Amikor leszálltam Tel Avív repülőterén és azt láttam, hogy a szemetet söprögetőn is capedli van, rájöttem minden eddigi ,,kialakított,, képen e pillanatban felborult. S amikor Jerusalemben kipakoltam a szállodában a cuccomat, azon nyomban városnézni indultam. Fogtam a mama kezét és mentünk mint az eszelős. A közelben volt egy sétáló utca és ott leültünk az utcára kirakott asztalokhoz és csak ,,néztünk,,. Ennyi boldog fiatalt még soha nem láttam. Az egyik asztalnál az uzik és az M16-nek bennt voltak az asztal alatt, de mégis kitapintható volt a béke és a boldogság az arcokon. Nem hittem el, senki nem félt. Ők együtt éltek az újságok cimlapjával.
Egy befizetet turát tettünk, sok-sok mindent végigjártunk. Majd a visszamaradt napra 10 béreltem egy kocsit és szinte a Bibliában kocsikáztunk. Jöttek a táblák: Beer Séva, Hebron, Bethlehem, Szomora, Jeriko, Tibérias, Haifa, Cesaria, Nazaret stb... Hihetetlen volt. Álltunk a Gecemani kertben a nagy olajfák alatt mire valaki azt magyarázta ezek a fák akár 2000 évesek is lehetnek. Valami megüti az embert. Lehet, hogy Jézus itt ült ennél a fánál? Amikor bementünk abba a szobába ahol az utolsó vacsora volt, szabályosan beleremegtem. A Szikla mecsetben egy üveg kalitkában őrzik Mohamed haját - pár szálat - mezitlábasan sétálva csodálkoztam a kalitkára. A Golgotán elvesztem, ma sajnos csak szinte ajándéküzletek sorából áll. A Holt tengernél kentem magamra az iszapot majd megnyugtatott egy helybeli, hogy jót tesz már a Nofretete is ezért járt ide. Jerikóban órákig alkudoztam az arabokkal és a világ legjobb szőlőjét ettem. Cesariában felmentem a Colloseum szinpadára és leejtettem egy centet a márvány padlóra és a nejem a legfelső sorban is tökéletesen hallotta.
Micsoda gyökértenger ami itt van. Minden kulturák gyökere. Tudtam volna maradni. De a vágyak és a realitás csak néha esik egybe.