek köszönhetően - ijesztő kép él az ember-állat kimérákról. Sokak lelki szemei előtt valamilyen emberfejű, majom- vagy kutyatestű szörnyalak, esetleg valamilyen emberi aggyal gondolkodó torzszülött jelenik meg e szó hallatán. Ezért nagyon sokan eleve elutasítják az ember-állat kimérákkal kapcsolatos kísérleteket, pedig ezek - megfelelően szabályozva - igen hasznosak lehetnek, illetve már eddig is igen hasznosak voltak az orvostudomány számára.

Az állat-ember kimérák jelentősége​

Már régóta "járkálnak köztünk" ember-ember, sőt ember-állat kimérák. A szervátültetésen, vérátömlesztésen átesett emberek ugyanis mind kimérák, hiszen idegen génállományú anyag található a szervezetükben. A leggyakoribb ember-állat kimérák közé pedig azok az emberek tartoznak, akiknek szívébe sertésszívbillentyűt ültettek.

20210606lr8007136-ricciarini-grecia-abcdef-vase.jpg


Kimérát ábrázoló görög vázaForrás: Leemage via AFP

Az állat-ember kimérákat (tágabb értelemben fogalmazva az emberi anyagot, tehát emberi sejteket vagy géneket tartalmazó állatokat) már a tudomány számos területén használják, az idegtudománytól és a szaporodásbiológiától kezdve az immunológiáig. Segítségükkel tanulmányozzák az olyan emberi biológiai funkciókat vagy betegségeket, amelyeket nem lehet pontosan modellezni sejttenyészetekben vagy számítógépes szimulációval. Ezeket használják olyan esetekben, amikor emberen végzett kísérletek nem kivitelezhetők, vagy etikátlannak tekintik azokat.

Az állat-ember kimérák alkalmazásának példái közé tartoznak azok az emberi géneket tartalmazó egerek, amelyeket számos betegség - például neurológiai kórképek, csontritkulás, szívbetegség, daganatos betegségek - vizsgálatában használnak (úgynevezett modellállatok). Emberi géneket tartalmazó kecskéket használnak egy emberi fehérje (antitrombin) termelésére, amelyet a véralvadási zavarok kezelésében alkalmaznak. Emberi tumorszöveteket ültetnek egerekbe a rosszindulatú daganatok tanulmányozásához, és új gyógyszerek és gyógymódok kifejlesztéséhez. Patkányokba emberi őssejteket juttatnak be, így lehetőség nyílik az emberi agy károsodás utáni regenerációs képességének tanulmányozására. Emberi sejtekkel módosított immunrendszerű egereket használnak olyan betegségek vizsgálatára, mint például a HIV vagy a hepatitisz.

Jogi és etikai problémák​

A biológiai kimérák létrehozását a kezdetektől fogva élénk viták kísérik. Az előbb említett eljárások létjogosultságát ugyan senki sem kérdőjelezi meg, viszont a mai kifinomult biotechnológiai eljárások mellett már egészen különleges kimérák létrehozása is lehetővé vált. Pár éve például japán kutatók olyan egeret hoztak létre, amelynek működő hasnyálmirigye teljes egészében patkánysejtekből állt. Így könnyen elképzelhető, hogy hamarosan "készíthető lesz" például olyan majom, amelynek agyát emberi neuronok építik fel. Ez vajon úgy gondolkodna, mint egy ember? Ijesztő lehetőség, amely ugyan lehet, hogy hasznos lenne az orvosi kutatások szempontjából, de etikailag elfogadhatatlan,.
20210606chinahangzhoubrainmachine-interfaceexperiment-cn-ce-horizontal.jpg


Kínai kutatók azzal kísérleteznek, hogy a majom agyhullámai segítségével eszközöket mozgassonForrás: Xinhua via AFP/Han Chuanhao

Az Animals Containing Human Material (Emberi anyagot tartalmazó állatok) címet viselő tanulmány leírja, hogy a genetikai és az őssejt-technikák olyan fejlettek, hogy hamarosan lehetővé teszik az ilyen bonyolult ember-állat lények létrehozását, viszont eddig egyetlen ország sem dolgozott ki az ehhez hasonló kísérleteket szabályozó irányelveket. A tanulmány sürgeti a kérdéskör mielőbbi rendezését.

A szerzők különösen három területen tartják fontosnak a szigorú szabályozás, akár tiltás bevezetését az emberi sejteknek vagy géneknek állatokba juttatásával kapcsolatban. Az állati agy olyan esetleges módosítása esetén, amely emberszerű agyfunkciókhoz vezet; azoknál a kísérleteknél, amely emberi petesejt megtermékenyítéséhez vagy emberi hímivarsejttel való megtermékenyítéshez vezethet egy állatban; és egy állat olyan módosításait, amely egyedi emberi tulajdonságoknak tekintett vonások - amilyenek az arcvonások, a bőrmintázat vagy a beszéd - kialakulásához vezethetnek az állatban.

2.jpg
 
A technológiai újítások után következik az ember.
Ki tudja mit hoz a jövő
Van egy sci-fi (több is) ami arról szól hogy az emberek a testi pusztulásuk közeledtével átmentették a szellemi dolgokat gépekbe.
 
A technológiai újítások után következik az ember.
Ki tudja mit hoz a jövő
Van egy sci-fi (több is) ami arról szól hogy az emberek a testi pusztulásuk közeledtével átmentették a szellemi dolgokat gépekbe.
Eleg ha csak Scalzi nagyszeru regényfolyamára, az Öregek háborujára gondolsz...
 
exoskelett.jpg

"exoskeleton" tolókocsi helyett, egy kép amit a jövőben egyre gyakrabban fogunk látni.

Az állatvilág leg nagyobb törzse, az ízeltlábúak ilyen Exoskelett-tel rendelkeznek.
De más állattörzseket is mit a puhatestűek és "mohaállatok" (byrozoa) egy külsö-csontváz tart össze.

Hogy mit tartunk ma etikailag megengedettnek és mit nem az szerintem nem mond sokat a jövőről.
Még ma is vannak olyanok akik egy vérátömlesztés helyett inkább a halált válasszák.

De ez két különböző dolog.
- Mit tartunk a meglevő élet fenntartása érdekében erkölcsileg megengedettnek, vagy
- Mit tartunk megengedettnek egy uj élet létrehozása érdekében

Biztos vagyok benne, hogy mielőtt az utolsó magyar állampolgár lekapcsolja a villanyt,
- a pénisz-meghosszabbítás és a bevándorlók behívása nem hozza meg az eredményt
- a genetikát fogjuk segítségül hívni. :)
 
Utoljára módosítva:
Gondoljunk csak bele, hogy az 1960-as évek elején VI. Pál Pápa egy külön enciklikában - Humanae Vitae - protestált a mesterséges születésszabályozás és fogamzásgátlás használata ellen.

Az évtized végén, 1968-ban, azonban nagy dicséretek közepette fogadta az első szív átültetést végrehajtó sebészt Neethling Barnardot a Vatikánban, akiből hamar egy média-star lett.

Az én gimnazista osztálytársaim ennek ellenére meg voltak győződve, hogy "ezt nem fogja hagyni az Isten"
Úgy látszik mégis csak engedett a mennyei fazekasmester mert ma, csak Németországban, évente 100.000 nyitott sziv-operációt végeznek.

A félreértések elkerülése véget, én nem forszírozok semmi féle mesterséges beavatkozást az emberi életben, még a gyógyszereket is kerülöm, de ha eljön az ideje, hogy nem jövök ki nélkülük hát mindent megfogok tenni, hogy létezzek.

Most is hordom a maszkot ott ahol kell, pedig be vagyok oltva, anélkül, hogy Merkel-nek keleti vakcinát kellett volna beszereznie. A szörök az oromban nem nyujtanak elég védettséget ezért egy kiméra vagyok.

Semmi rosszindulat nincs abban amit a kihaló nemzetröl mondtam, vész esetén mindent megfognak tenni az emberek a tulélés érdekében.
 
Marokkóban nemrég egy mama 9 baby-t hozott a világra.
Egy 3-as vagy 4-es ikren meg sem lepődőt volna de amikor az ultrahangos vizsgálat 7-es ikreket mutatott
A szülésnél aztán talált az orvos még két mini-gyereket. Mind a 9 jól érzi magát.

Megjegyzem, már a 2-ös ikrek is csodának számítottak a mi gyerekkorunkba, orvos nélkül nem is volt lehetséges.



Mielőtt valakinek kisebbségi érzése kerekedne, nyilvánvaló, hogy mesterséges megtermékenyítésről lehetett szó.
 
Kialakíthatók-e emberszerű tulajdonságok állatokon? Megtermékenyíthető-e emberi petesejt egy állat szervezetében? Hogyan gondolkodna egy majom emberi idegsejtekből felépülő aggyal? Ezek a témák most már kiléptek a tudományos-fantasztikus művek világából, és valós problémákat vetnek fel az ilyen jellegű kísérletek.

A Kiméra (Khimaira) eredetileg a görög mitológiában szereplő szörnyalak. Homérosz így festette le az Iliászban: "kecske középütt, sárkány hátul, elöl meg oroszlán, / s torkából lobogó tűz lángját fujta riasztón". Később a kiméra szó használata általánosan elterjedt a különböző állatokból, illetve állatokból és emberekből összegyúrt képzeletbeli lények elnevezésére.
A biológiában a kiméra olyan egyed, amelyet két vagy több egyedtől származó, genetikailag eltérő sejtek alkotnak, és ezek a sejtek megtartják a saját genetikai jellegüket. Az emberi kimérák esetében ez lehet két különböző emberi génállomány (ember-ember kiméra), de lehet emberi-állati génállomány is (ember-állat kiméra).

A kimérák nem azonosak a hibridekkel. A hibrid két különböző fajhoz tartozó szülőktől származó egyed, amely úgy jön létre, hogy két állatfaj hím- és női ivarsejtje olvad össze egymással.A kimérákat viszont a kutatók úgy hozzák létre, hogy néhány sejtes, embrionális korban kicserélnek sejteket más fajból származó sejtekre, így "genetikailag mozaikos" élőlényt kapnak. Míg tehát a kimérának két különböző génállományú sejtjei vannak, addig a hibrid sejtjei a megtermékenyüléssel előálló egynemű génállománnyal rendelkeznek.

A köztudatban - a mitológiának és horrorfilmeknek köszönhetően - ijesztő kép él az ember-állat kimérákról. Sokak lelki szemei előtt valamilyen emberfejű, majom- vagy kutyatestű szörnyalak, esetleg valamilyen emberi aggyal gondolkodó torzszülött jelenik meg e szó hallatán. Ezért nagyon sokan eleve elutasítják az ember-állat kimérákkal kapcsolatos kísérleteket, pedig ezek - megfelelően szabályozva - igen hasznosak lehetnek, illetve már eddig is igen hasznosak voltak az orvostudomány számára.

Az állat-ember kimérák jelentősége​

Már régóta "járkálnak köztünk" ember-ember, sőt ember-állat kimérák. A szervátültetésen, vérátömlesztésen átesett emberek ugyanis mind kimérák, hiszen idegen génállományú anyag található a szervezetükben. A leggyakoribb ember-állat kimérák közé pedig azok az emberek tartoznak, akiknek szívébe sertésszívbillentyűt ültettek.

20210606lr8007136-ricciarini-grecia-abcdef-vase.jpg


Kimérát ábrázoló görög vázaForrás: Leemage via AFP

Az állat-ember kimérákat (tágabb értelemben fogalmazva az emberi anyagot, tehát emberi sejteket vagy géneket tartalmazó állatokat) már a tudomány számos területén használják, az idegtudománytól és a szaporodásbiológiától kezdve az immunológiáig. Segítségükkel tanulmányozzák az olyan emberi biológiai funkciókat vagy betegségeket, amelyeket nem lehet pontosan modellezni sejttenyészetekben vagy számítógépes szimulációval. Ezeket használják olyan esetekben, amikor emberen végzett kísérletek nem kivitelezhetők, vagy etikátlannak tekintik azokat.

Az állat-ember kimérák alkalmazásának példái közé tartoznak azok az emberi géneket tartalmazó egerek, amelyeket számos betegség - például neurológiai kórképek, csontritkulás, szívbetegség, daganatos betegségek - vizsgálatában használnak (úgynevezett modellállatok). Emberi géneket tartalmazó kecskéket használnak egy emberi fehérje (antitrombin) termelésére, amelyet a véralvadási zavarok kezelésében alkalmaznak. Emberi tumorszöveteket ültetnek egerekbe a rosszindulatú daganatok tanulmányozásához, és új gyógyszerek és gyógymódok kifejlesztéséhez. Patkányokba emberi őssejteket juttatnak be, így lehetőség nyílik az emberi agy károsodás utáni regenerációs képességének tanulmányozására. Emberi sejtekkel módosított immunrendszerű egereket használnak olyan betegségek vizsgálatára, mint például a HIV vagy a hepatitisz.

Jogi és etikai problémák​

A biológiai kimérák létrehozását a kezdetektől fogva élénk viták kísérik. Az előbb említett eljárások létjogosultságát ugyan senki sem kérdőjelezi meg, viszont a mai kifinomult biotechnológiai eljárások mellett már egészen különleges kimérák létrehozása is lehetővé vált. Pár éve például japán kutatók olyan egeret hoztak létre, amelynek működő hasnyálmirigye teljes egészében patkánysejtekből állt. Így könnyen elképzelhető, hogy hamarosan "készíthető lesz" például olyan majom, amelynek agyát emberi neuronok építik fel. Ez vajon úgy gondolkodna, mint egy ember? Ijesztő lehetőség, amely ugyan lehet, hogy hasznos lenne az orvosi kutatások szempontjából, de etikailag elfogadhatatlan,.
20210606chinahangzhoubrainmachine-interfaceexperiment-cn-ce-horizontal.jpg


Kínai kutatók azzal kísérleteznek, hogy a majom agyhullámai segítségével eszközöket mozgassonForrás: Xinhua via AFP/Han Chuanhao

Az Animals Containing Human Material (Emberi anyagot tartalmazó állatok) címet viselő tanulmány leírja, hogy a genetikai és az őssejt-technikák olyan fejlettek, hogy hamarosan lehetővé teszik az ilyen bonyolult ember-állat lények létrehozását, viszont eddig egyetlen ország sem dolgozott ki az ehhez hasonló kísérleteket szabályozó irányelveket. A tanulmány sürgeti a kérdéskör mielőbbi rendezését.

A szerzők különösen három területen tartják fontosnak a szigorú szabályozás, akár tiltás bevezetését az emberi sejteknek vagy géneknek állatokba juttatásával kapcsolatban. Az állati agy olyan esetleges módosítása esetén, amely emberszerű agyfunkciókhoz vezet; azoknál a kísérleteknél, amely emberi petesejt megtermékenyítéséhez vagy emberi hímivarsejttel való megtermékenyítéshez vezethet egy állatban; és egy állat olyan módosításait, amely egyedi emberi tulajdonságoknak tekintett vonások - amilyenek az arcvonások, a bőrmintázat vagy a beszéd - kialakulásához vezethetnek az állatban.

Csatolás megtekintése 1799167
*
Tény, hogy én is ismertem olyan embert, akinek a szivét megoperálták és valóban sertésből vett billentyűkkel "szerelték" át. Hosszú ideig jó egészségben élt ez a férfi. Balesetben halt meg, ami ugye kivédhetetlen volt. Itt van az, hogy vannak dolgok, melyeket sem megelőzni, sem kikerülni lehetetlen. No szóval, az állatkísérletek félelmetesek, mert nagyon sok szerencsétlen állat kínok közepette és szenvedve éli meg rövidke életét egy laborban, ahol agyon kínozzák. Felmerül bennem a dolog, igen, az állat szenved, kinlódik, de ezzel vagy azzal a kikisérletezett módszerrel emberek tömegeit menthetik meg.
Kétségkívül mindig is voltak olyan történetek, ahol, amelyekben olyan lényekről meséltek, írtak, festettek, rajzoltak, vagy akár kőbe formázva "teremtettek" meg, amelyek a legnagyobb fantáziával sem tudnánk kitalálni. De ezek tények, s a tényekkel nem lehet vitatkozni.
A mostani időkben a tudomány nevében viszont sokszor olyan kísérleteket végeznek, amelyeknek sikere két esélyes. Mint ahogyan a génsebészet és társai, nagyok sok embernek adták - adják vissza az életét. De abban a "hatalmas üstben" fortyognak más, gonosz dolgok is, mint ahogyan többen állítják, vannak akik pedig tagadják, hogy a világ népességét egy laboratóriumból kiszabadult vírus fertőzte meg. S, ki tudja, még hányféle kórság terjedhet el így? Akár hanyagságból, de az is lehet, hogy kísérletképpen. Többször olyan dolgokkal szembesülünk, hogy azokat meghallva, egyik lábunkról a másikra állunk... és már valóban nem tudjuk, mi az igazság.
 
Nem akarok politizálni de Kínában a géntechnika szabadjára van eresztve, úgy hogy ezzel is kell számolni ha az egyetem jön.

Belgiumban van egy farm ahol izmos Bodybuilding-szarvasmarhákat tenyésztenek.
Minden féle gyógyszer és Anabolikum nélkül vagy 40 évvel ezelőtt mutált egy tehén és azóta tenyésztik öket
Az állat nem tud sokat kezdeni az izmaival de mint hús közkedvelt.



Nekem az a véleményem, hogy az állattenyésztés helyett valami más technologiát kell kitalálni az étkezésünkhöz.
 
Utoljára módosítva:
" Így könnyen elképzelhető, hogy hamarosan "készíthető lesz" például olyan majom, amelynek agyát emberi neuronok építik fel. Ez vajon úgy gondolkodna, mint egy ember? Ijesztő lehetőség, amely ugyan lehet, hogy hasznos lenne az orvosi kutatások szempontjából, de etikailag elfogadhatatlan,."

nem gondolkodna úgy egy ilyen majom, mint egy ember, mert nem a neutronok minősége, hanem sokkal inkább mennyiségük (agytérfogat hány cm3) és a köztük lévő kapcsolódás a fontos.
Ezt az apróságot félretéve, mert a majom agytérfogatát mondjuk a 3x-osára növelve már ki tudja milyen értelmes, a csimpánz és az ember közti intelligenciájú lény jönne létre, de ez ugyan miért lenne elfogadhatatlan?? Valakinek az, másoknak, így nekem sem lenne az.
Én pont fordítva látom: tudományosan nem látom valódi értelmét (azon kívül, hogy valaki bebizonyítja, már erre is képesek vagyunk), etikailag nem tartom elfogadhatatlannak.
 
*
Tény, hogy én is ismertem olyan embert, akinek a szivét megoperálták és valóban sertésből vett billentyűkkel "szerelték" át. Hosszú ideig jó egészségben élt ez a férfi. Balesetben halt meg, ami ugye kivédhetetlen volt. Itt van az, hogy vannak dolgok, melyeket sem megelőzni, sem kikerülni lehetetlen. No szóval, az állatkísérletek félelmetesek, mert nagyon sok szerencsétlen állat kínok közepette és szenvedve éli meg rövidke életét egy laborban, ahol agyon kínozzák. Felmerül bennem a dolog, igen, az állat szenved, kinlódik, de ezzel vagy azzal a kikisérletezett módszerrel emberek tömegeit menthetik meg.
Kétségkívül mindig is voltak olyan történetek, ahol, amelyekben olyan lényekről meséltek, írtak, festettek, rajzoltak, vagy akár kőbe formázva "teremtettek" meg, amelyek a legnagyobb fantáziával sem tudnánk kitalálni. De ezek tények, s a tényekkel nem lehet vitatkozni.
A mostani időkben a tudomány nevében viszont sokszor olyan kísérleteket végeznek, amelyeknek sikere két esélyes. Mint ahogyan a génsebészet és társai, nagyok sok embernek adták - adják vissza az életét. De abban a "hatalmas üstben" fortyognak más, gonosz dolgok is, mint ahogyan többen állítják, vannak akik pedig tagadják, hogy a világ népességét egy laboratóriumból kiszabadult vírus fertőzte meg. S, ki tudja, még hányféle kórság terjedhet el így? Akár hanyagságból, de az is lehet, hogy kísérletképpen. Többször olyan dolgokkal szembesülünk, hogy azokat meghallva, egyik lábunkról a másikra állunk... és már valóban nem tudjuk, mi az igazság.
Tobb kevesebb sikerrel mukodik mar 2 eve a koser diszno billentyuzet. Ma mar rutin mutetnek szamit es nagyon sok ember eletet mentette meg ez a mutet,nagyon sok teruleten hasznaljak az allatokbol kivett dolgot az emberen.
 
" Az Animals Containing Human Material (Emberi anyagot tartalmazó állatok) címet viselő tanulmány leírja, hogy a genetikai és az őssejt-technikák olyan fejlettek, hogy hamarosan lehetővé teszik az ilyen bonyolult ember-állat lények létrehozását, viszont eddig egyetlen ország sem dolgozott ki az ehhez hasonló kísérleteket szabályozó irányelveket. A tanulmány sürgeti a kérdéskör mielőbbi rendezését.

A szerzők különösen három területen tartják fontosnak a szigorú szabályozás, akár tiltás bevezetését az emberi sejteknek vagy géneknek állatokba juttatásával kapcsolatban. Az ..... "

Nos, az országok nem tartják fontosnak kidolgozni ezen irányelveket, csak a szerzők. Nem biztos, hogy az "országoknak" van igaza, de ugyan miért pont ennek a 3 illetőnek lenne igaza?
És eleve, kik vagy milyen testület dönti el, mi a jó/helyes álláspont? És főleg, milyen alapon?
 
Nem akarok politizálni de Kínában a géntechnika szabadjára van eresztve, úgy hogy ezzel is kell számolni ha az egyetem jön.

Belgiumban van egy farm ahol izmos Bodybuilding-szarvasmarhákat tenyésztenek.
Minden féle gyógyszer és Anabolikum nélkül vagy 40 évvel ezelőtt mutált egy tehén és azóta tenyésztik öket
Az állat nem tud sokat kezdeni az izmaival de mint hús közkedvelt.


Nekem az a véleményem, hogy az állattenyésztés helyett valami más technologiát kell kitalálni az étkezésünkhöz.
de ez a szuperizmos marhaváltozat teljesen természetes úton jött létre, pontosan tudják, melyik gén milyen változása okozta ezt. Mi vele a probléma?

Érdemes lenne elolvasnod, a húskedvelők milyen vehemensen tiltakoznak a hús bármiféle helyettesítése ellen. Nem is tudom, vicces vagy inkább ijesztő-e sokak reakciója.
 
4cb74a8d881b8a0a11259aacb7ad1eb2.jpg


Néhány valódi hybrid-állat, egyesek csak emberi segítséggel mások a természetben is létrejönnek.

1. Liger = tigris (m) + oroszlán (f)
2. Tigon = tigris (f) + oroszlán (m)
3. Grolar medve = grizzly + jegesmedve
4. Beefalo = bison + házimarha
5. Schiege = kecske + bárány
6. Leopon = leopard (m) + oroszlan (f)
7. Zonkey = zebra + lofajták / pl. Zesel = zebra + szamár
8. Cama = dromedar (egypupu teve) (m) + lama (f)
9. Savanna-macska = servals + házimacska / a létezö leg drágább macska
10. farkas-kutya = szürke-farkas + farkas-kutya
11. Wolphin = Grossen Tümmer (f) + kis kard-bálna
12. Zorse = zebra + lo
13. Pitsky = Pit Bull Terrier + sziberiai Huskies
 
Utoljára módosítva:
Nem akarok politizálni de Kínában a géntechnika szabadjára van eresztve, úgy hogy ezzel is kell számolni ha az egyetem jön.

Belgiumban van egy farm ahol izmos Bodybuilding-szarvasmarhákat tenyésztenek.
Minden féle gyógyszer és Anabolikum nélkül vagy 40 évvel ezelőtt mutált egy tehén és azóta tenyésztik öket
Az állat nem tud sokat kezdeni az izmaival de mint hús közkedvelt.



Nekem az a véleményem, hogy az állattenyésztés helyett valami más technologiát kell kitalálni az étkezésünkhöz.

*
Vannak olyan férfiak és nők is, akik nemcsak az edző termeket látogatják, de szednek mindenféle tablettát, isznak mindenféle turmixot, csak azért, hogy izmosak, "szálkásak" legyenek. Erősnek látszódjanak. S, amikor a mindenféle bogyót, étrend kiegészítő löttyöt már nem szedik, az izmaik össze is esnek, egészségük megroppan. Saját beteg önértékelésük miatt, még az életük is veszélybe kerül.
Sajnos nemcsak a fenti példa az igaz, hanem a tyúktenyésztésben is nagyon belenyúltak a géntechnikába. Gyorsan fejlődjenek ki a baromfiak, minél hamarabb érjék el a vágó súlyukat.
Géntechnika? Konkrét példa. A paradicsom termelésében is kifejlesztettek olyan fajtákat, melyeket halak bőrének genetikájával kezeltek. Miért? Csak azért, hogy a paradicsomok jól szállíthatóak legyenek, a héjuk pedig rugalmas legyen és ne olyan sérülékeny, mint azok a régi paradicsomok, melyeket még nagyanyáink korából ismertünk. Írom ezt azoknak, akik már túl vannak az 5. vagy a 6. X-en.
Sőt, a story már elég régi, mert még a 70-es évek derekán történt, hogy svájci tehenek megtermékenyített embrióit - nyulakba - ültették át. Ezek után repülőn szállították Amerikába. A biznisz virágzott egészen addig, amíg le nem buktak. Hatalmas botrány volt ebből. Természetesen a nyulak, mint gazda-állatként működtek, egészen addig, amíg a tőlük kinyert embriókat amerikai tehenekbe rakták bele. Honnan tudom ezt, az akkori Természet Világában - egy Magyarországon terjesztett tudományos magazinban volt. S, ők honnan szerezték? Az akkori világsajtóból.
Elképesztő, hogy a tudomány mire képes?! De rémisztő is. Van ami a mi érdekeinket szolgálja, de van, ami mindennek, ellent is mond.
 
Istent játszani beláthatatlan következményekkel jár, amivel az eljövendő nemzedékeknek kell majd szembe nézniük.

Persze nem kellenek "őrült" tudósok, elég egy ma igen divatos hétköznapi vegán ember (nem tévesztendő a vegetariánussal) , aki nem is tudja talán, hogy az egyoldalú táplálkozásával megváltoztatja a DNS-ét és nem lehet még tudni ez milyen hatással lesz a későbbi utódokra.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,671
Tagok
615,329
Legújabb tagunk
Amberer
Oldal tetejére