Jelentősen megnőtt a könyvek polcokról való eltávolítását kérelmező levelek száma az Egyesült Királyság könyvtáraiban, az ágazatban dolgozók szerint olyan nyomásgyakorló csoportok állhatnak a háttérben, mint amilyenek az Egyesült Államokban már hallatták a hangjukat: többnyire LMBTQ+-témájú kötetek eltávolítását követelik.
„Noha a helyzet itt közel sem olyan rossz, mint az Egyesült Államokban, mégis van cenzúra, továbbá néhány mélyen aggasztó példa arra, hogy a könyvtári szakemberek egyebek mellett azért mondanak föl, mert már nem csak online félemlítik meg őket, miközben a szellemi szabadságért akarnak kiállni az olvasók érdekében” – mondta Louis Coiffait-Gunn, a Chartered Institute of Library and Information Professionals (Cilip) vezérigazgatója a The Guardiannek.
Propagandaüzenet az asztalonEd Jewell, a közkönyvtárakat képviselő független szervezet, a Libraries Connected elnöke elmondta, hogy tagjaik szerint a könyvek eltávolítására irányuló kérelmek száma egyre növekszik. Ez egybecseng az Iskolai Könyvtári Szövetség (SLA) közleményével, amely ugyancsak arról számol be, hogy idén egyre több, cenzúrával kapcsolatos kérést kaptak. Az Amerikai Könyvtáros Egyesület (ALA) arról tájékoztatta a lapot, hogy
Az Egyesült Királyságban inkább egyének vagy kis csoportok teszik ezt, ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol tavaly a könyvek cenzúrázására irányuló követelések 72 százalékát szervezett csoportok terjesztették elő.
Minden jel arra utal, hogy az amerikai akciócsoportok „munkája” az Egyesült Királyság könyvtárait is elérte. Alison Hicks, az UCL könyvtári és információtudományi docense tíz brit iskolai könyvtárossal készített interjút, akik bizonyos kihívásokkal szembesültek.
Az Egyesült Államok számos államában könyvtiltó intézkedéseket vezettek be az elmúlt években. Jewell megfogalmazása szerint az Egyesült Királyság könyvtári vezetői odafigyelnek arra, mi történik az USA-ban, és erősen szolidaritanak az amerikai könyvtárosokkal. „A szakma mély aggodalommal nézi az egyre polarizáltabb és politikai vitát az Egyesült Államokban arról, hogy mit olvashatnak az emberek, különösen a gyerekek” – fogalmazott Coiffait-Gunn. Úgy véli, az Egyesült Királyságban aggodalomra ad okot, hogy a cenzúra elterjedését nem tudják erős bizonyítékokkal alátámasztani.
Jewell szerint a legtöbb brit könyvtár a Cilip etikai keretrendszerét követi, amely kimondja, hogy a közzétett anyagokat nem szabad korlátozni, csak a törvény alapján. Úgy véli, ez önbizalmat és bizonyosságot ad nekik, hogy a cenzúra iránti igényeket elutasítsák. „Az ellen kell védekeznünk, hogy a könyvtárak megtagadják bizonyos könyvek tárolását fenyegetéstől vagy megfélemlítéstől tartva. Létfontosságú, hogy a könyvtárak képesek legyenek hozzáférést biztosítani a nézőpontok széles skálájához, ha azok a szabad eszmecserét segítik elő.”
„Noha a helyzet itt közel sem olyan rossz, mint az Egyesült Államokban, mégis van cenzúra, továbbá néhány mélyen aggasztó példa arra, hogy a könyvtári szakemberek egyebek mellett azért mondanak föl, mert már nem csak online félemlítik meg őket, miközben a szellemi szabadságért akarnak kiállni az olvasók érdekében” – mondta Louis Coiffait-Gunn, a Chartered Institute of Library and Information Professionals (Cilip) vezérigazgatója a The Guardiannek.
Propagandaüzenet az asztalonEd Jewell, a közkönyvtárakat képviselő független szervezet, a Libraries Connected elnöke elmondta, hogy tagjaik szerint a könyvek eltávolítására irányuló kérelmek száma egyre növekszik. Ez egybecseng az Iskolai Könyvtári Szövetség (SLA) közleményével, amely ugyancsak arról számol be, hogy idén egyre több, cenzúrával kapcsolatos kérést kaptak. Az Amerikai Könyvtáros Egyesület (ALA) arról tájékoztatta a lapot, hogy
Az Egyesült Királyságban inkább egyének vagy kis csoportok teszik ezt, ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol tavaly a könyvek cenzúrázására irányuló követelések 72 százalékát szervezett csoportok terjesztették elő.
Minden jel arra utal, hogy az amerikai akciócsoportok „munkája” az Egyesült Királyság könyvtárait is elérte. Alison Hicks, az UCL könyvtári és információtudományi docense tíz brit iskolai könyvtárossal készített interjút, akik bizonyos kihívásokkal szembesültek.
- Az egyik könyvtáros arról beszélt, hogy alig hitt a szemének, amikor az egyik csoport propagandaüzenetét találta az asztalán,
- míg egy másik azt mondta, célpontnak érezte magát a közösségi médiában, mert kiáll a szellemi szabadság mellett.
- Jewell úgy véli, hogy az Egyesült Államokban tapasztalható cenzúra mértéke az Egyesült Királyságban zajló eseményekre is hatással lehet. Bár a nyomásgyakorlás mértékét a szigetországban nehezebb megállapítani, mert eltér a tengerentúlon benyújtott kérésektől.
Egyenesen szorongnak
Az Index on Censorship tavalyi felmérésében megkérdezett 53 könyvtárosból 28 számolt be arról, levélben arra kérték őket, hogy bizonyos könyveket távolítsanak el a könyvtárak polcairól: ezek többnyire LMBTQ+-témájú kötetek voltak. Az esetek több mint felében a könyveket levették a polcokról. Hicks kutatásai azt mutatják, hogyAz Egyesült Államok számos államában könyvtiltó intézkedéseket vezettek be az elmúlt években. Jewell megfogalmazása szerint az Egyesült Királyság könyvtári vezetői odafigyelnek arra, mi történik az USA-ban, és erősen szolidaritanak az amerikai könyvtárosokkal. „A szakma mély aggodalommal nézi az egyre polarizáltabb és politikai vitát az Egyesült Államokban arról, hogy mit olvashatnak az emberek, különösen a gyerekek” – fogalmazott Coiffait-Gunn. Úgy véli, az Egyesült Királyságban aggodalomra ad okot, hogy a cenzúra elterjedését nem tudják erős bizonyítékokkal alátámasztani.
Jewell szerint a legtöbb brit könyvtár a Cilip etikai keretrendszerét követi, amely kimondja, hogy a közzétett anyagokat nem szabad korlátozni, csak a törvény alapján. Úgy véli, ez önbizalmat és bizonyosságot ad nekik, hogy a cenzúra iránti igényeket elutasítsák. „Az ellen kell védekeznünk, hogy a könyvtárak megtagadják bizonyos könyvek tárolását fenyegetéstől vagy megfélemlítéstől tartva. Létfontosságú, hogy a könyvtárak képesek legyenek hozzáférést biztosítani a nézőpontok széles skálájához, ha azok a szabad eszmecserét segítik elő.”
