Szigorú szabályozásokat vezetnének be a bevándorlókkal szemben, így próbálnák elérni a migráció fenntartható szintre való csökkentését. Aki több mint öt éve kint él az országban, nincs veszélyben, London viszont teljesen megbénulhat.
Amber Rudd belügyminiszter a brit Konzervatív Párt kongresszusán jelentette be, szigorú szabályozásokat vezethetnek be az Egyesült Királyságban élő bevándorlókkal szemben. Így próbálnák elérni, hogy a külföldről érkező munkavállalók a munkaerőpiac hézagjait töltsék be és ne vegyék el a britek dolgát.
A tervek szerint
– mondta Rudd.
Beszédében a belügyminiszter hangot adott a kormány célkitűzésének, miszerint 100 ezerre csökkentenék a nettó migrációt (az érkező bevándorlók mínusz a távozó bevándorlók) a mostani 330 ezerről. Pontos határidőt nem akart megadni, de annyit megjegyzett, nem egyik napról a másikra fog történni.
Megeszik a jólétet
Néhány órával Rudd bejelentése után olajat tett a tűzre Liam Fox, a Nemzeti Kereskedelmi Minisztérium vezetője. A politikus elmondta, nem fogadják szívesen azokat a bevándorlókat, akik a britek jólétét fogyasztják.
A Brexit nem jelentette azt, hogy a migrációt nullára redukáljuk, de megbüntetjük azokat, akik úgy érkeznek ide, hogy soha semmit nem csináltak. Ha megkérdezik a briteket, mit gondolnak általánosságban a bevándorlásról, azt válaszolják, örömmel látják azokat, akik hozzájárulnak az ország jólétéhez.
Fox hangsúlyozta, minden arról szól, hogy felügyelhető legyen a migráció és csak azt engedjék be, akit ők akarnak. (Hasonlóan Orbán Viktor elképzeléséhez az alkotmánymódosítás kapcsán.)
Felháborodás
Josh Hardie, a Brit Iparszövetség vezérigazgató-helyettese úgy véli, itt volt az ideje, hogy tisztázzák a migráció értékét az Egyesült Királyságban.
A képzett munkaerőre vonatkozó korlátozásokat nem fogadják majd jól a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek, főleg, hogy év elején egy sor változást jelentettek be. Egy olyan időszakban, amikor szükségünk van az erős kapcsolatokra világszerte, nyitottnak lenni a legjobb, legokosabb és létfontosságú döntés
– vélte a szakember.
James Pitman, a Study Group nemzeti oktatási szervezet vezérigazgatója szerint a belügyminiszternek tisztességesen kellene beszélnie, a külföldi diákokra vonatkozó durva szabályozás ugyanis a brit tanulók életét nehezítheti meg.
Rudd azt mondta, őszinte lesz a brit emberekkel. Erre szüksége is van, ugyanis a külföldi hallgatók csökkenése a brit diákok tandíjait növeli, csökkenti a beruházások számát és kárt okozhat a helyi gazdaságoknak.
Jonathan Bartley, a brit Zöld Párt társvezetője is elítélte a megszorító intézkedéseket. Mint mondta, Amber Rudd üzenete a migráció visszaszorításával az volt, hogy a bevándorlók okozták az ország jelenlegi problémáit.
Robbant a Twitter-bomba
A Will & Kat brit vendéglátóhely kreatív módon fejezte ki nemtetszését a tervezet ellen.
Kedves Theresa és Amber, nincs szükség a kötelezettségre. Rengeteg brit és 49 más nemzet, akikre mind büszkék vagyunk.
Nagyon aggasztó üzenet az országunkban élő külföldiek milliói számára.
– írta Twitter-üzenetében Sadiq Khan, London polgármestere.
Owen Jones, a The Guardian rovatvezetője így kommentálta a tervezetet: “Tedd a szívedre a kezed. Nézd meg ezeket a főcímeket és áruld el, mennyire vagy büszke az országunkra.”
Andy Burnham árnyék-belügyminiszter pedig csupán ennyit írt: Bocsi, de nem, nem kell.
Nincs ok a pánikra
Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a 24.hu megkeresésére elmondta, a listázással a kormány meg szeretné ismerni az országban élő bevándorlók mennyiségét.
Mivel náluk a személyi igazolvány sem létezik és a rendőr sem állít meg az utcán, ahhoz, hogy bármilyen korlátozást bevezessenek, tudniuk kell, pontosan hány bevándorló él az országban.
Mint fogalmazott, hivatalosan csak 2019-ben szakadhat el az Európai Uniótól Nagy-Britannia, így addig aligha várható bármilyen szigorítás.
Aki több mint öt éve kint él az országban és állampolgárságot is igényelhet, nincs veszélyben. Azok is biztonságban érezhetik magukat, akiknek még nem telt le az öt év, mert leghamarabb két és fél év múlva léphetnek érvénybe a korlátozások. Kizárólag azokra vonatkozhat a korlátozás, akik most indulnak, vagy még ki sem mentek
– tette hozzá a szakértő.
Gálik Zoltán szerint nagy hiba lenne hazaküldeni a bevándorlókat, ugyanis ők a gazdaság hajtóerői.
A GDP-növekedéshez nagy mértékben hozzájárulnak, az ország versenyképessége folyamatosan javul. Bármennyire panaszkodnak, főként szakképzett munkaerő érkezik hozzájuk. Saját magukkal tolnának ki, tulajdonképpen nincs semmi okuk, hogy így álljanak a bevándorlókhoz. Mindenesetre az is érdekes, hogy három hónappal a Brexit-szavazás után továbbra sincs stratégiájuk a kilépésre.
Az igenek győztek
A brit állampolgárok szerint nincs káros hatása a bérekre és a munkahelyi kilátásokra a folyamatosan növekvő bevándorlási hullám, derült ki a London School of Economics korábbi kutatásából. A felmérés szerint a bevándorlók fogyasztása növelte a keresletet a brit gazdaságban és új lehetőségeket teremtett az Egyesült Királyságban született dolgozók számára.
Egy másik közvélemény-kutatás szerint a britek véleménye megoszlik a kérdésben arról, hogyan kéne pozicionálnia magát az országnak a Brexit után. A válaszadók 77 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak továbbra is szoros kapcsolatot kell tartania az EU-val, míg 54 százalékuk szerint túl sok időt töltenek el azzal, hogy más országokkal próbáljanak együttműködni.
Gazdasági jó
Az ország egyes részeinek gazdasága a bevándorlásra támaszkodik. Így
London például teljesen leállna.
Ha életbe lépnek a megszorítások a taxisofőrökre, sok fővárosi találja magát az utcán egy hosszú nap után, mert nem lesz ki hazavigye.
A hotelszobák árai drasztikusan nőnének, ha az olcsó munkaerőnek számító bevándorlók helyett helyiek főznék a currys csirkét, szolgálnák fel a vacsorát, állnának a kapualjban.
Hiány lenne orvosokból és ápolókból, és tulajdonképpen minden területen a burgonyabetakarítóktól a légitársaságok személyzetéig.
Nem mindenki ötfontos órabérért érkezik autómosónak az országba, de nekik is hálásak lehetnek.
Egy alacsony születési aránnyal rendelkező és elöregedő nép számára a migráció gazdasági “jó”, függetlenül a témát körülvevő politikai és kulturális kérdésektől.
A bevándorlók fiatalabbak a befogadó népnél, dolgozni szeretnének, saját vállalkozást indítani, ami lehet egy lengyel élelmiszerüzlet vagy egy bangladesi étterem.
Ők építették fel Amerikát és Ausztráliát, és amit csak kevesen szeretnek bevallani, Nagy-Britanniát is. Bár a migrációs arány rekord magas szinten áll, ide tartoznak a nyugat-indiai, filippínó és magyar ápolók, az indiai orvosok, az ugandai és kenyai üzletemberek, akik a korábbi hullámmal érkeztek. Dolgoznak, beilleszkednek, a gyermekeik britként születnek és büszkék rá.
Amber Rudd belügyminiszter a brit Konzervatív Párt kongresszusán jelentette be, szigorú szabályozásokat vezethetnek be az Egyesült Királyságban élő bevándorlókkal szemben. Így próbálnák elérni, hogy a külföldről érkező munkavállalók a munkaerőpiac hézagjait töltsék be és ne vegyék el a britek dolgát.
A tervek szerint
- a nem brit állampolgárságú diákok gyengébb színvonalú oktatásban részesülhetnek és köteleznék őket angol nyelvi tesztek írására,
- a vállalatoknak listázniuk kellene a nekik dolgozó nem brit állampolgárokat,
- a taxisofőröknek kötelező bevándorlási ellenőrzésen kellene átesniük,
- a lakáskiadókat börtönbüntetésre is ítélhetnék, ha ügyfeleik illegálisan tartózkodnak az országban,
- a bűnözőket deportálnák Nagy-Britanniából,
- a külföldi orvosokat hazaküldenék, és a következő évtizedben önellátásra állítanák át a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot.
– mondta Rudd.
Beszédében a belügyminiszter hangot adott a kormány célkitűzésének, miszerint 100 ezerre csökkentenék a nettó migrációt (az érkező bevándorlók mínusz a távozó bevándorlók) a mostani 330 ezerről. Pontos határidőt nem akart megadni, de annyit megjegyzett, nem egyik napról a másikra fog történni.
Megeszik a jólétet
Néhány órával Rudd bejelentése után olajat tett a tűzre Liam Fox, a Nemzeti Kereskedelmi Minisztérium vezetője. A politikus elmondta, nem fogadják szívesen azokat a bevándorlókat, akik a britek jólétét fogyasztják.
A Brexit nem jelentette azt, hogy a migrációt nullára redukáljuk, de megbüntetjük azokat, akik úgy érkeznek ide, hogy soha semmit nem csináltak. Ha megkérdezik a briteket, mit gondolnak általánosságban a bevándorlásról, azt válaszolják, örömmel látják azokat, akik hozzájárulnak az ország jólétéhez.
Fox hangsúlyozta, minden arról szól, hogy felügyelhető legyen a migráció és csak azt engedjék be, akit ők akarnak. (Hasonlóan Orbán Viktor elképzeléséhez az alkotmánymódosítás kapcsán.)
Felháborodás
Josh Hardie, a Brit Iparszövetség vezérigazgató-helyettese úgy véli, itt volt az ideje, hogy tisztázzák a migráció értékét az Egyesült Királyságban.
A képzett munkaerőre vonatkozó korlátozásokat nem fogadják majd jól a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek, főleg, hogy év elején egy sor változást jelentettek be. Egy olyan időszakban, amikor szükségünk van az erős kapcsolatokra világszerte, nyitottnak lenni a legjobb, legokosabb és létfontosságú döntés
– vélte a szakember.
James Pitman, a Study Group nemzeti oktatási szervezet vezérigazgatója szerint a belügyminiszternek tisztességesen kellene beszélnie, a külföldi diákokra vonatkozó durva szabályozás ugyanis a brit tanulók életét nehezítheti meg.
Rudd azt mondta, őszinte lesz a brit emberekkel. Erre szüksége is van, ugyanis a külföldi hallgatók csökkenése a brit diákok tandíjait növeli, csökkenti a beruházások számát és kárt okozhat a helyi gazdaságoknak.
Jonathan Bartley, a brit Zöld Párt társvezetője is elítélte a megszorító intézkedéseket. Mint mondta, Amber Rudd üzenete a migráció visszaszorításával az volt, hogy a bevándorlók okozták az ország jelenlegi problémáit.
Robbant a Twitter-bomba
A Will & Kat brit vendéglátóhely kreatív módon fejezte ki nemtetszését a tervezet ellen.
Kedves Theresa és Amber, nincs szükség a kötelezettségre. Rengeteg brit és 49 más nemzet, akikre mind büszkék vagyunk.
Nagyon aggasztó üzenet az országunkban élő külföldiek milliói számára.
– írta Twitter-üzenetében Sadiq Khan, London polgármestere.
Owen Jones, a The Guardian rovatvezetője így kommentálta a tervezetet: “Tedd a szívedre a kezed. Nézd meg ezeket a főcímeket és áruld el, mennyire vagy büszke az országunkra.”
Andy Burnham árnyék-belügyminiszter pedig csupán ennyit írt: Bocsi, de nem, nem kell.
Nincs ok a pánikra
Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a 24.hu megkeresésére elmondta, a listázással a kormány meg szeretné ismerni az országban élő bevándorlók mennyiségét.
Mivel náluk a személyi igazolvány sem létezik és a rendőr sem állít meg az utcán, ahhoz, hogy bármilyen korlátozást bevezessenek, tudniuk kell, pontosan hány bevándorló él az országban.
Mint fogalmazott, hivatalosan csak 2019-ben szakadhat el az Európai Uniótól Nagy-Britannia, így addig aligha várható bármilyen szigorítás.
Aki több mint öt éve kint él az országban és állampolgárságot is igényelhet, nincs veszélyben. Azok is biztonságban érezhetik magukat, akiknek még nem telt le az öt év, mert leghamarabb két és fél év múlva léphetnek érvénybe a korlátozások. Kizárólag azokra vonatkozhat a korlátozás, akik most indulnak, vagy még ki sem mentek
– tette hozzá a szakértő.
Gálik Zoltán szerint nagy hiba lenne hazaküldeni a bevándorlókat, ugyanis ők a gazdaság hajtóerői.
A GDP-növekedéshez nagy mértékben hozzájárulnak, az ország versenyképessége folyamatosan javul. Bármennyire panaszkodnak, főként szakképzett munkaerő érkezik hozzájuk. Saját magukkal tolnának ki, tulajdonképpen nincs semmi okuk, hogy így álljanak a bevándorlókhoz. Mindenesetre az is érdekes, hogy három hónappal a Brexit-szavazás után továbbra sincs stratégiájuk a kilépésre.
Az igenek győztek
A brit állampolgárok szerint nincs káros hatása a bérekre és a munkahelyi kilátásokra a folyamatosan növekvő bevándorlási hullám, derült ki a London School of Economics korábbi kutatásából. A felmérés szerint a bevándorlók fogyasztása növelte a keresletet a brit gazdaságban és új lehetőségeket teremtett az Egyesült Királyságban született dolgozók számára.
Egy másik közvélemény-kutatás szerint a britek véleménye megoszlik a kérdésben arról, hogyan kéne pozicionálnia magát az országnak a Brexit után. A válaszadók 77 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak továbbra is szoros kapcsolatot kell tartania az EU-val, míg 54 százalékuk szerint túl sok időt töltenek el azzal, hogy más országokkal próbáljanak együttműködni.
Gazdasági jó
Az ország egyes részeinek gazdasága a bevándorlásra támaszkodik. Így
London például teljesen leállna.
Ha életbe lépnek a megszorítások a taxisofőrökre, sok fővárosi találja magát az utcán egy hosszú nap után, mert nem lesz ki hazavigye.
A hotelszobák árai drasztikusan nőnének, ha az olcsó munkaerőnek számító bevándorlók helyett helyiek főznék a currys csirkét, szolgálnák fel a vacsorát, állnának a kapualjban.
Hiány lenne orvosokból és ápolókból, és tulajdonképpen minden területen a burgonyabetakarítóktól a légitársaságok személyzetéig.
Nem mindenki ötfontos órabérért érkezik autómosónak az országba, de nekik is hálásak lehetnek.
Egy alacsony születési aránnyal rendelkező és elöregedő nép számára a migráció gazdasági “jó”, függetlenül a témát körülvevő politikai és kulturális kérdésektől.
A bevándorlók fiatalabbak a befogadó népnél, dolgozni szeretnének, saját vállalkozást indítani, ami lehet egy lengyel élelmiszerüzlet vagy egy bangladesi étterem.
Ők építették fel Amerikát és Ausztráliát, és amit csak kevesen szeretnek bevallani, Nagy-Britanniát is. Bár a migrációs arány rekord magas szinten áll, ide tartoznak a nyugat-indiai, filippínó és magyar ápolók, az indiai orvosok, az ugandai és kenyai üzletemberek, akik a korábbi hullámmal érkeztek. Dolgoznak, beilleszkednek, a gyermekeik britként születnek és büszkék rá.
