...a szív csendje...

srif · 2008 December 28

Sziasztok!

Nagyon örülök, hogy megtaláltam ezt az oldalt! Nagyon sok érdekes téma található a fórumokban.

bambusznad · 2008 December 28

Jen-tou

Egyetlen fontos feladatunk a földön: megismerni valódi arcunkat. A független szellem szabad és tiszta. Végzetes önámítás azt állítani, hogy létezik egyfajta sajátos tanítás vagy fensőbbség. Csak pillants a szívedbe, és meglátod benne a transzcendentális világosságot. Csak száműzd magadból a mohóságot és a függőség iránti vágyat, és azonnal rálelsz a bizonyosságra.

Sziszusz · 2008 December 28

Ami felmerül, már nem az...mint ahogy ez is...mert reakciót vált ki belőlem, de...továbbra is magamról írok

Másról nem tudok

a szív csendje, mi mással fejezhető ki mint a szív csendjével?

üdv
Sziszusz

ionon · 2008 December 29

unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w

ontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><style>  </style> Szív csendje igen abban vagy figyelmedet nem magadra irányítod tájra elsuhanó felhők játékára, figyelsz. Vadlibák gágogása veri fel a csendes létezésedet, nézed, röptüket fent az égen s belemerülsz hová s mily nehéz útjuk lesz, mire érkeznek költő helyükre. Mosolyod útját követed ez a csoda életedben mire a végére érsz évek, telnek el, pedig csak röpke pillanat volt s ott vagy a szívedben.

bambusznad · 2008 December 29

ionon írta:
<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CUser%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><style>  </style> Szív csendje igen abban vagy figyelmedet nem magadra irányítod tájra elsuhanó felhők játékára, figyelsz. Vadlibák gágogása veri fel a csendes létezésedet, nézed, röptüket fent az égen s belemerülsz hová s mily nehéz útjuk lesz, mire érkeznek költő helyükre. Mosolyod útját követed ez a csoda életedben mire a végére érsz évek, telnek el, pedig csak röpke pillanat volt s ott vagy a szívedben.

Szép pillanat...köszönöm...

bambusznad · 2008 December 30

Ott van, pontosan ott ahol te vagy. Ha keresed, persze, hogy nem látod...

bambusznad · 2008 December 30

A tudattalan elme ugyanazt ismételgeti...Az üresség az egyet ismétli ...a tudattalan elme nem hallja...

Bonaona · 2008 December 31

bambusznad írta:
A tudattalan elme ugyanazt ismételgeti...Az üresség az egyet ismétli ...a tudattalan elme nem hallja...

....kiss...mindent ami benned van...csak ennyit kívánok neked

(a mindent, az egyet)....Békés, Boldog Új Évet

Tibi16 · 2008 December 31

szia BAMBUSZNÁD! békés boldog újévet!és a szivcsendjét kivánom neked és mindannyiónknak!ma este ne maradjunk szárazon és csendesen!

:222::..::4::4::0::777:

siriusB · 2008 December 31

Lady Freya · 2008 December 31

Boldog, békességes, tartalmas új évet kívánok!

<object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/8Zd8ekEIWlc&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/8Zd8ekEIWlc&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object>

Sziszusz · 2009 Január 1

Megnyilvánulni a felmerülésben csak részletként lehet, de mindennek az otthona a szív csendje.

Részlet Robert Earl Burton könyvéből:
Az önemlékezés az a próbálkozás, hogy az ember az adott pillanatban tudatosabb legyen, jobban tudatában legyen a dolgoknak, még inkább jelen legyen. Egyfajta aktív meditáció ez, amely megjelenhet bármely pillanatban és bármilyen helyzetben, ha a tanítvány azon dolgozik, hogy egyidejűleg tudatában legyen önmagának és környezetének, ahelyett hogy elmerülne saját belső világában, vagy elveszne az őt érő ingerek sokaságára adott reakcióiban. Az önemlékezésre tett ismételt erőfeszítések a tudatosság magasabb állapotaihoz és az emberiség univerzumban elfoglalt helyének teljesen új megértéséhez vezetnek. Ez a személyes belső küzdelem, azért hogy az ember tanúja legyen saját életének, az a folyamat, amelynek során létrehozza lelkét.<O

</O

Robert Earl Burton rendületlenül az önemlékezést állítja iskolája középpontjába. Habár tanítványait arra ösztönözi, hogy tapasztalják meg a legjobbat abból, amit az élet kínál, és éljenek adottságaikkal és tehetségükkel, sosem tévesztette szem elől azt, hogy még a legnagyobb géniusz is elhalványul az egyszerű tudatosság mellett, és azt, mint oly gyakran említi, hogy “nincs nagyszerűbb cselekedet, mint a csendes jelenlét”. <O></O>
A szenvedés átalakításával az ember megtanulja, hogyan használjon fel minden egyes negatív vagy fájdalmas tapasztalatot, illetve érzelmet, akár kicsit, akár nagyot, önemlékezés létrehozására. Ehhez a folyamathoz hosszú, a hozzáállások megváltoztatására irányuló munkára van szükség, míg végül a tanítvány megérti, hogy bármilyen negatív érzelemért – haragért, bosszúságért, félelemért, önsajnálatért – végül is ő felelős, nem a vele történő események. “Mindenki szenved, az iskolával vagy anélkül.” – mondta Robert Earl Burton – “Mi megpróbáljuk felhasználni a szenvedést, ahelyett hogy az használna fel minket.” <O

></O

>
Tanítványai évek óta fordulnak hozzá kérdéseikkel, problémáikkal, fenntartásaikkal. Mint mindig, mélységes türelemmel tanítja nekik, hogy bármilyen “probléma” egyedüli igazi megoldása az az erőfeszítés, hogy emlékezzünk magunkra és alakítsuk át a szenvedést. Bármennyire is jogosak panaszai, bármennyire is igazságtalanok az életében történő események, az embernek nincs más választása, mint hogy a keblére ölelje mindezt. Ez a tágabb elfogadás a kulcs a negatív érzelmek tényleges átalakításához magasabb tudatossággá, amely képessé tesz az önzetlen szeretetre, és amely az igazi értelme minden spirituális tanításnak. Amit az egyén ezen a folyamaton keresztül nyer, később talán kisugárzik mások javára. “Van egy titok” – mondta egyszer Robert Earl Burton – “majdnem túl szent ahhoz, hogy el lehessen mondani. A titok: amit egyvalaki nyer, azt mindenki nyeri.” <O

></O

>

B.É.K. kiss 2009-ben is

Sziszusz

bambusznad · 2009 Január 1

Sziszusz írta:
Megnyilvánulni a felmerülésben csak részletként lehet, de mindennek az otthona a szív csendje.

Részlet Robert Earl Burton könyvéből:
Az önemlékezés az a próbálkozás, hogy az ember az adott pillanatban tudatosabb legyen, jobban tudatában legyen a dolgoknak, még inkább jelen legyen. Egyfajta aktív meditáció ez, amely megjelenhet bármely pillanatban és bármilyen helyzetben, ha a tanítvány azon dolgozik, hogy egyidejűleg tudatában legyen önmagának és környezetének, ahelyett hogy elmerülne saját belső világában, vagy elveszne az őt érő ingerek sokaságára adott reakcióiban. Az önemlékezésre tett ismételt erőfeszítések a tudatosság magasabb állapotaihoz és az emberiség univerzumban elfoglalt helyének teljesen új megértéséhez vezetnek. Ez a személyes belső küzdelem, azért hogy az ember tanúja legyen saját életének, az a folyamat, amelynek során létrehozza lelkét.<o></o>
Robert Earl Burton rendületlenül az önemlékezést állítja iskolája középpontjába. Habár tanít*ványait arra ösztönözi, hogy tapasztalják meg a legjobbat abból, amit az élet kínál, és éljenek adottságaikkal és tehetségükkel, sosem tévesztette szem elől azt, hogy még a legnagyobb géniusz is elhalványul az egyszerű tudatosság mellett, és azt, mint oly gyakran említi, hogy “nincs nagyszerűbb cselekedet, mint a csendes jelenlét”. <o>></o>>
A szenvedés átalakításával az ember megtanulja, hogyan használjon fel minden egyes negatív vagy fájdalmas tapasztalatot, illetve érzelmet, akár kicsit, akár nagyot, önemlékezés létre*ho*zására. Ehhez a folyamathoz hosszú, a hozzáállások megváltoztatására irányuló munkára van szükség, míg végül a tanítvány megérti, hogy bármilyen negatív érzelemért – haragért, bosszú*ságért, félelemért, önsajnálatért – végül is ő felelős, nem a vele történő események. “Mindenki szenved, az iskolával vagy anélkül.” – mondta Robert Earl Burton – “Mi megpróbáljuk felhasználni a szenvedést, ahelyett hogy az használna fel minket.” <o>></o>>
Tanítványai évek óta fordulnak hozzá kérdéseikkel, problémáikkal, fenntartásaikkal. Mint mindig, mélységes türelemmel tanítja nekik, hogy bármilyen “probléma” egyedüli igazi megoldása az az erőfeszítés, hogy emlékezzünk magunkra és alakítsuk át a szenvedést. Bármennyire is jogosak panaszai, bármennyire is igazságtalanok az életében történő események, az embernek nincs más választása, mint hogy a keblére ölelje mindezt. Ez a tágabb elfogadás a kulcs a negatív érzelmek tényleges átalakításához magasabb tudatossággá, amely képessé tesz az önzetlen szeretetre, és amely az igazi értelme minden spirituális tanításnak. Amit az egyén ezen a folyamaton keresztül nyer, később talán kisugárzik mások javára. “Van egy titok” – mondta egyszer Robert Earl Burton – “majdnem túl szent ahhoz, hogy el lehessen mondani. A titok: amit egyvalaki nyer, azt mindenki nyeri.” <o>></o>>

B.É.K. kiss 2009-ben is

Sziszusz

kiss

bambusznad · 2009 Január 2

...örök jelenlét a jelen pillanatban...kiss

Sziszusz · 2009 Január 2

bambusznad írta:
kiss

...

kiss

bambusznad · 2009 Január 8

Minden úgy jó, ahogy van...minden úgy szép, ahogy van...minden....van...

ionon · 2009 Január 8

[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]Én[/FONT][FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]

......... Az én tudatom színétől lett zöld a smaragd
......... ......... és éledt vörös szín a rubinban.
......... Tekintetem az égre emeltem,
......... ......... és fény gyúlt
......... ......... ......... keleten - nyugaton.
A rózsához így szóltam: "Szép vagy!"
......... ......... és szép lett tőle az.
......... Tán azt mondod, filozófiai tétel,
......... ......... nem költő szava ez.
......... Én meg azt, hogy igazság,
......... ......... tehát költészet.
......... Ez az éntudatom,
......... ......... ami mindenkiben megvan.
......... Épp az ember énje-vásznán
......... ......... alakul ki a világ-alkotó világ-műve.
A filozófus kilégzéskor-belégzéskor egyre mondja:
......... "Nem, nem, és nem -
se smaragd, se rubin, se fény, se rózsa,
......... sem én, sem te!"[/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif] ......... Másik felől a Határtalan önmegvalósítása
......... ......... az ember határvonala,
......... mit úgy hívok, Én.
Ezen Én mélyén találkozott össze fény és sötét,
......... ......... forma tűnt fel, érzés éledt,
......... és igenné fakadt a nem a májá varázsigéjeként
......... ......... vonalban, színben; örömben, bánatban.[/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]Hívjad hát ezt tantételnek -
......... Lelkem felörvendett
......... ......... e Világ-Én alkotta gyűlésben:
......... ......... ......... kezében ecset, palettáján színek.
......... A tudós szerint
az öreg Hold - kegyetlen és ravaszul nevető -
mint halál-követ, prédát leső,
......... közelít a Föld kebléhez.
Egy nap majd mérhetetlen vonzásába ölel tengert és hegyet:
......... a halandók világában az Eljövendő új füzetébe
......... ......... alászáll a lapot betöltő Semmi,
......... és elnyeli az éjszakák és nappalok könyvelését;
az emberi hírnevet semmivé teszi a mindentudó halhatatlanság,
......... s a történelemre a végtelen
......... ......... éj tintáját keni.
A búcsúnapi ember szeme
......... ledörzsöli a színeket a világról;
a búcsúnapi ember lelke
......... egybegyúrja az érzéseket.[/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]Az erő reng majd minden égben,
......... fény nem gyullad semerre sem.
Lant nélküli társaságban táncol majd a zenész ujja,
......... húrt nem penget.
Azon a napon egyedül marad a költészettelen teremtő
......... a kéktelen égben
a személytelen létezés algebrájával.
......... Akkor e nagy mindenségben
túl és túl, a végtelen és számolatlan szférák között
......... sehol nem csendül e hang:
......... ......... "Szép vagy!"
......... ......... "Szeretlek!"
Vagy talán a teremtő újabb önmegvalósításba fog
......... világkorszakok múltán?
Ismételgeti-e majd a világvégi éjben:
......... "Szólj, szólj,
mondd, hogy szép vagy,
......... mondd, hogy szeretlek!"[/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif](Sántinikétan, 1936. május 29.)[/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]Rabindranáth Thákur (Tagore)
Bengáli versek
Bangha Imre fordításai[/FONT]

Sziszusz · 2009 Január 10

mammi · 2009 Január 12

Új vagyok itt köztetek.Szeretettel üdvözlök mindenkit.Örömmel tőlt el,ha olvashatom az írásokat.Annyira nem foglalkoztam még az e.társalgással soha,hogy előre is kérek elnézést,ha valamit nem jól csinálok.
Kívánok Nektek békességet,szeretetet az új évben.

mammi · 2009 Január 12

bambusznad írta:
a szív csendje a szeretet...

"A szeretet annyira élvezi a szeretést,hogy boldogságában önmagáról mit sem sejt."(ANTHONY DE MELLO)

...a szív csendje...

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

ionon

Vendég

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Lady Freya

Vendég

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

ionon

Vendég

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Hasonló témák