Akiket mindig szivesen olvasunk, vers, novella

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Karácsonyi levél Móra Ferenctől



Édes kicsi Jézus, aki tapsikolva kérdezgetted az angyalfiókákat, behintették-e már gyöngymorzsával ,a tejutat, amelyiken az égi mezőkről letipegsz a földre, drága kicsi Jézus, szabad-e havas fejjel és hamus szívvel elejbéd borulni és kis inged szélét megcsókolva arra kérni, várj még egy kicsinyég, mielőtt betündöklenéd egy éjszakára ezt a szomorú és sötét földkerekét?
Édes kicsi Jézus, talán te vagy az utolsó gyermek Isten teremtett világában, aki hiszel még abban, hogy születésed napja dicsőség mennyben az Istennek és békesség földön az embernek. Tudod-e, hogy hová készülsz, nem szelíd róna az legelő bárányokkal, hanem komor vadon, ahol az égből ledobott sátán táborozik parazsas szemű seregével? Hol fogsz itt Betlehemre találni, édes kicsi Jézus, akit az örökkévaló szeretetnek neveznek az írások? Rongyos istálló hiszen csak találtatik még a földi tereken, de hol vennéd az embereket, akik tiszta szívvel ereszkedjenek térdre a jászol előtt, ahol a világ világossága mosolyog? Hol vannak a három királyok, akik koronájukat a maguk jószántából levegyék a fejükről és öledbe tegyék játékszernek és hol vannak a vének és írástudók, akik álmélkodva vallják, hogy bolondság minden ő bölcsességük és csak az az üdvözítő bölcsesség, amit a te tanulatlan csöpp szád gügyög: szeretet, irgalom, békesség, mit akartok még egyebet?
Édes kicsi Jézus, számot vetettél-e azzal, hogy ma csak Heródes poroszlói vannak meg az evangéliumból, ők a világ urai, a Gonoszság, a Rémítés, a Kapzsiság, a Gyűlölet, a Gőg, a Bosszú, és nincs a világon Egyiptom, ahol tőreik el ne érnének? Tudod-e azt, hogy akik előtt leborulnak az egek minden erősségei, attól a fölparcellázott földkerekségen mindenütt útlevelet kérnek állig fegyveres marcona emberek és mint csempészett árut koboznák el tőled a szeretetet, mert tilos beviteli cikk az ma mindenütt, ahol élnek emberek? Tudod-e, hogy téged, magadban csetlő-botló kicsi gyermeket senki karjára nem venne, meg nem etetetne, föl nem ruházna, fagyos lábacskádat senki föl nem melegítené, legföljebb kis inged, a szent legenda szerint varrás nélküli vészna sikkadna el kézen-közön rólad?
Édes kicsi Jézus, nem érdemel meg téged ez a mi világunk és nem biztonségos miközöttünk a te járáskelésed, - mégis nyittasd ki angyalpajtásaiddal az egek aranykapuját éás lebegjetek le ez nap a vigasztalan földi mezőkre. Nem miérettünk, korhadt nemzedékért, amely bűnben fogant és bűnhődésben fog elpusztulni. Mim vén fák vagyunk már, akikre hiába harmatoznak az égi magasok, az emberiség boldogsága a mi hasadozott kérgünkön nem fog már kivirágzani. Mi szét fogunk repedezni és porrá morzsolódni a nagy viharokban, amelyek mindaddig fogják nyögetni és csikorgatni az embererdőt, míg humuszából föl nem sarjad az új. Ezekért, a ma gyerekeikért, a holnap embereiért, a bánaterdő reménysarjaiért szállj le idén is a földre, megsimogatni őket és a magad lelkét beléjük lelkezni, édes kicsi Jézus!

Móra Ferenc, Ezek az évek, 88-90.

Hallgasd meg a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Móra Ferenc és a gasztronómia

moraferenc.jpg

Nagyjaink közül alig akad olyan, aki közömbös lett volna kora gasztronómiája, vendéglátási kultúrája iránt. A mai adásban Móra Ferencről, szeged nagy fiáról szeretnék megosztani Önökkel néhány gondolatot. Nem tisztem írói kvalitásait, sem múzeumigazgatói tevékenységét méltatni. Csupán a gasztronómiához való viszonyáról, valamint feleségének szakácskönyvéről szeretnék beszélni. Máig érdekes vélemény olvasható Mórának a „Daru utcától a Móra Ferenc utcáig” című könyvében a mindenkor közönségsikert arató kiadványokról. „Szeretném, ha valami olyan könyvet írnál, ami biztos egzisztenciát jelent számodra még a mai világban is" - mondta egyszer az írónak a kiadója. „El tudsz te ilyet képzelni?” - így Móra. „Hogyne, három olyan könyv van aminek mindig van keletje akármerről fúj is a szél. Szakácskönyv, szerelmes regény és kalendárium.
Móra sok mindenfélét írt még iskolai tankönyveket is, de a fentiek egyikének megírására nem vállalkozott. Szakmai és helytörténeti érdekesség, hogy a szegedi várrom vendéglátási és idegenforgalmi hasznosításának mozzanatait megörökítette a „Szegedi tulipános láda” című kötete „Szeged kövei” című fejezetében.A várrom a víz után érte meg hőskorát, amikor Steinmann tata vendéglőnek bérelte ki a várostól. Aranybányának indult, mert Tisza Lajos is el-ellátogatott ide, később Kállay Albert is odaszokott. Ennél fogva minden pantallós ember oda törekedett, s melegnyári estéken egészen a kőpartig kellett raknia terített asztalokat. Éppen ez a nagy népszerűség riasztotta el a nagy urakat és kerestetett velük más tanyát, ahol a népek nem néznek a szájukba. A várkocsma kiment a divatból. Ekkor kapta a helyiség a Rózsa Sándor börtöne titulust.
A vendégek azonban, nem méltányolták a nevezetes betyár érdemeit, inkább az csalogatta őket, hogy az újságreklámok szerint a kioszkban nagyszerű cigányzene élvezhető. Mikor aztán egykét fél lityi kedvre derítette az idegent és megkérdezte a vendéglőst, hol is tartózkodik az a cigányzene, a bérlő államférfiúi gesztussal a Kass terasza felé mutatott, ott szól a zene, de így távolabbról sokkal szölidebben élvezhető. Így aztán, lassanként elszokott a vendég, s a vendéglős egyedül bámulhatta a holdat.Tudjuk még Móra Ferencről, hogy a Szegedi Goldstein és Hajdú vendéglőben a fokhagymás rostélyost ízlése és kedve szerint készítették. Gyakran betért a mai József Attila sugárúton a Gedói iskola helyén Gedó Márton nyári vendéglőjébe, a mostani korányi rakparton Onozó Poldinné halászcsárdájában is szívesen látott vendég volt egy-egy szolid ebédre vagy egy pohár borra. „Se sok gondot, se sok gyönyörűséget az evés nem okozott soha nekem. Amit elém raktak, azt leginkább csak azért igazgattam a gallér mögé, hogy fölkelhessek az asztal mellől és rágyújthassak” - írta a gasztronómiáról önvallomását, nem kis iróniával.Móra Ferenc felesége Walleshausen Ilona jeles és sokak által ismert és elismert háziasszony volt. Külön gyönyörűsége volt a vendégek ellátása.
Följegyezték, hogy nagyobb ünnepen harmincnál is több étele került egyszerre az asztalra. Férje föl is panaszolta e téren való tékozlásait. „Naiv szíve minden hevületével süti főzi el mindenünket”.- írta egyik 1914-ben kelt levelében az író.Móráné, megirigyelve férje irodalmi sikereit, szakácskönyv írására vállalkozott. Egyszerű, jóízű és könnyen elkészíthető ételeinek leírásai óriási sikert arattak és több kiadást megértek. Könyve anyagilag is sikeres vállalkozás lett. Kis és átlagpolgári háztartásra méretezett előírásai, a fortélyok és a variációs lehetőségek sokasága mindenki számára megkönnyíti a tűzhely körüli munkálkodást. Receptjeiből hiányzik minden felesleges rafinéria. Egyik méltatója szakácskönyvét az ésszerűen ízletes, kívánatos és elkészíthető étkek tárházaként jellemezte. (törzsaztal)
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Alfonzó

Karakteres arcú színész, bohém artista, ki egyetlen szemöldökfelvonással is meg tudja jegyeztetni magát, akár egy egész emberéletre. Érdemes művész, Markos György humorista édesapja.


<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=3 align=left><TBODY><TR><TD>
alfonzo.jpg
</TD></TR></TBODY></TABLE>
Markstein Bertalan és Stern Júlia második gyermekeként látta meg a budapesti napvilágot 1912. febr. 28-án. A család a Klauzál téren működő libás üzletét hamarosan egy, a Garai téren álló vendéglő váltotta fel, mi soha nem látott virágzásnak indult a gondos igyekezet alatt. A kis Alfonzó is ott töltötte gyermekéveit, s korán hozzászokott a munkához. Munkájuk gyümölcse egy hatalmas kerthelyiséges vendéglő lett a Stefánián, mit Budapest előkelőségei látogattak szeretettel.

A gazdasági válság Marksteinéket sem hagyta érintetlenül. Ugyan tönkrementek, de a családfő - az utolsó ágyat is eladva - csökönyös akarattal újra föltápászkodott, s megvette a Grádót, mi a Liget mellett, az akkori Aréna úton "szerénykedett". Ebben a házban laktak pl. Latabárék is. Természetesen a törzsvendégek közt is megtalálhatók voltak, kiegészülve Csortos Gyulával és Gózon Gyulával.

Munka után szívesen múlatta idejét a közeli moziban, vagy a barátaival a ligetben, ahol artistáskodni kezdett. Ám nem tehette sokáig, mert autószerelő tanoncot kreáltak belőle. Egy alkalommal meglátta sportoló nagybátyja duzzadó izmait, s elhatározta, hogy birkózó lesz belőle. El is ment az MTK birkózócsarnokba, ahol - próbaképp - egy kisebbfajta hústorony vette kezelésbe. Mire magához tért, feltörölte vele az izzadtságszagú, sokat megélt birkózószőnyeget, s takaros masnit kötött kezéből, lábából, majd kellő hivatástudattal megáldott szakácsnőként rétestésztát gyúrt belőle. Aztán felsegítette, leporolta, s ezáltal befejezettnek tekintette a műveletet. De ez sem tántorította el szándékától. Birkózó lett. Majd súlyemelő. Mikor pedig kitanulta az autószerelés mesterségét, apja Franciaországba küldte. Rövid kalandozás után hazatért, s a birkózás mellett cirkuszban lett pankrátor, majd a Royal Orfeumban is fellépett. Nevét ekkoriban változtatta Markos Józsefre. Artistás életét rövid időre egy katonai behívó szakította meg, mikor az I. Jászkun huszárezred Kerepesi úti laktanyában lett huszár. Lovát hátrahagyva rohant az Arizónába, fellépni.


<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=3 align=right><TBODY><TR><TD></TD></TR></TBODY></TABLE>
Akrobata csoportjával Európában lépett fel, Joe Stan néven, majd kitalálta magának az Alfonzót. (Egy újságban olvasta, hogy meghalt XIII. Alfonz, spanyol király. "Ha meghalt a király, éljen a király!" - gondolta, s egy "ó" betűt utána toldva alkalmazni kezdte művésznevét.) Észak-Afrikában 1928-1940 között élt. Hazatérése után, mint artista és parodista működött a Royal Varietében, a Kamara Varietében és a Moulin Rouge-ban. 1945 után a Royal Revü Színházban, a Vidám Színpadon, a Kamara Varietében lépett fel. 1951-től a Vidám Színpad tagja volt. 1956-ban elhagyta az országot, és 1958-ig Belgiumban pantomim produkciókban játszott. 1958-ban a Fővárosi Operettszínházban szerepelt, majd ismét a Vidám Színpadhoz szerződött. A Budapest Táncpalotában önálló műsora volt.

"Ide figyeljenek, emberek!" - e hetyke és neveletlen megszólítás lett védjegymondata, mi esengő kérlelést csomagolt ebbe a nyegleségbe. Gyakran hátat fordítva, elinalni kész bizalmatlansággal közelítette meg nézőit, és gyanakvóan fülelte az őt fogadó tapsot: vajon nem ellenséges lárma köszönti színrelépését? A közönség közben rajongott érte. Mégis riadtan feszengett, és szúrós tekintettel vizsgálta, nem nézik-e le cirkuszi manézsból jött testi tréfáit? Nem közösítik-e ki a művészetek arisztokratikus demokráciájából?

Az utca emberét mutatta be az utca taglejtéseivel, nyers arcjátékával. Ő volt a legelső, aki a külvárosok gesztusait és mimikai világát beemelte a művészetbe. Nagy mulattató volt, szinte egyszemélyes nevetéskutató intézet. A humor laboratóriumát hordta magával a pesti tömegközlekedésben gyalogosan, mert úgy több élményben lehetett része. Gyakran álldogált metróaluljárók oszlopának támaszkodva, figyelve a járókelőket. Témája mindig az utcán hevert.
Számos filmben játszott.

1987. máj. 31-én halt meg, Budapesten.
(sulinet)

Keresd a minden, ami HANGOS PRÓZAtopicban!
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Kabos Gyula

(Bp., 1888. márc. 19. - New York, 1941. okt. 6.)

kabosgyula.jpg
Kabos Gyula a magyar film- és színművészet kiemelkedő komikus színésze. A színészmesterséget Solymosi Eleknél tanulta, pályáját húsz évesen vidéki színházakban kezdte, 1908 és 1913 között játszott Szabadkán, Makón illetve Nagyváradon is. A fővárosban 1913-ban a Király Színház tagjaként a Mozikirály című operettben mutatkozott be.


1916 és 1920 között táncoskomikusként lépett fel orfeumok és a fővárosban, polgári körökben igen divatos, műsoros mulatóhelyek színpadán (Kristálypalota, 1916; Fővárosi Orfeum, 1917; Dunaparti Színház, 1919-20). 1921-ben komikus szerepkörben vissszatért a színpadra, ahol az első évadban a Belvárosi Színház tagja volt, majd 1922-ben és 1923-ban a Magyar Színház, illetve egy évad erejéig a Renaissance Színház tagja (1924).

1924-től két évig a Vígszínház tagja volt, majd ismét az Operetthez pártolt (1926-29). 1929-ben ő alakította újjá a társulatot s nyitotta meg a színházat Fővárosi Művész Színház néven. Rövid igazgatósága alatt nagyrészt párizsi vígjátékokat és bohózatokat mutatott be.

Szerződése egészen emigrációjáig, kisebb megszakításokkal ugyan, de végig a Magyar Színházhoz kötötte. Ezekben az években egészen érett alakítások jellemzik pályafutását. Szakadozott beszédével, félszeg mozgásával, eszköztelen játékával nemcsak a komikus alakokat figurákat jelenítette meg nagy sikerrel, de tragikomikus, sőt tragikus szerepekben is hiteles tudott lenni.

A magánéletében is olyan gátlásos és esendő volt, mint a filmszerepeiben. Mai napig tartja magát a legenda, hogy legénykorában egy szabadkai lányért párbajra hívta a szintén udvarlójelölt Kosztolányi Dezsőt. Magánéletében később is zűrös viszonyai voltak. Szerette a feleségét, imádta fiát, de színházigazgatóként megismerkedett egy színésznővel, akivel évekig titkos kapcsolatot ápolt. Ebből a románcból egy lánya is született.

Filmen már 1914-ben is szerepelt, de igazi népszerűséget a 30-as évek magyar hangosfilmjeiben szerzett. Legnagyobb sikere az 1934-ben bemutatott Meseautó volt, másik legismertebb filmes szerepe Schneider Mátyás, a Hyppolit, a lakáj című filmben. A vidám szerepek mellett világviszonylatban is jelentős típust teremtett meg, aki a kelet-európai országokban akkor már egyre fenyegetettebb zsidó kispolgár megtestesítőjeként, mélyen humanista vonásokkal, egy egyetemesebb érvényű, a hatalom által felhasznált, megalázott és megfélemlített típussá vált. 1939-ben a fasizmus elől az USA-ba emigrált.

Az Egyesült Államokban próbált megélni korábbi filmes sikereiből, de alig fizettek neki a szereplésekért. Kevés magával vitt pénze szép lassan elfogyott, legutolsó New York-i lakhelyén már konyha sem volt, feleségével két éven át szörnyű szegénységben éltek. Végül néhány pénzember megsajnálta, és anyagilag támogattak egy kis költségvetésű színházi előadást. De a próba közben a színpadon összeesett és kómába zuhant. Két nappal később a kórházi ágyon szívszélhűdésben meghalt.(sulinet)

Hallgasd meg ismét a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban!
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Váradi Hédi

(1928. Szeptember 21. - 2001. Január 17.)
6356_12_6230_1.jpg


1951-ben lépett be először a Madách Színház kapuján, és szuperszonikus gyorsasággal repült fel a sztárrá válás sztratoszférájába. A kiugrást Shakespeare Júliája és Shaw Kleopátrája jelentette.

Több mint félszázszor volt látható a képernyőn 1960-tól 1986-ig, s elkészített huszonöt filmet is, az utolsót Makk Károly rendezte.
Az utolsó 10 évben jószerivel csak tündökletes, dekoratív megjelenését használták ki a tv rendezői. Az Imádok férjhez menni című filmben ezt énekelte: Engem nem lehet elfelejteni. Csakhogy azóta színházi életünk képernyőjén egyre-másra új arcok tűnnek fel, s akik még látták őt a Caesar és Kleopátrában, ma már elmúltak 70 évesek.
A színházban az új magyar darabok "eladhatósága" céljából volt szükség rá. Az újságokban megjelent fürdőruhás képeivel megdobogtatta a férfiszíveket, keresztrejtvényekben neve volt a megfejtés, életét, pályáját hír, dicsőség, taps övezte. Nem volt olyan hét, hogy egy interjúja meg ne jelenjen. Színészútja valósággal égzengéses volt. A közönség bejött a nevére.

De Őt kizárólag csak a pálya érdekelte. Tette a dolgát; a Horváth-kollégiumból hozott hitével, optimizmusával és tisztaságával.
Csak a színház és a szerep volt szent előtte. Nyilvános helyen nem mutatkozott, buszon, villamoson, uszodában sosem látták. Sem színésztársai, sem a nagyérdemű nem tudta, hová tűnt. A magyar országutak vándora lett. Részben a megélhetés forintjaiért utazott fellépni Záhonytól Szentgotthárdig, részben, hogy azért élvezze a színpad, a szereplés, a taps levegőjét. Siker esetén jól viselte a fáradalmakat, de volt olyan is, hogy megalázó körülmények lélekölő örvényei között zajlott a fellépés.

A Nemzeti Színház tagjaként 1975-ben kapott Kossuth-díjat, amikor a mellőzés füstjében legszívesebben levegőért kiáltott volna. Akkor már maga mögött tudott olyan esztendőket, mikor semmilyen feladatot nem találtak számára színházában. Később, 1977-tol 1983-ig pedig egyetlen szerepet sem! A Hevesi téri épületbe már csak a fizetéséért járt be - mert a Kossuth-díjasnak nem lehet felmondani - és a társulati ülésekre.

A Fiumei úti temető leghátsó parcellájában egy frissen ültetett piros-sárga virág mögött már nagyon nehezen olvasható el a síremlék szövege: Váradi Hédi 1929-1987
Semmi több. (sulinet)

Hallgasd meg vidám jelenleteit a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban!
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Latabár Kálmán

latabar.gif
(Kecskemét, 1902. nov.24. - Bp. 1970. jan11.): színész. 1921-ben végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját. Egyéni humorú, dinamikus, kitűnő tánctudású komikus volt. Igényesebb feladataiban felhagyott a külsődleges ábrázolással, így találó jellemrajzot adott. Groteszk ötletei, rögtönzései, poentírozó és karikírozó készsége féktelen komédiázó kedvvel párosult. Számos filmben is kamatoztatta egyedülálló tehetségét. 1950-ben érdemes művész kitüntetést és Kossuth-díjat kapott, 1953-ban kiváló művész lett.

(rádió kincsestár)

Hallgasd meg a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban!
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Gárdonyi Géza (1863 - 1922)

<TABLE cellPadding=5 width="95%"><TBODY><TR><TD align=left></B>

arc.gif
Eredetileg Ziegler. Apja az 1848-49-es szabadságharc fegyvergyárosa. Fiát Gárdonyban keresztelik, innen az írói névválasztás. Egerben tanítónövendék. Dunántúlon rövid idő alatt több helyen is néptanító: A lámpás (1894), ahogy első regénye címének szép metaforája mondja. Újságíró Győrben, Szegeden, Aradon, Pesten, mint író azután a századvégen Egerben talál igazi otthonra. Közéleti szerepléseitől és az irodalmi élettől visszavonul. Remetének nevezik, önkéntes magányában születik jelentős alkotásainak egész sora: Az én falum (1898 ), Az öreg tekintetes (1905), Ábel és Eszter (1907), Szunyoghy miatyánkja (1916). De mint az író vallja: legjobb műve az Egri csillagok (1901), legkedvesebb A láthatatlan ember (1902), legszebb az Isten rabjai {1908 ). Mindhárom történelmi regény, és mindhárom ma már ifjúsági olvasmány. Az Egri csillagok azért, mert nem kizárólag az egri vár török ostromának és sikeres megvédésének története, hanem az ifjú Bornemissza Gergely életének krónikája is, amelyet a gyermekkortól mesél el, s egy diadalmas órában, a csodával határos győzelemmel zár le. Egy jobbágyivadékból lett vitéz katona emberi fejlődésének és társadalmi érvényesülésének tanúi lehetünk. A láthatatlan ember sem egyszerűen a népvándorlás korába, Attila hun birodalmába visszavezető szakszerű regény, hanem a főhős, Zéta és Emőke love storyja, gazdagon áradó, mindig eleven és fordulatos mese. Az Isten rabjai az író naiv katolicizmusával festi meg a középkori barátok és apácák kolostori életét. Boldog Margit szenvedéstörténetét mondja el a Nyulak szigetén, de egy jobbágyfiú, a kiskamasz Jancsi fráter szemszögéből és áhítatával. Gárdonyi Géza regényeinek vannak ifjúsági változatai, főleg a Dante-kiadásokban, amelyeket a szerző fia, Gárdonyi József (1891-1948 ) igazított át - irodalmilag megengedhetetlenül. Dicsérendő munkája az utókornak viszont az, hogy igyekezett összegyűjteni az író kisebb gyerekeknek szóló írásait: Cifra mese (1967). Lipp Tamás (1946-) felrajzolta a fiataloknak a pályaképet is: így élt Gárdonyi Géza (1989). Az író sírhelye az egri vár Bebek-bástyáján diákcsoportok zarándokhelye.(doksi)



</TD></TR></TBODY></TABLE>



Most A Lámpás- ból hallgathatsz részletet a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban!
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Most Gárdonyi:Fekete nap című novelláját is meghallgathatod
a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban!
gardony2.jpg

Íme egy rövid részlet:

"Ebéd után a három falusi élénkebben társalgott. Beszédükből kihallatszott Damjanics, Klapka, Schlick, Aulich emlegetése: szabadságháborúról beszélgettek. Csakhamar melléjük telepedtem.
De jobban csak azon forgott a beszédök, hogy elkésett-e Klapka a váci csatán? Vagy hogy Damjanics tüzeskedte el a dolgát?
- Kedves uraim, - mondottam, - szeretnék valami olyant hallani a szabadságháborúról, ami még följegyezve nincsen.
A három öreg gondolkodva nézett maga elé. Láttam, hogy a kérdés nem jól van eléjök téve. Másképp fordítottam:
- Azt mondják meg, hogy melyikök mire emlékezik vissza leggyakrabban? Ha csekélységnek látszik is az, mondják el. Nekem az a legérdekesebb.
- Hát, - szólalt meg az egyik öreg, - nekem semmi se jut annyiszor eszembe, mint egy paripa. Fiatal hetyke jószág volt. Én gondoztam. A kápolnai csatán a tisztem rajta ült, oszt egyszercsak: Ihol az izenet, át köll vinni a másik csapatnak. A lovat megsarkantyúzzák: vágtat is, mint a vihar szele. De alighogy elindúl, megcsapja egy golyó: kiszakítja az oldalát. A belső része kifordult, de a tiszt csak nyargalta tovább...
Borzalmas história volt. Nem nekem való."
 

platon

Állandó Tag
Állandó Tag
DECEMBER

Már tegnap ősz volt, tiszta és napos;
a virágkóró dértől harmatos;
a fák kopaszak, de zöld a vár-halom.
S én sütkéreztem künn a szép napon.

Ma reggel, ahogy ablakomhoz állok,
fehér várost látok.
Fehér a hegy, völgy, az egész világ,
és hótól lombosak a kerti fák.

Ünnepi pompa s mégis szomorít.
Mintha az ősznek tarka színeit
megunták volna odafenn,
s így szólt volna az Úr az éjjelen
- "Legyen a világ ezentul fehér!"... És lett a világ tündöklő fehér.

IIyen lesz egykor a kihalt világ:
így állnak a házak, paloták,
és sehol ember, sehol egy madár,
sehol egy fűszál, sehol egy bogár,
sehol egy út és sehol lábnyomok,
csak fehér erdők, fehér városok,
fehér pompában, fehér pusztaság, -
felhőtlen ég és örök némaság.

Beteg vagyok, sorvasztó láz emészt,
s hogy búsan nézem ezt a bús világot,
valami mondja: utoljára nézd,
mert meglehet, hogy utoljára látod!

Óh csak télen ne érjen a halál:
Olyan csúnya a téli temetés!
A nagy csizmák, a fagyott ronda sár,
a hóba ütött fáklya serceg és
lábát rázza a ministráns gyerek,
a pap szilvakék orral didereg,
a kántor meg a kezét zsebre tolva,
a zsoltár-verset könyv nélkül rikoltja.

Mert tudom én, ha halva fekszem is,
nem hal meg bennem minden gondolat,
Mint leégett ház omladéka közt
van még szikra a hült hamu alatt.
Így marad bennem egy kis öntudat.

És hallom majd a sok jövést-menést,
a harangozást, a leszögelést,
az elhadart circumdederuntot,
a köhögést, a gyors miatyánkot,
s a kocsit hogy a havon nyikorog.
Míg végre csend van. Magam maradok.
*
Az élet oly bús, oly vigasztalan.
Alig volt reggel, máris este van.
Nyugat felől a fehér hegyeken
a nap egy piros felhőn lemegyen,
aztán sötét van, sötét lesz sokáig, -
csak a hó világít.

Égj öreg kályha, lehelj meleget!
Ottkünn a világ jéggé dermedett.
Minden élő a zugokba vonul.
Oh mennyi panasz száll a hó alul,
didergő, fázó bogárkák jaja.
Kő és fakéreg, mind, mind bús tanya.
Barlangban a medve; s mi is emberek
mi is csak rakott barlangban lakunk,
s miről a medve, arról álmodunk.

Oh csak mégegyszer jőjj el szép tavasz,
te enyhe napfény, zöldelő fűszál!
Oh csak mégegyszer lássak ibolyát,
s hulljon arcomba meleg napsugár.
Hadd haljak meg egy tavaszi napon,
s a szívemre tegyetek ibolyát.
Mindegy, ha én már azt nem is tudom,
csak tegyetek szívemre ibolyát.
(1897)
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Salamon Béla

Csak kevesen tudják, de ő tette szállóigévé a "Lepsénynél még megvolt!" és a "Ha én egyszer kinyitom a számat...!" híres mondásokat.<O:p</O:p
<TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-table-lspace: 2.25pt; mso-table-rspace: 2.25pt; mso-table-anchor-vertical: paragraph; mso-table-anchor-horizontal: column; mso-table-left: right; mso-table-top: middle; mso-padding-alt: 2.25pt 2.25pt 2.25pt 2.25pt" cellSpacing=0 cellPadding=0 align=right border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #d4d0c8; PADDING-RIGHT: 2.25pt; BORDER-TOP: #d4d0c8; PADDING-LEFT: 2.25pt; PADDING-BOTTOM: 2.25pt; BORDER-LEFT: #d4d0c8; PADDING-TOP: 2.25pt; BORDER-BOTTOM: #d4d0c8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><V:p</V:p<?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shape id=_x0000_i1025 style="WIDTH: 144.75pt; HEIGHT: 225pt; mso-wrap-distance-left: 6pt; mso-wrap-distance-top: 3pt; mso-wrap-distance-right: 6pt; mso-wrap-distance-bottom: 3pt" alt="Rejtő Jenő, Karinthy Frigyes, Salamon Béla" type="#_x0000_t75"><v:imagedata o:href="http://www.sulinet.hu/ikep/2004/03/salamon.bmp" src="file:///C:\DOCUME~1\ZSUZSA~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.png">
salamon.bmp
</v:imagedata></v:shape>



</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 1; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #d4d0c8; PADDING-RIGHT: 2.25pt; BORDER-TOP: #d4d0c8; PADDING-LEFT: 2.25pt; PADDING-BOTTOM: 2.25pt; BORDER-LEFT: #d4d0c8; PADDING-TOP: 2.25pt; BORDER-BOTTOM: #d4d0c8; BACKGROUND-COLOR: transparent">Rejtő Jenő, Karinthy Frigyes, Salamon Béla<O:p></O:p>




</TD></TR></TBODY></TABLE>
A vérbeli kabarészínész Beregrákoson született, 1885. március 4-én. 1914-től a Royal Orfeum akkori Sörkabaréjában lépett fel, de neve akkor vált ismertté, amikor 1921-ben mindenféle színészi végzettség nélkül sétált be az Apolló kabaréba munkáért, ahol Szőke Szakáll híres "Vonósnégyes" című jelenetében sikerült is felhívnia magára a figyelmet. S nemcsak felkelteni, de fenntartani is tudta az érdeklődést, ugyanis nagysikerű kabarétréfák és egyfelvonásosok egész sorában játszott. Sok színpadi szövege szinte szállóigévé vált: Ilyen a "Ha én egyszer kinyitom a számat" vagy "Lepsénynél még megvolt", ami Nóti Károly Régi motoros című bohózatában hangzott el.
És most ezt meghallgathatod a minden, ami HANGOS PRÓZA ‎topicban!

1923-ban Nagy Endrével megalapította és közösen igazgatta a Terézkörúti Színpadot. Játszott a főváros szinte valamennyi kabarészínpadán, 1951-től, megalakulásától kezdve egészen 1965-ös nyugalomba vonulásáig a Vidám Színpad tagja volt.
Főként a ravasz kisember szerepét formálta meg. Ez már csak azért sem okozott nehézséget számára, mert mindig mindenhol emberek között volt. Magánéletben kedves, közvetlen embernek ismerték. A színpadon kívül is vidám volt, olyan ember, kinek egész lényéből bölcs humor áradt. Akkoriban így írtak róla a lapok: " Találkozhatunk vele a nap bármely órájában, kávéházban, klubban, futballpályán, azoknak a kisembereknek a szórakozó és munkahelyein is, akikről mulattató figuráit mintázta, akiknek nevettetését életcélnak tekinti."

Kabarészínészként talán annak köszönhette népszerűségét, hogy állandó szerepkörében, a félszeg pesti kisember alakjában nemcsak annak sutaságát, hanem hol epésen, hol érzelmesen megnyilvánuló jogos indulatait is kifejezésre juttatta és legfőképp tolmácsolta.
Élvezte a sikert, fürdött a népszerűségben. Az a fajta művész volt, ki szívesen leállt beszélgetni bárkivel, vonakodás nélkül fellépett mindenhol, ahová csak hívták.
Legszívesebben a lipótmezei elmegyógyintézetben játszott, ahol jótékony célú előadásokat is rendszeresen rendezett, mert számára a betegek különösen hálás közönségnek bizonyultak. Az például rendkívül tetszett neki, amikor egy elmebeteg a poénjain nagyokat nevetve térdét csapkodta és azt hajtogatta: "Hát meg kell őrülni, meg kell őrülni..."
1965. június 15-én érte a halál.
Nemcsak a színpadon és pódiumokon aratott fényes sikereket, hanem több filmen játszott epizódszerepet, napilapok, folyóiratok hasábjain számos krokija, karcolata jelent meg. (sulinet)
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Csákányi László (1921. január 13. - 1992. november 3.)

Csákányi Lászlóról mindenkinek más jut az eszébe. Van,akinek Frédi,a híres rajzfilm-hős/egy szilveszteri tv-műsorban élőben is eljátszották/,van akinek a Nyomják Krahácsot atyafija /de aktuális ez még ma is :)/,van akinek "A fiuk a bányában dolgoznak " meg a "Doktor úr,a maga szíve sose' fáj?"

Játszott drámai szerepeket, operettet, de a legnagyobb sikereket komikusként aratta. Színiakadémiai felvételénél a vizsgabizottság előtt szó szerint hasraesett, s éppen feltápászkodni készült, mikor arra a kérdésre, hogy miből készült, egyből rávágta: "Talpra magyar". A bizottság dőlt a nevetéstől - azonnal felvették.

Fiatalon misszionáriusnak készült, egy rendkívül szigorú internátusban nevelkedett. Egyszer a papnövendékeket elvitték színházlátogatásra, ahol egy Huszka-operettet adtak. Ez annyira megtetszett az ifjú papnövendéknek, hogy amikor nem sokkal később prefektusa arról faggatta, hova szeretne menni, azt válaszolta, hogy színházba, mire azonnal eltanácsolták a hittérítői pályától.El tudom képzelni,hogy jó pap lett volna,hiszen mindent egész szívvel csinált,és ahol nem ezt látta,ott kikelt ellene. Ezért kapta kollegáitól a Zsörti becenevet.

Többször járt külföldön, rengeteg új hívet szerzett a "Nyomják Krahácsot" című nagy sikerű műsorszámával a magyar kabarénak.


Akik komikusként emlékeznek rá,azoknak talán furcsa,hogy a Nemzeti Színházban kezdte a pályafutását.Amikor hazajött a hadifogságból,több színháznál is játszott.Agárdy Gáborral ők voltak a cseregyerekek.:) Agárdy át akart menni a Petőfi Színházba az Operettből,hát színházat cseréltek Csákányival,aki éppen ott volt tag.

Az Operett Színházban 13 évet töltött el. Ő volt a Csárdáskirálynő Leopold Máriája. Azt nem tudom,hogy Kellérék a szövegkönyvet ráírták-e vagy sem,de ziccer szerep volt, az biztos.Harsány sikert aratott a darabban az az utolsó jelenete is,amikor a főherceg kinevezi nagykövetnek,és innen tudja meg,hogy felesége,Cecillia megcsalta. De ahogy a darabbeli főherceg -Ferencz László- mondotta volt:- Nem tesz semmit! :)
Felekitől vette át a Három tavasz-ban az egyik főszerepet,a színházi boyt,aki érzelmes,ha kell,de aki táncolni sem restell.Nemcsak Honthy öregedett szerepe szerint 50 évet,hanem Csákányi is,és ezt megvalósítani három felvonás alatt, kevés a maszkmester.


Amikor elhagyta az Operett Színházat,évekig a Vígszínházban szerepelt.Drámai alakítások jelzik színészi útját,olyanok,mint Dosztojevszkij öreg Karamazovja.
Pályafutását a Vidám Színpadon fejezte be,elsősorban vígjátékokban játszott,noha a rövid kabaré jelenetekben is remekelt.
Nagyon kellemesen énekelt sanzont,operettet és kuplét egyaránt.Áradt belőle a művészi tehetség.


Nagyon érdekes volt,amikor német vendégeim,akik egy szót nem értettek magyarul,egy egész műsorból csak rámondták:- Igen,Ő nagyszerű művész! Pedig csak egy kuplét hallottak Tőle,egy válásról,amelynek poénja,hogy nem a nőtől,hanem a cigarettától búcsúzik.
Rendszeresen a magyar filmekben is látható volt.Talán nem véletlen,ha utolsó filszerepe,a Sose' halunk meg Deutsch bácsija jut eszembe,ahogy éjszaka keringőzni tanítja a nagy kamaszt.


Elment,s mert elment,az Ő szíve már sose' fáj. (szinhaz.hu)

Hallgasd meg a minden, ami HANGOS PRÓZA ‎topicban a Nyomják Krahácsot, ahol partnere Agárdy Gábor!
 

E.Ágnes

Állandó Tag
Állandó Tag
:..:
Sziasztok kedves olvasók, ha van időtök és kedvetek, kérlek, nézzetek be a "Kanadai olvasók, figyelem!" topicba, nagy segítség lenne! Köszönöm szépen!
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Karácsonnyal kapcsolatosan a minden, ami HANGOS PRÓZA (csak katt ide)topicban ANDERSEN,Ady,Szabó L,Szentimrei J, Babits, Móra, Krúdy versei, novellái és a Biblia fejezetei!!!




A fenyőfa alatt
Jézuska öltöztetéséről levél,
őneki magának

Karácsonyi vers
Karácsonyi misztérium 1928-ban
Jézuska csizmája
Karácsonyi Madonna
Madame Louise délutánjai
Jézuskának az égbe
A baba (elmélkedés a karácsonyi
babavásárlásról)
Doren, az esőgyermek
Téli szelek
Középkori álom
Karácsonyi aktualitás
Mikulásbácsi őzikéje
Haragszom a Jézuskára
WassAlbert: Pillangó
Édes kicsi Jézus
A szeretet himnuszáról
Alig vagy köztünk
Ima Karácsony elé
Jezus ima
A Jézust kereső kisfiú
Az angyal
Virgács
Esik a hó
A kis gyufaárus lány
Szeretet himnusza
A szeretet örök törvénye
Kis karácsonyi ének
Kató a misén
A megígért Szabadító
A megváltás története az első adventig
A kis fenyő
Miért küldte el Isten Jézust?
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Hamvas Béla (1897-1968) író, filozófus.

hamvasbela.jpg
A magyar irodalom különös, egyedülálló alakja, akinek rendkívül szerteágazó érdeklődési körébe éppúgy beletartozott a klasszika-filológia, a művészettörténet, mint a keleti vallások és a szent nyelvek. Írásai a filozófiához, a kultúrtörténethez és a teológiai értekezésekhez egyaránt közelítenek.

1897. március 23-án született Eperjesen. Apja Hamvas József, evangélikus pap, magyar-német szakos tanár, író (1917-1948 ) volt.
1898-ban a család Pozsonyba költözött, ott végezte a középiskolát is 1906-1914 között. Érettségi vizsgáit követően önkéntes katonai szolgálatra jelentkezett, s tiszti iskolai kiképzésben részesítették. Harcolt az első világháborúban, 1916-1917 között ukrán és olasz frontszolgálatot teljesített, kétszer megsebesült. 1919. novemberében édesapja megtagadta a szlovák hűségesküt, ezért a családot kiutasították Pozsonyból, s Budapestre költöztek. Hamvas Béla 1919-1923 között a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakos hallgatója volt, 1923-ban a budapesti egyetem magyar-német szakán szerzett diplomát, de tanult a zeneművészeti főiskolán is. 1923-1926 között a Budapesti Hírlapnál, majd a Szózatnál volt újságíró, utána 1927-1948 között pedig könyvtárosként dolgozott a Fővárosi Könyvtárban. Műveit gyakran Pál Antal álnéven írta.
1935-36-ban Kerényi Károllyal megalapította a Sziget szellemi műhelyt és folyóiratot, 1936 pedig megírta a Magyar Hyperiont, ami első írói korszakának volt az ars poeticája.

1937-ben megházasodott. 1940-44 között háromszor kapott katonai behívóparancsot, 1942-től orosz frontszolgálatra vitték. 1943-ban az Egyetemi Nyomda kiadásában megjelent A láthatatlan történet, 1943-1944 között pedig megírta a Sciencia Sacra című nagyesszét, ami második írói korszakának megnyitója lett.
1945 Remete-hegyi lakásukat bombatalálat érte, ekkor semmisült meg könyvtára és valamennyi kézirata. 1945-től részt vett a megújult szellemi életben: az Egyetemi Nyomda kis tanulmányait szerkesztette, antológiát adott ki, valamint előadássorozatot tartott. Ennek következménye az lett, hogy megvonták tőle publikálási lehetőségeit, és 1948-ban könyvtárosi állását is elvesztette, pontosabban kényszernyugdíjazták. Ezért az 1951-64 közötti időt segédmukásként és raktárosként töltötte. A tilalom időszakában írásait titokban terjesztették, mik elsősorban a fiatal magyar avantgard művészekre gyakoroltak nagy hatást.
1959-1966 között írta meg Patmosz című háromkötetes esszégyűjteményét, utolsó periódusának főművét.

Hamvas Béla életművének meghatározó élménye a hiteles lét és a modern világ közötti ellentmondás. Munkásságában a lét értelmét, "a logosz őrét" a hagyományban, a világteremtés előtti rendben ismerte fel. A szent könyvekre támaszkodva feltárta az "aranykor" világát, amelyben a lét és élet nem vált ketté, hanem a mindenkori normális emberi állapotban valósult meg. A nyugati tradicionalizmus egyedi magyarországi képviselőjeként a lét teljességének a helyreállítását nem a keleti tanok beolvasztásától, hanem az evangéliumi kereszténység megvalósítását várta. 1964-ben másodszor is nyugdíjazták, négy évvel később, 1968. november 7-én pedig agyvérzésben meghalt. (sulinet)

Hallgasd meg írását a minden, ami HANGOS PRÓZA ‎topicban. Ebből a következő cikkben találsz egy kis kedvcsinálót is!
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Hamvas Béla: JÁZMIN ÉS OLAJ(részlet a 'Silentium'-ból)

Amikor az első ember bűnbe esett és a természetet magával rántotta, a Paradicsomból a növény is a földre zuhant. De minden lény közül eredeti lényéből a legtöbbet a növény mentett meg. Enélkül a virágot és illatot egyáltalán nem is lehet megérteni. A jázmin a Paradicsom illatából valami. Mi az, ha valami nyílik? Ha megnyílik. Ha az, ami a legmélyen van, bent, bent, az egyszerre kívül megjelenik. Ha a misztérium látvánnyá lesz. Megvalósul. Ha a rejtély megnyilatkozik. Ez a virág. A növény misztériuma. A teremtett világ legmélyebb titka. A legbelső, ami most itt kint van, egészen kint az ágak hegyén. A megfoghatatlan, amit most letéphetek és illatát szívhatom. Az első asszonynak biztosan jázminfehér bőre volt és jázminillata. Ahogy aranysárga porzóival a májusi harmattól duzzadt zöld gallyakon sűrűn nyílik, fehér és fehér, ez a szűziesség illata, az üdvözült boldogság illata, amiben semmi homály, semmi megtört, semmi keserű, semmi szenny. A jázmin az a virág, amely az Édenkertből a legtöbbet mentett meg és az idők végén, az üdvözültek városában, Új Jeruzsálemben, a házak udvarán szent jázminbokrok fognak állni és jázminvirágzáskor a leányok hajukban jázminkoszorúval fognak járni, jázminfehér ruhában és jázminhangon fognak énekelni.

Az olaj más. Ha ezt mondom, hogy mámor, az olajra gondolok. Illatának édes és nehéz sűrűsége. Altat. A jázmin a paradicsomi szűzleány szépsége. Az olaj hús és vér, csók, fullasztó, mert az ember torkán akad. Az olaj illata részegítő. Virága kicsinyke, kívül ezüst, belül arany tölcsér. Nektár van benne. Ha a jázmin számunkra megmentette a Paradicsom illatának egy részét, az olaj meg fogja menteni a földi szerelem illatát, az ittas olvadást, az önkívületet.


Hallgasd meg írását a minden, ami HANGOS PRÓZA ‎topicban. Az előbbi cikk életéről szól
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Heribert Illig: Kitalált középkor - a történelem legnagyobb időhamisítása

Egyszer volt, hol nem volt, az újkoron innen, de az ókoron túl, volt a középkornak három sötét évszázada, melyről csak az oklevelek, krónikák szólnak, de a valóságban soha nem létezett – állítja Heribert Illig német kutató, a közelmúltban magyarul is megjelent rendkívül izgalmas könyvében. Véleménye szerint „Az európai történelem VII., VIII. és IX. százada művileg beiktatott, minden valóságot és reális történést nélkülöző időszak… 614. augusztus végétől 911. szeptember elejéig tartott.” Téziséhez, melyet már 1991-ben megfogalmazott, nagy alapossággal gyűjtötte, gyűjti a bizonyítékokat. Pontosabban az előbb említett időszak régészeti, építészeti, irodalmi, egyháztörténeti, kultúrtörténeti, a szobrászat, kereskedelem és kézművesség, numizmatika stb. területéről származó fehér foltjait. Bármerre tekint, csak ilyet talál. Több mint 500 oldalon keresztül rendszerezetten sorolja és elemzi a szerző a példákat. Igazi erénye a könyvnek, hogy a középkorkutatók műveinek sokaságát használja ehhez, rengeteget idézve a hivatalos történészi munkákból, segítségükkel rámutatva az ellentmondások és nyögve-nyelős magyarázatok kuszaságára. Nem véletlenül kapta a korszak a sötét jelzőt. Illig nem csak a történelmi űrt bizonyítja, hanem össze is kapcsolja a „szakadás” két végét. A könyv komoly szakmunka. De hála Illig stílusának, olvasmányos. Lapozzunk bele.<O:p</O:p
Mi is történt akkor, amikor nem történt semmi? Nagy Károly, a császárok császára, fáradhatatlan hadvezér, Európa első egyesítője, mellesleg zseniális jogász, közgazdász, teológus, több tucat város, temérdek kolostor alapítója, akit később Barbarossa Frigyes szentté avattat és a nevét viselő Karoling kor soha nem létezett. De üres a történelem Nagy-Britanniában, nincsenek Vikingek, baj van a Kazár birodalommal és …. nincsenek Avarok sem! Pap Gábor a könyv előszavában hozzáteszi: helyére kerülhet viszont László Gyula kettős honfoglalása és visszanyeri hitelét a magyar krónikás hagyomány, mely szerint Atillától számítva a hatodik generációba esik Árpád fellépése, ami a mai időszámításunk szerint „természetesen” képtelenség lenne.<O:p</O:p
Mi indította el Illiget a kutatás útján? Történt egyszer, hogy 1582-ben XIII. Gergely pápa úgy döntött, itt az ideje kijavítani az éppen érvényes naptárt, mert az pontatlansága miatt jócskán elcsúszott Julius Caesar naptárreformja óta. A pápa csillagászai kiszámolták, tíz napot ki kell hagyni a naptárból, hogy helyre álljon a rend. Ezért 1582-ben október 4-ét 15-e követte. És helyre állt a rend! Akkor hol itt a hiba? Ott, hogy Caesar (Kr. e. 45.) és XIII. Gergely reformja között eltelt több mint 1600 év miatt nem tíz, hanem tizenhárom napot kellett volna „átugrani” a naptárban. De csak tíz napot „ugrottak”. A naptárunk ennek ellenére a mai napig pontos. A hiányzó három nap kb. 300 évnek felel meg a történelemben.<O:p</O:p
A kitalált 297 év „maradék nélkül törlendő” a történelemből – javasolja Illig. Már „csak” arra kell választ kapnunk: kik, mikor, miért és hogyan követhették el ezt a szemérmetlen időhamisítást? A szerző erre is felel.
<O:p
kitalaltkozepkor_borito.jpg



"Az 1991-re kidolgozott tézisem, amelyet azóta minden tudományos fórumon képviselek, röviden a következő. Az európai történelem VII., VIII. és IX. százada művileg beiktatott, minden valóságot és reális történést nélkülöző időszak. Ennek megfelelően maradék nélkül törlendő, majd az előtte és utána lévő történések közvetlenül, vagy kis eltéréssel összekapcsolandók. A kérdéses időközt már ekkor pontosan behatároltam: a betoldott, vagy kitalált időszak 614. augusztus végétől 911. szeptember elejéig tart."
Heribert Illig
Megdöbbentő? Az. A szerző Németországban hatalmas vihart kavart könyvének tézisét azóta sem tudták megcáfolni a középkorkutatók. Merthogy Illig úr rendkívül alapos munkával bizonyítja be: kik, hogyan, hol és mikor követték el minden idők legnagyobb történelemhamisítását. Naptárunk szerint elmúlt 2000. Valójában alig jutottunk túl 1700-on. Habár ez a lebilincselő történelmi krimi arra is rávilágít, csínján kell bánnunk az olyan szavakkal, mint például a "valójában". Hiszen az is kiderül: nem csupán Nagy Károly és kora kitalált, de időszámításunkhoz is kapcsolódik jó néhány meglepő rejtély.

Hallgasd meg Pap Gábor előadádát a témáról a minden, ami HANGOS PRÓZA ‎topicban.

</O:p
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Markos György humorista



<O:p
<TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-table-lspace: 2.25pt; mso-table-rspace: 2.25pt; mso-table-anchor-vertical: paragraph; mso-table-anchor-horizontal: column; mso-table-left: right; mso-table-top: middle; mso-padding-alt: 2.25pt 2.25pt 2.25pt 2.25pt" cellSpacing=0 cellPadding=0 align=right border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #d4d0c8; PADDING-RIGHT: 2.25pt; BORDER-TOP: #d4d0c8; PADDING-LEFT: 2.25pt; PADDING-BOTTOM: 2.25pt; BORDER-LEFT: #d4d0c8; PADDING-TOP: 2.25pt; BORDER-BOTTOM: #d4d0c8; BACKGROUND-COLOR: transparent"></V:p
humor_markos.jpg
<O:p</O:p

</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 1; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #d4d0c8; PADDING-RIGHT: 2.25pt; BORDER-TOP: #d4d0c8; PADDING-LEFT: 2.25pt; PADDING-BOTTOM: 2.25pt; BORDER-LEFT: #d4d0c8; PADDING-TOP: 2.25pt; BORDER-BOTTOM: #d4d0c8; BACKGROUND-COLOR: transparent">
Markos György<O:p</O:p


</TD></TR></TBODY></TABLE>
Nevettető képességét volt kitől örökölnie, hiszen édesapja Alfonzó, a híres artista és parodista volt. Ő maga 1946. július 22-én született Budapesten, eredetileg Markstein családnéven. Miután leérettségizett, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, két évig pedig az ELTE BTK-n tanult. Így vált belőle színész, humorista, előadóművész.

1971-74 között a Thália Színház társulatát erősítette, 1974-82 között pedig inkább külföldön szerepelt. A pályáján történő nagy változást a Magyar Rádió 1982-es Humorfesztiválja hozta, amelyen Nádas Györggyel fellépve aratott óriási sikert, s melynek eredményeképp működésük jó időre összefonódott. Végignyerték a vetélkedőt, így természetes volt, hogy egy darabig duóként folytatják a szórakoztatást.

1982-ben a Mikroszkóp Színpad szerződtette őket, kettősük a média első számú show-attrakciója lett. A Markos-Nádas duó fénykora jó tizenöt évig tartott, de a kilencvenes évek közepétől saját útjukat járják. Néha - televíziós kabarékban, showműsorokban - még látni őket együtt.

Az előadóművész tehetsége főként hirtelenségében, gyors, ám biztos rögtönzőkészségében rejlik. Gyakran látható, hogy pl. amikor nagy lendülettel nekifut egy mondatnak, még maga sem tudja, miként fogja azt befejezni. Annyi azonban biztos, hogy fergeteges vicc lesz belőle. Szövegeit sosem formálja késszé, legtöbbször még le sem írja, mert a pillanat ihletéből alakítja. Az utóbbi években egyre többször hallhatjuk őt énekelni is.

Markos Györgyöt 2004. március 15-én a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntette ki. (sulinet)

Hallgasd meg a minden, ami HANGOS PRÓZA ‎topicban!
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Bárdy György- Gugyerák



Életútja:
1945: A Magyar Színház tagja
1945-46: A Művész Színház tagja
1946-49: A Vígszínház tagja
1951-58: A Madách Színház tagja
1958-59: A Nemzeti Színház tagja
1959-62: Eltiltják a pályájától, erdészként dolgozik
1962-64: A kecskeméti Katona József Színház tagja
1964-től: A Vígszínház tagja

Kitüntetései, díjai, elismerései:
1958: Jászai Mari-díj
1983: Érdemes Művész
2000: Kiváló Művész



bardygyorgy.jpg

1921. május 26-án született. Kétszer nősült, jelenlegi felesége Lévay Mariann. Túl volt a hatvanon, amikor gyermeke, Bárdy Anna szletett. Szeret pipázni és teniszezni. Igazi úriember módjára öltözik, és házasságáig híres nőcsábász volt.
Amatőr színészként kezdte, mára már rengeteg színházi- és filmszerepet tudhat magáénak. Eleinte gyakran játszott nőcsábász típusú szerepeket, ezzel belopta magát az az akkori kamaszlányok szívébe. Az Egri Csillagok óta sokan Jumurdzsákként ismerik.
Fanyar humorát sok helyen sikerrel kamatoztatta, és a kabaréba is eljutott. A kedvenceim egyike, ismert szerepein egytől egyig majd megszakadtam a nevetéstől. Hihetetlenül jó volt a Hófehérke és a hét elgyötört törpe című, mára már klasszikussá vált kabaréjelenetben. De szintén kitűnően adta elő a Macera, vagy az Utazási prospektus című számokat is.
Itt kell megemlítenünk a leghíresebb kabaréfiguráját is. Ő volt Gugyerák Alalyos, így, ly-al. A színész baráti társaságában adta elő ezeket. Gugyeráknak mindenről véleménye volt a maga együgyű, bugyuta módján. Aztán valaki azt javasolta neki: lépjen fel vele a közönség előtt is. Így is lett, és a figura csakhamar népszerűvé vált. Aztán egyszer, amikor a művész épp egy komoly szerepet adott elő a színházban, valaki bekiabált a nézőtérről: "Gugyerák!" Akkor a színházigazgató és Bárdy György is úgy határozott: Gugyeráknak mennie kell. Azóta nem adja elő Gugyerák jeleneteit, és a színész kérésére sem a tévében, sem a rádióban nem játszák ezeket.


Most viszont meghallgathatod a minden, ami HANGOS PRÓZA ‎topicban!
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Boncz Géza: MegtÖrtÉnt TÖrtÉnet

Boncz Géza felvételeit meghallgathatod a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban!

Reggel arra ébredtem, hogy a szomszéd szobában a takarítónő az &otilde;rület határát súrolja.
Falról az egyik rokonom képe a tenyerembe mászikA szöges cip&otilde;ben futó kaland. Ajtó csapódás és tudom Anyám
kirándulni ment a hegyek közé az anyagi forráshoz.
Elindulok
A lépcs&otilde;házban jövök rá arra, hogy vannak még korlátok.
Jó reggelt! - köszön a Házmester és udvariasan megemeli a feleségét.
Elindulok.
Egy rég nem látott barátommal akadok össze. Alig tudom zakóm gombját kiszedni pulóveréb&otilde;l.
Elmondja: Van szép felesége, jó állása és egy Dunára néz&otilde; vízfej&ucirc; gyereke.Még integetünk egymásnak, amikor elnyeli a tömeg.
Én is éhes vagyok. A vendégl&otilde;be bemegyek, a bal 7-eshez ülök és elnyom az álom. Arra ébredek, hogy megjött az eszem. Eszem, töltött káposztát. Lassan fizetek és hazamegyek.
Az ablakon kinézek, majd összesöpröm az üvegcserepeket.
Közben odakünn hull a hó. De inkább a hó hulljon, mint a legjobbjaink.
 

sztzs

Állandó Tag
Állandó Tag
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD class=h1 height=20>Lázár Ervin </TD></TR></TBODY></TABLE>
<!-- foto, leiras, e-mail -->
lazar_ervin.jpg
Író, elbeszélő, meseíró. 1936. május 5-én született Budapesten. Apja uradalmi intéző volt Alsó-Rácegrespusztán, így Lázár Ervin gyermekéveit Illyés Gyula szülőhelyének szomszédságában töltötte. A Tolna megyei település lakosainak többsége nagy szegénységben élt, az egyetlen szórakozást a közösségi élet, mesélés és a tánc jelentette számukra. A kicsi és zárt közösség mesékkel teli világa nagy hatással volt Lázár Ervin írói pályafutására. Nyolcéves koráig mint intézőgyerek viszonylagos jómódban élt, de a felszabadulás után megváltozott a helyzetük. 1945-ben a földosztásnál nekik nem járt föld, így szinte ők lettek a legszegényebbek. 1951-ben kidobták családjukat a házukból, mert az állami gazdaságnak szüksége volt az intézőlakásra.
Általános iskolába a környező falvakba járt, majd a szekszárdi Garay János Gimnáziumban tanult. 1954-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán volt újságíró szakos hallgató. Budapesten az Eötvös-kollégiumban lakott. 1957-ben a gazdag irodalmi életet élő Pécsre költözött, és beilleszkedett a pécsi irodalmi körök bohém világába. Első novelláját 1958-ban közölte a Jelenkor.
Ugyancsak egyetemi évei alatt kezdte meg újságírói pályafutását, 1959-ben az Esti Pécsi Napló munkatársa lett. Elsősorban riportokat szeretett írni, és lelkes fiatalemberként próbált harcolni az igazságtalanságok ellen. Hamarosan azonban be kellett látnia, hogy a politikai helyzet nem teszi lehetővé a visszásságok feltárását. Közben az egyetemen átiratkozott magyar szakra, és levelező szakon fejezte be az egyetemet, 1961-ben magyar szakos tanárként diplomázott. 1964-1965 között a Dunántúli Napló és a Tüskés Tibor szerkesztette, viszonylag szabadabb légkörű Jelenkor munkatársa volt. 1965-ben Budapestre költözött, és az Élet és Irodalomnál helyezkedett el.
Első kötete, A kisfiú meg az oroszlánok című meseregénye 1964-ben látott napvilágot. A kötetet Réber László illusztrálta, aki ettől kezdve Lázár Ervin írásainak állandó illusztrátora lett. Jellegzetes hangú, nyelvi játékkal, humorral és szeretettel teli meséi hamarosan a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt népszerű lett. Filmszerű stílusa miatt írásaiból számos rádiós, színpadi és filmes feldolgozás készült. A kisfiú meg az oroszlánokból 1979-ben Feleki Kamill, Dajka Margit főszereplésével készült mesejáték. Ugyancsak megfilmesítették az 1981-ben megjelent Szegény Dzsoni és Árnika című könyvét. 1973-ban jelent meg máig legnépszerűbb könyve, A hétfejű tündér, mely összesen nyolc kiadást élt meg. A meseregényből 1976-ban Kőváry Katalin készített színpadi adaptációt.
Meséi népszerűsége miatt sokan csak meseíróként ismerik, azonban pályája kezdetétől írt felnőtteknek szóló elbeszéléseket is. 1966-ban jelent meg első elbeszéléskötete, a Csonkacsütörtök. 1969-ben az Egy lapát szén Nellikének, 1973-ban a Buddha szomorú című elbeszéléskötete látott napvilágot. Abszurd, groteszk hangvételű novellái is meseszerűek, sok írásáról nem is dönthető el egyértelműen, hogy mese vagy novella, leginkább mesenovellának nevezhetőek. A felnőttirodalomba sorolható írásai nagy részében az emberi kapcsolatok konfliktusaival, a modern életforma keltette feszültségekkel foglalkozik.
1971-ben jelent meg máig egyetlen regénye, a groteszk hangvételű, A fehér tigris. A regényben egy fehér tigris szegődik a főhős mellé, s ettől kezdve sohasem tágít mellőle. Gazdája minden parancsát teljesíti, aki így korlátlan hatalmúvá válik. A regény morális kérdése, hogy mit kezdhet az ember hatalma korlátlanságával.
Sikerei hatására 1971-ben szabadúszó író lett. Családjával 1971-1980 között Pécelen élt. Felesége Vathy Zsuzsa. Három gyereke van, lánya Fruzsina és Zsófia, s fia, Zsigmond. Gyermekei megszületése új ihletet jelentett számára, ettől kezdve elementáris erővel törtek elő saját gyerekkorának emlékei. Figyelve nyelvvel való ismerkedésüket, saját maga is más kapcsolatba került anyanyelvével. Rengeteg ötletet merített lányától és fiától, az 1979-ben megjelent Berzsián és Dideki című meseregénye mindkét címszereplőjének neve Fruzsina lányától származik. Meseregényéért Lázár Ervint a nemzetközi zsűri 1982-ben Andersen-diplomával tüntette ki. A Négyszögletű Kerek Erdő (1985) és a Bab Berci kalandjai (1989) című köteteit az Év Könyvének választották. A nyolcvanas években több hangjátékot is írt a Magyar Rádió számára, melyek 1990-ben Franka Cirkusz címen kötetben is megjelentek. 1992-93-ban az Állami Bábszínház dramaturgja volt. Nagy sikert aratott A legkisebb boszorkány és az Árgyélus királyfi című bábjátékaival.
A rendszerváltás idején tagja volt az Új Idők szerkesztőbizottságának, részt vett a Magyar Fórum megalapításában, majd dolgozott a Magyar Naplónál, a Pesti Hírlapnál és a Magyar Nemzetnél is. 1992-től 1996-ig a Hitel munkatársa volt.
1994-ben Hét szeretőm, 1997-ben Kisangyal címen jelentetett meg válogatást korábbi elbeszéléseiből. 1996-ban új elbeszélésekkel jelentkezett. A Csillagmajor című elbeszéléskötetében szülőföldjének, az azóta eltűnt Alsó-Rácegrespusztának állít emléket. A kötet tizenöt novellájában mesés, csodás elemek keverednek a szülőföld (a kötet novelláiban Rácpácegres) pontos, valósághű megelevenítésével. A kötet 1996-ban elnyerte az Év Könyve díjat. 1998-ban jelent meg a Hapci király című mesekötete.
Legutóbbi kötete Az aranyifjítószóló madár. Ámi Lajos meséi az idén jelent meg. Ámi Lajos analfabéta cigány ember meséit a hetvenes években gyűjtötte össze Erdész Sándor néprajzkutató. Lázár Ervin már a megjelenésekor beleszeretett Ámi Lajos meséibe, és azóta tervezte, hogy a széles olvasóközönség számára is elérhetővé teszi ezeket. A jelenlegi válogatást gyerekek számára szerkesztette át, gondosan ügyelve arra, hogy a lehető legkevesebbet változtasson rajtuk. A gyerekek miatt azonban ki kellett vennie az erotikus utalásokat, melyekben egyébként bővelkednek Ámi Lajos meséi. Lázár Ervin vágyai között szerepel, hogy egyszer egy felnőtteknek szóló válogatást is készíthessen ezekből a mesékből.
Lázár Ervin pályája során számos díjban, kitüntetésben részesült. József Attila-díj (1974), Művészeti Alap Irodalmi Díja (1980), Állami Ifjúsági Díj (1981), Déry Tibor-jutalom (1990), a Soros Alapítvány Életműdíja (1992), MSZOSZ-díj (1995). 1996-ban megkapta a Kossuth-díjat (1996).


(Magyar Könyvklub)
<HR style="COLOR: #d1d1e1" SIZE=1> <!-- / icon and title --><!-- message -->
A csodapatika című mesét meghallgathatod a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban!
 
Oldal tetejére