1961-ben a McDonald's létrehozott egy globális tréningközpontot az alkalmazottai továbbképzésére Chicago egyik külvárosában, Oak Brookban. Ez a nagyobb multicégek körében akkor már nem számított újdonságnak, a General Electric és a General Motors már a harmincas évek óta saját iskolákban képezte az alkalmazottait.
A Meki azzal húzott nagyot, hogy a saját belső iskoláját kinevezte Hamburger Egyetemnek, és az összes külsőségét az amerikai egyetemek stílusához igazította: a diákok büszkén hordják a HU (Hamburger University) logós pólókat, és a képzés végén rendes diplomát kapnak, amin a „hamburgerológia mestere” cím szerepel.
Bár az iskola már 55 éve működik, és azóta kihelyezett szakokat nyitott Európában, Ázsiában és Ausztráliában is, az emberek többsége a mai napig viccnek tartja az egyetem létezését. Pedig nem az, évi ötezer diákot képez ki, és a legújabb, Sanghajban nyílt szakra nagyobb a túljelentkezés, mint a világ első számú elitegyetemének tartott Harvardra. A hamburgeregyetemen persze nem krumplisütést és húspogácsa-pakolást oktatnak, hanem az étteremvezetőket és a cég leendő középvezetőit tanítják ki itt – vagyis kőkemény menedzserképzés és üzleti oktatás zajlik.
Az oktatás 28 nyelven megy, főállású tanárokkal, előadásokkal, vizsgákkal, pont mint egy igazi egyetemen.
A McDonald's példáját a nyolcvanas években kezdték el tömegesen átvenni a multicégek, és ma már közel kétezer ilyen céges egyetem működik a világon – és annyira hatékonyak, hogy oktatáskutatók komolyan vizsgálják, miként lehetne a jellegzetességeiket átültetni a hagyományos oktatásba. Bár ezeket az iskolákat csak viccből hívják egyetemnek, egyre jellemzőbb, hogy igazi egyetemekkel szövetkeznek össze, és a valódi diploma megszerzésébe is beszámítható a céges suli elvégzése. Például a Starbucks egyetemének több olyan órája van, amiért kreditet ad a City University of Seattle helyi egyetem.
Hanula Zsolt
A Meki azzal húzott nagyot, hogy a saját belső iskoláját kinevezte Hamburger Egyetemnek, és az összes külsőségét az amerikai egyetemek stílusához igazította: a diákok büszkén hordják a HU (Hamburger University) logós pólókat, és a képzés végén rendes diplomát kapnak, amin a „hamburgerológia mestere” cím szerepel.
Bár az iskola már 55 éve működik, és azóta kihelyezett szakokat nyitott Európában, Ázsiában és Ausztráliában is, az emberek többsége a mai napig viccnek tartja az egyetem létezését. Pedig nem az, évi ötezer diákot képez ki, és a legújabb, Sanghajban nyílt szakra nagyobb a túljelentkezés, mint a világ első számú elitegyetemének tartott Harvardra. A hamburgeregyetemen persze nem krumplisütést és húspogácsa-pakolást oktatnak, hanem az étteremvezetőket és a cég leendő középvezetőit tanítják ki itt – vagyis kőkemény menedzserképzés és üzleti oktatás zajlik.
Az oktatás 28 nyelven megy, főállású tanárokkal, előadásokkal, vizsgákkal, pont mint egy igazi egyetemen.
A McDonald's példáját a nyolcvanas években kezdték el tömegesen átvenni a multicégek, és ma már közel kétezer ilyen céges egyetem működik a világon – és annyira hatékonyak, hogy oktatáskutatók komolyan vizsgálják, miként lehetne a jellegzetességeiket átültetni a hagyományos oktatásba. Bár ezeket az iskolákat csak viccből hívják egyetemnek, egyre jellemzőbb, hogy igazi egyetemekkel szövetkeznek össze, és a valódi diploma megszerzésébe is beszámítható a céges suli elvégzése. Például a Starbucks egyetemének több olyan órája van, amiért kreditet ad a City University of Seattle helyi egyetem.
Hanula Zsolt
