Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány
Cigánynak lenni Magyarországon: Jelentés
Kállai Ernő és Törzsök Erika: Cigánynak lenni Magyarországon. Jelentés 2000.
Az elmúlt évtizedben meghatározó jelentőségű változások mentek végbe Magyarországon mind a többség, mind a roma kisebbség életében és egymás közti viszonyában. Ezek a változások új konfliktusokat, új feltételeket teremtettek minden szereplő, a többség és a kisebbség, valamint a kormány számára egyaránt.
Kállai Ernő és Törzsök Erika: Cigánynak lenni Magyarországon. Jelentés 2002. A változások, az ígéretek és a várakozások éve
2002 a várakozások és a változások éve a magyarországi romák életében is. Amikor az olvasó kezébe veszi ezt a kötetet, már sok mindent tud arról, hogy a várakozások után az ígéretekből és a változásokból mi lett. A Cigánynak lenni Magyarországon - Jelentés 2002 arról kíván számot adni, hogy a rendszerváltás után 12 évvel, a negyedik szabad választás évében a roma társadalom milyen állapotban volt.
Kállai Ernő és Törzsök Erika (Ernő Kállai and Erika Törzsök): Cigánynak lenni Magyarországon. Jelentés 2003. Látványpolitika és megtorpanás
A 2002-es választások után hivatalba lépett szocialista-liberális kormány nemcsak a szegénységet enyhítő jóléti fordulatot és határozott diszkriminációellenes politikát ígért, hanem egy olyan társadalompolitika megalapozását is, amely az 500-600 ezres magyarországi romaközösség helyzetét érdemben javítja.
Kállai Ernő és Törzsök Erika (Ernő Kállai and Erika Törzsök): Cigánynak lenni Magyarországon. Jelentés 2004. Helybenjárás
2000, 2002, 2003 után negyedszer adunk át az érdeklődőknek a magyarországi cigányság adott évi helyzetéről szóló Jelentést. Úgy tűnik, hogy 2004-ben, választási ciklus közepén, a pártpolitikai játszmák számára is érdektelen az állami cigánypolitika. Sem nagyobb viharok, sem nagyobb eredmények nem születtek.
Törzsök Erika, Paskó Ildi és Zolnay János: Cigánynak lenni Magyarországon. Jelentés 2006. A romapoltika kifulladása
A romák helyzetének javítása távlatos politikai gondolkodást, több cikluson átívelő stratégia kidolgozását és politikai konszenzust tenne szükségessé. Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány évek óta figyelemmel kíséri a magyarországi romák helyzetét és a romákat (is) érintő politikai fejleményeket. A 2006-os év nemcsak a megszorító intézkedések miatt volt nehezebb, mint a megelőző időszak.
Kállai Ernő és Törzsök Erika (Ernő Kállai and Erika Törzsök): Cigánynak lenni Magyarországon. Jelentés 2002-2006. Átszervezések kora
2000, 2002, 2003 után negyedszer adunk át az érdeklődőknek a magyarországi cigányság adott évi helyzetéről szóló Jelentést. Úgy tűnik, hogy 2004-ben, választási ciklus közepén, a pártpolitikai játszmák számára is érdektelen az állami cigánypolitika. Sem nagyobb viharok, sem nagyobb eredmények nem születtek.
Cigánynak lenni Magyarországon - Jelentés 2007 - A gyűlölet célkeresztjében (Paskó Ildi, Törzsök Erika, Zolnay János szerk.)
A magyarországi roma közösségek helyzetét a szegénység, a közel két évtizedes munkapiaci kirekesztés és a fokozódó térbeli és közoktatási szegregáció jellemzi. Aromákkal kapcsolatos kormányzati cselekvés tehát mindenekelőtt társadalompolitika feladat és nagyban függ az éppen hivatalban lévő kormány gazdasági és elosztási elveitől és persze tényleges lehetőségeitől. Vannak azonban a roma társadalom léthelyzetének olyan speciális jellegzetességei, amelyek nem teszik teljesen üressé a „romapolitika” kifejezést. A szegregáció alapvetően tünete a magyarországi közoktatás nagyfokú egyenlőtlenségeinek, de azért a roma diákok helyzete mégiscsak egyedi, mivel arányuk az adott iskola piaci pozíciójának legfontosabb ismérve. A tartós munkanélküliség sem csupán roma probléma, de az állásra jelentkező romáknak meg kell küzdeniük a diszkriminációval is. De a gyűlölet célkeresztjében is kifejezetten a romák állnak: ebből a szempontból 2007 vízválasztó volt. Immár nemcsak uszító honlapok szítják az indulatokat, de megalakult egy nyilas szimbólumokat használó paramilitáris szervezet, amely ősszel elkezdte megfélemlítő akcióit a romák lakta településeken. Néhány elítélő nyilatkozaton kívül a kormánynak egyelőre sejtelme sincs arról, hogyan reagáljon erre a fejleményre, a parlamenti ellenzék és a hozzá közelálló sajtó pedig távlatos és felelős magatartás helyett igyekezett politikai tőkét kovácsolni a gárda megalakulásából.
