TUDJUK E?
Tudjuk-e, hogy a 895-ös III. Honfoglalás idején, mintegy 500 000
magyar érkezik a Kárpát-medencébe, és ha összehasonlítjuk ezt a
számot a mai népességi adatokkal (16 000 000 ), akkor láthatjuk, hogy mi
1100 év alatt a harmincszorosára növekedtünk a magyarság
lélekszámát illetően? A mai Franciaország területén például a IX.
században 7 000 000 ember élt és ma mindössze 58 000 000 embert
lehet találni Frank honban. Ez alig 8,5 szeres növekedést jelent.
Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a
rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkezünk a Kárpát-
medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves
írásbeliséget hoztunk magunkkal?
Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig
értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare
drámáit, a művelt; angol már csak szótár segítségével képes elolvasni,
mivel annyit változott nyelvük az elmúl 440 év során. A miénk,
megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni,
beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba!
Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000.
magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban
is. A 80 milliós Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak
összegyűjteni.
Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon?
Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű
sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.
Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele előtt a hús
megfőzésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és
késsel ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fűszerezési
technikánkat, a darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes,
sós, savanyú, keserű ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben.
Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában, ma Európában az emberek, mert
mi behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú
kabátot (kaftán). Amíg Európa saruba, csizmába, bocskorba járt addig mi
behoztuk a háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó
fehérnemű is általunk kerül a világnak erre a részére. Gondoljuk csak
meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar a skót népviseletbe
felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá.
Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején, mi csodálatos növény és
állatvilággal rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a belső-ázsiai
térségből?
Tudjuk-e, hogy az elmúlt időszakban sikerült, a parlament által,
hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A
kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a
három mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. Ez egyben
azt is jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni, az országból kivinni.
Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát sajnos az
osztrákok már levédték előttünk.
Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3000 éve?
Mégis őket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán
fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma, a Kárpát-medencében
van.
Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi
720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.
Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint művészeti stílust Ausztria és
Németország tőlünk vette át?
Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi
honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára már Európa
elfelejtette ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy
termőföldjeik tönkrementek, elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy
miért is kellettünk az EU-ba!
És akkor még egy szó sem esett a magyarok ősi hitéről. Ezek persze csak
kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába íródtak
le. Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak
lenni nem szégyen! S akkor talán nem támolyognánk össze- vissza, abban a
jogi, gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítottak
Brüsszelben. S hogy nehogy azt higgyük, az író fantáziája, üldözési
mániája mondatja velem ezeket a szavakat, álljon itt egy idézet
bizonyságul:
Napoleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a
magyarokkal. Talleyrand válasza: - Felség! Régi szokásuk a
magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el
e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz! A monarchia idején
megvalósították Talleyrand elméletét. És végül, tudjuk-e, hogy 1805- ben
6 ember mert beiratkozni a Pázmány Péter Tudományi Egyetemre, mert
féltek, hogy az osztrákok megölik, kiirtják családjaikat? S nem sokkal
később, 43 év múlva, megremegett a Föld. Most kereken 200
évvel később ugyanaz a helyzet. És 43 évvel később vajon újra lesz-e
földindulás?