Az ötezer milliárdos dilemma: kell-e nekünk olimpia?

A Magyar Olimpiai Bizottság február eleji közgyűlésén 125 igen és egy nem szavazattal úgy határozott, hogy javasolja Budapestnek, pályázzon a 2024-es olimpia megrendezésére. De előtte megvalósíthatósági tanulmányt készíttet és felméri a társadalmi támogatottságot.

Az első és második Orbán kormány előtt hétszer szerettük volna az olimpiát Budapestre hozni, utoljára a Rákosi-rezsim próbálkozott az 1960-as olimpiával, de pályázatunk csak egy szavazatot kapott. Ahhoz, hogy Magyarországon ismét téma legyen a hazai olimpia, az új NOB elnök, a német Thomas Bach és 40 pontos reformcsomagja kellett. Az „Agenda 2020”-at a korábbi olimpiák gazdasági kudarcai hívták életre, és a modernizációs program lényege, hogy a jövőben emberibb léptékű olimpiákat kell rendezni, olyan költségvetéssel, ami egy Budapest méretű, 2-4 milliós lakossággal rendelkező városnak is esélyt adhat.

A NOB ezzel a változtatással a gazdaságosabb olimpiarendezés irányába terel, a fenntarthatóbb és megtérülő játékokra ösztönöz, preferálva a már meglévő, valamint az ideiglenes és elbontható helyszíneket. Plusz a hatékonyabb és a korábbinál költségkímélőbb lebonyolítás érdekében a házigazda városnak bizonyos korlátok mellett megengedi, hogy más helyszínen, akár az adott országon kívül rendezzen meg egy-egy versenyt.

Az olimpia előnyeit legalább olyan nehéz számszerűsíteni, mint azt, hogy mennyibe kerül. A spiritualista megközelítés szerint a magyar kishitűséget győzhetnénk le vele. Mások szerint az ország hosszú távú fejlesztési projektjeként kell felfogni, és a négy éve tartó sportinfrastruktúra-fejlesztési és intenzív sporttámogatási kormányzati program tükrében szinte magától adódik a lehetőség a továbblépésre. Ezeken kívül semmihez sem fogható publicitást és kimeríthetetlen marketinglehetőséget jelent: Magyarország a világ szeme láttára definiálhatná magát.

Ha az olimpiát fejlesztési projektként nézzük, akkor számszerűsíteni kellene, mennyivel kerül többe magának az olimpiának a megrendezése (a szervezés és rendezés, a nem tervezett, illetve az olimpia miatt előrehozott olimpiai létesítmények, valamint a kapcsolódó infrastruktúra építése, a bontás és a fennmaradó létesítmények utógondozása), és mindez milyen arányban áll azokkal a közvetlen és közvetett bevételekkel, amiket generál. Külön kellene látnunk, hogy az amúgy is megvalósuló infrastrukturális beruházásoknak önmagukban milyen hatásuk van, hogy tudjuk, mit köszönhetünk az olimpiának és mit a kapcsolódó fejlesztéseknek. Tudni kellene, hogy ki milyen leosztásban finanszíroz („szervezőbizottság” – az ún. OCOG –, állam, magánbefektető, EU), hogyan alakulnak a bevételek a kiadásokhoz képest, és azt is, hogy időben ezek miképp oszlanak meg.

Az utolsó, konkrét számokat tartalmazó terv 2006-os keltezésű, 2010-es frissítéssel.. A PricewaterhouseCoopers akkori számításai szerint a 2020-as olimpia költsége tizenegy évre szétterítve 5164 milliárd forint volt, ebből 518 milliárd a rendezés nélkül nem jelentkezett volna a következő évtizedben. Annak az 518 milliárd forintnak majdnem az egészét a NOB és a magánszektor fedezte volna, miközben a nagy infrastrukturális beruházásokra költendő mintegy 4600 milliárd forintból 2200 milliárdra adott volna fedezetet az EU és a magánszektor. Ez 1,3 százalékra javította volna a GDP-növekedést, miközben a teljes költségvetés 2,4 százalékát vette volna igénybe, 45 000-rel megemelve az új munkahelyek számát.

A 2024-es budapesti olimpiarendezés egységfrontba tömörítette a hazai sportvezetőket és sportpolitikusokat. A MOB közgyűlése ugyanakkor óvatosabb volt, amikor egy friss megvalósíthatósági tanulmány elkészítését javasolta a február 6-án elfogadott közgyűlési határozatában, amely a széles körű társadalmi konszenzus alapja lehet.

Simon Andrea

Olimpia.jpg
 
Egységfrontba tömörített sport vezetők...hisz kimerne ellent mondani??
Hogy kell-e? Ezt majd eldöntik..nekünk marad az öröm....és az anyagiak biztosítása.
 
Azt hiszem nem kell. Legalább is addig nem amig valami módon nem csökkentik az olimpa csillagos egekben lévö kiadásait. A dicsöség amúgyis ebben a felgyorsult világban nagyon rövid ideig tart. Nézzük a görög olimpiai létesitményeket és ilyedjünk meg.
 
Lottózni fogok...:)
Nemrégiben bemondták a tv-ben,hogy több város,ország összefogva is megrendezheti az olympiát.
A stadionok azért épültek,épülnek különböző létesítmények mert felkészülés az olympiára.
 
Úgy kell nekünk az olimpia, mint ablakos tótnak a hanyattesés.
A létesítmények zöme a továbbiakban használhatatlan, a város nem tud kezelni akkora tömeget. Viszont a haszontalan létesítmények létrehozása és talán (jó esetben) elbontása munkahelyeket teremt. Nem lehetne ezt a pénzt és ezt a munkaerőt esetleg hasznos dolgok létrehozására alkalmazni?
 
...Úgy kell nekünk az olimpia, mint ablakos tótnak a hanyattesés...:rohog:
Nem tudtam,hogy máshol is ismerik ezt a mondást.

Tudod cdurmol,nem a pór népet fogják megkérdezni,hogy akartok-e olimpiát vagy sem?
Ők már rég eldöntötték mikor arra az elhatározásra jutottak,hogy sportlétesítményeket ezért építenek,nem pedig azért,hogy a felnövekvő nemzedéknek legyen hol sportolni.
 
Én nem vagyok sportrajongó DE nagy megtiszteltetésnek tartom ha minket választanának ki. Az esélyt meg kell teremteni rá másként nem megy!!!!!!!!!!!!
 
B
Te yulianna! Ha majd a kórházfolyosón fekszel mert nincs elég ágy a kórteremben, mert kórterem sincs, és az orvos közli, hogy sajnos vérhiány miatt elmarad az életmentő műtéted, mert kellett a pénz az olimpiára, majd szeretném látni a megtiszteltetést az arcodon. Mert jelenleg az általam vázolt helyzet van, és még el sem tapsoltuk a pénzt az olimpiára. Egy kis ízelítő a blogomból: http://canadahun.com/blogbejegyzes/helyzetjelentés.12656/#comment-29054 És amióta azt írtam, a helyzet csak fokozódott.
 
Az, hogy HOL és HOGYAN fekszik a műtött beteg, számít, de nem annyit, mint a diagnosztika elhúzódása. Egy kitapintott daganat mammográfiájára 3-4 hónapot kell várni. Ez egy 30-40 éves nőnél élet és halál kérdése. És van képük kenetteljesen prédikálni a médiában, hogy időben kell elmenni, mert az időben kezelésbe vett rák gyógyítható. Meg van képük olimpiát rendezni. Eszembe jut egy család a messzi gyerekkoromból. Fizetés után 5 napig ettek-ittak, amíg volt pénzük. Utána egy darabig zsíroskenyér járta, majd nem ettek a következő fizetésig. 5 napig jutotta borra is, később másra sem. Olimpia...
A fél oldalára lebénult ismerősömet meg újra vizsgálják és minősítik a rokkantsági fokát. Hátha az eltelt időben nőtt egy harmadik keze, meg lába, oszt jól munkaképes lett. Olimpia...
 
Utoljára módosítva:
A Magyar Olimpiai Bizottság február eleji közgyűlésén 125 igen és egy nem szavazattal úgy határozott, hogy javasolja Budapestnek, pályázzon a 2024-es olimpia megrendezésére. De előtte megvalósíthatósági tanulmányt készíttet és felméri a társadalmi támogatottságot.

Az első és második Orbán kormány előtt hétszer szerettük volna az olimpiát Budapestre hozni, utoljára a Rákosi-rezsim próbálkozott az 1960-as olimpiával, de pályázatunk csak egy szavazatot kapott. Ahhoz, hogy Magyarországon ismét téma legyen a hazai olimpia, az új NOB elnök, a német Thomas Bach és 40 pontos reformcsomagja kellett. Az „Agenda 2020”-at a korábbi olimpiák gazdasági kudarcai hívták életre, és a modernizációs program lényege, hogy a jövőben emberibb léptékű olimpiákat kell rendezni, olyan költségvetéssel, ami egy Budapest méretű, 2-4 milliós lakossággal rendelkező városnak is esélyt adhat.

A NOB ezzel a változtatással a gazdaságosabb olimpiarendezés irányába terel, a fenntarthatóbb és megtérülő játékokra ösztönöz, preferálva a már meglévő, valamint az ideiglenes és elbontható helyszíneket. Plusz a hatékonyabb és a korábbinál költségkímélőbb lebonyolítás érdekében a házigazda városnak bizonyos korlátok mellett megengedi, hogy más helyszínen, akár az adott országon kívül rendezzen meg egy-egy versenyt.

Az olimpia előnyeit legalább olyan nehéz számszerűsíteni, mint azt, hogy mennyibe kerül. A spiritualista megközelítés szerint a magyar kishitűséget győzhetnénk le vele. Mások szerint az ország hosszú távú fejlesztési projektjeként kell felfogni, és a négy éve tartó sportinfrastruktúra-fejlesztési és intenzív sporttámogatási kormányzati program tükrében szinte magától adódik a lehetőség a továbblépésre. Ezeken kívül semmihez sem fogható publicitást és kimeríthetetlen marketinglehetőséget jelent: Magyarország a világ szeme láttára definiálhatná magát.

Ha az olimpiát fejlesztési projektként nézzük, akkor számszerűsíteni kellene, mennyivel kerül többe magának az olimpiának a megrendezése (a szervezés és rendezés, a nem tervezett, illetve az olimpia miatt előrehozott olimpiai létesítmények, valamint a kapcsolódó infrastruktúra építése, a bontás és a fennmaradó létesítmények utógondozása), és mindez milyen arányban áll azokkal a közvetlen és közvetett bevételekkel, amiket generál. Külön kellene látnunk, hogy az amúgy is megvalósuló infrastrukturális beruházásoknak önmagukban milyen hatásuk van, hogy tudjuk, mit köszönhetünk az olimpiának és mit a kapcsolódó fejlesztéseknek. Tudni kellene, hogy ki milyen leosztásban finanszíroz („szervezőbizottság” – az ún. OCOG –, állam, magánbefektető, EU), hogyan alakulnak a bevételek a kiadásokhoz képest, és azt is, hogy időben ezek miképp oszlanak meg.

Az utolsó, konkrét számokat tartalmazó terv 2006-os keltezésű, 2010-es frissítéssel.. A PricewaterhouseCoopers akkori számításai szerint a 2020-as olimpia költsége tizenegy évre szétterítve 5164 milliárd forint volt, ebből 518 milliárd a rendezés nélkül nem jelentkezett volna a következő évtizedben. Annak az 518 milliárd forintnak majdnem az egészét a NOB és a magánszektor fedezte volna, miközben a nagy infrastrukturális beruházásokra költendő mintegy 4600 milliárd forintból 2200 milliárdra adott volna fedezetet az EU és a magánszektor. Ez 1,3 százalékra javította volna a GDP-növekedést, miközben a teljes költségvetés 2,4 százalékát vette volna igénybe, 45 000-rel megemelve az új munkahelyek számát.

A 2024-es budapesti olimpiarendezés egységfrontba tömörítette a hazai sportvezetőket és sportpolitikusokat. A MOB közgyűlése ugyanakkor óvatosabb volt, amikor egy friss megvalósíthatósági tanulmány elkészítését javasolta a február 6-án elfogadott közgyűlési határozatában, amely a széles körű társadalmi konszenzus alapja lehet.

Simon Andrea

Csatolás megtekintése 1322472
Be kell látni a fővárosnak nincs hozzá megfelelő infrastrukturája,és az állitolagos járulékos nyereség is csak vágyálom,a felhuzandó épületek kihasználtsága is kétséges.
Egy ujabb megalomán terv,amivel el lehet terelni a figyelmet a prolémákról.
 
Kenyeret és cirkuszt! Ez kell a népnek. A kenyér sem olcsó a cirkusz meg elképzelhetetlenül drága. De kit érdekel ez a nép mindent megfizet. Mondjuk az utolsó szakaszban amikor a jegyek ára már a csillagos égben vannak akkor a nép már nem birja a költekezést. Inkább otthon maradnak. Inkább nézik a TV-ben. Persze lehet épiteni a szebbnél szebb stadionokat de mi lesz az olimpia után?
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Sziasztok! Boldogság gyere haza, Mindig az a!perc Cserháti Zs., Nincs semmi másom, Egy nap, Örökké szeretlek, Búcsúznom kell Kökény Attila, zongora kottat keresek. Ha valakinek van kérném szépen. Köszönöm
anita7676 wrote on Monika737niki's profile.
Sziasztok!
FI-504010801/1 történelem 8. tankönyv témazáróit keresném a III. témakörtől. Az oldalon csak az első kettőt találtam.
Akinek van ilyen, kérem ossza meg vagy itt vagy emailben, köszönöm!
Bármiféle zongora kotta erdekel. Magyar előadóktol es kulfoldiektol egyaránt. Koszonom
mp3 zenei alapokat keresek varadi roma cafe varga imi varadi olasz ijeneket ha van valakinek meg halalom

Statisztikák

Témák
36,325
Üzenet
4,372,709
Tagok
589,048
Legújabb tagunk
Tőke Gyula
Oldal tetejére