A Magyar Televízió

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
A rendszerváltoztatás -de főleg az utóbbi néhány évben,a kereskedelmi tv-adók megjelenése -óta rendszeresen szerepel a napi hírekben az állami,sokak által ,,királyi,,-nak nevezett televízió körüli herce-hurca.
Minden párt,minden hatalomra került koalíció ádáz küzdelmet folytat és folytatott azért,hogy a Magyar Televízióban minél nagyobb befolyásra tegyen szert. A sokszor elvtelen mégtöbbször stílustalan ,,küzdelem ,, oda vezetett,hogy e nemes intézmény óriásit veszített népszerűségéből.Romlott a színvonal és esett a nézettség. A nézők millióinak figyelme a kereskedelmi csatornák felé fordult,pedig szerintem egy kiegyensúlyozott pártsemleges-úgy általában békén hagyott és nem agyoncseszegetett közszolgálati televízió-nívós és színvonalas műsoraival,a kultúra és a nézők alázatos szolgálatával újra méltó helyet foglalhatna el a magyarországi televíziózásban.Még akkor is,-vagy éppen ezért-ha a mai világ profitorientált közegében nap mint nap meg kell küzdeni a nézők kegyeiért. Ehhez a ,,harchoz,,nyújthat biztos hátteret a Magyar Televízió múltja ,az iránta még mindig megnyilvánuló rokonszenv és szimpátia mely ötvözve a nézők tömegeiben élő nosztalgiával és tisztelettel hozzá segítheti az intézményt ahhoz,hogy régi és megérdemelt sikereit a közönség örömére újraélje és talán majd egyszer felül is múlja.

Ezután a kicsit hosszúra sikeredett bevezető után elmondanám,hogy tulajdonképpen az emlékezés a közös nosztalgiázás céljából nyitottam ezt az oldalt.Legtöbbünk fiatalsága vagy gyermekkora jelentős részét töltötte bámulva a dobozt-én 1962 óta rendületlenül :lol: -,megélve rengeteg kalandot,megszerezve általa nagyon sok fontos információt vagy ,,csak ,,egyszerűen szórakozva,filmeket és sorozatokat nézve....

Először nézzünk bele kicsit a TV történetébe. Tudjátok-e,hogy

- az MTV hivatalosan 1957 május 1-én kezdte meg adását a május 1-jei felvonulással?
- az első Telesport műsor 1958 feb. 28-án volt?
- az első tévé előfizető csak 1958-ban jelentette be készülékét, de egy évvel később már 50.000 az előfizetők száma?
- az MTV fennállásának 10. évfordulóján 4 stúdió, 5 közvetítőkocsi működik, az előfizetők száma több mint másfél millió, a sugárzott műsorperc pedig 135.000?
- a 25 éves születésnapunkon az előbbi adatok már 5 stúdióra (4 színes), 15 közvetítőkocsira és 1 millióval több előfizetőre (2.837.895) nőnek és 290.000 műsorpercet adunk a 2 csatornán?
- 5 millió méter filmanyagot tárolnak az archívumunkban, ami 8.000 műsorórát tartalmaz, ami 14.000 műsorcímet és 150.000 doboz filmet takar?
- a feldolgozott videón tárolt műsorok száma meghaladja a 24.000 órát, az évi gyarapodás 2.400 óra?

Nagyjából ilyenek voltak az első készülékek :lol:
,,Ablak a világra,,:
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
Feltétlenül fel szeretném idézni a Magyar Televízió ,,arcai,, az első bemondók emlékét.Sajnos már egyikük sincs közöttünk:

Takács Marika,Tamási Eszter,Lénárd Judit,Varga József

A nézők millióinak emlékeiben tovább élnek ők.

Takács Marit az 1957-es induláskor 19 évesen ,többszáz leányzó közül választották ki:
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
Az indulás időpontja 1957. április 30-a, a hivatalos nagy próba pedig május 1-je. Ezen a napon közvetítette a Magyar Televízió a városligeti felvonulást és a Hősök terén tartott nagygyőlést. Ezt követően a kísérleti adások rendszeres mősorszórássá alakultak át, eleinte heti 4-5 órában, majd az év végére 10 órában. A negyedik negyedévben már kialakították a mősorstruktúrát és 3 hónapos mősortervet is készítettek. Ennek arányai a következőképpen alakultak: stúdiómősor 26%, helyszíni közvetítés 20%, sportmősor 10%, játékfilm 38% és külföldi átvétel 6%. 1957-ben a fő cél még a kísérletezés volt, főként a helyszíni közvetítések és a televíziós mősorok stúdióbeli megvalósítása terén. 1957 augusztusától megszőnt a főosztályi struktúra és létrejött a Magyar Rádió és
Televízió új szervezete. Az indulás tapasztalatai sürgetően követelték a mősorgyártó bázis fejlesztését és az elmaradt technikai berendezések pótlását. 1958 elejére lezárult a kísérleti időszak és stabilizálódott a televíziós mősorszórás gyakorlata.
 
F

Feri T

Vendég
Nagyon jo errol nosztalgiazni.Szuleim az elso TV-nket ,ha jol emlekszem 1959-ben vagy 1960-ban vettek. Apam husegjutalmaval elindultak az Allami aruhazba kabatot venni es egy Munkacsy TV-vel jottek haza.Lepcsohazunk lakoi kissamlival,hokedlival felszerelkezve jottek hozzank TV-t nezni.Annyian voltunk a szobaban,hogy alig lehetett levegot kapni.
Kicsivel kesobb Apam vett egy uveglapot,ami harom szinu volt /kek,zold,piros/ es a kepernyo ele tette.A foci meccseknel nagyon jol ervenyesult,mert kek volt az eg,zold a fu es piros a salakos futopalya ! :lol:
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
Itt látható a TV első heti műsora:1957. május 6-12.

Kedd: 19:00 Tavasz a kisvárosban - szovjet kisfilm
Csütörtök:19:00 Párizsi Jégrevű - helyszíni közvetítés Fővárosi Nagycirkuszból
Péntek: 19:00 Magyar híradó, 2. Magyar kisfilmsorozat
És néhány ,,első,, műsor:

Melyik volt az első...?

...riportműsor? Beszélgetés veteránokkal régi május elsejékről - 1957. április 30-án. Tehát egy nappal a hivatalos "nyitás" előtt.)


...ifjúsági adás? A VIT-re induló ifjúsági együttesek műsorának közvetítése a Hazai Fésűsfonó Művelődési Házból - 1957. május 16-án.

...operaközvetítés? A Bánk bán - 1957. május 21-én.

...sportközvetítés? A Délnyugat-Németország - Budapest válogatott labdarúgó-mérkőzés 1957. május 26-án (nem számítva a május 1 je előtti kísérleteket).

...egész estés "stúdió"-műsor? 1957. június 13-án zajlott le: külpolitikai beszámoló, élő időjárás-jelentés, vita a belterjes mezőgazdaságról, Öveges professzor kísértetei, részletek az Irodalmi Színpad Nagy Endre-kabaréjából, riportfilm Indiáról s mindez, stúdió nem lévén, három irodaszobából közvetítve!

...tv-kritika? A fenti műsor bírálata a Rádióújságban, Rajk András tollából.

...vetélkedő? "Csak könyvsorsjeggyel"! Vidám est és nyilvános vetélkedő a városi Operettszínházból - 1957. június 17-én. Rendező: Bednai Nándor.

...gyerekműsor? "Ács, Hapci, Ugri" - mesebalett 1957. június 27-én.

...tv-folyóirat!? "Művészet" - 1957. szeptember 19-én. Benne: Heltai Jenő emlékezete, a Kortárs 1. számának bemutatása, Veres Péter Móricz Zsigmondról Germanus Gyula az egyiptomi kiállításról, ízelítő az Opera és az Operettszínház készülő előadásaiból. Rendező és műsorvezető: Várkonyi Zoltán.

...tv-újság? "A Televízió klubjában" - 1957. október 2-án. Rendező: Mihály Imre.

...közvélemény-kutatás? A műsorszerkesztőség arra kért választ a nézőktől, mikor kezdődjék a gyermekműsor, a felnőttműsor és mennyi szünet legyen köztük (1957 októberében).

...playback-felvétel? Offenbach: "Eljegyzés lámpafénynél" c. operettjének stúdió felvétele prózai színészekkel és az énekes hangjával (1957 decemberében). Rendező: Szécsi Ferenc.

...szilveszter? "Tele-humor, Tele-dal, Tele-tánc!" a tv nyilvános szilveszteri kabaréja a MOM Művelődési Házból. Konferál: Gádor Béla és Kellér Dezső. Rendező: Várkonyi Zoltán, Horváth Tivadar.

...műkorcsolya-közvetítés? Az Európa-bajnokság közvetítése Pozsonyból, 1958. január 30. és február 2. között.

...ifjúsági tv-játék? "A hétpróbás legény". Hegyi Füstös István mesejátéka Szőnyi Sándor rendezésében 1958. január 21-én.

...üzemi közvetítés? "Ezüstvonat" Közvetítés a Ganz Vagongyárból - 1958, február

...Telesport? 1958. február 28-án.

...tv-játék? "Tanya a viharban" - Dobozy Imre tv-drámája. Rendező: Katkics Ilona (1958. március).

1958-ra már a technikai fejlődés is felgyorsul.Már ilyen kamerák közvetítésével jut el a műsor a nézőkhöz.. A Magyar Televíziónak 1958-ban 16300, 1959ben 59500 és 1960-ban 104000 az előfizetője, de az akkori gyakorlat szerint legalább négyszer-ötször több volt a tényleges nézője, hallgatója.
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
Igazad van,Ferkó !!

Mi '62-től voltunk tv-tulajdonosok.A szomszédok nálunk nézték a magukkal hozott stokikon az Angyal Simon Templar kalandjait.
Egyébbként a Magyar Televízió szombat késő délutánonként újra vetíti a sorozatot. Mi színes fóliát raktunk a képernyő elé.Apám találmánya volt-hallotta valakitől :lol: .Azért éreztük,hogy ez még nem az igazi :wink: !
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
Leg-ek az első tíz évből 1957-1966:


A legrégibb sorozat: a "100 kérdés-100 felelet" - illetve elődje, Öveges professzor kísérletei (1957. június 13-án indult el).
A leghosszabb közvetítés: az országgyűlés Ünnepi Üléséről a Tanácsköztársaság 40. évfordulóján - 6 óra hosszat egyhuzamban.
A legtávolabbi közvetítés: a Kozmoszból, a Voszhod 2. űrhajó fedélzetéről. Beljajev és Leonov űrrepüléséről, Leonov űrsétájáról (1965. március 13-án).
A "legközelebbi" közvetítés: a televízió központi kapcsolótermének bemutatása.
A legnagyobb öröm: 1964 második negyedéve volt az első olyan negyedév, amikor len játékfilm sem került feliratosan a képernyőre...
A legnagyobb bosszúság: a Győr-Benfica labdarúgó EK mérkőzés közvetítésének megkezdése előtt zárlatos lett a szabadság-hegyi adó transzformátora: a főváros és körzetének több százezer nézője nem láthatta a nagy meccset.
A legkevesebb szereplős tv-játék: "Bocsánat, téves kapcsolás", Fletscher egyszemélyes drámája, Sulyok Máriával.
A legtöbb szereplős tv-film: "Oly korban élünk": kb. 300 színész játszott benne, nem számítva a statisztikákat és civileket.
A legtöbb levél: a televízió I. táncdal-fesztiváljához beérkezett 140 ezer szavazat.
1957. június 2-án jelentkezett először a "Televízió Képes Híradója", a tv-híradó őse - mindössze 180 hazai riportot alkalmazott -, 1966-ban pedig 2557 saját forgatású anyagot adott az ország életéről. A 10 év alatt 14986 riportban és tudósításban számolt be hazai eseményekről - s mellettük rengeteg külföldi hírt és filmriportot közölt.
A legnagyobb műszaki teljesítmény: a "Versengő városok" adása Pápáról és Nagykanizsáról állandó közvetítővonal híján mikroláncot kellett kiépíteni és üzemeltetni oda-vissza.
A leghosszabb szünet: 1958. június 20-án egy teljes óráig tartott az egyetlen stúdió átdíszletezése - addig adásszünet-feliratot "élvezhetett" a néző.
A legpikánsabb sorozat: a "Parabola", amely megmutatja a meztelen igazságot az imperializmusról.
A legtöbb élő helyszín: a rádió megyei vetélkedőjének döntője - három vidéki város és a budapesti 6-os rádióstúdió között egyenes kapcsolásos tv-közvetítés négy kocsival.
A leghevesebb vitát kiváltó műsor: A "Pirostövű nád" című tv-film, melyről még a Parlamentben is elhangzott interpelláció.
A legtöbb ország vette át: az 1966-ban Budapesten rendezett atlétikai EB közvetítéseit (23 ország - köztük Marokkó, Tunisz, Algéria - 29 tv-állomása).
A legkétségbeesetebb telefonhívás: "Könyörgöm, várjanak még pár percet a film kezdésével, a vendégeim kicsit késnek!" (1959-ből).

Itt vannak az akkoriban beindult vetélkedők:Ki miben tudós?, Ki minek mestere?, És Ön mit tud?, Mit tudsz a máról?, Riporter kerestetik, és ahogy szélesedik a nézők köre, differenciálódik a vetélkedő, Csendesedik a vetélkedők Ki miben tudós? vonulata, és minden elképzelhető hatást felülmúl a táncdalfesztiválok hulláma.

Emlékeztek a Ki mit tud-okra? Egy ország nézte szájtátva a fiatal tahetségek felvonulását: Csengeri Adrienntől Koncz Zsuzsáig, Schiff Andrástól Szegedi Molnár Gézáig, a Kék Csillagtól a Metróig, lettek műkedvelőkből, tehetségekből, a magyar kultúra állandó értékei.
Ezeken a vetélkedőkön és fesztiválokon alapozta meg népszerűségét egyebek közt Koós János,Gálvölgyi János ,Kern András és még sokan mások. A zsűrikben a magyar szellemi élet kiválóságai, akik már nincsenek köztünk, Rábai Miklós, Pernye András és a kitűnő színész, akit akkor a műsorvezető Major elvtársként szólított értékelésre.

A képen az 1962 június 24-i Ki mit tud? döntőjének Tv-vonata látható a győztesekkel:
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem szabad megfeledkeznünk az operatőrökről sem.A televíziós közvetítések romló filmszalagjain jól látható azoknak az operatőröknek - Czabarka György, Mestyán Tibor, Sík Igor, akik ezeket a vetélkedőket a kamera mögött készítették - azon újszerű megközelítési módszerrel, hogy a tömeget egyéni arcokban hozzák közel - a figyelő, a szomorkodó, az önfeledt örömet sugárzó arcokat -, és nemcsak az egyéni teljesítmény, de a közönség is éles egyénített képekben marad meg számunkra.

A képen a Gergely-Koncz énekegyüttes látható az 1962-es Ki mit tud?-on.
 

dulifuli

Állandó Tag
Állandó Tag
Laci!
Köszönjük! Ne hagyd abba, olyan jo olvasni :D
A szines foliákra -a TV elött- még én is emlékszem :lol:
A nagymamámnak volt ilyen 'szines' TV-je!!!! 8) 8)
De arra is emlékszem, hogy kissámlival vonultunk a szomszédba az
esti-mesét (Mézga Család) nézni! 8) Az én kedvencem a filmek közül,
az "Angyal" sorozat, a "Minden lében két kanál",Meg az Indián-filmek voltak. Az "Ezüst to kincse", a "Mackena aranya"...stb.
Az utobb emlitett filmet többször is megnéztem, hogy jol meg tudjam jegyezni az utat a "kanyon"-ba, mert sose lehet tudni :shock:
Hátha egyszer majd szükségem lehet az akkor rajzolt térképre :shock: :wink: :lol:
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
Az egyik legkedvesebb és általam legfontosabbnak tartott műsor a híradó.
Hosszú-hosszú éveken keresztül nem múlt el úgy este,hogy ne ültem volna előtte.A televíziózásom ,,hőskorában,, heti két alkalommal -hétfőn és pénteken-adásszünet volt.Ezeken a napokon-hiába volt a hiányérzet-csak a rádió maradt,mint hírforrás. A legnagyobb változáson a Híradó az 1970 -ig terjedő időszakban esett át.Erre az időszakra esett a fejlődés legdöntőbb szakasza,erre az időre már egy korszerű a kor technikájával rendelkező hírműsort láthattak a nézők.

A Magyar Televízió Híradójának vázlatos története
/1957-1970/


A Magyar Televízió születésének hivatalos dátuma 1957. május 1.
Ekkor a Cambridge-i PYE cégtől vásárolt első és egyetlen közvetítő kocsival, négy kamerával, szuperortikon rendszerrel működő mikrohullámú adóval, rádiós kölcsönkért riporterekkel közvetítették a budapesti Hősök teréről egymillió ember felvonulását, politikai nagygyűlését és Kádár János beszédét. Ettől kezdve a közönség szeme láttára folytak tovább a kísérleti adások. Hetente háromszor volt kísérleti műsor és már nemcsak filmeket, filmrészleteket sugároztak, hanem eljutottak a tévékamerák az Operába, színházi előadásokra és sporteseményekre is.
A budapesti Szabadság hegyen felépült az első adótorony, amelynek Duna feletti magassága 422 méter, hatósugara körülbelül 30 km volt. Elektronikus egységeit NDK-s szakemberek segítségével szerelték össze.

1957 május
Matúz Józsefnékapott megbízást a magyartelevíziózás első hírműsorainak szerkesztésére.
Matúznékorábban dolgozott a Filmhíradónál és 1985 végéig, tehát 28 éven át vezette az általa alapított szerkesztőséget. Hírműsor élén sehol a fejlett világban sem állt senki ilyen hosszú ideig. A televízió Híradója szinte mindig elsőként kapta meg a Magyarország számára elérhető legkorszerűbb televíziós kézi technikákat.
Képes Híradó címmel sugározták a magyar televíziózás első önálló hírműsorát. Tíz percben tíz eseményről tudósított: dolgoznak a Gyapjú- és Fonógyárban, aratnak Füzesgyarmaton, újjáépült a Corvin mozi (az 56-os forradalmi harcok egyik hosszasan tartó helyszíne), beszámoltak arról, hogy eltemették a tragikus körülmények között elhunyt Soós Imre színművészt, tudósítottak a VIT csillagtúráról. Két külföldi tudósítás következett ezután, az egyik a tulai építkezésről, a másik a Bulgáriában rendezett nemzetközi kulturális napról. Sportjelentések: lengyel-magyar kerékpárverseny és egy motoros futball. A tikkasztó nyári melegben megnézték, mi újság az állatkertben: lubickoltak a mackók, hancúroztak a kis oroszlánok - vagyis nyugalmat igyekezett sugározni az első tévés híradó.
A Képes Híradó kezdetben hetente egyszer, keddenként jelentkezett, majd hetente kétszer-háromszor. A tévékészülékek száma az országban akkor körülbelül 5 ezer volt.

1958 április felveszi a Televízió Híradója nevet.

1958 május
a szerkesztőnő a tévénézőkhöz fordult segítségért: "Szerkesszük együtt a Híradót". Levélben és telefonon várja az értesítéseket az érdekes és fontos eseményekről.

1959
Ez évben készül az első mozgó TV-híradó főcím.
A gongütéssel kezdődő tram-tram-tram-tram zenére egy televíziós kamera a nézők felé fordul, a háttérben látszik a televízió székház, a volt Tőzsdepalota épülete.

1960 január
Már rögzített 19.30-es kezdéssel - minden hétköznapi adásnapon jelentkezik a Televízió Híradója. Ezek a híradók még nagyon hasonlítanak a Filmhíradóra. Nincs műsorvezető, mozgóképpel illusztrált alámondott bemondói szöveg van és az egyes anyagokat VIS-sel, illetve címmel választják el egymástól.

1962 január
Állandó vidéki operatőr-tudósítói is vannak a Híradónak. Anyagaikat külön szerkesztő gondozza. Ez év júniusától vasárnap is jelentkezik a TV Híradó, vagyis már hetente ötször.

1964 március
A fél 8-as fő Híradó mellett megjelenik a késő esti híradó, ebben élő szóval bemondó friss híreket is olvas.
Illusztrációként fotókat is használnak és a hétvégéken az időjárásjelentést saját grafikussal rajzoltatott ábrákkal illusztrálják.

1965
Egyre több külföldi anyagot használ a Híradó. Az Intervízió öt országán kívül rendszeresen kap eseménytudósításokat Japánból, Kubából és az Egyesült Arab Köztársaságból. Ezen kívül vásárol a UPI amerikai és a Visnews angol hírügynökségtől. A filmanyagok repülővel érkeznek, állandó futárszolgálat juttatja el a Szabadság téri tévészékházba. Újdonság, hogy az Intervízióval hetente egyszer elektronikus hírcserét bonyolítanak le. Ampex telecording tekercsekre rögzítik és aznap már felhasználják. Állóképet a világ minden tájáról a Híradó szerkesztőségébe továbbít a telefax-gép. A Híradó 20 percéből ekkor 18 perc a film - fotó vagy fax, tehát az eseménykép - és mindössze 2 percig látszik a bemondó. A televízió saját archívumában ekkor körülbelül 50 ezer tekercs film és 15 ezer darab fotó van. Egy-egy Híradóban 20-23 hazai és külföldi eseményről számolnak be.

1967
Időlegesen este 20 órára teszik át a Híradó kezdési időpontját, de a közönség és a szakma kritikájának engedve hamarosan visszaállítják a megszokott fél 8-as kezdési rendet. 1967-ben a május 1.-i Híradónak tucatnyi állandó operatőr, kialakult szerkesztői, riporteri gárda és gyártási csoport dolgozott. A televízió-előfizetők száma 1 millió 168 ezer 800, de esténként a Híradó adását legalább 3 millióan nézik a 10 milliós Magyarországon.

1970
az újabb szakmai változások éve. Októbertől a felújított III-as stúdióból új díszletben, két újságíró műsorvezetővel, hírolvasó bemondóval, külön sportújságíróval jelentkezik a TV Híradó. Ekkortól hangzanak el hírmagyarázatok, kommentárok élő szóban hazai és külföldi témákban egyaránt. Meghonosodik az átkötés, kevesebb lesz, majd eltűnik a filmtudósításokról a cím.
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
Rengeteg történelmi film és tv-játék bemutatásának adott lehetőséget a televízió.Nagyon sokszor örökbecsű művészi alkotások kerültek a nézők elé.Népszerűek voltak a sorozatok.Az első amit én teljes egészében végig izgulhattam.az Ivanhoe volt.A főszerepben Roger Moore vívta küzdelmes harcát a gonosz Gessler helytartó és pribékjei ellen :lol: .
Aztán elkészült az MTV saját gyártásában 1963-ban-és azon melegében mindjárt be is mutatták a 'Tenkes kapitánya ' című ifjúsági kalandfilm -sorozatot.A külső felvételek egy része ugyan a veszprémi dombokon készült,de zöme a siklósi várban és a Tenkes -hegység lankáin/Ezért is oly kedves nekem :wink: /Nincs olyan év,hogy ne járnám be a gyerekeimmel a várbeli és környező helyszíneket.A várban több mint egy éve a híres kocsmai jelenetet ábrázoló panoptikum nyílt.A sorozat még élő szereplői -a New York közelében élő Krencsei Marianne is-az évente megrendezésre kerülő Várfesztiválra gyakran látogatnak el a felvételek helyszínére.A sorozatot számos ország tévéje vásárolta meg.
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
A krimik közül-az Angyalon kívül-a Maigret sorozat tetszett a legjobban.
A felügyelő kalandjait sok feldolgozásban láttam,de Maigret-t a BBC sorozatában találtam a legjobbnak.Még mindig a fülemben cseng:,,Maigret-felügyelő szerepében Ruppert Davis,magyar hangja Básti Lajos,, :) .A főszereplő Davis közvetlenül halála előtt egy szilveszteri műsorban oly szívhezszólóan énekelte tört magyarsággal:,,..az a szép,az a szép akinek a szeme kék..,, című nótát :cry: .
Óriási siker volt az 1968-ban bemutatott hétrészes NSZK sci-fi sorozat az
'Orion űrhajó fantasztikus kalandjai' A műfaj kedvelői-mint én is-nagy izgalommal figyelték Mclain kapitány és Tamara Jagello hadnagy harcát a varangyok ellen a Föld megmentéséért.
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
A hetvenes évek elejétől már csak hébe-hóba volt látható szovjet film a Magyar Televízióban.Döntően nyugati és amerikai filmek és sorozatok kerültek képernyőre.Srtarsky és Hutch a két vagány zsaru a nézők kedvence lett. A főszerepben David Soul és Paul Michael Glaser.
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
Colombo hadnagy furcsa kinézete,rozoga autója és gyűrött ballonkabátja ellenére azt erősítette a nézőkben,hogy nem nem minden zsaru hülye.A főszereplő Peter Falk volt.
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
Most pedig gyertek velem a '60-as évek gyermekeinek kedvenc utcájába a Futrinka utcába! A mesesorozat ,,anyja,, Bálint Ágnes látható a képen a két legnépszerűbb bábuval. Itt van a stáblista is.Méltán érdemlik meg,hogy emlékezzünk rájuk:

Cicamica: Szöllösy Irén
Böbe baba: Major Ida
Rendezte: Kende Márta, Nagy György, Simándi József, Szabó Attila
Diszlettervező: Kós Iván, Lévai Sándor
Bábtervező: Lévai Sándor, Bródy Vera
Zene: Bergendy István
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
A Futrinka utcáról és a kezdetekről beszél Bálint Ágnes:

"Főnöki parancsra indítanunk kellett a Nagyapó című műsort, amelyben Nagyapó például elmagyarázta a gyerekeknek, hogyan megy be a házba a vízvezeték. Ez megint igen unalmas volt nekem. Kitaláltam, hogy legyen a Nagyapónak egy cicája: a Cicamica... Aztán becsempésztünk egy kutyát is: a Morzsit. Meg egy rongybabát, akit Nagyapó nyaralásból hazajövet hozott magával: a Böbe babát. S amikor megvolt a három figura, akkor jött az ötlet, kellene egy utca is, ahol lakhatnának, ők is, mások is. Akkor indult a Futrinka utca, havonta egyszer, fél órában. A bábokat Bródy Vera és Lévai Sándor tervezte."

Az újabb feladatról és az én egyik akkori kedvencemről pedig eképp:

,,Töprengve járkáltam bábraktárunk állványai között. Ha találnék olyan bábot, amire elég ránézni, és már belopja magát az ember szívébe… akkor már csak valami szöveget kell hozzá írnom.
És találtam!
A Bródy Vera tervezte, dundi, zöld posztómalac évek óta porosodott a raktárban.
Megláttam, és tudtam: ő az, amit mindenki szeretni fog, ha egy kukkot sem szól, akkor is.

Különféle országok mesefilmjeiben sokféle malacfigura tűnt fel a képernyőkön, ilyen kedves malaccal azonban, mint Bródy Vera kevés vonással, egyszerűen megrajzolt, és rendkívül könnyen utánrajzolható bábmalacával, azóta sem találkoztam. Nevét egy szótárból vettem. Addig böngésztem a "malac"-hoz illő "m" betűs szavakat, míg a "mazsola" szóhoz nem értem.
Mazsola, a malac 1963 november 6.-án mutatkozott be a tv-nézőknek. Ettől kezdve kisebb megszakításokkal 135 héten át uralta a terepet. A megszakításokba olykor a napi politika is belejátszott. Mikor ugyanis – ó, be rég volt! – először drágultak a tejtermékek, elsősorban a sajtok, a műsorszerkesztőség nem merte vállalni, hogy épp a drágulás előestéjén a nézők az "Elúszik a sajtunk" c. Mazsola-epizódban gyönyörködjenek."


Rendező: Kende Márta, Simándi József, Deák József, Nagy György
Zeneszerző: Váry Ferenc
Bábtervező: Bródy Vera
Mazsola: Havas Gertrud, Manócska: B. Kiss IstvÁn, Egérke: Kaszner Irén, Varjú bácsi: Rabró Mara, Fülöpke: Szöllősy Irén
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
KUKORI ÉS KOTKODA
Rajzfilmsorozat

Tervezte és rendezte: Mata János
Kukori: Márkus lászló
Kotkoda: Psota Irén

1970-71. I. sorozat
1972. II. sorozat

"1970-re, mire Mazsola a szépre-jóra, mások megbecsülésére és egyéb, akkor fontosnak tartott tulajdonságokra nevelő; mesékkel együtt kezdett kimenni a divatból, főnökeim azzal bíztak meg, hogy írjak rajzfilmsorozatot.
A hályogkovács önbizalmával fogtam bele a rajzfilm-írásba. Ködös elképzeléseim úgy alakultak történetekké, hogy közben Márkus Laci hangját véltem hallani, amint Psota Irénnel évődik, így született meg életem - és Televíziónk - első saját rajzfilmje.
A bábos rutin kerek történetkéket iratott velem Kukori és Kotkoda hétköznapjairól. Kukorin nem robog át az úthenger, nem lövik szitává, nem zuhan le felhőkarcoló tetejéről, - ami kellemetlenség éri, az többnyire lustaságából és befolyásolhatóságából ered."
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
FRAKK, A MACSKÁK RÉME (I., II., III.)
Animációs sorozat

Tervezte: Várnai György
Rendezte: Macskássy Gyula (I., II.), Cseh András és Nagy Pál
Zeneszerző: Pethő Zsolt
Frakk: Szabó Gyula, Lukrécia: Schubert Éva, Szerénke: Váradi Hédi, Károly bácsi: Rajz János, Irma néni: Pásztor Erzsi

"Az én életem gyökeresen megváltozott, mikor egy magyar vizsla költözött be hozzánk, vagyis a lányomékhoz, de tőlük elszeretni csak napok kérdése volt. Én, aki egész életemben macskákat dédelgettem - á la Irma néni, - meséimet is zömmel macskákról írtam, egyik pillanatról a másikra a kutya hatása alá kerültem. A vizsla ki nem állhatta a macskákat, és én, az addigi macskarabszolga, fülig érő szájjal néztem, hogyan kergeti föl elárvult kedvenceimet a szekrény tetejére, a cseresznyefára vagy az óltetőre. A macskák hűlt helyét a karosszékben és a szívemben a vizsla foglalta el. Művelt, jól nevelt, elsőrangú vadászkutya volt. Ha orvos vőm meg nem látja a kórház udvarán a kísérleti célokra beszállított gazdátlan kutyák között, és meg nem veszi a sintértől egy százasért, legkedvesebb mesealakom, Frakk talán soha nem született volna meg."

Az első két Frakk-epizódot még Macskássy Gyula rendezte. A kitűnően megtervezett és megszólaltatott figurákkal olyan művészi indítást adott a sorozatnak, amely később sem tompult.

"Az a tüneményes magyar vizsla már az örök vadászmezőkön lesi a macskaszemmel hunyorgó csillagokat. Sándor névre hallgató páromat még ma is Károly bácsinak szólítják a gyerekek, hiszen utcánkban járva annyiszor hallották szüleiktől: nézd, ott lakik Frakk, a tévéből..."
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
Na most ha már a mesefiguráknál tartunk,gondoljunk szeretettel és idézzük fel kedves alakját a TV-macinak is :D
 
Oldal tetejére