Aki Magyarországra tér, arany élete lesz

Zsúfolt lélekvesztőkön ideevickélt gazdasági migránsok özönlötték el Magyarországot, de kapva kaptak értük, ígértek nekik extra jogokat és biztos egzisztenciát, csak minket válasszanak. A nagy sváb vonulás mint a magyar modernizáció megalapozója.

Megélhetési bevándorlók rakták le a polgári fejlődés alapjait Magyarországon; őket akkor nem kerítésekkel akartak kívül tartani, a legmagasabb szinten követtek el mindent, hogy hozzánk jöjjenek, azt is elfogadták, hogy szigetszerűen elkülönülve gyarapodjanak – mutatja meg A magyarországi németek története című, nemrég megjelent többkilós monográfia. Az ijesztően vastag, de a magyar történelmet némileg szokatlan, európai-német perspektívából közelítő könyvet nehéz lenne így a menekültválság és a „Magyarország soha nem volt multikulturális társadalom”-ról szóló szövegek után a mai hírektől teljesen függetlenül olvasni, úgyhogy ezzel nem is próbálkozunk. Nézzük, miben különböznek a mostani vándorlások a valaha volt legnagyobb Magyarországra irányuló migrációtól, a 18. századi nagy sváb vonulásoktól.

A török kiűzése után kezdődő és az 1800-as évekig tartó német telepítések persze nagyon más környezetben és máshogyan történtek, mint az újabb idők vonulásai. Amíg most például a plakátkampány állításaival szemben gyakorlatilag senki nem akart nálunk maradni, az 1700-as években Magyarországnak pozitív országimázsa volt a potenciális betelepülők körében. A sváb és bajor vidékeken ilyen énekeket költöttek akkor a magyar eldorádóról:

Magyarország a leggazdagabb ország,
sok bor és gabona terem ott,
ott sok a jószág és a hal és a szárnyas
és több járóföldnyi a mezőség,
aki most Magyarországra tér,
annak arany élete lész.

Egerek és emberek
Abban, hogy ilyen magas volt az ázsiónk, ugyanúgy benne volt a török elleni háborúkban sokat szenvedő ország kedvező képe, mint az elszegényedett fekete-erdei területek viszonyai, de a propaganda is. Nagy volt a konkurencia, a maguk felvirágoztatását szintén tömeges betelepítésekkel elképzelő Oroszországgal és a poroszokkal kellett keményen küzdeni, úgyhogy nem lehetett könnyű dolguk a megbízott kampányolóknak.


A kormányzati toborzások mellett magánbirtokosok is akcióztak, a szatmári Károlyi Sándor gróf saját toborzóügynököket is küldött Ulm környékére, hogy a templomok előtt és fogadókban hajtsanak fel embereket. Nagy szüksége volt rájuk: birtokait „az isteni gondviselés ostorozása következtében, mégpedig belső nyugtalanságok, a vészes pestis, a rendkívül káros áradások, a furcsán kinéző legyek és egerek tömegei sújtották és szorongatták"; arról nem írt, hogy a megmaradt református jobbágyai is menekülnek a birtokáról, így a katolikus németek betelepítése számára a túlélést jelentette.

11749526_8e301dab72e3bd7ec304dc801fd646f6_wm.jpg

Francesco Griselini 1780-ban készített ábrázolása a bánáti német telepekről. A lap a telepesházak ajánlott változatai mellett a telepesfalvak rendezett alaprajzát mutatja.
Fotó: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve
Az eladósodott német parasztok, földnélküliek a háborúk miatti drágulások miatt is menekültek volna az új életbe, ami itt az önálló paraszttá válás boldogságát ígérte. Ő „már nem herschwagi szabó, hanem egy kerbei paraszt” – írta haza büszkén Johann Michael Baldauf friss letelepülő új otthonából, Máriahalomról haza, és sokan voltak, akik hozzá hasonlóan a gazdasági migráns lét rizikóját választották.

Germanizálás vagy modernizáció?
A nemzeti romantikus történetírás hagyományosan idegen kolonizációt és az ország elnémetesítését, a nemzeti hanyatlás kezdetét látta bele a telepítésekbe, a vég kezdetét, mely aztán kvázi Trianon megalapozója lett volna. Ezzel szemben a most a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata támogatásával megjelent kétkötetes munka azt hangsúlyozza, hogy a németek letelepítése összességében ésszerű modernizációs politika volt, és abban nemzeti szempontok valójában nem is játszottak szerepet.

A magyarul is beszélő szerző, a pécsi egyetemen oktató Gerhard Seewann szerint csak történelmi mítosz a telepítések mögött a Habsburgok germanizálási szándékát látni. Pedig Kollonich Lipót esztergomi érsek tényleg leírt például ilyesmiket: „az ország vagy legalább nagy része lassanként elnémetesedjék, a forradalmakra és nyugtalanságra hajlamos magyar vért a némettel lehessen mérsékelni”. A kötet szerint ezt is hiba etnikai alapon értelmezni, ez is csak a magyar rendekkel szembeni, a városokat erősítő ellensúlyteremtési kísérlet volt.

11749348_8c0c7c637d81892937e48bb8481abb74_wm.jpg

Gerhard Seewann A magyarországi németek története 1. könyvének a borítója.
A Mária Terézia alatt már első számú állami politikává tett „impopuláció” etnikai megfontolások helyett a 18. század meghatározó gazdasági ideológiájából táplálkozott: a merkantilista elveknek megfelelően akarták a lehető legtöbb telepest a ritkán lakott „újszerzeményi területekre” hozni, és így konszolidálni politikailag és gazdaságilag a királyságot.

Mégis miért van karosszék egy nyomorgó betelepülőnél?
A magyarországi utak, mióta világ a világ, legendásan járhatatlanok voltak, maradt a vízi út. Ez volt az oka, hogy a Dunához közeli német vidékekről jött a legtöbb telepes. Akkor nem gumicsónakokon, hanem egyéb lélekvesztőkön, például az örvényekben kormányozhatatlan ulmi dereglyéken – megérkezés és kiszárítás után aztán begyújtottak a tutajokkal. Bár útlevéllel jöttek és nem voltak kiszolgáltatva illegális csempészeknek, így is káosz volt a kikötőkben.

Marxheimban teljes nyolc napot kellett várnunk. Olyan volt, mint egy kisebb hadsereg, s bár naponta menetek el közülük, ebből keveset lehetett érezni, mintha egy csepp vizet mernének ki a folyóból.

Mivel csak családoknak engedték a költözést, sokan útközben próbáltak feleséget találni. Két hét alatt érkeztek Bécsbe, ott kapták meg a konkrét úti célt és a Budáig tartó útiköltséget. Bár a legendák szerint a svábok üres kézzel jöttek („takarodjanak, úgy ahogy jöttek, egy batyuval a hátukon” – hergeltek a németek ellen az 1946-os kitelepítések idején), valójában az otthoni vagyonuk eladásából elég tekintélyes kezdőtőkét hoztak.


Mi svábok, jó magyarok voltunk
Vagyonrablás, a határon visszaszökő svábok, tízszer ilyen durva menekültválság: Magyarország saját maga űzte el 220 ezer polgárát. Hetven éve kezdődött a németek szégyenteljes deportálása.Tovább
A készpénzen, jószágon kívül a kircharti Hans Adam Reuther 1723-ban három ágyat, tepsit, karosszéket, 120 rőf posztót hozott magával, de a svábokkal (akik ugyanúgy nem voltak mind svábok valójában, ahogy korábban az erdélyi szászok sem mind Szászországból érkeztek) bejöttek a modern mezőgazdasági ismeretek is, a háromnyomásos gazdálkodás, a vetésforgó, a trágyázás és az új kultúrnövénynek a burgonyától a zöldségfélékig.

Csak a jogok?
A Magyarországra érkező németek önálló földbirtokot akartak mindenekelőtt. Az őshonos jobbágyokhoz képest az igazán nagy különbség a sváb parasztok szabad költözködési joga volt. A portát ingyen kapták hűbérbe, később az állam átvállalta a házépítés, az igavonó állatok és az első aratásig az ellátás költségeit is. A betelepítéseknél különjogokat kaptak, kezdeti adómentességet, nem kellett robotolniuk a földesúrnak, de a kiváltságos helyzetük csak egy-két évig tartott, utána egyre több lett a robot, és magasabb az árenda.

A helyzet annyira romlott, hogy 1766-ban parasztfelkelés tört ki a sok robot miatt, mely a nagyszámú telepítés miatt a már schwabishe Türkeiként, vagyis „Sváb Törökországként” emlegetett Baranyát-Tolnát magával ragadta. Erre volt válasz az iskolában megtanult Mária Terézia-féle úrbéri rendezés, a kiszámítható viszonyokat teremtő első nagy „parasztvédő” politika.

Multikulti a kísérleti laboratóriumban
11749570_c2eddc5cf37fb6997a55d1b6ed48346b_wm.jpg

Sváb parasztok vonulnak a Bánságba. Iskolai szemléltető tábla 1935-ből. Ilyen ábrák segítségevel közvetítették az oktatásban a korszakra jellemző elképzelést a 18. és 19. századi német kolonizációról.
Fotó: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve
Az ideérkező németek, főleg a protestánsok, hozták magukkal a papjaikat és tanítókat is, akik ugyanazokból a könyvekből tanítottak itt is, mint odahaza. A telepeseknek az lehetett az érzésük, hogy szigetet teremtettek, ami egyértelműen különbözött a környezettől. Itt sokáig nem volt még szó célzott kulturális integrációról, a mai multikulturalizmus-viták kifejezésével élve: párhuzamos társadalmakat építettek ki, amit az is megkönnyített, hogy a legtöbb helyen jellemzően önálló német falvak jöttek létre.

A Bánátban épített geometrikus elrendezésű sváb falvak sakktáblaszerű elrendezése teljesen új képet nyújtott: a központi széles térségben a nagy térrel, templommal, iskolával, Zsombolyán továbbá a határőrvidék katonai igazgatásával, ahonnan az egész falu áttekinthető. A Bánát amúgy is a Habsburg-abszolutizmus kísérleti terepe, „menkantilista laboratóriuma” lett Mária Terézia alatt: 42 ezer telepest, kétszer annyi embert hoztak ide, mint a terület akkori lakossága.

De hogy azért nem csak a török korban megfogyatkozott ország gyarapítását tartották szem előtt a Habsburgok, az ebből az egyébként az uralkodó magyar nemzeti emlékezet felől nézve „labanc” szemléletű könyvből is kiderül. Mint írják, a Bánátot már az osztrák örökös tartományok gazdasági érdekei szerint akarták fejleszteni. A nagyszabású szervezés azonban nemcsak nagyon drága volt a kincstárnak, de sokszor kaotikus is; a betelepülők között nagyon magas volt a halálozás, az állam nem volt képes rendesen élelmezni sem a behívott tömegeket.

Czifra industra és újfajta nyugtalanságok
A bánáti svábokat néha még évszázadokkal később is bűnözők és kurvák leszármazottainak gúnyolták – ennek annyi alapja volt, hogy az önkéntes költözések mellett évente kétszer „vízi toloncolás" is volt. A kétesnek minősített alakokat húsz éven át ide kényszerdeportálták Bécsből: a „rossz hírű nőszemélyeken" kívül az uradalmával vitába keveredő parasztot, a hivatalokat folyamatos reformjavaslataival traktáló polgárt is.

„Az elsőkre a halál várt, a következőkre a szükség, és csak a harmadik nemzedéknek jutott kenyér” – szívesen idézték a mondást a német falvakban, de a magas hozamoknak és fukarsággal vegyes híres sváb szorgalomnak összességében megvolt a hatása. „Tolna és Baranya hegyes részein letelepedett svábok cserépfedelű czifra házokban laknak és gazdagok, holott pedig csak oly földet munkálnak, mely a magyaroknak nem kellett, de mivel az industriának és takarékosságnak lelkét magokkal hozták, meggazdagodtak”– írta Berzsenyi, és a telepítések az uradalmaknak is jókora hasznot hajtottak.

Bár a megbízhatatlannak ismert rác telepesekkel szemben a németek előnyeit a magyar környezet elismerte, az irigység sem volt szokatlan.

Ahová a nyugtalan német faj magát bé helyezteti, köztes idővel a lomha magyart szülötte földjéről ki marja

– ez már Egyed Antal lelkész reformkori megfigyelése. A németekben ekkor már egyre inkább idegen elemet látott az újfajta, a rendi előjogok helyett a nyelvre alapozó újfajta magyar nacionalizmus. A svábok ennek hatására a 19. században már egyre inkább idegen etnikai csoportként jelentek meg, akikben hol asszimilálható erőforrást, hol a nemzeti kibontakozást veszélyeztető erőt láttak – de ez már egy másik történet, a multikulturális birodalomépítés helyett az idegenben veszélyt látó nacionalista védekezésé.

Kolozsi Ádám
svabok.jpg
 
Szervusztok ,
igen , de nemcsak Magyarország területére , hanem az egész déli Habsburg birodalomba lettek "svábok" betelepitve akik ugye a fent emlitett Ulmer Schachteellal jöttek le a Dunán . Ezzek a hajok direkt teher szállitásra lettek épitve mert Ulm és Bécs között teljesitettek teher forgalmat , ca. 30 méter hosszú és 7 méter széles is lehetett e vizi eszköz . aztán igen is szükség volt a dolgos kezekre , hiszen mi is maradt a Török megszállás után nálunk ?? Mind két harcoló fél felégette , dulta a falvakat mellyek lassan elnéptelenedtek , természetesen ez hatalmas lyukat ütött az akkori uralkodó osztály zsebében . Valamint az is természetes , hogy igéretekkel csalogatták , vagy mint az erdélyi szbad királyi városok , mint Szeben , Segesvár etc. saját birókat polgármestereket állitottak akik csak a Királynak voltak kötelesek elszámolni ! A környéken élö földesuráknak e város polgárai fölött jogaik nem voltak és ami fontos , nem elhanyagolható Szabad emberek lettek ! Hiszen még az akkori Römisch-Deutsches Kaiserreichban nem távozhatott csak ugy el egy jobbágy az uraság területéröl engedély nélkül!! A nagy nyomort ,szegénységet sem kell ám elhallgatni mely még a múltszázadban tarrolt Németország Bajor és mondjuk Baden-Würthenbergi területén ahol a gyerekeket Svájcba vitték el mindenféle cselédnek !
 
Szervusztok ,
majd elfelejtettem , de ide tartozik még a 19.századi Bolgár zöldségtermelök az Osztrák-Magyar Monarchiába való beözömlésüket az ottani nyomor elkerülése végett . Igy lenditették fel a Magyar zöldség termelést Pest, Bács és más vármegyékben , talán még ma is dolgozik egy pár száz leszármazottjaik közül mint kertészek , mert erröl sem szabad megfeledkeznünk .
 
Zsúfolt lélekvesztőkön ideevickélt gazdasági migránsok özönlötték el Magyarországot, de kapva kaptak értük, ígértek nekik extra jogokat és biztos egzisztenciát, csak minket válasszanak. A nagy sváb vonulás mint a magyar modernizáció megalapozója.

Megélhetési bevándorlók rakták le a polgári fejlődés alapjait Magyarországon; őket akkor nem kerítésekkel akartak kívül tartani, a legmagasabb szinten követtek el mindent, hogy hozzánk jöjjenek, azt is elfogadták, hogy szigetszerűen elkülönülve gyarapodjanak – mutatja meg A magyarországi németek története című, nemrég megjelent többkilós monográfia. Az ijesztően vastag, de a magyar történelmet némileg szokatlan, európai-német perspektívából közelítő könyvet nehéz lenne így a menekültválság és a „Magyarország soha nem volt multikulturális társadalom”-ról szóló szövegek után a mai hírektől teljesen függetlenül olvasni, úgyhogy ezzel nem is próbálkozunk. Nézzük, miben különböznek a mostani vándorlások a valaha volt legnagyobb Magyarországra irányuló migrációtól, a 18. századi nagy sváb vonulásoktól.

A török kiűzése után kezdődő és az 1800-as évekig tartó német telepítések persze nagyon más környezetben és máshogyan történtek, mint az újabb idők vonulásai. Amíg most például a plakátkampány állításaival szemben gyakorlatilag senki nem akart nálunk maradni, az 1700-as években Magyarországnak pozitív országimázsa volt a potenciális betelepülők körében. A sváb és bajor vidékeken ilyen énekeket költöttek akkor a magyar eldorádóról:

Magyarország a leggazdagabb ország,
sok bor és gabona terem ott,
ott sok a jószág és a hal és a szárnyas
és több járóföldnyi a mezőség,
aki most Magyarországra tér,
annak arany élete lész.

Egerek és emberek
Abban, hogy ilyen magas volt az ázsiónk, ugyanúgy benne volt a török elleni háborúkban sokat szenvedő ország kedvező képe, mint az elszegényedett fekete-erdei területek viszonyai, de a propaganda is. Nagy volt a konkurencia, a maguk felvirágoztatását szintén tömeges betelepítésekkel elképzelő Oroszországgal és a poroszokkal kellett keményen küzdeni, úgyhogy nem lehetett könnyű dolguk a megbízott kampányolóknak.


A kormányzati toborzások mellett magánbirtokosok is akcióztak, a szatmári Károlyi Sándor gróf saját toborzóügynököket is küldött Ulm környékére, hogy a templomok előtt és fogadókban hajtsanak fel embereket. Nagy szüksége volt rájuk: birtokait „az isteni gondviselés ostorozása következtében, mégpedig belső nyugtalanságok, a vészes pestis, a rendkívül káros áradások, a furcsán kinéző legyek és egerek tömegei sújtották és szorongatták"; arról nem írt, hogy a megmaradt református jobbágyai is menekülnek a birtokáról, így a katolikus németek betelepítése számára a túlélést jelentette.

11749526_8e301dab72e3bd7ec304dc801fd646f6_wm.jpg

Francesco Griselini 1780-ban készített ábrázolása a bánáti német telepekről. A lap a telepesházak ajánlott változatai mellett a telepesfalvak rendezett alaprajzát mutatja.
Fotó: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve
Az eladósodott német parasztok, földnélküliek a háborúk miatti drágulások miatt is menekültek volna az új életbe, ami itt az önálló paraszttá válás boldogságát ígérte. Ő „már nem herschwagi szabó, hanem egy kerbei paraszt” – írta haza büszkén Johann Michael Baldauf friss letelepülő új otthonából, Máriahalomról haza, és sokan voltak, akik hozzá hasonlóan a gazdasági migráns lét rizikóját választották.

Germanizálás vagy modernizáció?
A nemzeti romantikus történetírás hagyományosan idegen kolonizációt és az ország elnémetesítését, a nemzeti hanyatlás kezdetét látta bele a telepítésekbe, a vég kezdetét, mely aztán kvázi Trianon megalapozója lett volna. Ezzel szemben a most a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata támogatásával megjelent kétkötetes munka azt hangsúlyozza, hogy a németek letelepítése összességében ésszerű modernizációs politika volt, és abban nemzeti szempontok valójában nem is játszottak szerepet.

A magyarul is beszélő szerző, a pécsi egyetemen oktató Gerhard Seewann szerint csak történelmi mítosz a telepítések mögött a Habsburgok germanizálási szándékát látni. Pedig Kollonich Lipót esztergomi érsek tényleg leírt például ilyesmiket: „az ország vagy legalább nagy része lassanként elnémetesedjék, a forradalmakra és nyugtalanságra hajlamos magyar vért a némettel lehessen mérsékelni”. A kötet szerint ezt is hiba etnikai alapon értelmezni, ez is csak a magyar rendekkel szembeni, a városokat erősítő ellensúlyteremtési kísérlet volt.

11749348_8c0c7c637d81892937e48bb8481abb74_wm.jpg

Gerhard Seewann A magyarországi németek története 1. könyvének a borítója.
A Mária Terézia alatt már első számú állami politikává tett „impopuláció” etnikai megfontolások helyett a 18. század meghatározó gazdasági ideológiájából táplálkozott: a merkantilista elveknek megfelelően akarták a lehető legtöbb telepest a ritkán lakott „újszerzeményi területekre” hozni, és így konszolidálni politikailag és gazdaságilag a királyságot.

Mégis miért van karosszék egy nyomorgó betelepülőnél?
A magyarországi utak, mióta világ a világ, legendásan járhatatlanok voltak, maradt a vízi út. Ez volt az oka, hogy a Dunához közeli német vidékekről jött a legtöbb telepes. Akkor nem gumicsónakokon, hanem egyéb lélekvesztőkön, például az örvényekben kormányozhatatlan ulmi dereglyéken – megérkezés és kiszárítás után aztán begyújtottak a tutajokkal. Bár útlevéllel jöttek és nem voltak kiszolgáltatva illegális csempészeknek, így is káosz volt a kikötőkben.

Marxheimban teljes nyolc napot kellett várnunk. Olyan volt, mint egy kisebb hadsereg, s bár naponta menetek el közülük, ebből keveset lehetett érezni, mintha egy csepp vizet mernének ki a folyóból.

Mivel csak családoknak engedték a költözést, sokan útközben próbáltak feleséget találni. Két hét alatt érkeztek Bécsbe, ott kapták meg a konkrét úti célt és a Budáig tartó útiköltséget. Bár a legendák szerint a svábok üres kézzel jöttek („takarodjanak, úgy ahogy jöttek, egy batyuval a hátukon” – hergeltek a németek ellen az 1946-os kitelepítések idején), valójában az otthoni vagyonuk eladásából elég tekintélyes kezdőtőkét hoztak.


Mi svábok, jó magyarok voltunk
Vagyonrablás, a határon visszaszökő svábok, tízszer ilyen durva menekültválság: Magyarország saját maga űzte el 220 ezer polgárát. Hetven éve kezdődött a németek szégyenteljes deportálása.Tovább
A készpénzen, jószágon kívül a kircharti Hans Adam Reuther 1723-ban három ágyat, tepsit, karosszéket, 120 rőf posztót hozott magával, de a svábokkal (akik ugyanúgy nem voltak mind svábok valójában, ahogy korábban az erdélyi szászok sem mind Szászországból érkeztek) bejöttek a modern mezőgazdasági ismeretek is, a háromnyomásos gazdálkodás, a vetésforgó, a trágyázás és az új kultúrnövénynek a burgonyától a zöldségfélékig.

Csak a jogok?
A Magyarországra érkező németek önálló földbirtokot akartak mindenekelőtt. Az őshonos jobbágyokhoz képest az igazán nagy különbség a sváb parasztok szabad költözködési joga volt. A portát ingyen kapták hűbérbe, később az állam átvállalta a házépítés, az igavonó állatok és az első aratásig az ellátás költségeit is. A betelepítéseknél különjogokat kaptak, kezdeti adómentességet, nem kellett robotolniuk a földesúrnak, de a kiváltságos helyzetük csak egy-két évig tartott, utána egyre több lett a robot, és magasabb az árenda.

A helyzet annyira romlott, hogy 1766-ban parasztfelkelés tört ki a sok robot miatt, mely a nagyszámú telepítés miatt a már schwabishe Türkeiként, vagyis „Sváb Törökországként” emlegetett Baranyát-Tolnát magával ragadta. Erre volt válasz az iskolában megtanult Mária Terézia-féle úrbéri rendezés, a kiszámítható viszonyokat teremtő első nagy „parasztvédő” politika.

Multikulti a kísérleti laboratóriumban
11749570_c2eddc5cf37fb6997a55d1b6ed48346b_wm.jpg

Sváb parasztok vonulnak a Bánságba. Iskolai szemléltető tábla 1935-ből. Ilyen ábrák segítségevel közvetítették az oktatásban a korszakra jellemző elképzelést a 18. és 19. századi német kolonizációról.
Fotó: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve
Az ideérkező németek, főleg a protestánsok, hozták magukkal a papjaikat és tanítókat is, akik ugyanazokból a könyvekből tanítottak itt is, mint odahaza. A telepeseknek az lehetett az érzésük, hogy szigetet teremtettek, ami egyértelműen különbözött a környezettől. Itt sokáig nem volt még szó célzott kulturális integrációról, a mai multikulturalizmus-viták kifejezésével élve: párhuzamos társadalmakat építettek ki, amit az is megkönnyített, hogy a legtöbb helyen jellemzően önálló német falvak jöttek létre.

A Bánátban épített geometrikus elrendezésű sváb falvak sakktáblaszerű elrendezése teljesen új képet nyújtott: a központi széles térségben a nagy térrel, templommal, iskolával, Zsombolyán továbbá a határőrvidék katonai igazgatásával, ahonnan az egész falu áttekinthető. A Bánát amúgy is a Habsburg-abszolutizmus kísérleti terepe, „menkantilista laboratóriuma” lett Mária Terézia alatt: 42 ezer telepest, kétszer annyi embert hoztak ide, mint a terület akkori lakossága.

De hogy azért nem csak a török korban megfogyatkozott ország gyarapítását tartották szem előtt a Habsburgok, az ebből az egyébként az uralkodó magyar nemzeti emlékezet felől nézve „labanc” szemléletű könyvből is kiderül. Mint írják, a Bánátot már az osztrák örökös tartományok gazdasági érdekei szerint akarták fejleszteni. A nagyszabású szervezés azonban nemcsak nagyon drága volt a kincstárnak, de sokszor kaotikus is; a betelepülők között nagyon magas volt a halálozás, az állam nem volt képes rendesen élelmezni sem a behívott tömegeket.

Czifra industra és újfajta nyugtalanságok
A bánáti svábokat néha még évszázadokkal később is bűnözők és kurvák leszármazottainak gúnyolták – ennek annyi alapja volt, hogy az önkéntes költözések mellett évente kétszer „vízi toloncolás" is volt. A kétesnek minősített alakokat húsz éven át ide kényszerdeportálták Bécsből: a „rossz hírű nőszemélyeken" kívül az uradalmával vitába keveredő parasztot, a hivatalokat folyamatos reformjavaslataival traktáló polgárt is.

„Az elsőkre a halál várt, a következőkre a szükség, és csak a harmadik nemzedéknek jutott kenyér” – szívesen idézték a mondást a német falvakban, de a magas hozamoknak és fukarsággal vegyes híres sváb szorgalomnak összességében megvolt a hatása. „Tolna és Baranya hegyes részein letelepedett svábok cserépfedelű czifra házokban laknak és gazdagok, holott pedig csak oly földet munkálnak, mely a magyaroknak nem kellett, de mivel az industriának és takarékosságnak lelkét magokkal hozták, meggazdagodtak”– írta Berzsenyi, és a telepítések az uradalmaknak is jókora hasznot hajtottak.

Bár a megbízhatatlannak ismert rác telepesekkel szemben a németek előnyeit a magyar környezet elismerte, az irigység sem volt szokatlan.

Ahová a nyugtalan német faj magát bé helyezteti, köztes idővel a lomha magyart szülötte földjéről ki marja

– ez már Egyed Antal lelkész reformkori megfigyelése. A németekben ekkor már egyre inkább idegen elemet látott az újfajta, a rendi előjogok helyett a nyelvre alapozó újfajta magyar nacionalizmus. A svábok ennek hatására a 19. században már egyre inkább idegen etnikai csoportként jelentek meg, akikben hol asszimilálható erőforrást, hol a nemzeti kibontakozást veszélyeztető erőt láttak – de ez már egy másik történet, a multikulturális birodalomépítés helyett az idegenben veszélyt látó nacionalista védekezésé.

Kolozsi Ádám
Csatolás megtekintése 1465677
*
Kedves Melitta,
vannak közöttünk idősebbek, akik tudtak és tudnak erről. De még mindig sok olvasónknak újdonság ez, köszönöm ezt a cikket.
G.B.
 
Most akkor a török hódoltság utáni újratelepítésről beszélünk?
Szervusz Hellbrenner,
igen pontosan arrol ! Csak kicsit zavartan mert azt elfelejti az iró emliteni , hogy az ország nagyrésze majd lakattlaná vált az idök során . Aztán nem csak Katolikus hanem más vallásu emberek is jöttek , hiszen még müködött ez ellenségeskedés egész Europában , igy kerültek a Huggenották is Franciaországból is szerte Europába mint pl.az akkori Poroszország vagy mondjuk Oroszország területére . Lehetne mondani ez az idö volt sokhelyen a II.-III. országfoglalás is , mint nálunk valamikor a tatárjárás után . Igaz is miértnem ott kezdte a cikk irója , hiszen ez pontosan olyan is volt , hiszen az erdélyi szászok nagyrésze akkor került oda !! Vagy ezt elfelejtette Seemann elvtárs ? Igaz könyve csak a középkortól kezdödik , hogy miért arra csak Ö tud feleletett adni !;)
 
csakhogy kerek legyen a kép :

„Nincs és nem lehet helyük ezeknek a sváb hazaárulóknak ebben az országban!”

írta Gerő Ernő, a Magyar Kommunista Párt (MKP) egyik vezető politikusa az 1945. április 18-i Szabad Nép című pártlapjukban. Bár az ötlet a Nemzeti Parasztpárttól származott, és a szovjetkegyenc kommunisták is innen vették át a formulát, a kitelepítések története egyáltalán nem speciálisan magyar gyakorlat volt, és nem is itthon döntöttek róla.


a magyarországi németség sorsa már 1943. december 1-jén, a teheráni konferencián eldőlt.

Theodore Roosevelt amerikai elnök már ekkor felveti Németország és Lengyelország jövőjének kérdését, Winston Churchill brit miniszterelnök pedig közli, hogy a Szovjetunió nyugati határai miatt nyugatabbra kell tolni a lengyel határt is a német rovására, így akár áttelepítésekre is sor kerülhet – erre harap rá Sztálin, és terjeszti ki igényét a német lakosságú Königsbergre és a Memel-vidékre. Eközben – ahogy Zinner mondta –

„megy a képmutató szöveg, hogy a háború után a népeknek békét és szabad választást kell biztosítani”.


Ezután kerül sor Európa-szerte a 9 millió német átkergetésére a határokon.

Ezt követi az 1945. január 20-i moszkvai fegyverszüneti szerződés, amely a feltétel nélküli kapituláció szellemében készült, és ennek folyománya az a 302/1945-ös miniszterelnöki rendelet, amely előírja

valamennyi magyarországi, nem zsidó német kitoloncolását.


Ezután indul el az a mozgalom amelyet a zsinórt rángató MKP előretolt hadoszlopaként a parasztpárt hirdet: „ki velük!” azaz:

„Takarodjanak, úgy ahogy jöttek. Egy batyuval a hátukon.”

Ebből lesz – egy nemzetközi kötelezettséggel párosulva – az a telepítési kormányprogram, amelynek végrehajtása 1946. január 19-én kezdődött és 1948 szeptemberéig tartott.

csak úgy ennek , (egyébként a mostani erőszakos invázióhoz semmi köze) sváb sztorinak a margójára , azért mégse olyan sikersztori volt ez.
 
De a kettő nem ugyanaz!!!
*
Kedves szJulika!
Beloiannisz, biztosan tudod, hogy milyen település ez. No ide görögök jöttek anno' s most is főként görög emberek azok, akik itt élnek. Időnként visszalátogatnak régi hazájukba, Görögországba, de már egyre kevesebben és kevesebbszer. Az anno' ide betelepültek már idősebb emberek. A fiatalokba viszont az idősebbek, a szüleik, nagyszüleik, bele nevelték a görög gyökereik szeretetét és tiszteletét. Több be- és kiházasodás is volt, tehát eléggé keveredtek a magyar emberekkel. Békésen, nyugalomban, szépen élnek. Jó faluközösséget alkotnak. No igen, az országból még mindig nagyobb görög ünnepekre oda csődülnek az egyéb helyeken élők. Onnan tudom, mert voltam ott. No és ajánlom, az alábbi videót!
G.B.

 
*
Kedves szJulika!
Beloiannisz, biztosan tudod, hogy milyen település ez. No ide görögök jöttek anno' s most is főként görög emberek azok, akik itt élnek. Időnként visszalátogatnak régi hazájukba, Görögországba, de már egyre kevesebben és kevesebbszer. Az anno' ide betelepültek már idősebb emberek. A fiatalokba viszont az idősebbek, a szüleik, nagyszüleik, bele nevelték a görög gyökereik szeretetét és tiszteletét. Több be- és kiházasodás is volt, tehát eléggé keveredtek a magyar emberekkel. Békésen, nyugalomban, szépen élnek. Jó faluközösséget alkotnak. No igen, az országból még mindig nagyobb görög ünnepekre oda csődülnek az egyéb helyeken élők. Onnan tudom, mert voltam ott. No és ajánlom, az alábbi videót!
G.B.



Őket befogadták, nem betelepítették, de még csak nem is a zöldhatáron szökdöstek be. ;)
A legjobb példa, hogy nem vagyunk idegengyűlölők.
 
Szervusz Kedves Georgina ,
könyörgöm nekeverd össze a két dolgot !! A Görögök akkor ugye "Kommunisták" voltak és azért is adtunk mint más Szocialista ország nekik menedéket és mint Graver is emliti ök "normálisan" jöttek át a határon . Másképpen nem is lehetett az aknák miatt ;). Aztán a Beloanisz nevü település nekik lett épitve ! Nem oda jöttek , hanem a település lett az Ö igényeik szerint megépitve akkor ott a Duna mentén Pusztaszabolcs környékén . Amugy nagy hagyománya van a Görögöknek hazánkban , pontosan ugy mint a rácoknak mert mindkettö nagyon jó kereskedö hiráben állott . Igy ha nem csalodok még Szentendrének is nagy diaszporája volt mindkét nemzetségböl !!
 
A Görögök befogadása azért főleg politikai döntés volt , mivel segíteni kellett a "szocilista testvéreinken". Mondjuk kíváncsi lennék, hogy a Szovjet időkben egy ilyen erőszakos állmenekült hullám , hogy tört volna át a bolgár, vagy jugoszláv határokon.

Nem mellesleg az Orlandói lövöldöző szülei a 80-as években "menekültek" a Szovjetek elől az USA-ba , és nyíltan támogatják a tálibokat. Igaz, hogy akkor még az USA fegyverbarátai voltak a tálibok.

"Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) riporternője, Jackie Northam hétfőn felkereste Mateen apját is. A férfi – aki az 1980-as szovjet megszállás után menekült el Afganisztánból -, különböző dokumentumokban és televíziós adásokban “az ideiglenes afgán kormány” vezetőjének adja ki magát, s ezekben a tévéműsorokban – fiához hasonlóan – nyilvánvalóvá tette a tálibok iránti rokonszenvét. Mateen nem csak alkalmi vendége volt televíziós műsoroknak, hanem saját tévés talk-showja volt, amelyben rendszeresen a tálibokat dicsérte."

De ugye az apuka megdöbben , hogy mit tett a fia , és nem is érti .
 
Őket befogadták, nem betelepítették, de még csak nem is a zöldhatáron szökdöstek be. ;)
A legjobb példa, hogy nem vagyunk idegengyűlölők.
Akkor mi a betelepítés definíciója?

Mert én azt olvastam valahol, hogy a görögországi kommunista puccskísérlet alatt egyes falvak lakosságát fegyverrel kényszerítették a "partizánok" hazájuk elhagyására. Ez egyáltalán nem az, mint amikor Abdullah Akárki menekül az ISIS elől ... vagy mégis van hasonlóság?

Mindenesetre az 1700-as években egy kiüresedett országba települtek be hasonló - keresztény - életfelfogású emberek. Ma olyanok próbálkoznak ezzel, akik szerint a nőknek nincs is lelkük, akik szerint a nők szinte állatok, akik szerint ha egy férjes asszonyt megerőszakolnak, azt az asszonyt meg kell büntetni. Ezek a normák gyökeresen különböznek az EU normáitól (ami önmagában még nem lenne kizáró ok, ha asszimilációra hajlandóak lennének, de pont ez a legnagyobb bökkenő: NEM HAJLANDÓAK, szerintük az őslakosság kötelessége hozzájuk asszimilálódni). Csak egy felületesen gondolkodó, hebehurgya politikus - aki történetesen nő is volt, német is volt, de nem ez a lényeg - gondolhatta azt, hogy ebből majd valakinek előnye származik.
 
[HIDE-REPLY-THANKS][/HIDE-REPLY-THANKS]
Akkor mi a betelepítés definíciója?

Mert én azt olvastam valahol, hogy a görögországi kommunista puccskísérlet alatt egyes falvak lakosságát fegyverrel kényszerítették a "partizánok" hazájuk elhagyására. Ez egyáltalán nem az, mint amikor Abdullah Akárki menekül az ISIS elől ... vagy mégis van hasonlóság?

Mindenesetre az 1700-as években egy kiüresedett országba települtek be hasonló - keresztény - életfelfogású emberek. Ma olyanok próbálkoznak ezzel, akik szerint a nőknek nincs is lelkük, akik szerint a nők szinte állatok, akik szerint ha egy férjes asszonyt megerőszakolnak, azt az asszonyt meg kell büntetni. Ezek a normák gyökeresen különböznek az EU normáitól (ami önmagában még nem lenne kizáró ok, ha asszimilációra hajlandóak lennének, de pont ez a legnagyobb bökkenő: NEM HAJLANDÓAK, szerintük az őslakosság kötelessége hozzájuk asszimilálódni). Csak egy felületesen gondolkodó, hebehurgya politikus - aki történetesen nő is volt, német is volt, de nem ez a lényeg - gondolhatta azt, hogy ebből majd valakinek előnye származik.

kieg.

"IDEGENGYŰLÖLŐK"???

Aki új hazájában nem hajlandó a legcsekélyebb beilleszkedésre sem, aki új honfitársait idegennek, sőt: terrorizmussal pusztítandó ELLENSÉGNEK tekinti, az persze nem idegengyűlölő. Ez a SOROS-féle kettős mérce: egyetértesz velem? akkor jó ember vagy. Nem? Akkor te vagy a sátán.
 
Sokan elfeledtok a honban, hogy ők is bevándorlók leszármazotjai, ha írok e tényről mély hallgatásban van mindenki....
 
Az én nagyszüleimet a felvidékről telepítették be egy olyan sváb faluba, ahonnan ugyanakkor nagyon sok sváb családot telepítettek ki. A két nemzetiségű lakosság mégis békében él egymás mellett. Ugyan ez igaz a közelben lévő kisvárosra, pedig ott nagy horvát közösség is él.

Mik az okai, hogy egyes helyeken az együttélés zökkenőmentes, másutt nem?

Egy okot biztosan tudok, és ez a politikai akarat. Ez alatt azt értem, hogy politikusok bizonyos célok érdekében igyekeznek feszültséget teremteni a különböző nemzetiségek között. A tömegek befolyásolása szinte tudománnyá nőtte ki magát.
 
Sokan elfeledtok a honban, hogy ők is bevándorlók leszármazotjai, ha írok e tényről mély hallgatásban van mindenki....

Ha valaki be tud illeszkedni, hazájának tekinti ezt a helyet, akkor nincs is jelentősége, hogy kinek a leszármazottja. Amúgy milyen bevándorlókra gondolsz? Tekinthetnénk akár Ádámot meg Évát is bevándorlónak a Paradicsomból, akkor meg aztán végképp mindenki bevándorlók leszármazottja. ;)
De még ez sem ok, hogy mások írják elő, ne mi dönthessük el, kikkel akarunk együtt élni.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,622
Tagok
615,326
Legújabb tagunk
redbaron77
Oldal tetejére