A magyarság mitológiája, ősi küldetése

alberth témája a 'Őstörténet' fórumban , 2006 Szeptember 10.

  1. alberth

    alberth Állandó Tag

    Ez a téma nekünk magyaroknak a legérdekesebb véleményem szerint. Akár az anyaországban, akár határon kívüli magyarságról is essék szó. Kultúránk, nyelvünk, hitünk és hiedelmeink, ősi szokásaink, származásunk és úgyszólván népünk, nemzetünk legősibb gyökereinek szívós kutatása bizony létkérdés a mai viszonyok között. Nagy magyarjaink nyomdokain járva, legyen az író, költő, hadvezér, igric, őshazát kutató szerzetes, buddhista szentté avatott megvesztegethetetlen, mindenféle nélkülözést vállaló tudós, határainkon kívül élő ősi eredetünket kutató világhírű professzor, régész, történész, antropológus, néprajzkutató, vagy csak műkedvelő érdeklődő avagy saját kutatási eredményeit meg nem tagadó nyelvész: bármelyikünk hozzáadhat valamit a magyar nép ősi arculatához. A fa hasonlatában gondolkodva gyökereit erősebbé, elágazásait sűrűbbé, megkapaszkodását határozottabbá teheti. Olyan fává amelyel még a legvadabb viharok, tornádók, hurrikánok sem bírnak el. Olyan fává mint a sokezeréves cédrusok, melyeken az idő sem fog ki. Olyan fává mely árnyat ad és gyümölcsöt hoz az idők végezetéig.
     
  2. power

    power Állandó Tag

    Kivancsian varom a folytatast.
     
  3. alberth

    alberth Állandó Tag

    ,,Kezdetben vala az ige.." Ezt az igét a Magyarok Istene a csillagos égre írta. Ott megtalálható minden, ami a mennyek országára vonatkozik és az is ami Földünkre. Mert ahogyan az ige mondja? ,,mint a mennyben úgy a földön is..." Ott található csodaszarvasunk, a mennyei gázló, Hunor és Magyar és apjuk Ménrót is.
     
    vipmail és jozy27 kedveli ezt.
  4. alberth

    alberth Állandó Tag

    Ha népmeséink tarka virágoskertjére gondolunk, azok bizony mitológiai alapokat hordozának. Az égigérő fa, Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi, a hétfejű sárkány, ezek mind mind kozmikus szimbólumok. A napút és tejút leírását rejtik magukban. Persze számtalan ilyen népmese és mesehős van. Ősmúltunk, szokásaink is bennük rejlenek. Leányszöktetés, hetedhét ország, ,,tiéd a lányom és fele királyságom..." Na ezt vajon miért mondja az öreg király? Miért olyan fontos hogy a leányát férjhez adja? Méghozzá nem is akárkihez, hanem aki minden próbának megfelel és még a tündérszép királykisasszonynak is tetszik. És miért csak a fele királyságát ígéri a leánya kezével egyetemben? Nos ezen el lehet gondolkodni. Mese ez, vagy történelem. Őstörténet? Bizony! Ezek a népmesék sok-sok igazságmagot tartalmaznak. Bárki folytathatja, akár én is...
     
    pteeniko és Vikikém kedveli ezt.
  5. alberth

    alberth Állandó Tag

    Tartsunk egy kis kitérőt a népmese-kutatás területén és nézzük meg a nagy hun király fapalotáját:


    Attila fapalotája


    Hajdanában, egykor régen
    A négyszáznegyvenkilences évben...
    Más idők jártak még erre
    Hős napok a hun emberre...


    Míg Attila nagy hun király
    Követséget Bizáncból vár.
    Priscos Rétort - mily szerencse,
    Hogy sorsa idevezette.


    Mert sorsa idevezette,
    S mindezt papírra vetette.
    Az utat is feljegyezte.
    Nékünk emléket szerezve.


    Theosodiustól küldött követséggel,
    Ide igyekezvén, jöttek nappal, éjjel.
    Buda özvegyénél pihentek keveset,
    Végre megérkezvén mindent feljegyezett:


    Attila városa, hol ég-föld határos,
    A nagy rónán fekvő fejedelmi város.
    Mint óriás falu, úgy tűnik Priskosnak,
    S úgy mindazoknak, kik Bizánchoz szoktak.


    Azért királyszék ez, jelzi katedrális,
    Utcáin nem ritka az emeletes ház is.
    Bástyái is vannak, lápos veszi körül,
    Ha veszély támadna, a nép itt tömörül.


    Köntös gátján is túl a város határa,
    Mióta laknak itt, nincs adat se rája.
    Ám a királyi lak ettől messzebb vagyon,
    Szemlátomást azért nem is olyan nagyon.


    Dereng a Látókép, s ott a fapalota,
    Ez itt a vidéknek legmagasabb foka.
    A nagy katedrális úgy van méretezve,
    Hogy tornyának csúcsa fenn van az egekbe'.


    Mégis lába alá vetve a nagy hun királynak
    Küszöbvonalában fapalotájának.
    Innen a Látókép, hisz itt mindent látni,
    Mert várost, s a tájat belátja akárki.


    Etellaka e hely, mert királya lakja.
    Udvartartásának ez vagyon alapja.
    Köréje települt apraja és nagyja,
    S itt a fapalota... Attilának lakja.


    Csodálatos e vár, a gerenda és deszka
    Úgy vagyon illesztve, sehol nincs hézagja.
    Sok, sok fényes tornya, több étterem benne,
    Vágy rá az idegen, bárcsak vendég lenne.


    Cifra palota ez, pompa és kényelem,
    A királyné része még kecsesebb elem...
    Ízlésben, s kellemben hiányt nem szenvede,
    Szép domborművekkel, s faragvánnyal tele.


    A teteje nyugszik négyszög oszlopokon,
    Mik gondosan metszve vannak oldalukon.
    Köztük léc-sor feszül, folyosó fut végig,
    S boltozata vagyon annak, tetejéig...


    Erős kerítése áll, mint vár délcegen,
    Inkább látványért van, mintsem hogy védelem.
    Roppant területű elkerített résszel,
    Ez királyi udvar... felérhetjük ésszel.


    Mindenfelől házak terpeszkednek köré,
    De egy sincs oly rangos..., egyedül az övé.
    Főtisztek laknak itt, s udvartartás vagyon,
    Onegesius laka különbözik nagyon.


    Ugyanis az övé különb mint az átlag,
    Dísze fakerítés, de tornyot nem láttat.
    Nem messze emellett fürdő építve itt,
    Pannóniából vette e mester köveit.


    Hol Kadarcs vize folyik, közelben van Elep,
    E folyó kanyargós, jelentése kegyes...
    A Kösübe tartva, bekerít egy teret,
    Melynek Kőudvara szakrális hely lehet.


    Kövei oly szentek, ha jőnek jeles napok,
    Rítust tartanak ott Kádár s táltospapok.
    Ilyenkor megtelik a kőudvar útja,
    Közepében vagyon az áldozókútja.


    Kevéssé nyugatra, innen nem oly messze,
    Zelemér terül el... meg Zelem-erecske.
    Kis patak-ér mellett településféle...
    Hol Attila herceg gyermekkorát élte.


    Rövid ez az idő, s hamar félbe szakadt...
    Messze földre vitték, s évekig ottmaradt.
    Cserébe érkezett ifjú Aetius Rómából
    A császár rokona, hercegi családból.


    Míg Attila herceg Bolognában művelődött,
    Aetius Zeleméren, s Etellakán nevelődött.
    Akkor még e szokást üdvösnek találták.
    Így ismerték jól meg egymás kultúráját...


    Ellenfelek lettek, ez már más történet,
    Csillagokban írták, így hozta a végzet.
    Fapalota helyén csak egy csárda vár most.
    De meg mindig fennáll a királyi város!




    2006. április 6.


    Nos ez a vers egy kutatási anyag eredményeképp született. Persze nem napjaink kutatója nyomozá ki e földrajzi helyeket. Majd később erről is írok, ha lesz érdeklődő...

























    .
     
    pteeniko és HunAdri kedveli ezt.
  6. Vas

    Vas Állandó Tag

    Hali! :)
    Sok mindent ki lehet(ne) böngészni bizánci forrásokbol. Tudomásom szerint, õket tartják a világ legbürokratikusabb országának, ami eddig volt - mindent lejegyeztek.
    De azért, valahogy nem versben olvasnám...
     
  7. power

    power Állandó Tag

    Hunor-Magor monda kronikakban fonnmaradt alakja:
    Hunor es Magor ikertestverek Menrot kiraly fiai. Vadaszaton egy gyonyoru szarvast pillantottak meg, lohaton vagtatva uldozik, de sem utolerni, sem elejteni nem kepesek. A szarvast uldozve ismeretlen tajra erkeznek, eltevednek, majd a gyonyoru vadat kovetve , egy folyo gazlojan at csodalatos szigetre csalatnak. A szarvast elejteni itt sem tudjak, mert az eltunik, immar vegleg a szemuk elol. Egyszerre a fak kozul noi eneket es szepseges muzsikat hallanak. Lopva kozelednek e hangok iranyaba es egy gyonyoru leanycsapatot latnak a liget tisztasan tancot lejteni. Kozuluk is kitunik ketto, egy fejedelem ket leanya s azokat elragadva, veluk egybekelnek es mivel a sziget szep es mindenben bovelkedo, vegul letelepednek, elhagyvan oshonukat orokre itt maradnak.
     
  8. alberth

    alberth Állandó Tag

    A lányok Dúl király leányai, s ezáltal ők Dúl királynak dús örökjét Szittyaföldet özönlék el. A tündérek szigetén csak egy bizonyos időt: 7 esztendőt töltenek. Ugyanis Hunor és Magyar a csillagok útján jár és nekik azt kell beteljesíteniük, ami a csillagokba meg vagyon írva. ,,Mint a Mennyben úgy a Földön is".
     
  9. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Hellóka!

    Teljesen előlről kezdtétek a dolgokat, vagy in medias res mindjárt folytathatom a hun fővárossal????:rolleyes: Mert ugye, van/volt olyan is, és 1996-ban helyeztek magas szintű állami védettség alá;)

    Na igen, és egy másik kérdés: Mi a fenét keres egy magyar őstörténeti topic az ezoterika témánál???? :shock:
     
  10. power

    power Állandó Tag

    A magyar regebeli Csodaszarvas sotetkek es testenek ket oldalan kisebb-nagyobb foltok vannak, hatalmas, ket karszeruen folnyulo agancsanak csucsain csillagok ragyognak. Holmokan legigezobb ekessege az Esthajnal csillag ragyog, a szugyen talalhato nagy feher folt, a Teliholdat mintazza, az agancsagak kozott pedig a Nap biborlik. Igy konnyu belatni, hogy a Csodaszarvas az Eg osszefoglalo szimboluma volt. Ennek a reges-regi szimbolumnak okan terjedt el vilagszerte az agancsos oltar, kesobb pedig a mar csupan stilizalt tobb karos gyertyatartok.
     
  11. sztzs

    sztzs Állandó Tag

    Csodaszarvas
     
  12. alberth

    alberth Állandó Tag

    Bizony a Nap, Hold, Csillag a legősibb szent vallási szimbólumok. Ez a hármasság megtalálható az ókori ásatások során feltárt városok templomaiban, agyag- és kőtáblákon. A szarvas pedig igen ősi szent szimbólum. Egész Szent László királyunkig kíséri a magyar mitológiát: Nem más szent, mint a csodaszarvas jelenése által lett az építendő templom helye meghatározva. Egyébként a magyar mitológia helye az ezoterikában nem a legjobb helyen van, dehát pillanatnyilag nincs jobb megoldás. Sokaknak úgyis minden ezoterikus ami rejtélyes. Misterium, secret és enigma. ,,Hej regő rejtem..." ,,rejteki mesék..." ,,találós mesék..." - tehát mindez rokona az ezorterikának nemigaz?
     
  13. alberth

    alberth Állandó Tag

    Tehát a csodaszarvas is rejteki szimbólum. Sötétkék színe a világűr, a rajtalévő égitestek pedig a mindenséget jelentik. Homlokán csillag van, mint a táltosparipáén, vagy mint Egyiptom ápisz bikájáén. De ő nem bika, hanem ünő. Csodálatosképp mégis szerteágazó agancsot visel. Vajon miért? Azért mert a világmindenség szimbóluma mindent magába is foglal. Hermafrodita szarvas. Olyan ősi, hogy még nincs elválasztva nemekre. A szarvasagancs a csillagokkal pedig Tejútszimbólum, hiszen a folyónak és az agancsnak is ágai vannak, akárcsak a fának. Ezáltal bármelyik lehet a tejút szakrális megfelelője. A szent folyó, a szent fa, a szent agancs(szarv) ugyanazt jelenti. Attól függ milyen legendába van elrejtve, mert a mennyei Nílus vagy az égigérő fa ugyanazt jelenti a Tejutat. A magyar nagyon ősi nyelv (nem a szomszédoktól vettük át szavait!). U. i. nézzük meg a szarv szavunkat. Korn(élius)=horn=cern=HORONY ez az eredeti szó. A horony kiálló szaru=szarv. Cernonimusnak az ókori szarvasistennek ez a néveredete. Horony=horn=korn a korona szavunk gyöke. Körhorony, vagyis hornyozott korong, vagyis szarvas fejék. Ezért voltak az ókori istenábrázolásokban az isteneknek szarvaik. Minél magasabb szinen lévő volt egy isten, annál több szarv van a koronáján. Igen régi bibliafordításokban, zsoltárokban Mózesnek és Máriának is szarvakat tulajdonítanak. Valószínű ahol csak tudták törölték e kifejezéseket, mert később az ördög szimbóluma lett főleg a szarv (pedig a nagy Pán is szarvas és patás lény volt). Azonban a királyok koronájában még benne rejlik az, hogy az ég fia, vagy választott fia, mert a korona azt jelentette, hogy istenkirály. A földön ő az isten, ő csak a mennyei atyjának tartozik számadással - embernek nem. A magyar szent koronának is vannak ,,hornyai" méghozzá 1 csúcsos és 1 kerekített és így tovább körbe. Az egyik fiú, a másik leány. Kék és piros kövekkel. Tehát hímnős szimbólum. És még kupolát formázó keresztpántokkal is rendelkezik, mint a sámánkoronák. Persze erről sokan sokat írtak már és a korona egész szimbólumrendszeréről. Mindenesetre egyedülálló és univerzális. Nem véletlenül voltak a Turul dinasztia uralkodói apostoli királyok. Ez egyedülálló volt a keresztény kultúrkörben. És csak ezzel az egyetlen koronával lehetett országunkban legitim királykoronázást végrehajtani...! Tehát a lényeg, a korona a szarv(ak) szakrális megfelelője. Azért van nemesfémből (főleg arany), mert ragyognia kell, mint a Nap és számos drágakő díszítő, melyek Csillagként csillognak rajta, Igazgyöngy díszitéssel is rendelkezik, mely talán a Holdat szimbolizálja.
     
  14. power

    power Állandó Tag

    Még aznap nagy lakodalmat laktak: egyszerre volt lakodalma Hunornak, Magyarnak és a száz vitéznek. Szaporodtak ivadékról, ivadékra. És telt, múlt az idõ, eltelt vagy száz esztendõ s Hunor és Magyar nemzetsége úgy megszaporodtak, hogy nem volt elég tágas a szép sziget. Új hazát kellett keresniök.
    Fölkerekedék mind a két nemzetség, vándoroltak hegyeken, völgyeken, folyóvizeken át, így értek Szittyaországba. Ez már jó nagy darab föld volt s bár laktak ottan más népek is, elfértek ott. Akkor már száznyolc nemzetsége volt a hun és magyar ivadéknak: eközt oszlott fel Szittyaország.
    De telt, múlt az idõ s íme, Szittyaország sem elegendõ már, megint új hazát kellet keresniök. Összeültek a nemzetiségek öregei, vezérei s tanakodtak. A hun nemzetiségek vezérei azt javallották, hogy menjenek nyugat felé, a magyar nemzetség vezérei, hogy inkább menjenek vissza a régi hazába, honnét Hunor, és Magyar elszakadtak. Végezetül is abban maradtak: a hunok menjenek keletnek, s ha elég nagy földet találnak, adják hírül, s utánuk mennek.
    Hanem amikor éppen indulóban voltak elõállott Attila, a hunok vezére s kérdé: Hát az Isten kardja kié lesz?Mert mikoron a hunok és a magyarok elfoglalták Szittyaországot, egy kardot szenteltek Istennek, aki e földre segítette õket. Minden nemzetségnek jussa volt Isten kardjához. Hitték, vallották, hogy amíg övék e kard, velük az velük az Isten. Összeültek a nemzettségek bölcsei, tanakodtak három éjjel, és három nap és határozzák: penderítse, forgassa meg egy világtalan ember hétszer a kardot, hetedikszer ejtse ki kezébõl. Ha nyugat felé esik, legyen a hunoké, ha kelet felé, maradjon a magyaroké.. Ebben mind megnyugovának.
    Mikoron pedig a világtalan ember hetedik penderítés után kiejté kezébõl a kardot, kerekedék rettentõ forgószél, fölkapta, repítette Isten kardját, vitte, vitte nyugat felé s egyszercsak eltûnt.
     
  15. alberth

    alberth Állandó Tag

    József Attila is írt egy szép verset a csodaszarvas-témában. Íme:

    Jószef Attila

    A csodaszarvas

    Ükös ükünk, ősök őse,
    ázsiai puszták hőse,
    vágyat nevelt csodavadra,
    szarvast űzött vadnyugatra.

    Űztön űzte kis sereggel,
    éjten éjjel reges reggel,
    át az éren át az áron,
    fegyveres népű határon.

    Csodaállat csak elillant,
    lombokon át ha megcsillant.
    Csak a nyomát hagyta minden
    füves földön, fájó szívben.

    Az az előd nem volt boldog.
    Nem voltak boldogok az utódok.
    Az ős haza odaveszett,
    de a vágy nem emlékezet.

    Hejh magyarok, hajh szegények,
    hova űzni azt a gímet?
    Aki hajtja, belepusztul,
    asszonyostul, csapatostul.

    Az is, aki látta, végre,
    hagyja inkább békességbe.
    Tisza mellett, Duna mellett,
    az a szarvas itt legelget.

    Ázsiai nehéz szaga
    ázott pusztán füstöl tova,
    s aranyszőre, mikor illan,
    gyári füstön átalcsillan.

    Kortyolgat az ég tavából,
    villogó agancsa világol -
    ága-boga tükörképe
    csillagvilág mindensége.

    /1933. júl./
     
  16. szilvi66

    szilvi66 Állandó Tag

    Olvasnék még erről....
     
  17. alberth

    alberth Állandó Tag

    Bizony a kék csodaszarvas a csillagos égbolt. Ezen kívül bizonyos csillag-szarvasok is léteznek, melyek az égbolt egy bizonyos részét, vagy annak csillagképeit jelentik. Általában erre utal a szarvas formája, kinézete, vagy a rajta lévő csillagok ,,állása", esetleg a környezet is utalhat rá: pl. napszekeret húzó szarvas.
    Van egy bizonyos ,,szkíta aranyszarvas", mely egy furcsa pózban térdeplő szarvasábrázolás. Ezen motívumot már nem egy, hanem jóval több régészeti lelet tartalmazza. Nos ennek magyarázatát Jankovich Marcell könyvében (Ahol a madár se jár) találtam meg. Ezt a szarvast három csillagkép alkotja: a Cassiopea, Perseus és az Auriga. A Perseus a mellső lábakat alkotja, míg az Auriga(Szekeres) a szarvas hátsó részét. A Cassiopea W-alakú csillagképe az állat agancsa. Ez az égi szarvas tehát maga egy hármasság, hiszen 3 csillagkép alkot egy összetett formát; magát a szarvast. Sőt a Tejút mentén való elhelyezkedése alapján ez a szarvas lehet az ünő-csodaszarvas: a hunokat, magyarokat vezető égi totemős. Az Ikrek csillagkép és az Orion is megtalálható a mennyei helyszínen, mint Hunor, Magor és Ménrót. A közelben tartózkodik még a Cannis major(Nagykutya) csillagkép legfényesebb Sírius nevű csillaga. Ő az égi Isis anyaistennő, ki egyiptomban szintén szarvakat visel, s közötte a napkorongot. A Plejádok hét csillaga(Fiastyúk) az égi szarvas lábainál foglal helyet. Ez a hetes ebben az esetben nőcsoportot jelent. Tehát a mítikus vadászat végső célja a dinasztia-alapítás. Ezért volt szinte szent dolog a vadászat királyaink vadasparkjaiban. Ezért nem volt szabad illetékteleneknek megdézsmálni orvvadászattal, sőt főbenjáró bűnnek számított, szentségtörésnek! Hiszen a királyi vadászat újra és újra való lebonyolítása egy szent ősi rítust jelentett. Tudjuk, hogy az atya Menrot(Nimród) ,,nagy vadász vala az úr előtt". A mennyei menyasszony-rablást a mennyei vőlegény számára, kinek földi megfelelője a király és a királynő. Mindez termékenységi szimbolika is lehet; a szent uralkodó dinasztia fennmaradása érdekében. Ennek helye Magyarország területén a Pilisi erdők rengetege lehetetett. Ne feledjük: Szent István fia Imre herceg is vadászat alkalmával lett elveszejtve. A krónikák szerint vaddisznó végzett vele nem sokkal tervezett megkoronázása előtt. Őbenne volt királyi apja és a magyarság minden reménysége. Legszebb ifjúkorában, amikor a trónra érdemessé vált, hogy idős édesapja válláról levegye a terhet, valamint az Árpád-ház istváni ága utódairól is gondoskodni is éretté vált. Egy vadászat döntött sorsáról és sajnos az országéról is. Így az Árpád-ház Istváni ága úgymond. kihalt fiúágon mivel a király fiúutód nélkül maradt. Egyébként hazánkban igen sokáig megmaradt a ,,menyasszonyrablás" népszokásként is. Bár ez profán tettnek tűnik utólag, de szakrális mennyei tettet szimbolizál, hiszen népünk ősapjai is feleséget raboltak maguknak.
    ,,Mint a mennyben, úgy a földön is..."
     
  18. szilvi66

    szilvi66 Állandó Tag

    "Még,még,még,még,még, ennyi nem elég:D
     
  19. alberth

    alberth Állandó Tag

    Kedves Szilvi66! Üdvözöllek, én pillanatnyilag ennyit tudtam hozzátenni a témához. Azonban küldök neked egy verset is. Igaz, hogy a Turulnál és Emese álmánál még nem járunk, de egy kis előzetes, hogy sor kerül majd erre is. Bárki írhat, tehet hozzá a témához: akár te is.


    Álmos

    A Turulmadár árnya Emesének álma,
    Elővetítette jöttét a világra...
    Ki majdan a népét új földre vezeti.
    Táltos királyoknak sora őt követi.

    S az ősi legenda benne újra éled,
    A Csillagok útja immár Álmosé lett.
    Mely egykoron vala hősi ikrek nyoma,
    Majdan ezen haladt a hun király tova.

    Indul Szkítiából új hazába már most,
    A Kárpát-medencébe viszi népét Álmos.
    Hadak útján járva megérkeznek haza,
    Ám Hungvárnál állnak négy nap, s négy éjszaka.

    Az ősi isteneknek nagy áldozatot tevének,
    S Árpádot választják meg az új vezérnek.
    Négy nap és négy éjjel lakomáznak egyre,
    Ezért vonultak fel Hungvárnál a hegyre...?

    De hová lett Álmos, ki volt jövendölve,
    Itt már mit sem közöl a legenda felőle...
    Emesének fia, Álmos fejedelem -
    Mi is történt veled Hungvárnál a hegyen?

    1995. 03. 09.
     
  20. szilvi66

    szilvi66 Állandó Tag

    Köszi alberth:D Majd nézek én is adalékokat ehhez a témához.
     

Megosztás