Mintegy húsz éve küzdök szorongásos "pánikbetegséggel". A betegségemmel jártam pszichológusnál, pszichiáternél, de sajnos eredmény nélkül. Ahelyett, hogy javult volna az állapotom egyre rosszabb lett, fóbiáim száma csak egyre nőtt, növekedett. Talán először a bezártságtól, tömegben kezdtem rettegni, aztán magasságtól kezdtem el félni, majd a repüléstől, most már ott tartok, hogy félek a lakásból is kimozdulni.
E témában azokat keresem akiknek volt hasonló betegsége és sikerült kigyógyulnia, illetve azokat is akik pánikbetegségben szenvednek még most is.
Egy pszichológus mondta nekem, hogy amitől a tudatalattinkban félünk az be is fog következni, ezért adtam a téma címében is, hogy halálos csapdában élünk? Az öregség valóban gyógyíthatatlan betegség?
Aki már átélt valaha az életében egy pánikrohamot az tudja mit érzek, ezt tényleg még a halálos ellenségének sem kívánja az ember, hogy átélje.
Aki érezz magában bátorságot, hogy erről beszélni tud, az megtette az első lépést a gyógyulás felé.?
E témában azokat keresem akiknek volt hasonló betegsége és sikerült kigyógyulnia, illetve azokat is akik pánikbetegségben szenvednek még most is.
Egy pszichológus mondta nekem, hogy amitől a tudatalattinkban félünk az be is fog következni, ezért adtam a téma címében is, hogy halálos csapdában élünk? Az öregség valóban gyógyíthatatlan betegség?
Aki már átélt valaha az életében egy pánikrohamot az tudja mit érzek, ezt tényleg még a halálos ellenségének sem kívánja az ember, hogy átélje.
Aki érezz magában bátorságot, hogy erről beszélni tud, az megtette az első lépést a gyógyulás felé.?