A magyarság mitológiája, ősi küldetése

Magyar vers a Magyar Alföldről...

Ím ez a vers is hozzátartozik valamilyen módon az ősi magyar életérzéshez. Nosztalgia és realitás is egyben. Ilyen szép a magyar táj, ily reális a magyar pusztai élet. Hiszen: ,,Debrecennek van egy vize..."

Hortobágyi életképek

Szikes, magyar pusztán, izzó napsütésben,
Gulya legelészik a gémeskút tövében.
Olykor elbődülnek, nyakukat kinyújtva,
Borjuk szopni készül a tehénhez bújva.

A gulyások vígan főzik a jó gulyást,
A marha nem tudja -, miből e paprikás.
Bizony minden korban, ez a gulyás marha,
Amúgy a javából, jó nagy volt a szarva.

Van hamis gulyás is, mit gulyás nem főzne,
Csak igazat eszik..., jut bőven belőle.
Hosszú kanalával a bogrács mélyét kémli,
Látja néhány marha, nézi..., még sem érti.

Ott a mulya gulya -, s jámboran eszeget,
Hisz` boldog nem tudása eleve eszement,
Ha megboldogítják, s elszáll ez a mámor,
A boldogtalannal biz` boldogul a pásztor.

Míg az ősi csordák vadon legelésztek,
Csordás nélkül voltak kitéve a vésznek.
Ha nyugodtan ettek, s nem figyeltek neszre,
Ragadozók által biz` el voltak veszve!

De hová fejlődtek! - pásztoruk van nékik,
S nyugodtan ehetnek, a veszélyt nem érzik.
Van ki vigyáz rájuk, s ők benne bízhatnak.
Míg terelve vannak, boldogan hízhatnak.

Ezért fizetni kell? - ők nem tudnak erről,
Azért... nem mentesek az adósság-tervtől.
S hogyan dolgozza le karmáját a marha?
Érti ezt gazdája..., jól viszket a marka!

Ott az állatvásár -, érte pénzt kap ura,
A borjú meg bámul... majd az új kapura.
A tehén letejel, ekét húz a tinó,
A ropogós ökör nyárson sütve a jó...

Közben a nagy pusztán nem áll meg az élet,
Jut még a zöld fűből, s legelik a mének.
Paták dobogása nagy-távol morajlik,
Pattog a karikás, hangja messze hallik.

Kurjongat a csikós, ő biz lóra termett,
Bajsza kipödörve, igen nyalka termet.
A nemes paripa fut, s habzik a szája,
Kezes egy jószág ez, jól illik alája...

Míg a ménes nyargal, s belereng a róna,
Nem tudja a csikó -, ő is lesz matróna.
Most vágtassál te mén, a széllel szabadon,
Mert majd a csikósok betörnek egy napon!

Lóvásárba visznek, s nézik lábad, fogad,
Majd versenyló leszel, sok úr reád fogad.
Így kapsz szemellenzőt, és zablát a szádba,
Nem tekinthetsz többé e széles pusztaságra.

Kinn a tágas rónán, míg sörényed lobog,
És a szilaj ménes veled együtt robog,
Legyél tüzes csikó, míg nem adnak, vesznek,
Legyél rakoncátlan, míg lóvá nem tesznek!

Odébb a nyáj legel, füvet tépegetve,
Peckes a pásztoruk, köztük lépegetve.
Csodálkozó szeme a délibábra mered,
Mely a napsütötte horizonton lebeg.

Vajon miből van ez? - utol sosem éri,
Megfogni nem lehet, csak távolból nézni.
Bezzeg a juhokat elkapni nem nehéz,
A terelésükhöz nem kell éppen nagy ész.

Ott a főkolompos, közöttük legelész,
Aki tévelyegne, nincsen olyan merész.
Mind utána tódul, a sok balga birka,
Ronda most küllemük, nem rég voltak nyírva.

A pásztorok a szelíd barikát szeretik,
Ha megjuhászodnak, kezükből etetik.
A juhász nem birkul -, bárány csak juhászodj...,
Pásztor sosem leszel, legvégül meglátod!

A juhász bárányát, csak addig eteti,
Míg vágójuh nem lesz, s jóízűn megeszi.
Pecsenyéje ízlik, ő nagyon szereti,
És a választásból illő részt kiveszi.

Egyenek a juhok, csak a zöldet egyék,
Bizony nem tudhatják, holnap mi az ebéd...
Igaz' birkapörkölt szabadban főzve jó,
Jerke..., jerte kerge, te bográcsba való!

Ő most letelepszik egy fa árnyékába,
Furulyázva nézi, hogy eszeget nyája.
Mily jó a bundája a tavalyi kosnak,
Ha eljő ideje a hideg napoknak...

A farkasoktól is megvédi a nyájat,
Mert ő is szereti a birkahúst, s májat.
Pásztorbotja vagyon, ordast ezzel etet,
Te girhes toportyán, kell állatszeretet?!

Amíg a kisbojtár nyájasságot tanul,
Számadó juhásznál számos adat lapul.
Felró minden juhot, ő azért robotol,
Nehogy lába keljen egynek is valahol!

Itt jő az uraság -, főhajtás jár neki,
A pásztor csak szolga, ki nyáját tereli,
Gazda kocsisának ostora pattogó,
Amelyik sokat húz -, mindig kap az a ló !

A terelő eb is készenlétben vagyon,
Ha a balga juhnyáj szétszéledne nagyon.
Rangsorban alul van, a bojtár is ura,
Kezét nyalogatja, - jól van..., okos kutya!

Farkcsóválva várja, kis csontot kap e még,
A hízelgés hatott -, ne' ...némi maradék.
Jóllakottan csahol, keríti a nyájat,
Vígan zavargálja a balga birkákat.

Magasan jár a nap, izzik a legelő,
Messziről harang szól, s remeg a levegő.
A kis juhászbojtár már a délibábot nézi,
Nézi és bámulja, de el sosem éri...

Nagy-távol úgy tűnik, vándorol egy alak,
Nem nyalka és peckes, de az úton halad!
Egyszerű deák ő , s megy Debrecenbe,
A híres oskolában van tanulni kedve.

Bár a Nap hevétől érez szomjúságot,
Ő jobban szomjazza a tudós társaságot.
Átlátja a rónán mi mindent tapasztal,
De többre megy, érzi - az iskola-paddal...

Köszön a délibáb -, s a kis deák érti.
Hogyan is működik? - ő ésszel feléri.
Mert, bizony a tudás teszi őt szabaddá,
Nem szelídítetté - és nem riadt vaddá.

Szabadban, szabadon felfogva a létet,
Igazán gyönyörű a természet s élet.
Ő csak tudni akar, más hatalom nem kell,
Hiszen a tudástól lesz Ember az ember.

Lassan est közeleg, míg ő egyre halad,
S távolban derengnek az ismerős falak.
Ott már a Nagytemplom, jól jelzi az irányt,
A Kollégium is ott..., megy hát torony iránt...

Debrecen, 1995. 01. 25.

Kedves Ivan!
Tenyleg hianyoztal, nem kell olyan erzekenynek lenni. En vallasos vagyok, habar mostanaban mind gyakrabban kell atertekelnem azt hogy miben is hiszek, es mind kevesbe hasolnit a templomban hirdetett igere. De ez az en privat belso kinlodasom.
Amit a Baba Maria-rol irsz figyelemre melto, erdemes jobban utananezni. A szekelyek, vagy csak a csangok hasznaljak ezt a kifejezest? Az utobbiaknal biztosan tudom.
Udv

188. Arvisura, Vara és Tilana asszony rovása, ie. 854-40.
Az Arnó mellé érkezett sok töredéknépet Hidráék befogadták. nagyon sok menekülö (avar, szavárd, kurd, pelazg, aháj, sumér, szabír, tirén..) érkezetta Szantorin kitörése miatt is.
Hidra és felesége Lukomó képzést indított az alkalmasak részére. A papképzésük helyszíne pl Kortona városban volt. A teraszos földművelést a sumérok tanították, de tárkányképzés is volt. Az Arnón hajóépítőműhely létesűlt.
A befogadó etruszkok letepítették az érkezőket, a gyér lakosságú helyekre: Populóba, Vulciba, Pompeibe.
Az avarok központja Arezzó volt. Arnó fejedelem előtt tettek esküt az érkezők vezetői a Rasna szövetségre. Arnóék kikötője Pisina (Pisa) volt, templomaik, templomgazdaságaik is voltak Arnóéknak. Arnó megtelepedésének dátuma: ie. 1480-1465. Ezt követő népmozgásokat a -végleg elsűllyedt szigetükről- tömegesen érkező atlantisziak okozták. Kr.e. 1150 körűl szünt meg a nagy népmozgás, a "tengeri népek" részéről. A népszaporodás miatt 1150 után az etruszk települések száma nőtt. Ordoszból 100 évenként meglátogatták a Rasna szövetséget.A görögök is megjelentek a térségben.
A Rasna szövetség -mint jósolták papjaik a bolárral- 800 évig volt életképes. Amikor Arnó meghalt (ie. 1456), hamvasztva temették ell, Arezzóban, a kegyhelyen.
Arnó szeretett unokája FIRENZE szobrász lett, a róla elnevezett városban élt.
Észak felől az etruszk területet kurd lovasok védték, az érkezők vezére Marsa volt, Marsabottó volt a fő településük a tengerparton.
Arnó még Káspiváron lett sámán. Az Ő idejében a hun törzsszövetség már két helyen működött: Ordoszban és Káspinál, részben a sivatagosodás, részben a népszaporulat által kikényszerített okokból volt így. Mindenesetre Ordosz vezető szerepe megmaradt.
A kurdok között Arnó idejében sok volt a gyógynövényes arbag (=orvos) .
A fegyverkészítők nagyrésze Poplun vezetésével szavárd volt, Ők ide érkezve a vasérclelőhelyek felderítésével kezdtek munkálkodni.Poplunnak régi ataiszi és altáji vasgyártási leírásai voltak. Kortontól (Bologan?) délre a keleti gyepü védelmét az a pelazgok biztosították, a nyugati határvédők az ahájok voltak, főleg a tengeri népekkel akadt dolguk. Tarhun (Tarqunia) városát Tarhun vezetésével érkezett 500 kurd és 25 fő sumér építette fel.
Az előbbieket először az Arnó mocsarainak lecsapolására küldte Arnó fejedelem. A templomgazdaságokból 6o db létesűlt, a sumérok (urukiak) vázlatai szerint, ezeket 5 év alatt, a digókkal építették fel. Ezekbe 1400 digó is beköltözött. Tarhun megfontolt, alapos ember volt, a lecsapolás sikerűlt.
Az első meghalt uruki gazdát kifaragott kősírba tették a fiai. A Garda tó mellé etruszk és aháj menekülteket telepítettek le.
A tengeren nagyfokú kalózkodás folyt ebben az időben.
Valetti arbag vezetésével hikszoszok (egyiptomiak) és szabírok is érkeztek, akik Poplunhoz hasonlóan jó vasgyártók voltak. SZÁMUKRA IS KIJELÖLTEK EGY TERÜLETET, AHOL ÉPÍTKEZTEK. a MEHALTAKAT FESTETT, TUFÁBA VÁJT KŐSÍROKBA TEMETTÉK, URUKI SZOKÁ SZERINT. Fővárosuk Veji lett.
Megjegyzés: ha nem egy sámán írja az arvisurát, akkor gyakori az "időben való cikázás" ezt csak odafigyeléssel lehet kivédeni. Észak Itália etruszk-avar ókorának története nagyon eseménydús, később még a rómaiakkal is öszefonódik. Egybeesik itt a Szantorin felrobbanása a sivatagosodással, a népszaporiulat erősödésével és az Atlantisz elsüllyedésével, vagy -mint a hikszoszoknál- az arab nyomulással. Atlantiszról több hullámban sok menekülő érkezik. Az atlantiszi menekülők átmeneti letelepedések után jutnak sokszor Itáliába...mely egy népkohó ekkor..még őslakossága is volt.

Kedves Power!
Nagyon bonyolult a hunfajú népek ókora. Azért, mert régi népek vagyunk.
Bonyolult a hitünk is. Nagyon sok könyvet átrágtam 20 év alatt és mondhatom, hogy igencsak kritikusan értékelem az Arvisurában foglaltakat is, márcsak reál foglakozásom okán is. Még senki sem vállalkozott arra, hogy az Arvisurában foglaltakat valamennyire kivázlatolja. Én most ezt teszem jól-vagy nem annyira jól. Nem kis munka értelmezni, sok esetben összerakni belőle a dolgokat. Mert össze kell rakni példáúl Jézust, ugyanis 6-7 helyen van szó róla. Ezt nem tudom megteszem-e , mert csak vitára ad -többek között- okot és strapás, agyalós, ezért ezt mindenkinek esetleg magának kell megtennie, ha akarja. . Miután a könyv azt írja: Karnakban lett pap a Matarios néven született Jézus (okos, kiválasztott embernek is tanulni kell!) itt vette fel a Jézus nevet, de a beavatottképzésre Ordoszba i r á n y í t o t t á k. Kik? Hát, elkell olvasni a könyvet..hosszú a sztori. Ordoszból -29 évesen- jön vissza a szamarával Tibeten és Észak Indián át, majd az uruki nagytemplomban koronázzák meg. Sumérban a többistenhit is létezett, főleg Jézus előtt, modhatni: minden kisközösség azt hitt, amit akart, ekkoriban, a nagytemplomot az Ataisz elsüllyedése körűl -ie 5038- építették egyistenhitűeknek (Jézus után, az urukiak a Van tó mellé költöztek az arabok elől, itt egyistenhitű püspökségük volt)....Egyistenhitet tanult, a szeretet vallását hírdeti...Mint későbbi halványabb utódja Mani, a babiloni orvospap..Az egyistenhitet -a könyv szerint- Anyahita hozta a földre, amikor Ataiszba érkezett ( ne hidd el: ie. 8500 körűl). Valahonnan, nagyon messziről érkezve élt az Ataiszon Anyahita ..utánna lehet nézni..Már az eddigiek is csak vitát és vita vitáját szülhetik, hát még az, hogy az apja szabír magyar volt...a szabírok (József is ) elszórva laktak ekkor vegyes lakosságú Genezáreti tótól az Ibos (Nílus ) deltáig...Meg hikszoszföldön. Mit gondolsz a szombathelyi feltárt Isis oltár véletlen és honnan....? Ez csak E G Y példa valamire.
Egyébként a könyv szerzője -Paál Zoltán- sámán volt (Baraca néven) és különös forrásokból jutott hozzá a könyv anyagához...hosszú sztori ez, szintén
Ha valaki nekem 4 évvel ezelőtt azt modja, hogy elolvasom sz Arvisurát, sőt a végén ez a könyv meggyőz az igazáról, kinevettem volna. Szerencsére egy idős orvos rokon addig nyaggatott míg kezembe vettem ezt a könyvet, amihez fogható kevés van (mindhatnám: nincs) , mármint ókori ősmagyar történelemmel kapcsolatban..Ne érts félre: nem vagyok ájulós, ez véleményem szerint a valóság. megtudhattam, kik voltak az Árpádok (idő hézagokkal Nimródig követhetők) már ez is valami. Nekem, mert érdekelt.
Talán László Gyula tette az első bogarat valaha a fülembe: a kettős honfoglalás...
továbbá: ugyan ki élt itt, mikor bejöttek Álmosék? Az márcsak hab, hogy megtudni: mi történt -és miért- Álmossal, vagy mi az igazság Koppány körűl...De van még egy nagy kérdés mellyet abszolut biztonsággal nehéz megmondani: Kik a magyarok?? Továbbá: hány honfoglalás volt, mert nem kettő ám a három. A könyv csikorogva válaszol erre...is. Talán.
Elnyúló szupervitákra nincs időm, de beszélhetünk apróságokról..

188. Arvisura, második, befejező rész.

A Vejivel érkezett hikszoszok és szabírok fővárosát Vejiről nevezték el (l: Észak-Itália térképén) kegyhelyet is építettek ide. A Szantorin kitörés sok hamut szórt szét Krétára és a közeli Ó-Eturiára (régebbi haza). A temést itt megsemmisítette és sok hajóval menekültek az emberek a tenger nyugati részébe. Itt azonban már -az ekkor végleg elsüllyedő Atlantiszról- sok menekült: barik, digók, latinok,ligurok, szabitok, szamozok és umberek élt. A felfegyverzett etruszk érkezők elől azonban ezek a népek a hegyekbe mentek. Az Arnó vezette 5140 fős csoportot még szívesen fogadták, de a később érkezett 20-22 000 embert már hódítónak vélték. Az etruszkok hamar megalapították az érkező rokonnépekkel a Rasna szövetséget ( az itt letelepülő hunfajú, főleg avar népek szövetsége volt ez) . A betelepülők titkos könyvét Disciplina Etruscának nevezték. Erről Ordosz is őrzött másolatot.

190. Arvisura, Pejt, Gyömöre, Ilu, Indija rovása, ie. 2810- iu. 568.
PANNON ARVISURÁJA.

Ie. 800.-ban Pannon ifj. vezér 4000 lovassal jelent meg a Dunántúlon,
a káspivári pihenő, és az Észak-Itáliai kitérő (a Rasna szöv. megsegítése) után érkeztek. A vezéri szállást PANNONHALMÁNAK nevezték el. Ekkor már hun telepesek éltek Aranyosszéken, Erdélyban, Isis kegyhelyeik is voltak. Ezeket még -a nagy kalandozó és vasgyártó- BIHAR alapította, ie. 2810 körül (korábbi Arvisura tartalmazza Bihar tevékenységét). Aranyosszéken aranybánya és feldolgozók működtek. Az aranyosszéki hunok második csoportja ie. 1610-ben érkezett, stzkíták és hunok voltak Észak-mezopotámiából, Dabósa és Paripa városokból. Pannonék előbb Aranyosszékre érkeztek, innen jöttek a Dunántúlra. Pannon az aranyosszéki fejedelem lányát vette feleségűl. A Dunántúl védelmét két vezér: Lajta és Hisba vezette, de Szerém területén harmadik őrség is volt, mert a görögök fenyegettek innen. Szerém szaka-szkíta vitéz vezette ezt a déli őrséget, Ő Isis hívő volt. ((ősi Isis kegyhelyet tártak fel pl Szombathelynél))

Pannon öccse, Mecsek is a bátyjával érkezett a többi avarral, Zengő sámánnnal szerttek vadászni. Télen -a befagyott vizeken át- meglátogatta apósát Aranyosszéken Pannon, innen 6000 lovas költözött át Pannon fennhatósága alá ekkoriban. A Dunántúlon élő görögök ekkor elvándoroltak innen. Alsó és Felsőőrben Anyahita hívők telepedtek le. A visszamardt görögökkel vegyesen éltek a Szerémségben az erdélyi székely-hunok.
Két szellemi központ alkult ki: Pannonhalma és Mecsek (Pécs). Kegyhelyeket építettek mindkét helyen. Pécsen szaka-szkíták telepedtek le ( ie. 799). Megerősítette a nagyszalájuk tanácskozása: a tehetséges ifjaik továbbra is Káspiváron és Ordoszban tanuljanak.
Pannon után legvitézebb fia, Csanak lett a fejedelem, Mecsek pedig Eplény nevű fiának adta át a fősámánságot, ie. 773.-ban. Időnként -a képzést befejező, hazaérkező ifjakkal- a törzsszövetség minden törzséből érkezett kisszámú betelepülő a Dunántúlra, Ordoszból és Káspivárból.
Csanak Pannonhalmán élt, ez volt ekkor a fejedelmi központ. Csanak után Mecsek másik fia, Devecser lett a fejedelem. Csanak két további fia: Horpács és Veszprém továbbá Devecser két fia: Sarlód és Bogdása és Szerém fia Ruma is Káspiváron tanult...Csanak Veszprém nevű fia lett az első a káspivári képzésen és Ordoszban tanult tovább.
A honfogalaló Pannon-Mecsek familia további leszármazottjai:
Horpács (felesége Ankír) fiai: Soprun és Kanizsa, Veszprém (Pejt) fiai: Pét, Lébény, Bajánszernye, Búcsú, Arács voltak. A Fertőnél Pomogy határőr parancsnokot megölték az idegenek (ie. 740.-ben), de a gyilkosokat utólérték, megölték a katonái. Veszprém ie. 728.-ban új sámánközpontot épített, ebben -még ebben az évben - megtartották a Pannonföldi Nagyszalát. Pannonföldön mind a 24 hun törzsszöv. törzse képviselve volt, mint telepes.
A szalán felállították a hősök oszlopát, nevekkel. Ezen Horpács és Ankír nevű felesége is szerepelt, Ők a Lajta őrségbe estek el.
A BALATONT először Bolhás tónak (analóg a mai Balhassal) nevezték el, később ezt a jobban hangzó Balatonra vátoztatták.
A nagyszalán elhatározták, megszervezik Pannóniát, ordoszi mintára.
Megjegyzés: A Pannonföldi Nagyszala nem azonos a nagyobbjelentőségű, Ordosz által szervezett Nagyszalával.

Kedves Ivan!
Olvasgatván írásaidat arra gondoltam, hogy őseink igen nagy területen lehettek kapcsolatban egymással. Valamilyen kommunikációs kapcsolatra szükségük lehetett, sőt igen fejlett, gyors hírhálózatra. (Ugyanis egyes esetekben kontinensnyi távolságokról kellett a kapcsolatot tartani egymással. Kíváncsi vagyok, mi lehetett és hogyan működött az a hírközlési mód? Pósta szavunk nagyon régi lehet ezek szerint. Valamint az is eszembe jutott, hogy a térképészetnek is sokkal fejlettebbnek kellett lennie, mint amilyenné vált később a középkorban.

alberth írta:

Kedves Ivan!
Olvasgatván írásaidat arra gondoltam, hogy őseink igen nagy területen lehettek kapcsolatban egymással. Valamilyen kommunikációs kapcsolatra szükségük lehetett, sőt igen fejlett, gyors hírhálózatra. (Ugyanis egyes esetekben kontinensnyi távolságokról kellett a kapcsolatot tartani egymással. Kíváncsi vagyok, mi lehetett és hogyan működött az a hírközlési mód? Pósta szavunk nagyon régi lehet ezek szerint. Valamint az is eszembe jutott, hogy a térképészetnek is sokkal fejlettebbnek kellett lennie, mint amilyenné vált később a középkorban.

Kattints a kibontásához...

Ez egy profi kérdés vót tisztelt Albert úr!:656:

Kedves Sztyopa!
Bizony nem tudom, hogy milyen módon voltak kapcsolatba őseink, legfeljebb találgatok ebben.
Mindenesetre a Selyemút kb 6000 éve létezik, ezen megfelelő őrségek is voltak és pihenők. A ritkább nagytávolságú kapcsolatok színhelye lehetett, melyhez a kereskedők igencsak hozzájárultak. Ezenkívűl 20 évenként és ennél nagyobb szabálytalan időközökben indultak kalandozók (expedíciók) az Ordosz által kijelölt helyszínekre. Ilyen volt pl Kerka útja ie. 4000 körűl az őshazába (Melegvizek Birodalmába, azaz Erdélybe) Ordoszból, Csaba két-három útja
a Csendes óceánon egészen Peruig, vagy Bihar útja Észak-indiába stb..
Tehát a Selyem út által nem érintett térségekkel is volt ritka kapcsolat.
Miután 5 "gyarmata" volt Ordosznak (a kezdetben) Egyiptom, Suméria, Indijók stb így ezekkel is ritka kapcsolatot tartott. A Földközi tengeren is hajóztak a rokonnépek, így ott volt a legkönnyebb a helyzet. Talán nagyjából így kommunikáltak a távoli helyszínekkel őseink.
A közeli kapcsolatok pedig rendszerességgel "éltek", mert lovasokkal fenntarthatók voltak úgy egy fejedelemségen belül, mint másokkal, néhány száz km-ig. Nem tudom egy lovas teljesítményét, talán 60-80 km/nap lehet, attól függ, milyen a terep és az időjárás.
Mellesleg a hajózás sokat fejlődött az Ataisz elsüllyedésétől számítva, nagyobb és gyorsabb hajók (12 evezős helyett 24 evezős) épültek később.
A sámánok egyrészének volt egy különös képessége -gondolatátvitel- melyben én kételkedek, de ezt sokan a kapcsolattartásra alkalmasnak tartják, illetve valósnak hiszik...((Sztálin is..de ez a sztori hosszú és Paál Zoltánig nyúlik..)) Én nem tudom..Még annyit: lassú életvitelhez lassú kommunikáció tartozik ezt tartsd szemelőtt.

190. Arvisura, második, befejző rész.
((Pannon honfoglalása))

A pannóniai nagyszalát követő nagysüánon (lovasverseny, 20 évenként)
a Pozsony nembeli Detrekő lett a győztes és a rozsnyói Ditró a második.
A róluk elnevezett településeket Erdélyben építték fel, ie. 728-ban.
Az építésben Soprun is résztvett, egy újabb telep is létesűlt Kőszeg vitézről elnevezve. Mivel ápoló és szülésznőkre szükség volt, így rimalányképzést is tartottak. Soprun nyugati útja alkalmával -a Duna asszonyról elnevezett folyó mellett- Ennsnél (Ők Encsnek nevezték) egy várat, és őrséget létesített. (a későbbi avar határ is itt volt!)
A szkíták Soprunnak, a kabarok Sopronnak hívták vezérüket. Sopron kabar település lett. A szkíták -Sopron idejében- elvándoroltak és a Mátra mellett telepedtek le. Kőszegen úz (ma: palóc) nyílhegykovácsok és kabar aranyművesek éltek. A szkíták egyistenhitűek voltak, Anyahita vallását gyakorolták. A szkíták és a kabarok széttelepülését a békétlenkedésük okozta. A Sopron vezérnél lévő hikszoszokat őrségbe, az Ibbs (Inn)mellé írányították. A pannon sámánok is aranylemezekre rótták az Arvisuráikat.
Ie. 712.-ben tót menekülők érkeztek a marótok (morvák) földjéről, ahol ezek cselédei voltak. A morvák hívták őket tótnak, csúfnevükön szluváknak. ekkoriban már káldorok (kelták) is megjelentek itt. Megegyeztek a káldorokkal, hogy a Duna mindkét oldalán letelepülhetnek és vasgyártók lesznek. A kelták vezérét ekkor Bándornak hívták.
Ekkor már méhészkedés is folyt a Lajta kapuban. A Káldor-Pannon Szövetség feje Esztorás lett, aki Sopron fia volt, Ő Káspiváron, majd Ordoszban tanult. Amikor Sopron meghalt Sopron város tornya mellé temették el. A Mátrába élő szkíták szekérkészítéssel foglakoztak itt.
Ekkor urnás és harci szekeres temetkezések voltak .
Esztorás kisebb vezérei: Putnok (szkíta), Bános (Kabar), Szeletán (úz), Pellér ((avar), Ségol (Vepsze), Samal (hikszosz), Bihal (kazahun), Kerepec (úz),
Kasal (szkíta), Tárkonyos (kabar), Abod (jász), Csanád (hun),Budli (szarmata),Melléte (úz), Mike (mordvin), Turi (hun), Bolotcsnova (csuvasz),
Pestur (szarmata), Szalaváré (manysi), Zajon (szkíta-szaka), Kövi, Landa, Képa,Tarzon, Zsula, Bodon, Bölön, Zsór, Kadisa (törökök) Győző, Bucsi, Csoma (hun), Villő, Izsboldó, Csenge, Csitári, Berény.....
Amikor a rómaiak ie. 185.-ben megjelentek, a fősámánság Pannonhalmáról a Mátrába költözött. Itt Vadna kabar sámán élt ekkor. A Duna vonalán ekkor már harcok voltak a rómaiakkal, mert ők nem tartották be a Kövesd fejedelem (ordoszi) és az Augustus császár között korábban megkötött feltételeket.
Később Ordosz szerette volna Pannóniát visszahódítani, ezért Udint (Atilla -nem Attila!- nagybátyja) elküldte ide, Ő Pécs és Kanizsa mellett is élt.
Aranyosszéken ekkor a rómaiak termeltek már arnyat. Udin előkészítette A t i l l a bejövetelét, aki 433-ban érkezett, folyamatosan megjelenő seregtestjeivel. A rómaiak ekkor harc nélkül feladták Pannóniát.
Az érkezőknek két központjuk volt: a vezéri és a fősámáni. Atilla bátyja, Buda volt a fősámán.
(( itt csak részletek találhatók a hunokról, egy későbbi Arvisura összefogalalóan írja le az eseményeket, ezért itt ezeket a töredékeket kihagyom mert zavaró lehet)).
Említi az Arvisura a későbbi avar bejövetelt (568-tól) is, amikor az avarok 9 törzse jött be a medencébe az Etiltől, voltak közöttük újgúrok és ogúzok is. Az avarok vezére Baján volt. Az uráli magyarok döntése értelmébe az avarokkal csak egy magyar tömény (10 000 fő) érkezett, Alpár vezetésével 575.-ben ide. Alpár ékezése utá Pusztaszeren nagy versenyen Ő győzött és "elnyerte" Telenát, Baján avar vezér lányát.
Az avar fejedelmi székhely Győr volt, Bécs pedig egy avar tömény állomáshelye.

214. Arvisura Maros fősámán és Kuzum rovása, Kr. e. 496-490.

A SELYEMÚT.
Ilmen, az öreg fősámán lányát vette el a lábaira megbénult Kuzum sámán. Maros 8még fősámánsága előtt) egy nyugati felfedezőútra indult, az ordoszi Öregek Tanácsa kívánságára, mely a Fekete tengerig tartott. Ekkoriban kezdték ezt a beltengert így nevezni. A tengerparti kikötőben élénk kereskedelmi és hajóforgalmat látott Maros. Ekkor éppen a szkíták hoztak árút Kínából, a kínaiak megbízásából ide. A kikötőnél jelen lévő kereskedőket (40 fő) Marosék Ordoszba vitték, mert a kereskedelem fejlesztése volt ekkor Ordosz célja és ehhez értő közreműködőkre volt szüksége. Ordoszban új szálláshelyet építettek a kereskedők számára. Maros az egyik görög kereskedő lányát Ordoszban vette feleségűl. Az elhozott kereskedők később szabadok lettek, bántódásuk nem volt. A tél folyamán újra kijelölték a Selyemút vonalát, itt selyem, úz fegyverek, edények, kabar üstök, hun prémek ...szállítását akarták biztonságossá tenni a F. tengerig. Új kereskedőváros létesítését határozták el a Selyemúton, Uzun-Aba néven. Kuzum állította össze a Selyemút szabályait, mellyet -halála után- Maros valósított meg.

((Megjegyzés. eddig is volt "Selyemút" azonban ekkor itt, a hosszú tapasztalatok alapján reformálták a kereskedelmet-szállítást-biztonságot))

225. Arvisura, ie. 1790-iu. 25, Kövesd rovása.

Pannon Káspivárból az Észak-Itáliai Etruszkok, avarok -veszélyeztetett rokonok- kérésére jelent meg itt, majd Erdélyen át a Dunántúlon is, 800-ban. Az Aranyosszéken ekkor élő szintén rokon népet esklóknak hívták, Ők ie. 2810 körűl jelentek meg itt, egy járvány elől menekülve. Ordosz -hollétüket felderítendő- ie. 2790-ben Szuha- Balzsán vezetésével egy felderítőcsapatot küldött. Szuha-Balzsánék csapata 6 év alatt ért Esküllő vezérhez Erdélybe, ahonnan visszatért Ordoszba jelentéstételre. Sok kitermelt aranyról és sok Esküllőék létesítette kegyhelyről számolt be. A legközelebbi látogató -csaknem 1200 év mulva- BARCA és csapata volt, aki ie. 1610.-ben látogat ide, megszervezve Erdély védelmét. Ezután Pannon következett a látogatók sorában 1 tyumeny csaptával, ie. 800.-ban.Pannon az esklókat Erdély déli határán élő görögöktől védte meg, sikerrel, kiszorította őket délebbre. Később, ie. 703.-ban a kelták fenyegették Erdélyt, ezt a támadást úz és kabar segítséggel verték vissza Lóbércnél (Leoben). Amikor Estorás Bángor kelta fejedelm lányát elvette -a csatát követően- akkor beköszöntött a béke. A Duna asszony folyamán átkelve a kabar harcosok a Bükk környékén (Kasa a fővárosuk) míg az úzok a Mátrában telepszenek le a csata után. ((Területük valószínű ööszeért))
A 24 Hun Törzsszövetség központi területét -Ordosz központtal- a kínaiak
ie. 50.-ben kettészakították. Ekkor Ordoszban Hóhanza, Káspiváron pedig Csécsi volt a fejedelem. ((Káspivár ie. 1700 körűl vált le Ordoszról, de ennek fennhatósága alatt marad)). A kínai támadás körüli időben a rómaiak a Dunántúli Kelta-Pannon szövetség ellen támadnak.A pannonok kérésére Csécsi kabar, úz és kimmer harcosokat küldött a Dunántúlra. Ők 4 0 é v i g állták a rómaiak ostromát ( iu.6.-ig). Végűl délről a Dara (Dráva) folyónál áttörték a pannonok védelmét és bevonultak a Dunántúlra. Kövesd, Csécsi fia bosszút esküdött, három testvérével, mert apját meggyilkolták a kínaiak. Kövesd később az elnyomott kínaiak és hun földművesek élén -ie.25.-ben- meghódította Kínát.
Megjegyzés: ebben az időben is voltak dunai átkelők, pl Pentelénél ősidőktől létezett komp.

225. Arvisura, befejező része.

Lóbércen (Leoben) a szkíták a rómaiakkal Gyöngyös vezetésével vették fel a harcot és sok csatában győztek. Azonban pár év mulva a túlerő megtette a magáét.
Gyöngyös a Mátrában élő Koncsúr vezér lányát, Solymoskát vette feleségűl, ide elkísérték a vitézei is. Gyöngyöséknek 8 fiuk és 4 lányuk született. A sámánok részére egy Aba nevű települést létesítettek Gyöngyös mellett, ahol jellemző volt az -eső után- sáros terep. Ezért a neve Abasárra módosult. Kövesd (kínai császár lett később) újra összekapcsolta Ordoszt ezzel a vidékkel, továbbá Egedet küldte ide ellenőrízni a nyugati pannon határt, azért, hogy betertják-e a szerződést a rómaiak. Ugyanis szerződést kötött velük, ebben kijelölve a területi határokat is.
Eged mongol vitézei ekkoriban felépítették Eger települést, a székvárosukat, de Ők Szuhán laktak. Ie. 20.-ban Kövesd Nagyszalát tartott, a szokás szerint az ekkor születettek a Szala nevet kapták, ill. a lányok Szalajka nevűek lettek.Eged fiai Gyöngyös 2 lányát is feleségűl vették. Ie. 10.-ben Kövesd ellátogatott Ordoszból Gyöngyösre és környékére.
Bene sámán -Gyöngyös egyik vitéztársa- iu. 8.-ban meghalt, Mátra fősámán lánya volt a felesége. Bene halála miatt Gyöngyös is öngyilkos lett (tűzzel) együtt temették el a hamvaikat úrnában, Gyöngyösön.
Kövesd itt tartózkodása idején sátortáborban lakott (talán M. kövesden?).
Kövesd mikor visszatért Ordoszba, meghódítja Kínát (ie. 25-18) majd a kitajokat is legyőzte. Ő Ordosz kialakult elvei szerint kormányzott. A Kínai és a saját vezető rétegét összebékítette, számtalan közös házasság is történt.
Mivel a sáska népek veszélyeztették Egyiptomot, az ataiszi titkos ládát -és tartalmát- elhozták Ordoszba Paszametik fáraótól. Jóval korábban Egyiptomban a peremesek (piramis) az Élet temploma céljaira épültek, említi ezt itt ez az Arvisura.
Mivel Kövesd tartós békében élt a kínaiakkal, így a kicsit későbbi nagyfal nem érintette Ordosz, kikerűlte.

230. Arvisura, Varga Győző rovása, ie. 216-200.

Matyó birodalama.
A páncélos vitézi felszerelések gyártását az úzok kezdték el, Ordoszban, a nagyfal építésének ideje körűl. Az úzoknak nehéz páncélos egységük is volt.
A kínaiakhoz ebben az időben már be-be törtek. Bodó fősámán fia, Matyó Ordoszból kalandozásra indult, de elfogták a jürcsikek (japánok) és 3 évig fogva tartották. Bodó végűl 1 tyumeny hadifoglyot adott a fiáért cserébe.
Hunbál fővezér nem értett egyet a cserével, de nem tudta megakadályozni. Matyó a kiszabadulása utám megölte Hunbált. Matyó a kínaiakat is megakarta támadni, Hunbál fővezérrel szemben. Pár év alatt Matyó 30 tyumenyes hadsereget állított fel és áttörtek a nagyfalon.
Egynapos küzdelemben legyőzték a kínaiakat ( ie. 206.-ban). Nagy zsákmánnyal tértek vissza a harcokból és a kínaiak adófizetők is lettek. Ha keveselték az adót, akkor a nagyfalon át betörtek Kínába Matyó csapatai. Matyó fősámán is lett, az apja halála után. Matyó Hunbál lányait, feleségeit saját udvarába költöztette.
Li Pang kínai fejedelem tárgyalásokat javasolt a békével kapcsolatban Matyónak. A tárgyalás kínai nyelven folyt, sokáig tartott. Matyó a szerződést már a tárgyalás előtt összeállította. Végűl Matyó -25. feleségként- elvette Li Pang egyik lányát, Cent, Hunbál lánya pedig Li felesége lett.

230. Arvisura, második, befejező rész.

Li Pang palotát épített Ordoszban a lánya hozományaként Matyónak. A kínaiak folytonos belső bomlasztással igyekeztek a fehér és fekete hunok között szakadékot nyitni. Matyó tudott a kínai taktikáról és cselekedett is ellene. Élénk kereskedelem folyt ekkor a Selyemúton, de tengeri kereskedést is folytattak. A kínai sárkányos hajók is feljöttek a Sárga folyón Ordoszig. A hetivásárokon szűcs, tímár, ötvös vasműves portékák és a szabók árui is gazdát cseréltek. Gazdaságilag ez az időszak a törzsszövetség fénykora volt.
A tárkányvizsgálatot kikerűlve a kínaiak romlott húst csempésztek Ordoszba, melytől többen meghaltak. Matyó vizsgálatot indított, a bűnösöket elfogatta, megbüntette. Cen fiai -Varasd és Doboka- lettek kijelölve, hogy a jövőben ne forduljon elő romlott hús árusítás Ordoszban. A hadsereg élelmezéséért Győző sámán felelt, a csapategységeknél gyógyítók működtek, rimalány segítséggel.A kínai árúk szállítását is a törzsszöv. katonái biztosították. Ekkoriban a hunok és a szkíták eléggé keveredtek. A parszik hun nyelven beszéltek. A hun birodalom a nagyvizekig (Káspi és a Földközi tenger) terjedt. A legelők területe megint kezdett kicsinek mutatkozni a sok állat miatt.
A kínaiak újabb becsempészett romlotthúsát Matyó a vendégségbe hívott kínaiakkal etette meg! Sokan meghaltak a romlott hústól, a vendégek közűl.
Amikor Li Peng meghalt, Matyó lett a kínaiak császára is.

236/A Arvisura, (Oscusz tábla) Boszkusz és Tarkacs rovása, ie. 802-201.

A Római Birodalom megalakulása.

Arnó utódait minden 100. évben felkeresték Ordoszból. Hidra Korton várában évkönyvet kezdett vezetni az etruszk eseményekről. Sámán, tárkány és rimalányképzés is volt Hidra területén. összesen 12 városuk volt ( kb. ie. 1400.-ban). A vasgyártásuk ie. 1000 körűl lendűlt fel, ebben az időszakban Lóbércen, Göröcön (Graz) és Halas nevű helyeken kabar vasasok éltek.
A rokonlátogatók között mindíg voltak letelepedők is. Ie. 798.-ban a bugáti hunok indultak erre, ebből a csaptból 25 fő is ittmaradt, közöttük volt egy Barna Farkas és egy Kék Farkas nevű hun ifjú. A vejuliban élő Lukomó két lánya -engedély nélkűl- ezekhez az ifjakhoz ment feleségűl. Barna Farkasnak ikerfiai születtek a házasságból: Rimus és Rómus névre keresztelték Őket. Mivel B. Farkas felesége meghalt, így a gyerekekkel keveset törődtek, (kis) farkasokkal is játszottak, sőt egy töröttlábaú farkas szoptatta Őket. Amikor ezt meghallotta Lukomó, az unokáit Vejibe hozatta, az etruszk segegbe pedig felvetette a vejeit, megbocsájtott. Rimus és Rómus a Tiberis partján szeretett játszani, később ugyanis itt éltek. Rómus ügyes verekedő volt. A latinok ROMULUSNAK nevezték, Rimust pedig RÉMUSNAK hívták. Egyébként pedig a töröttlábú farkas csak egyszer szoptatta meg a fiúkat. Egy görögök elleni győztes csata után -a fiúk is ott voltak- emelték Őket magasra és ekkor lettek "RÓMA ALAPÍTÓI". Ők kb ie 775.-ben születtek.

Tisztelt Ivan

koszonom a reszletes beszamolot az Arvisurak irasabol,amelyikkel most talalkoztam eloszor.
Latom hogy az eddig legregibb irast; a Tatarlakit vette fel mint logot.
Erdekes dolgokat olvastam en is ,igaz roman nyelven jelent meg a konyv itt nalunk.
Az Annunaki irasokrol is,eggyes itteni szerzok szerint igaz,hogy az embert 450000 eve hoztak letre a Sziriusz B bolygojanak lakoi,csak a hely nem Szumer,hanem a Karpat medence,Duna ,Fekete Tenger kozti teruleten es innen vandoroltak el a vilag egtajai fele,mezopotamia,India,Egyiptom.....Atlantiszra is,ezert a Tatarlaki iras regebbi a Szumer irasnal...
Ugy,hogy sok erdekes dologrol lehetne meg beszelni itt,es mas uj felfedezesekrol is ha vannak,

Erdekes dolgokat olvastam en is ,igaz roman nyelven jelent meg a konyv itt nalunk.

Elarulod a konyv cimet, kiadojat? Nagyon halas lennek. :656: :656:

Kedves Elemér!
Igen, sok érdekes könyv jelent meg az elmult időkban a hunfajú népekről. Vigyázni kell azonban arra, hogy tudjuk melyik a kályha és ne szédűljünk bele követhetetlen és zagyva dolgokba. Amikor -vagy 20 éve- elkezdtem az őstörténettel foglalkozni, akkor László Gyula " volt a sláger2 ...a kettős honfoglalásával. Azóta sokat olcvasgattam és kerestem a kéályhát, egy öszefoglaló valamit, amely ráadásul nem is vezet félre.
Kb vagy 3 évvel ezelőtt jöttem rá -hiába az agykapacitásom csekély- hogy ez a könyv az Arvisura. ha megfogadja a tanácsomat ezt teszi előre, végigküzdi magát ezen az adat és történéshalmazon (1500 oldal9 mely eleinte ráadásul még nehezen érthető. Ezután már nem tudják bevinni más könyvekkel az erdőbe. Érteni fogja a történelmünk logikáját, a hunok észjárását és pl nem érdekli ha hunokról, avarokról, magyarokról...van-e szó...mert azonos nép vagyunk.
Gondoljon az utolsó jégkorra és a hogyan éltük túl-ra..A mi népünk n e m
az Atlantiszra, hanem egy nagyobb és a Csendes óceánben akkor még létező vulkanikus szigetre az A t a i s zr a menekült...később olyan -a jégkor végén- "gyarmatokat létesítettek az ataisziak mint Suméria, Egyiptom, Észak.india (Parszik)..de a főnökség és a legtöbbe ember Ordoszab hajózott, a sziget felrobbanásakor...valami ilyesmi a történetkezdeti magja.

236/ Arvisura, második, befejező rész.

A Római Birodalom Rómával kezdődött, mármint ennek alapításával. A görögök feletti győzelem után Romulust az uruki szokás szerint koronázták meg, ie. 753.-ban, Ő a birodalom első királya!! Palotát is építtettek a számára. Romulus szervezte meg az államot (curiákat), szenátust működtet az öregek és ifjak tanácsával. Kialakult a plebeljusok és patríciusok kasztja. Földet is osztottak. Népi vetélkedők, versenyeket vezettett be Romulus. Rémus halála után, a szabin Titus Tatiust vette maga mellé, utóda, a veje Pompilius lett, Ő ie. 716-690 között uralkodott.
A harmadik király Hostilius (ie. 690-650) lett, akinek pedig Ancus Martinus lett az utóda. Marcus hidat épít a Tiberiuson, Ostia kikötőjét felépíti, utóda Priscus, aki az Arnó nemzetségből nősült, Kortonvárból. A lázadó rabszolgáknak cirkuszt építtetett, ie. 571.-ben halt meg. Az etruszkokkal, latinokkal háborúzott. Az álatala legyőzöttek építik fel a Capitóliumot.
Zagroszi (hegység, a mai Iránban) származásu és kurd nemzetiségű volt.
Tulliust (ie. 571-539) -egy rabnő fiát- szemeli ki utódjául. Tarkvinius Szuberbus -a veje- ölette meg Tulliust. Tarkviniust később a nép elkergette a Lukréciával történtek miatt. Ha a rabszolga résztvett a háborúkban, akkor patricius lehetett. Szuperbus ie. 510.-ben halt meg.
Halála körűl az etruszkok és a latinok háborúztak Róma környékén, a királyság ellen. A zürzavarban a kelták is betörtek a birodalomba. A várost -a Capitólium kivételével- lerombolták, ie. 386.-ban . Az etruszk sereg kisebbségbe kerűlt a latin-görög sereggel szemben. A tengeri népek (Atlantisziak) plebeljusok voltak általában. Camillus ie. 387.-ban legyőzte ill. elfoglalta az etruszkok Veji nevű fővárosát. Újra a konzulok uralkodtak ekkortól. Claudius ie. 312.-ben újra felépíttette Rómát és a Róma-Capua utat. Róma ekkor virágzott aquaductus is épült. E t r u s z k és s i k u l betűkből megszerkesztették a latin abc-t. A patríciusok és plebeljusok ellentéte újból felmerűlt. Jogi szabályokat alkottak a tulajdonjogról, öröklésről stb..Kereskedőik Kartágóig is eljutottak. Az etruszkokkal szövezségben ie. 296.-ban legyőzték a keltákat, viszont görögök 279.-ban legyőzték Rómát. Az őket támadó Hannibált ie. 216.-ban legyőzték.
veji és Volsini etruszk városokat Róma elfoglalta. Ebben az dőben az etruszkoknak ezüstpénze volt. Később római-etruszk bronz dénárt verettek. Tullius szerint minden 17-46 éves férfi hadköteles volt. Kartágót ie. 280.-ban fogalják el, majd Szardíniát és Korzikát is meghódítják.
hannibál hikszosz és líbiai katonái nem tudták Rómát kiéheztetni, elfoglalni. Véglegesen Kr.u. 2.-ben győzik le a Krtágóba menekülö Hannibált.
Megjegyzés: érdemes az etruszkok országát, fővárosát megkeresni a térképen...

Kedves Elemér!
Az előző írásomat -a választ- a gép sokszor elküldte, a helyesírásilag javított az érvényes.
Az írásokról (ék, rovás, kép, hieroglifa..) olyan tanulmányt lehetne írni, melyre csak szakavatott kutatók képesek, például a Forrai Sándor, az Ő könyvének címlapján található a tatárlaki amulett, mellyet a románok eltüntettek. Sumériából kerűlt ide, valószínű egy felderítőcsapattal. (Arvisura tartalmaz infót)
Mindegyik írás kialakulásának gyakorlati oka van, pl a suméroknál sok volt az agyag (ékírással írtak)..A rovásírás kialakulásának időpontja ismertelen, de legalább 10 000 évesnek becsülik. Olyan kérdés ez: pl mióta használják a tüzet?? Amikor a 24 Hun Törzsszövetség Agaba vezetésével Ordoszban (térkép!) létrejött, ie. 4040.-ben, akkor Agaba fejedelem (öreg medve) egységes rovásírást vezetett be, mely dolog párezer év mulva újra változott kissé.
Őseink valahol a Kárpátmedencében éltek a jégkor (utolsó eljegesedés) előtt, mert -mikor visszaszállingóztak ennek elmúltával, ie. 4000 után a felderítők- itt a barlangokban túlélőket találtak, kiket medveseknek, bolhádoknak, tarkósoknak...neveztek. A Fekete tengerig terjedő "őshaza" azért nem igaz, mert a jégkor előtt nem volt Fekete tenger, csak egy mélyebb terület legfeljebb, egy depresszió. Mintegy 7 000 éve alakult ki ez a tenger, a tektonikai mozgások következtében, a Boszporusznál átszakadt a földnyelv...valószínű a Gibraltár is ekkor nyílt ki (újra) és sokminden más is történt. Az őshazát hunfajú népek lakták...A románok valószínű az Atlantiszon éltek a jegesedés idején, a többi latinnal. Az Atlantiszon még germánok, szlávok, arabfajúak stb is éltek. Ők később, mikor ez süllyedni kezdett, akkor telepedtek át Európába folymatosan. Az Atlantisz a Szantorin kitöréskor süllyedt elvégleg, de jellemzően évszázadokig -lassan- süllyedt, az Ataisz 70 év alatt ie. 5038-ban robbanásszerűen semmisűlt meg, ma a Hawaii maradt belőle északon.

power írta:

Erdekes dolgokat olvastam en is ,igaz roman nyelven jelent meg a konyv itt nalunk.

Elarulod a konyv cimet, kiadojat? Nagyon halas lennek. :656: :656:

Kattints a kibontásához...

Szia ,akkor gondolom tudsz romanul; a konyv cime;
Isabela Iorga;Mistere ale pamantului Romanesc

elemer írta:

Az Annunaki irasokrol is,eggyes itteni szerzok szerint igaz,hogy az embert 450000 eve hoztak letre a Sziriusz B bolygojanak lakoi,csak a hely nem Szumer,hanem a Karpat medence,Duna ,Fekete Tenger kozti teruleten es innen vandoroltak el a vilag egtajai fele,mezopotamia,India,Egyiptom.....Atlantiszra is,ezert a Tatarlaki iras regebbi a Szumer irasnal...

Kattints a kibontásához...

Mar elnezest hogy belekotyogok, de a Zecharia Sitchin es a Sumerok ezekrol a dolgokrol miert nem tudnak?

Kedves Pitti!
A sumérok tudtak ezekről a dolgokról, mellyek nem egészen a leírtak szerint történtek. Nem a sumérok a ludasak, hanem a magukat sumerológusnak tartó újkori halandzsátorok (történészek) mellyek között azért van kivétel, pl Badini Jós F., vagy Marton Veronika.... A hikszoszok is tudtak és a hunfajú népek központja is tudott (Ordosz) voltak ilyesfajta relikviáik is, netán aranylapokon stb... A Fekete tenger ....már írtam róla. Mindezt az Arvisura tartalmazza, csak kikell "hüvelyezni".