Kiderült: olyan mértékű volt az orosz beavatkozás, hogy a teljes választási rendszert újra kell gondolni.
Sokkal nagyobb mértékben nyúltak bele orosz hekkerek a tavalyi amerikai elnökválasztásba, mint azt eddig tudni lehetett. Az oroszok hozzáfértek választói adatbázisokhoz, és közvetlenül választási rendszerekhez is. A nyomozás során kiderült például, hogy Illinois államban a hekkerek megpróbálták törölni vagy megváltoztatni a választói adatbázisokat. A támadók azokhoz a szoftverekhez is hozzáfértek, melyeket a választás napján használtak a szavazatszámlálók és a választókat regisztrálók, és legalább egy államban hozzáfértek egy pénzügyi adatbázishoz is.
Minderről a Bloomberg számol be három olyan forrásra hivatkozva, akik közelről ismerik a tavaly nyáron kezdődött kibertámadások ügyében indult nyomozásokat. Összesen 39 állam valamely választási rendszerét támadták az oroszok, ez az államok 78 százaléka.
A támadások célja és kifinomultsága annyira aggasztotta az Obama-adminisztrációt, hogy közvetlenül Moszkvának jelezték, mit tapasztalnak – ilyenre korábban nem volt példa. A Fehér Házból csak októberben kétszer hívták a Kremlt a „vörös telefonon”, hogy feltárják, mennyit tudnak Oroszország érintettségéről az ügyben. Az amerikai diplomaták arra is figyelmeztették az oroszokat, hogy a támadások komoly nemzetközi konfliktushoz vezethetnek.
Egy, az Intercept által nyilvánosságra hozott NSA-dokumentumból kiderül, hogy az amerikai hatóságok azt is vizsgálják, hogy Trump kampánycsapatából segítette-e valaki az oroszokat. A nyomozás ugyanakkor az amerikai választási rendszerek törékenységére is rávilágított. Az újabb részletek pont egy héttel az után derültek ki, hogy James Comey volt FBI-vezér arra figyelmeztette a Kongresszust: Moszkva nem fog leállni. "Amerika a célpontjuk – mondta vallomásában Comey. – Vissza fognak jönni".
Oroszország hivatalosan minden vádat tagad, Vlagyimir Putyin is csak annyit mondott, hogy orosz bűnözők érintettek lehetnek a támadásokban, de hozzájuk a Kremlnek semmi köze nincsen.
A Bloomberg felteszi a kérdést: ha egyszer az orosz hírszerzésnek hozzáférése volt a választási rendszerekhez, miért nem próbálták meg befolyásolni közvetlenül is a választás eredményét. Az egyik lehetőség, hogy az amerikai figyelmeztetés megtette a hatását, és nem mertek továbbmenni. Egy neve elhallgatását kérő amerikai hivatali forrás szerint viszont valószínűbb az a magyarázat, hogy a rendelkezésre álló pár hónap nem volt elegendő arra az oroszoknak, hogy érdemi befolyást tudjanak szerezni a rendszerek felett. Amerikában ugyanis több mint 7000 különböző közigazgatási egység bonyolítja le az elnökválasztást. Az is valószínű, hogy eredetileg sem a leadott szavazatokat szerették volna megváltoztatni, hanem a választói adatbázisok manipulálásával a választásokba vetett bizalmat szerették volna aláásni. A hadművelet ugyanis sokkal nagyobb volt annál, mint hogy néhány email feltörésével kényes információkat hozzanak nyilvánosságra.
Egy másik amerikai hivatalnok pedig arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államoknak most három éve van felkészülni a következő elnökválasztásra.
De hogyan derült ki?
Illionoisban vették észre először, hogy valami nem stimmel. A választási irodában 2016 júliusában észlelték, hogy valaki engedély nélkül tölt le adatokat a szerverekről. A hekkerek a választói adatbázishoz fértek hozzá, melyek 15 millió szavazó minden személyes adatát tartalmazták, és ebből legalább 90 ezer ember adatait le is töltötték. Az illinoisi betörés adatai alapján kiderült, ugyanazok a hekkerek összesen 36 másik állam rendszerét is megtámadták, Floridában és Kaliforniában pedig az állammal szerződésben álló magáncégeket támadtak. Illinoisban megpróbálták törölni, illetve átírni az adatokat, ez azonban nem sikerült.
Ez a típusú és mértékű beavatkozás a nyilvánosság számára új információ, amely messze túlmutat a kémkedésen vagy a hírszerző tevékenységen, amiről eddig tudni lehetett. A támadások komolyan aggasztották a Fehér Házat, sokkal veszélyesebbnek tartották mint a kiszivárgott demokrata-párti emaileket. Magáncégeket fogadtak fel, és mindent megtettek, hogy erősítsék a választási rendszerek biztonságát.
Azt, hogy melyik államban mennyire volt sikeres az orosz támadás, nem tudni, a szövetségi FBI-nak ugyanis nincs automatikusan engedélye nyomozni a tagállamokban, és néhány állam megtagadta a teljes együttműködést.
Sokkal nagyobb mértékben nyúltak bele orosz hekkerek a tavalyi amerikai elnökválasztásba, mint azt eddig tudni lehetett. Az oroszok hozzáfértek választói adatbázisokhoz, és közvetlenül választási rendszerekhez is. A nyomozás során kiderült például, hogy Illinois államban a hekkerek megpróbálták törölni vagy megváltoztatni a választói adatbázisokat. A támadók azokhoz a szoftverekhez is hozzáfértek, melyeket a választás napján használtak a szavazatszámlálók és a választókat regisztrálók, és legalább egy államban hozzáfértek egy pénzügyi adatbázishoz is.
Minderről a Bloomberg számol be három olyan forrásra hivatkozva, akik közelről ismerik a tavaly nyáron kezdődött kibertámadások ügyében indult nyomozásokat. Összesen 39 állam valamely választási rendszerét támadták az oroszok, ez az államok 78 százaléka.
A támadások célja és kifinomultsága annyira aggasztotta az Obama-adminisztrációt, hogy közvetlenül Moszkvának jelezték, mit tapasztalnak – ilyenre korábban nem volt példa. A Fehér Házból csak októberben kétszer hívták a Kremlt a „vörös telefonon”, hogy feltárják, mennyit tudnak Oroszország érintettségéről az ügyben. Az amerikai diplomaták arra is figyelmeztették az oroszokat, hogy a támadások komoly nemzetközi konfliktushoz vezethetnek.
Egy, az Intercept által nyilvánosságra hozott NSA-dokumentumból kiderül, hogy az amerikai hatóságok azt is vizsgálják, hogy Trump kampánycsapatából segítette-e valaki az oroszokat. A nyomozás ugyanakkor az amerikai választási rendszerek törékenységére is rávilágított. Az újabb részletek pont egy héttel az után derültek ki, hogy James Comey volt FBI-vezér arra figyelmeztette a Kongresszust: Moszkva nem fog leállni. "Amerika a célpontjuk – mondta vallomásában Comey. – Vissza fognak jönni".
Oroszország hivatalosan minden vádat tagad, Vlagyimir Putyin is csak annyit mondott, hogy orosz bűnözők érintettek lehetnek a támadásokban, de hozzájuk a Kremlnek semmi köze nincsen.
A Bloomberg felteszi a kérdést: ha egyszer az orosz hírszerzésnek hozzáférése volt a választási rendszerekhez, miért nem próbálták meg befolyásolni közvetlenül is a választás eredményét. Az egyik lehetőség, hogy az amerikai figyelmeztetés megtette a hatását, és nem mertek továbbmenni. Egy neve elhallgatását kérő amerikai hivatali forrás szerint viszont valószínűbb az a magyarázat, hogy a rendelkezésre álló pár hónap nem volt elegendő arra az oroszoknak, hogy érdemi befolyást tudjanak szerezni a rendszerek felett. Amerikában ugyanis több mint 7000 különböző közigazgatási egység bonyolítja le az elnökválasztást. Az is valószínű, hogy eredetileg sem a leadott szavazatokat szerették volna megváltoztatni, hanem a választói adatbázisok manipulálásával a választásokba vetett bizalmat szerették volna aláásni. A hadművelet ugyanis sokkal nagyobb volt annál, mint hogy néhány email feltörésével kényes információkat hozzanak nyilvánosságra.
Egy másik amerikai hivatalnok pedig arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államoknak most három éve van felkészülni a következő elnökválasztásra.
De hogyan derült ki?
Illionoisban vették észre először, hogy valami nem stimmel. A választási irodában 2016 júliusában észlelték, hogy valaki engedély nélkül tölt le adatokat a szerverekről. A hekkerek a választói adatbázishoz fértek hozzá, melyek 15 millió szavazó minden személyes adatát tartalmazták, és ebből legalább 90 ezer ember adatait le is töltötték. Az illinoisi betörés adatai alapján kiderült, ugyanazok a hekkerek összesen 36 másik állam rendszerét is megtámadták, Floridában és Kaliforniában pedig az állammal szerződésben álló magáncégeket támadtak. Illinoisban megpróbálták törölni, illetve átírni az adatokat, ez azonban nem sikerült.
Ez a típusú és mértékű beavatkozás a nyilvánosság számára új információ, amely messze túlmutat a kémkedésen vagy a hírszerző tevékenységen, amiről eddig tudni lehetett. A támadások komolyan aggasztották a Fehér Házat, sokkal veszélyesebbnek tartották mint a kiszivárgott demokrata-párti emaileket. Magáncégeket fogadtak fel, és mindent megtettek, hogy erősítsék a választási rendszerek biztonságát.
Azt, hogy melyik államban mennyire volt sikeres az orosz támadás, nem tudni, a szövetségi FBI-nak ugyanis nincs automatikusan engedélye nyomozni a tagállamokban, és néhány állam megtagadta a teljes együttműködést.
