Az élet (azért is) szép !

zsuzsanna03 témája a 'Irodalom' fórumban , 2008 Augusztus 23.

  1. gipsi queen

    gipsi queen Állandó Tag

    <CENTER>[SIZE=+2]Ady Endrének[/SIZE]</CENTER><CENTER> </CENTER><CENTER> </CENTER><CENTER>Be sok a bolygód, fáradt üstökös.
    [SIZE=+1] Úgy vonszolod ki őket a homályból,[/SIZE]
    [SIZE=+1] S mind azt hiszi, hogy merész maga lángol,[/SIZE]
    [SIZE=+1] Ha fénykévédből kis csóvát kötöz.[/SIZE]
    [SIZE=+1] [/SIZE]
    [SIZE=+1] Kedvedre volna néked ez a had?[/SIZE]
    [SIZE=+1] Én nem hiszem. Kérész bolygók falkája[/SIZE]
    [SIZE=+1] Míg fénysörényed tépázza, cibálja,[/SIZE]
    [SIZE=+1] Tudom, elönt mosolygó, bús harag.[/SIZE]
    [SIZE=+1] [/SIZE]
    [SIZE=+1] És utálod e tolvaj kicsi bandát,[/SIZE]
    [SIZE=+1] Mint én utálom, s kinek bátor ívén[/SIZE]
    [SIZE=+1] Mágnes-szekered hiába rohant át.[/SIZE]
    [SIZE=+1] Mert büszke utat jár még egynehány.[/SIZE]
    [SIZE=+1] [/SIZE]
    [SIZE=+1] S ha téged elnyelt már az óceán,[/SIZE]
    [SIZE=+1] S lopott csóvája kihunyt bolygóidnak:[/SIZE]
    [SIZE=+1] A magyar égen – mást te sem hihetsz –,[/SIZE]
    [SIZE=+1] A magyar égen akkor is lesz csillag![/SIZE] </CENTER><CENTER> </CENTER><CENTER><CENTER>/Gyóni Géza/</CENTER><CENTER>(1884–1917)</CENTER>
    [SIZE=+1] [/SIZE]
    [SIZE=-1] (Forrás: Gyóni Géza: Az Élet szeretője)[/SIZE]
    </CENTER>
     
  2. gipsi queen

    gipsi queen Állandó Tag

    [SIZE=+2]<CENTER>[SIZE=+2]Tanács[/SIZE]</CENTER><CENTER> </CENTER><CENTER>Kit szeretsz s akik szeretnek,
    [SIZE=+1] Ha bántanak, ha megsebeznek:[/SIZE]
    [SIZE=+1] Ne haragudj rájok sokáig![/SIZE]
    [SIZE=+1] De öntsd ki szíved' s ha letörléd[/SIZE]
    [SIZE=+1] A fájdalom kicsordult könnyét:[/SIZE]
    [SIZE=+1] Bocsáss meg! hidd, enyhedre válik.[/SIZE]
    [SIZE=+1] [/SIZE]
    [SIZE=+1] Óh egymást hányszor félreértjük,[/SIZE]
    [SIZE=+1] Szeretteinket hányszor sértjük,[/SIZE]
    [SIZE=+1] Bár szívünk éppen nem akarja.[/SIZE]
    [SIZE=+1] Mi is talán vérzünk a sebben,[/SIZE]
    [SIZE=+1] Nekünk is fáj még élesebben,[/SIZE]
    [SIZE=+1] De büszkeségünk be nem vallja.[/SIZE]
    [SIZE=+1] [/SIZE]
    [SIZE=+1] Ne légy te büszke, légy őszinte,[/SIZE]
    [SIZE=+1] Híved legott azzá lesz szinte,[/SIZE]
    [SIZE=+1] Oszlik gyanú, megenyhül bánat;[/SIZE]
    [SIZE=+1] Oly váratlanul jöhet halálunk![/SIZE]
    [SIZE=+1] S ha egymástól haraggal válunk:[/SIZE]
    [SIZE=+1] A sírnál késő a bocsánat.[/SIZE]
    [SIZE=+1] [/SIZE][SIZE=-2] [/SIZE]
    </CENTER>[/SIZE]
    <CENTER>[SIZE=+2]/ GYULAI Pál /[/SIZE]</CENTER><CENTER>(1826–1909)</CENTER>
     
  3. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    [​IMG]


    „Különös, minden válság idején hogyan is jön segítségünkre egy
    kifejezés, s bár nem illik a helyzethez, makacskodik ebben
    – büntetéséül, hogy elaggott civilizációban élünk, jegyzetfüzettel
    a zsebünkben.
    Az idő egyetlen ponttá csúcsosodik.
    Mint pohárból valami súlyos üledékkel teli csepp,
    az idő lecsöppen.
    Ezek az igazi ciklusok, az igazi események.
    Aztán, mintha visszahúzódna a légkör szórt fényessége,
    megpillantom a meder fenekét.
    Látom, amit eltakar máskor a megszokás.
    Napokig lustán heverek csak az ágyban; egyáltalán, tátogok,
    mint a tőkehal.
    Arra sem törekszem, hogy befejezzem mondataimat,
    mozdulataimat, melyek általában is eléggé bizonytalanok,
    ugyanakkor gépiesen pontosak.
    Ülök itt, mint egy lábadozó, mint egy végképp egyszerű ember,
    aki egy szótagú szavakat ismer csak.
    „Süt a nap” – mondom. „Vág a szél.” Úgy érzem magam,
    körbe forgatnak, olyan vagyok, mint egy rovar a föld tetején,
    s itt ülve arra is megesküdnék, érzem a föld keménységét is,
    forgását magát.
    Semmi vágyam eltávolodni a földtől.
    Az igazság az, nem vagyok olyan ember, aki egyetlen valakiben
    vagy a végtelenségben megleli kielégülését.
    Untat az intimitás zárt tere, de ugyanígy az ég is.
    Dolgok hulltak le rólam.
    Túléltem jó néhány vágyat; jó barátokat veszítettem;
    van, akit halála révén; s vannak, akikhez épp csak nem vagyok
    képes átmenni az utca túloldalára.” ​


    ***​

    Virginia Woolf: A hullámok
     
  4. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    [​IMG]


    "Minden ideiglenes: a szerelem, a művészet, a Föld, te meg én.
    A halál elkerülhetetlen, mindenkit meglepetésszerűen ér.
    Ki tudja, hátha pont ez az utolsó napod?
    Azt hiszed, van még időd.
    Aztán egyszer csak vége, megfulladsz, lejárt a kiszabott idő.
    A találkozás a halállal az egyetlen, ami nincs előjegyezve a
    határidőnaplódban."


    ***

    Frédéric Beigbeder:

    Egy zavart fiatalember emlékiratai

    (mémoires d'un jeune homme dérangé)
     
  5. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag


    [​IMG]


    Avetik Iszahakjan

    (Örmény költő szül: 1875)

    Jaj, ki zokog az éjek éjjelén


    Jaj, ki zokog az éjek éjjelén,
    Téli vihar kit tép kopár hegyen?
    Magányosan, farkas vonyít szegény,
    Szívet tépőn, fázva éhesen...

    Jaj, tépett szív, sebzett boldogtalan!
    Az ember, én -hozzád hasonlítok.
    A kín s a gyász világában magam,
    Akárcsak te, olyan kivert vagyok

    Akárcsak te, gyötört s kivert vagyok,
    Sorsunk közös: sivárság, förtelem.
    Farkas-testvér, jöjj, és velem zokogj,
    Az életet átkozva sírj velem!...
     
  6. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag


    [​IMG]



    Dylan Thomas

    Csöndben ne lépj az éjszakába át


    Csöndben ne lépj az éjszakába át,
    Szikrázzon vén korod, ha hull a nap.
    Dúlj-fúlj, ha megszakad a napvilág.

    A bölcs, bár végül rendjén lát homályt,
    Mert nem volt villám-cikázó ajak,
    Csöndben ne lépj az éjszakába át.

    A jó, ki hullám-üttön jajt kiált,
    Hogy zöld öblön csepp tett is lángra kap,
    Dúl-fúl, ha megszakad a napvilág.

    A vad, ki naphoz kapdos s búg imát,
    S ím késve eszmél: csupa kín a nap,
    Csöndben ne lépj az éjszakába át.

    A zord tudja, bár verje vaksiság,
    Hogy lehet meteor-szemű ki vak,
    Dúl-fúl, ha megszakad a napvilág.

    Apám, míg lábad bús oromra hág,
    Düh s könny között átkozd vagy áld fiad.
    Csöndben ne lépj az éjszakába át,
    Dúlj-fúlj, ha megszakad a napvilág.


    ***

    Nagy László fordítása
     
  7. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag


    [​IMG]


    Kosztolányi Dezső

    A játék.


    Az különös.
    Gömbölyű és gyönyörű,
    csodaszép és csodajó,
    nyitható és csukható,
    gomb és gömb és gyöngy, gyűrű.
    Bűvös kulcs és gyertya lángja,
    színes árnyék, ördöglámpa.
    Játszom ennen-életemmel,
    búvócskázom minden árnnyal,
    a padlással, a szobákkal,
    a fénnyel, mely tovaszárnyal,
    a tükörrel fényt hajítok,
    a homoknak, a bokornak,
    s a nap - óriás aranypénz -
    hirtelen ölembe roskad.
    Játszom két színes szememmel,
    a két kedves, pici kézzel,
    játszom játszó önmagammal,
    a kisgyermek is játékszer.
    Játszom én és táncolok,
    látszom én, mint sok dolog.
    Látszom fénybe és tükörbe,
    játszom egyre, körbe-körbe.
    Játszom én és néha este
    fölkelek
    s játszom, hogy akik alusznak,
    gyerekek.​
     
  8. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    [​IMG]


    Gondolatok az olvasásról...


    Balzac: Akarjátok tudni, milyen ember volt ?
    Nem olvasott.


    Szerb Antal: Vannak akik szórakozásból olvasnak, és vannak,
    akik műveltségüket akarják olvasmányaikkal gyarapítani.
    De én a harmadik olvasóra gondolok, arra, akinek az olvasás
    életfunkció és ellenállhatatlan kényszer
    - csak ez az igazi olvasó.

    Daróczi Zoltán : A számítógép segítségemre van, …. de nem
    látok benne annyi fantáziát.
    Azt az elemi élményt, hogy bemegyek egy könyvtárba és
    leveszek a polcról egy könyvet, belenézek és azt mondom,
    hogy ezt most el fogom olvasni, nem adja meg nekem a
    számítógép

    Hunyadi Mátyás: Mi másért olvassuk a könyveket, ha nem
    azért, hogy jó példákat látva a jót kövessük, a rosszat pedig
    kerüljük.

    Bacon: Olvass, de ne azért, hogy legyen mit cáfolnod és
    tagadnod, ….
    hanem, hogy legyen mit fontolóra venned és elmédben forgatnod.

    Leonardo da Vinci : Csak eszednek és lelkednek olvasás
    útján nyert kincse jelenti az
    igazi gazdagságot, mert ez nem vész el és nem
    hagy el soha.

    Arany János: Az olvasás által napról napra ragad valami az emberre.

    Benedek Marcell : Tanulok valamit minden könyvből, amit
    elolvasok

    Cervantes: A jó könyvet a gyermekek kezükbe veszik, az ifjak
    olvassák, a férfiak értik, s az öregek magasztalják.
     
  9. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    [​IMG]

    Nemes Nagy Ágnes



    Között


    A levegő nagy ruhaujjai.
    A levegő, amin szilárdan
    támaszkodik madár s madártan,
    az érvek foszló szélein a szárny,
    egy percnyi ég beláthatatlan
    következményű lombjai,
    az élő pára fái, felkanyarodva
    akár a vágy, a fenti lombba,
    percenként hússzor lélegezni
    a zúzmarás, nagy angyalokat.
    -
    És lent a súly. A síkon röghegyek
    nagy, mozdulatlan zökkenései,
    amint feküsznek, térdenállnak
    az ormok és a sziklahátak,
    a földtan szobrai,
    a völgy egy percnyi figyelem-lazulás,
    aztán megint a tömbök és a formák,
    meszes csonttól körvonalig
    kővé gyűrődött azonosság.
    -
    Az ég s a föld között.
    -
    A sziklák roppanásai.
    Amint a nap átlátszó ércei
    már-már magukba, fémmé a követ,
    ha állat járja, körme füstölög,
    s köröznek fent a sziklafal fölött
    az égő paták füstszalagjai,
    aztán az éj a sivatagban,
    az éj, amint kioltja s kőmivolta
    magváig ér, fagypont alatti éj,
    s amint hasadnak és szakadnak
    a porcok, forgók, kőlapok,
    amint feszítik véghetetlen,
    széthasgató önkívületben
    a fehér s a fekete mindennapos
    néma villámcsapásai –
    -
    A nap s az éj között.
    -
    A szaggatások, hasgatások,
    a víziók, a vízhiányok,
    a tagolatlan feltámadások,
    a függőlegesek tűrhetetlen
    feszültségei fent és lent között -
    -
    Éghajlatok. Feltételek.
    Között. Kő. Tanknyomok.
    Egy sáv fekete nád a puszta-szélen,
    Két sorba írva, tóban, égen,
    két sötét tábla jelrendszerei,
    csillagok ékezetei –
    -
    Az ég s az ég között. ​





    <CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER>
     
  10. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    [​IMG]

    Orbán Ottó

    Öreg szerelmesek


    Az idő; a titkos ügynök már rég beépült szervezetünkbe;
    házasságunk annyi veszélyen átcsempészett mikrofilmjén
    meszes gerincünk röntgenképét látni.
    Húsz év - sok is egy átlagos, értelmiségi párnak.
    Van bennünk valami vérlázító:
    Rómeó és Júlia egy újabb reformnemzedékből,
    őszen, mérsékelt súlyfölösleggel -
    inkább egy burleszkfilmbe illenénk,
    mint a szűk világváros zsúfolt kriptájába,
    ahol most már csak egymás szemébe nyílik a titkos alagút …
    imbolygó fény … a hatvanas évek …
    a testünk éppolyan átlátszó, mint a tervünk,
    melyet kínjában ötlött ki a méregkeverő, kontár barát …
    A fiatalság lebukik, ha túl soká él; ez a sorsa.
    Kispárnánkat a fejünk alá gyűrve lassan süllyedünk.
    De ha gyülemlő ráncaink harisnyaálarcát lehúznánk,
    előragyogna mögüle az ifjú koponya,
    s kézfejünkön az őrült tetoválás: VAN FÖLTÁMADÁS!​
     
  11. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    [​IMG]


    Nemes Nagy Ágnes

    A szomj


    Hogy mondjam el? A szó nem leli számat:
    kimondhatatlan szomj gyötör utánad.
    – Ha húsevő növény lehetne testem,
    belémszívódnál, illatomba esten.
    Enyém lehetne langyos, barna bőröd,
    kényes kezed, amivel magad őrzöd,
    s mely minden omló végső pillanatban
    elmondja: mégis, önmagam maradtam.
    Enyém karod, karom fölé hajolva,
    enyém hajad villó, fekete tolla,
    mely mint a szárny suhan, suhan velem,
    hintázó tájon, fénylőn, végtelen.
    Magamba innám olvadó husod,
    mely sűrű, s édes, mint a trópusok,
    és illatod borzongató varázsát,
    mely mint a zsurlók, s ősvilági zsályák.
    És mind magamba lenge lelkedet
    (fejed fölött, mint lampion lebeg),
    magamba mind, mohón, elégitetlen,
    ha húsevő virág lehetne testem.
    – De így? Mi van még? Nem nyugszom sosem.
    Szeretsz, szeretlek. Mily reménytelen.​


    ***
    1944
     
  12. Jégkirálynő

    Jégkirálynő Állandó Tag

    [​IMG]


    Jól ügyelj e napra

    mottó: Zsoltárok 68:20

    Jól ügyelj e napra
    mert ő az élet
    minden élet élete

    Rövid folyásában
    ott nyugszik
    létünk minden
    valósága és igazsága
    ébrenlétünk gyönyöre
    a tettek nagysága
    az erő pompája

    A tegnap
    csak álom
    a holnap
    csak vízió
    a ma
    ha jól éled
    minden tegnapot
    boldogsággal teli
    álommá
    és minden holnapot
    reménytől teljes
    vízióvá tehet.

    Ezért hát
    jól ügyelj e napra
    mert ő az élet

    Szanszkrit eredeti nyomán
     
  13. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    [​IMG]


    Lászlóffy Aladár ​


    Éjfél


    Ajándék papírom. Levél van
    rajta. Viszi a tegnapi szél.
    Az, hogy mindent tudok már, az, hogy
    mindent tudnék, ha életem nem feledkezne
    bele a részletekbe. Az, hogy rólad tudok, aki
    messziről világítasz nekem a távol ruhái
    alatt nappali fehéren. Nyári éjféli szél
    a posta, mellyel most egyetlen szóval
    betakarhatlak, ott, ahol vagy, ahol rám se
    gondolva alszol a semmi ölében, ismeretlen.
    Látod, itt ez a papír az egyetlen ruhád:
    a kép, mellyel folyóiratban, életrajzregényben,
    filmben majd megjelenhetsz a távoli jövő
    reggelein és délutánjain, merengő idegenek
    előtt. A semmi, ha asszonyi társa van,
    megmarad egyetlen időket átütő akaratból.
    Van ilyen ajándék szerelem, egyetlen szóval
    betakarlak, ha nem kell, ha kell, ha én
    akarom, ha mégis akartad.​
     
  14. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    [​IMG]


    Szabó Magda


    TERÍTSD ARCOMRA ÁLMODAT


    Ó álmodó, micsoda álmokat
    szoríthatsz fáradt szemhéjad alatt,
    míg a nappalok szörnyű szőttesét
    meg nem nyugvó agyad úgy fejti szét,
    hogy mégis, újra, szebben összeáll,
    rívó élet és mosolygó halál
    a képen összebékél, elpihen,
    s magára lel a sértett értelem.
    A múltra hág az új fényben derengő
    puha szájú és érzékeny jövendő,
    s nyomában ott léptet félénk lovon
    a rózsás talpú, szelíd hajadon,
    a hajnali reménység, szép húga;
    az ég meggyűrődik, alázuhan,
    a szél csücskeit összehúzza,
    meg is köti, botjára szúrja,
    elindul vele vándorútra,
    s a föld ott marad egymaga,
    se teteje, sem ablaka,
    s akkor kinyitja viola
    szemét a bársony szerelem,
    s ott lebeg súlyos mosolya
    a föld felett, mint kupola.
    Ó, álmodó, nincs hit szívemben,
    nincs isten, aki óvna engem,
    anyámnál is öregebb lettem,
    s a halál egyre közelebb,
    terítsd arcomra álmodat majd,
    mint egy szemfödelet!​
     
  15. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    [​IMG]



    Giosu&egrave; Carducci
    1835-1907

    NAPFÉNY ÉS SZERELEM


    Fehér felhőcsapat vonul nyugatra,
    a nedves égre utca, tér nevet fel,
    a nap jóságosan tekint az ember
    művére, szép győzelmet így aratva.​

    Tornyait rózsatündöklésbe tartja
    a dóm s ezer aranyszobrot emel fel -
    hozsannát fénylik, míg madársereg ver
    tanyát tülekedőn s csivogva rajta.​

    S mert gondjaim felhőit messze-messze
    űzi szerelmem édes mosolyával,
    a lelkem napra szárnyal, szinte mennybe,​

    hiszen az élet szent eszménye rávall:
    itt minden gondolat úgy csendül egybe,
    hogy minden érzés egyetlen csodás dal.​
     
  16. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    [​IMG]



    Giovanni Pascoli
    1855-1912

    TENGER

    A tengert nézem, tárva áll az ablak,
    a rezgő vízből csillagkép dereng fel,
    ott fönn a csillag, lenn a hullám ballag.
    Fény hívogat. És lüktet rá a tenger.

    Sóhajt a szél, együtt sóhajt a vízzel,
    s az ár felett - ím - híd ezüstje ível.

    Szép színezüst híd, tiszta habra vetve.
    Kit vár vajon? S hová visz útja? Merre?
     
  17. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    [​IMG]

    Puccini

    Pillangókisasszony



    BUTTERFLY:​

    Sírni, de miért? De mért?
    Semmi bizalmad nincsen?... Halljad:
    Lásd, egy szép nap végre
    Füstfelhő száll az égre,
    Ott a távoli láthatáron
    Hajó jön habzó áron,
    Vakító szép színben
    Surran most a révbe.
    A vezényszó harsan,
    Látod? megáll szép lassan.
    Nem megyek én elébe,
    Nem én,
    Azt mondom, szépen, csendesen várom
    A dombon,
    A- vágyakozás nem égeti szívem,
    Csak várom híven...
    Ott lenn a város telve tarka néppel,
    Egy pont, egy pici hangya,
    Egy férfi a dombra lépdel,
    Ki jön ott? Ki jön ott?
    fm hallatszik a hangja,
    Mit is mond? Mit is mond
    fgy kiált: Butterfly!
    Tisztán megértem...
    Ám én egy szót sem szólok,
    Hadd rejtsenek a lombok,
    Bujósdit játszom és úgy félek,
    Hogy nyomban meg kell halnom...
    Ő akármeddig hívhat százszorszép neveken
    Te icipici asszony, te áprilisi illat,
    E szép neveket mind ő adta nékem...
    Mindez úgy leszen, mintha csak most lenne...
    Ám félj, ha szíved gyenge,
    Én híven bízom benne
    És várom!...​

    ***​

     
  18. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    [​IMG]


    Giovanni Pascoli

    A MÚLT

    A helyeket, hol sírtam, újra látom:
    mosolynak tetszik mindenik sírásom.
    S látom a helyeket, hol mosolyogtam:
    ó, mennyi könny van minden mosolyomban!​
     
  19. Jégkirálynő

    Jégkirálynő Állandó Tag

    [​IMG]


    Ne legyen a napnak
    olyan órája

    Ne legyen a napnak olyan órája,
    mikor azt kell mondanod:
    nincs, ki megfogná kezem
    Ne legyen a napnak olyan órája,
    mikor azt kell mondanod:
    nincs, ki félelmemben bátorít
    Ne legyen a napnak olyan órája,
    mikor azt kell mondanod:
    nincs, ki megvigasztal
    Ne legyen a napnak olyan órája,
    mikor azt kell mondanod:
    nincs, ki velem nevessen

    Nincs a napnak olyan órája,
    mikor karjába ne zárna
    az Úr.

    Máté 28:20
     
  20. carolvagyoken

    carolvagyoken Állandó Tag

    Lassú tánc<o></o>
    <o></o>
    Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán? <o></o>
    Hallgattad, amint az esőcseppek földet érnek tompán? <o></o>
    Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét, <o></o>
    Nézted a tovatűnő éjben a felkelő nap fényét? <o></o>
    Lassítanod kéne.
    Ne táncolj oly gyorsan. <o></o>
    Az idő rövid <o></o>
    A zene elillan... <o></o>
    <o></o>
    Átrepülsz szinte minden napodon? <o></o>
    S mikor kérded: "Hogy s mint?" <o></o>
    Meghallod a választ? <o></o>
    Mikor a nap véget ér, te ágyadban fekszel, <o></o>
    Tennivalók százai cikáznak fejedben? <o></o>
    Lassítanod kéne. <o></o>
    Ne táncolj oly gyorsan. <o></o>
    Az idő rövid..<o></o>
    A zene elillan... <o></o>
    <o></o>
    Szoktad mondani gyermekednek, "majd inkább holnap"? <o></o>
    És láttad a rohanásban, amint arcára kiült a bánat? <o></o>
    Vesztettél el egy jó barátot, hagytad kihűlni a barátságot, <o></o>
    Mert nem volt időd felhívni, hogy annyit mondj: "Szia"? <o></o>
    Lassítanod kéne.
    Ne táncolj oly gyorsan. <o></o>
    Az idő rövid. <o></o>
    A zene elillan. <o></o>
    <o></o>
    Mikor oly gyorsan szaladsz, hogy valahová elérj, <o></o>
    Észre sem veszed az út örömét. <o></o>
    Mikor egész nap csak rohansz s aggódsz, <o></o>
    Olyan ez, mint egy kibontatlan ajándék.. melyet eldobsz. <o></o>
    Az Élet nem versenyfutás <o></o>
    Lassíts, ne szaladj oly gyorsan <o></o>
    Halld meg a zenét <o></o>
    Mielőtt a dal elillan.
     

Megosztás