Arvisura és minden, ami hozzá kapcsolható

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

leo21

Új tag
Sziasztok!
Elnézést kérek mindenkitől, de tegnap délután óta nem lehet letölteni a könyvet a fenti linkről, rajtam kívülálló okokból. Ezért töröltem, és ismét feltettem, ezúttal már működik a link.
A jó letöltőlink:

Kérlek, ha bármi gond lenne (remélem, nem lesz...), jelezzétek!
Üdv: ÖregSam.:)

Kösz a feltöltést, ÖregSam!
Üdv: Leo
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Petőfi Sándor

Megint beszélünk s csak beszélünk...

Megint beszélünk s csak beszélünk,
A nyelv mozog s a kéz pihen;
Azt akarják, hogy Magyarország
Inkább kofa, mint hős legyen.

Dicsőségünknek kardja! csak most
Készültél s már a rozsda esz.
Meglássátok, maholnap minden
Az ó kerékvágásba' lesz.

Ugy állok itt, mint a tüzes ló,
Mely föl vagyon nyergelve már,
S prüsszögve és tombolva ott benn
Fecsegő gazdájára vár.

Nem a tettek terén fogok hát,
Mint egy csillag, lehullani?
Megfojtanak majd a tétlenség
Lomhán ölelő karjai?

S nem lenne baj, ha magam volnék,
Hisz egy ember nem a világ,
De ezer és ezer van, aki
A zablán tépelődve rág.

Óh ifjaink, óh én barátim,
Ti megkötött szárnyú sasok,
Láng a fejem, jég a szivem, ha
Végigtekintek rajtatok!...

Föl, föl, hazám, előre gyorsan,
Megállni féluton kivánsz?
Csupán meg van tágítva rajtad,
De nincs eltörve még a lánc!

Pest, 1848. április

Kokarda.gif
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
PARASZTVALLOMÁSOK
Gazdák emlékezése Hódmezővásárhelyről


Amikor szántogattam a laposban, az eke többször is kifordította az agyagos iszapot mesélte Kérdő Szűcs Ernő. Noé is itt lakott a Könyere partján a fiaival, mert, hogy Noé is magyar volt, és itt érték mög a vízözönt.[1] Az egész Alföld ëgy nagy tengör volt, sok nádassal és partokkal. Balambérék ezután a magas partokat, högyhátakat szállták mög. A Szűcsök az özönvíz után telepödtek lë a Könyere partján. A vizet mindég szerették. Mondogatták is az apáink, hogy »Në örüljetök annak, ha mán a lapos földet is be löhet szántani, mert akkor nagy szárazság van.«
Némelyik gazda a hun-avar-magyar rokonságról, sőt azonosságról is beszélt.
A régi parasztok úgy tudták, hogy a hunok, avarok, magyarok ëgytestvérök voltak mondta Kérdő Szűcs Ernő.
Az avarokról történetet nem tudtak, csak a rokonság tényét ismerték és őrizték. Ritka témájú parasztvers kívánkozik ide, amely a szerző nemzetségének történetébe a nemzeti eredettudatot is belesűrítette:


A vásárhelyi gazdák a hun rokonságot vallják, és mint a Tisza mentén szinte minden község és város a maga területén tudja Attila székhelyét, ezt az idevaló parasztok is Mártély határába teszik. Kérdő Szűcs Ernő erről így vallott:
Határunkban Mártélyon volt Attila király sátra. Attila öregapja Balambér[2] volt. Attila Kusid nevű vitézit innét küldte el szétnézni. Hozott is ëgy nyaláb füvet és vizet. Innét indultak Alpár környékire, és csatát nyerve csatlakoztak a Balambér vezette rokonokhoz.
A Tisza partján állatbűrökbül készült Attila fejedelmi sátra. Ők kergették a csudaszarvast is. Halála után Mártélynál temették el Attilát, de itt halt mög Blédus is, a lëánytestvére, akit szintén ide temettek el. Mártély mellett van Korhány. Ez a hunok nyelvin halmot jelentött. Löhet, hogy a korhányi halom őrzi Attila királyt.
Kérdő Szűcs Ernő Attiláról verset is tudott:

Jöjjetek ki Mártélyra, hív a Tisza táj,
Hadak útján már ott áll Attila király.
Isten tüzes kardja várja seregét,
Hogy egy szebb jövőről mondjon hős regét.

Ahol Attila trónja állt győzetlenül,
Most is arany nyár van, jövendő derül.
Ősi földjén újul hadak útja ott,
Mártélyra kell menni, új reményt lelni,
Virradásra kelni, fásult magyarok.

A magyar eredet következő, már jelentős anyagot tartalmazó fejezete a honfoglaláshoz és Árpát személyéhez kapcsolódik. Ebből Kérdő Szűcs Ernő az alábbi történeteket ismerte:
A magyarok kisebbségben éltek itt, a Hód-tava partján. Amikor lëtelepödtek, innen előbb hírvivők möntek Ázsiába, szólni Árpádéknak, hogy gyűjjenek be elfoglalni az Attila és a magyaravar régi földet.
Az avarok Baján vezérletével, a magyarok mög Árpád alatt, úgy gyüttek vissza a Kárpát-medencébe, hogy az ősi földet, a huni birodalmat gyüttek visszafoglalni, mert az ázsiai magyar-féle embör ragaszkodik az ősi jussáhon. A magyar így mondja: »A magyar a jussát nem hagyja, de ha szépen kérik, még az ingit is odaadja.«
Az alább lejegyzett mondakeverékben jól érzékelhető az iskolai tanulmányok hatása. Valószínűleg a város török utáni újjátelepülésének emlékei is lappanganak benne. Kérdő Szűcs Ernő így magyarázta el a honfoglalást:
Vásárhelyön több gazdacsalád kapta a »négyökrű« nevet. Úgy maradt rájuk a név, hogy a honfoglaló magyarok közt az őseik négy ökröt terelve értek a határunkba. Árpád idejében a Tiszát Aranyos folyónak, a TiszaMaros zugát Aranyszögnek, a Kurcát pedig Almád vizinek nevezték. Árpád édösanyja azt mondta a fiának, hogy olyan helyre telepítse a magyar népet, ahun mögél a bodza mög a diófa, mert ott mögél a magyar is. A mai napig létezik a Bodzás nevű határ.
A rárósi[3] úton kifelé haladva, bal kéz felől, a 7-es kilométerön túl, a Kenyere-ér partján van ëgy halom, amelyikön a mi tanyabejárónk körösztülmönt. Úgy hívják, hogy Öthalom. Ezt is abban az időben hordták össze a fővezéröknek, amikor Árpád begyütt, és a tetejire építötték a sátrat. Erre vezette Árpád a magyarokat Körtvélyösbe. Amikor ideért, fehér lován fölmönt a dombra, és rámutatott a könyérre, majd ezt mondta:
» aki nyër, az ilyet öszik«,
vagyis, ha nyer, oszt el tudja foglalni ezt a területöt. Innen kapta a Kenyere-ér és part a nevit. Árpád ezután a sokat emlögetött Kenyere-parton tovább haladva, a Gyümölcsényi-erdőn át a körtvörösi Körtvély-tóhoz mönt, amely ma Körtvélyös.
Mártélyi öregöktül hallottam, hogy a Mártély név úgy maradt fönn, hogy amikor Árpád apánk Körtvélyösbül ideért a Tisza-parti székhelyire, már szállingózott a hó és fázott. Ekkor azt mondta:
» már tél van«.[4]
Kopáncs is az itt táborozó Koppány vezérrül kapta a nevit, aki csak később mönt el a Dunántúlra.

[1] Középkori krónikáinkban a magyarok származásukat Noétól vezették le. Árpád ősének egyik fiát, Jáfetet tartották. (Például: Thuróczy J. 1978. 17.)

[2] Ipolyi Arnold Magyar mythológiájában Balambérról így fogalmazott: […]már a hunoknál észrevehető, hogy egy fővezér hibázik, kit a történet Balambérnak mond[…] (1929. 1: 226.) A Balambér személye tehát igen bizonytalan, és nem véletlen, hogy az elbeszélő gazda is keveri genealógiánkban.

[3] Ráró = sas, gyakrabban: sólyom.

[4] A legendát Kiss Lajos is ismerteti a Vásárhelyi hétköznapok c. kötetének 191-192 lapján. Kérdő Szűcs Ernő ezt viszont nem ismerte.

 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Hús-vét

De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik. Itt van erre egy szép példa:
egg.gif
A liliom is ősi pogány szimbólum, a termékenység jele, szintúgy a gyertyák, amik az ilyenkor rakott nagy tüzekre emlékeztetnek.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
A magyar Hold szó az óuráli eredetű, mai is élő, „hónap” jelentésű „hó” szóból származik, amely később egy -d kicsinyítő képzőt kapott (lásd pl.: fürj −> fürjed −> füred), majd egy -l- betoldással gazdagodott (lásd pl.: bódog −> boldog). A szó tehát eredetileg időtartamot jelölt, azt az egy hónapnyi (kb. 28 napos) időszakot, amely két holdtölte között eltelt. Ennek az időszaknak (és töredékeinek) a Hold, mint objektum mintegy az óramutatójául szolgált: a Hold fázisaiból lehetett leolvasni, hogy a hónap („holdnap”) melyik szakaszában járunk. A szó később jelentésátvitellel átkerült a Holdra mint égi fényjelenségre, majd − annak valódi természetének felismerése után − a Holdra, mint szilárd égitestre is.
 

nveroni

Új tag
Tudjátok, miért fontos a szabadban élvezni a naplementét? Mert a narancs szín, amiben a napocska ilyenkor játszik a második csakrával van kapcsolatban, kimossa a csakrából a nap hordalékait és egészséges alvásra készíti elő a testet.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Szentkatolanai Bálint

A mongolok titkos története sok fontos ősi szokást őrzött meg számunkra, mint például a vérszerződést. Láthatjuk, hogy a mongol uralkodók, mint például Dzsingisz kán ugyanolyan szerződést kötött társaival, mint Árpád fejedelem Etelközben. A forrás azért kiemelkejelentőségű, mert fontos elemeket őrzött meg az ősi hitvilág emlékeil. Magyar elem is található benne, hiszen a krónika tömören megemlíti a mongolok 1222-es portyáját a kelet-európai síkság és a Kaukázus hegyei felé.
Amikor a Kaukázus népeirőlbeszél, az alánok mellett fontosnak tartják megemlíteni a madzsarat népet. Ez arra utal, hogy a kaukázusi magyarság még akkor is jelentőserőt képviselt a térségben. Amikor a mongol szerzőa nyugati hadjáratot említi meg, ott szól a kárpát-medencei magyarságról is, és ott minket uralkodónk neve után kerelnek nevez.
 

siriusB

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Piroska!

Megakadt a szemem a topikon, amiért az "Alternatív gyógymódok" közé lett besorolva. Már azt hittem, hogy van az Arvisurának egy olyan ága, amely eddig rejtve maradt előttem, de ahogy látom szegény Elke-nővérkénk már teljesen belekeveredett ebbe a sok újító mozzanatba itt a CH topikok és témák között. :D
 

Medim

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Piroska!

Megakadt a szemem a topikon, amiért az "Alternatív gyógymódok" közé lett besorolva. Már azt hittem, hogy van az Arvisurának egy olyan ága, amely eddig rejtve maradt előttem, de ahogy látom szegény Elke-nővérkénk már teljesen belekeveredett ebbe a sok újító mozzanatba itt a CH topikok és témák között. :D

Kedves Szíriusz B,
erre már én is gondoltam korábban...
hogy miért pont ide, az alternatív gyógymódok közé lett besorolva,
aztán eszembe jutott az az időszakom, amikor olvastam
Kosdi Tamás: A Magyar ősemlékezet és az Arvisura világlép
című könyvét és beláttam, hogy
van valami logika ebben a besorolásban.
(még akkor is, ha én nem vagyok magyarnak nevezhető :p )
Konkrétan a 12 pár agyideg "behangolására gondolok",
de gondolom Neked, mint Szíriusz B - nek ezt nem kell részletezni kiss
 

Medim

Állandó Tag
Állandó Tag
Tudjátok, miért fontos a szabadban élvezni a naplementét? Mert a narancs szín, amiben a napocska ilyenkor játszik a második csakrával van kapcsolatban, kimossa a csakrából a nap hordalékait és egészséges alvásra készíti elő a testet.

Tudjátok miért fontos a szabadban élvezni a napfelkeltét?
Nap felé fordulsz...
lehunyod a szemed...
megjelenik egy csodaszép, zöld színű írisz, mely mintha élne...
benne aranycsillámok...
Téged néz, Téged lát...
és elfogad Téged.
Pont olyannak, amilyen vagy.
Nem tudom, hogy melyik csakrával van kapcsolatban,
de megéri "nézegetni" - ha lehet.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Piroska!

Megakadt a szemem a topikon, amiért az "Alternatív gyógymódok" közé lett besorolva. Már azt hittem, hogy van az Arvisurának egy olyan ága, amely eddig rejtve maradt előttem, de ahogy látom szegény Elke-nővérkénk már teljesen belekeveredett ebbe a sok újító mozzanatba itt a CH topikok és témák között. :D

Kedves siriusB!

Ki tudja mi rejlik az Arvisurában;)
Örülök, hogy ellátogattál ide is.



Szép napot

Piroska
 
E

elke

Vendég
Tudjátok miért fontos a szabadban élvezni a napfelkeltét?
Nap felé fordulsz...
lehunyod a szemed...
megjelenik egy csodaszép, zöld színű írisz, mely mintha élne...
benne aranycsillámok...
Téged néz, Téged lát...
és elfogad Téged.
Pont olyannak, amilyen vagy.
Nem tudom, hogy melyik csakrával van kapcsolatban,
de megéri "nézegetni" - ha lehet.

Ezt sokszor elolvastam , jólesett -láttam is ;)
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Gyászmagyar

Kodolányi János Istenek – Holdvilág völgye cimű könyvében olvastam, hogy az augsburgi vereségben életben maradt magyar harcosokat megcsonkítva hazazavarták példamutatásnak. Ezeket a szerencsétleneket gyászmagyarnak hívták.



Az augsburgi csatavesztéshez kapcsolható a gyászmagyarok története is. Életben hagytak 7 embert, akiknek levágták fülét, és úgy küldték őket hírmondóul a Kárpát-medencébe. Itt azonban nem fogadták szívesen, minden vagyonuktól megfosztották, és leszármazottaikkal együtt szolgaságra ítélték őket. Elképzelhető, hogy énekmondóként tengették életüket. A koldusokon végül Szent István könyörült meg: az esztergomi Szent Lázár kolostorban nyertek elhelyezést. (Múlt kor)
A német területekre valószínűleg több alkalommal is vezetett hadjáratot (adófizetésre kényszerítette őket), de 955-ben (augusztus. 10.)Augsburg mellett a Lech mezején vereséget szenvednek az időjárási viszonyok és taktikai összehangoltság gyengesége miatt.
A seregből – a mondák szerint – csupán hét megcsonkított „gyászmagyar” vergődött haza. A német haderő is nagy vérveszteséget szenvedett (tőbb főpap, herceg is meghalt a harcokban).( Wikipédia)


.
Gondoltam utána nézek mit ír erről az Arvisura. Az Augsburgi vereségről annak okairól találhatunk emlitést, de gyászmagyarokról, vagy megcsonkított harcosokról nem.
Mit is ír ?
954-ben Ottó ellen fellázadnak a főurak és a fia is. A civakodó német fejedelmek a magyarok segítségét kérték. A segitségre siető magyarok csapatában Bulcsu, Lehel-Lél fejedelmi fiak vettek részt, akiket a hirtelen összebékülő németek elfogtak és felakasztottak. A magyar csapatok szétforgácsolódtak ami okozta végül is a vereséget. Ez mély megdöbbenést okozott a Budavári Beavatott Központban, ahol az lett a szállóige, hogy: „Ne higgy magyar a németnek, akármivel hitegetnek, mert ha küld is nagy levelet, mint a kerek köpönyeged. Pecsétet üt olyat rája, mint a Holdnak karimája, nincsen abban semmi virtus, verje meg a Jézus Krisztus!”

Az Arvisura megemliti, hogy a vereséget Lehel-Lél rossz döntése idézte elő (mi volt ez a döntés?), valamint azt, hogy itt olvaszották be az elrabolt avar kincseket.

Mivel az adók és a kincsek visszaszerzése már majdnem kiegyenlítődott a nyugat felé irányuló kalandozásokat beszüntették. Géza ugy látta jobb ha felveszik a nyugati hitet és az urukit semmisnek tekintik.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Ünnep Spanyolországban

Árpádházi Jolánta volt II. András Magyar király gyermeke, Árpád-házi Szent Erzsébet, és a későbbi IV. Béla király húga, aki 1235-ben lett Jakab király hitvese. Ők ketten alapították ezt a várost 1251-ben Magyar és aragon lovagok hősies harcai után.

Emlékét azóta is őrzik szerte Spanyolországban szobrok és róla elnevezett közterületek formájában, s a királyné, akit a Magdalena ünnepségekre megválasztanak, ennek a királynénak AZ emlékére választják - írja kedves olvasónk Spanyolországból. Alább közöljük beszámolóját, fényképeit .

a spanyolországi Castellón de la Plana (Valencia tartomány) február 23 és március 2 között ünnepelte a város megalapítását.
A spanyol felvonulók
Ezen ünnepségsorozaton tartották a XX. Nemzetközi Fesztiválzenekarok Találkozóját (XX. Festival Internacional de Música de Festes), melynek idén többek között Magyarország is a vendége volt.
A magyarok műsora látható ezen és AZ alábbi képeken
El sem tudom mondani, mekkora öröm és megtiszteltetés volt látni hazánk képviselőit és sikerüket, mert fellépésüket a hallgatóság felállva, vastapssal honorálta, úgy, mint senki másét.

Ezúton szeretném megköszönni a fellépőknek ezt a csodálatos és felejthetetlen élményt, mellyel hazánk jó hírét öregbítették ezen a mindannyiunk számára sem közömbös ünnepen.

Miért mondom, hogy számunkra sem közömbös ez AZ ünnep? Ennek magyarázatára szolgáljon AZ alábbi történet, melyet odahaza nem is ismernek...mert más a fontos!!!


Magdalena AZ ünnep neve, melyre egész éven át készül a város apraja-nagyja, hogy aztán 9 (munkaszüneti) napon át ünnepeljék a város megalapítását. Megválasztják AZ ünnepség királynőjét, illetve a királynét, aki AZ alapító király feleségét szimbolizálja. A városban egy fiatal lány számára nincs nagyobb megtiszteltetés, minthogy őt válasszák meg valamely királynőnek. Az év további ünnepségeinek ők a tiszteletbeli védnökei a következő Magdalenaig. Számon tartják ezt egész életükben, és ezáltal mindig nagy megbecsülésnek örvendenek.
Volt egyszer egy ősi Hispánia, melyet a vizigótok uraltak a 8. század elejéig, akiknek hatalmát a mórok törték Le. Ezután AZ északi területeken kisebb-nagyobb frank kötődésű hercegségek/királyságok alakultak. Ezek közül volt AZ egyik AZ Aragon Királyság. 1208-ban ITT született meg a máig talán legnagyobb formátumú spanyol király, a nagy honfoglaló, I. Jakab (Jaime I. De Aragón, "el Conquistador"). Ő hódította meg AZ első nagyobb területeket: a Baleár-szigeteket, a Valenciai Kalifátust, és a Murciai Kalifátust. Ezzel vette kezdetét a híres spanyol Reconquista.
Hogy mindez miért fontos nekünk, magyaroknak? Mert Jakab királynak volt egy imádott felesége, aki 9 gyermeket szült neki, köztük királyokat, királynékat, érseket. Hogy ki volt ez a királyné, akit ITT azóta is a legnagyobb királynék között tartanak nyilván?
Csempe-mozaik Castellónban a királyi párról
Nos Violant d'Hongria, azaz Árpádázi Jolánta. Ő volt II. András Magyar király gyermeke, Árpád-házi Szent Erzsébet, és a későbbi IV. Béla király húga, aki 1235-ben lett Jakab király hitvese. Emlékét azóta is őrzik szerte Spanyolországban szobrok és róla elnevezett közterületek formájában.

Katalóniában van eltemetve, AZ egykori Aragon uralkodócsalád sírboltjában (Vallbona de les Monges - Real Monasterio de Santa María de Vallbona), amely országszerte ismert, fontos kegyhely.

Szóval a királyné, akit a Magdalena ünnepségekre megválasztanak, ennek a királynénak AZ emlékére választják. Az ünnepségnek két fénypontja: Jakab király szobrának megkoszorúzása, illetve hitvese szobrának megkoszorúzása (Homenatge a Na Violant d'Hongria - Tiszteletadás Magyar Violantnak).
Ők ketten alapították ezt a várost 1251-ben Magyar és aragon lovagok hősies harcai után (1233).
A királyné és udvarhölgyei
Ezt ünneplik AZ emberek a Magdalena kapcsán egy országban, amely máig büszke és egyre büszkébb őseire, illetve hőseire.
A tavalyi királyné palástja (mindegyik királyné egyénileg készíti a sajátját, mint anno)
Talán majd egyszer, talán a közeli jövőben MI is újra megismerjük/felismerjük nemzetünk feledésbe merült őseit és hőseit, és nem a széthúzás és ellenségeskedés fogja meghatározni települési és nemzeti ünnepeinket.
Jolánta királyné mellszobra Castellónban
Castellonban is bipoláris politika (PSOE-szocialista kontra PP-néppárt) van, annak minden harcával, de amikor eljő a Magdalena ideje, AZ egymással harcoló felek mégis kéz a kézben ünneplik közös történelmüket... és fejet hajtanak a MI történelmünk előtt is.
A szobor közelről
Idegenajkú, illetve Habsburg uralkodóik közül senkit sem ünnepelnek, csak és kizárólag Jolánta királynét.
Tavaly avatott emléktábla a királyné szobra mellett
Talán lehetne ez jelzés nekünk is, hogy NE feledjük el azt, amit nem szabad elfelejteni, jelesül, hogy nemzetünk és lelkünk tisztább és erősebb, mint más népeké, hogy merjünk hinni önmagunkban és tanuljunk őseinktől, akik nem ezt a mai Magyarországot hagyták ránk, és nem is ezt érdemlik tőlünk, AZ utókortól.

Emlékezzünk rájuk, és emlékezzünk meg róluk úgy, ahogy azt megérdemlik: szívvel, békességgel és nem utolsósorban egymás iránti kölcsönös Szeretettel!
Istenünk óvja nemzetünk nagyjait, nagy királyainkat, királynéinkat, szentjeinket, hőseinket, forradalmaink eszméit és azok megalkotóit.
Isten áldja és segítse minden Magyar Testvérünket az Anyaországban, Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján, Felvidéken, és a Föld minden pontján!
Testvéri szeretettel és tisztelettel Spanyolországból:
Czotter Balázs
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Most lássuk mit ír az Arvisura Jolantáról.

Jolanta 1235-ben lesz Jakab felesége és azzal a céllal érkezik a gondolatrezgéseket érzékelő királylány, hogy az Árpád-házat a nyugati világ
terveiről. Ebben az időben Banberg Frigyes kerül az osztrák hercegség élére, kinek közvetett közbenjárása okozza II. Endre királyunkra kimondatott egyházi átok.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Jolanta

Néhány fénykép miként is tisztelik a magyar földről Spanyolországba került Jolan/Jolanta-t II. Endre lányát.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Körtemplomok

Közép Európában és a történelmi Magyarországon feltűnően sok körtemplom van. Gyökereik az avar korba, sőt kaukázusi előzményekhez vezetnek.


A legkorábbi körtemplomok datálása nem könnyű feladat. Az építésükről jellemzően nem maradt fenn írott forrás. Néhány körtemplom , de biztos vagyok benne ennél többet is fel lehetne tenni.
1. Bény, 2. Gerény(Ukrajna) 3.Kallósd 4.Karcsa 4. Kissikátor5.Öskü
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Eleink című ősmagyarkutatással foglalkozó folyóiratnak egy érdekes cikkét olvastam.

Ivanov V. A. (Ufa): A modern oroszországi magyarkutatás alapvető tendenciái-ban



Ezt a folyamatot jelentékeny mértékben elősegítette a sztyerlitamaki (levasovói) VIII–IX. századi temető felfedezése a mai Baskíria területén, azonban több mint 120 kilométernyire a bahmutyinoi kultúra emlékeitől. Hasonlósága révén a honfoglalás kori magyar temetőkhöz, a sztyerlitamaki temető régészeti anyaga azonnal a figyelem központjába került. Először M. I. Artamonov és tanítványa, Erdélyi István figyeltek fel rá. Mindez egyébként nem csökkentette a magyar kutatók szkepticizmusát azzal kapcsolatban, hogy Baskíria területén ősmagyar emlékek kerülhetnek elő.

Miért is érdekes ez a pár mondat?

Mert az Arvisura szerint bizony létezett a Baskíria-Magyarhon, tehát érdees lenne jobban felkutatni e területet a hivatalos régészeknek, történészeknek.
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

Hasonló témák

L
Válaszok
246
Olvasás
57K
Oldal tetejére