Az Egyesült Államok 2260 milliárd dollárt ölt bele az afgán háborúba

A Rhode Island államban működő Brown Egyetem Costs of War Projects elnevezésű kutatása szerint az Egyesült Államok a 2001.szeptember 11-ei terrortámadások óta eltelt 20 évben napi 300 millió dollárt költött Afganisztánra, és a számla még nem végleges.

Összeomlás​

A kutatás szerinti 2,26 billió dolláros összkiadás azt jelenti, hogy a 40 milliós Afganisztán minden lakosára több mint 50 ezer amerikai dollár jutott az elmúlt 20 évben. A korántsem végleges összeg magasabb, mint Jeff Bezos, Elon Musk, Bill Gates és az Egyesült Államok 30 leggazdagabb emberének nettó vagyona együttvéve. Az arányok bemutatására: a 2019-es magyar GDP összege átszámítva 163,5 milliárd dollár volt.
A védelmi tárca afganisztáni, két tételből összeálló kiadásait az egyetem kutatói 1376 milliárd dollárra becsülték, a külügyét 59 milliárdra. Az amerikai Forbes megjegyzi, a tálibok gyakorlatilag elsöpörték a 300 ezres afgán hadsereget, amelynek kiképzésére 85 milliárd dollárt költött az Egyesült Államok. Amerikai adófizetők állták az afgán katonák fizetését is, évi 750 millió dollárt.
A 20 000 amerikai sérült ellátásának eddigi költsége 300 milliárd dollár volt. Eddig. A végső számla ennél még 500 milliárddal magasabb lehet.
Az Egyesült Államok az afganisztáni háborút hitelből finanszírozta. A Brown Egyetem kutatói úgy becsülik, hogy az ország már 530 milliárd dollárnyi kamatot fizetett ki (ez benne van a 2,26 billió dolláros végösszegben).

Emberi veszteségek​

Afganisztánban 2500 amerikai katona és csaknem 4000 szerződéses civil halt meg az elmúlt 20 évben. Az afgán áldozatok számáról csak becslések vannak: 69 000 rendfenntartó, 47 000 civil és 51 000 ellenzéki harcos esett el.

usa adganisztan.jpg
 
Egy a Politiconak nyilatkozo afgán ujságiró:
"És tudod, hogy az USA -nak már nincs erkölcsi felhatalmazása arra, hogy azt mondja: „Hiszünk az emberi jogokban. Harcolunk az emberi jogokért és a demokráciáért. ”
Hát mit mondjon?
Afgán újságíró
Lehet hogy komolyan moralizál, lehet hogy félelemből
Ám abból amit mondott nem következik:a tálibok módszereire nincs miért felvágni
Vagyis nincs mit egymás szemére veti.
Épp csak az egyik otthon van,
 
interjú egy volt katonatiszttel,
Milyen hadsereg katonatisztje?
Kimaradt
Viszont
Afganisztán történelmét a Nagy Sándor idejétől olvasgatva.
Fontos, mához tartozó meg állapításokat láttam és ide illik.
És minden korhoz
A Helleni kultúra annyira hatott az Afgánokra Hogy még a Buddha ábrázolások is megváltoztak
Két kultúra mindig hat egymásra kölcsönösen megváltoztatják egymást.
És az interjúban leírt dolgok(vagy igazak vagy szépítettek)
Mindenképp a Nagy Sándor és minden kulturák és életmódok egymásra hatását erősíti
És következik:
Ez az Afganisztán Nem az előző tálib korszak Afganisztánja
És ezek a tálibok sem ugyanazok.
Másik generáció lassan
És ezért ez a rendszer is más lesz
Ebből jobban megérthető miért ilyen más a mostani fellépésük
És minden más.
Előzőleg elképzelhetetlen lett volna az alábbi:

Afgán újságírónőnek adott interjút egy tálib vezető
Az afgán tévécsatorna alapítója szerint a tálib fél meglepően együttműködő volt.
Screenshot 2021-08-20 at 06-08-29 Afgán újságírónőnek adott interjút egy tálib vezető.png


Még egy saját kiegészítést tennék hozzá.
A demokrácia export azért nem megy legfőképpen, mert erőszakosan és gyorsan akarják.
Ekkora kulturális különbséget
Nem lehet 500 vagy 1000 év alatt átugrani.
Az jogi aktivisták egyébként is türelmetlenek mindig
Érzékük sincs, nevezzük politikának ezt is.Érzékük sincs hozzá
Nem értik a sokaság működését
Nem értik az LMBTQ-k sem.
És csodálkoznak hogy falba ütköznek.
És azt is türelmetlenül akarják lerombolni.
De az USA a globalizációval már úgy is átalakított sok-mindent.
De nem elégedett
Azonnal és mindent akar
 
Utoljára módosítva:
De a saría az ugye marad? Gondolom abból nincs lightosabb változat.
Épp ma halottam a Hír tévén ugyanezt a témát
Tán ott dolgozol?Mint székely pecsétőr?
De mi közünk hozzá ha marad is, az ő világuk
Bár amit írtam hogy ez már nem az az Afganisztán mert a kultúrák hatottak egymásra
Ennek a folyamata is 500 év alatt látszik meg ezt is írtam.
Aztán van még egy társadalom alakulás
Ha a nyugati kultúra olyan mértékben lágyítja fel a keleti szokásokat, hogy mind az átlag nép körében
Mind a konzervatív réteg körében ezt már tolakodó bevonulásnak érzi
Elégedetlenséget és dühöt fog kiváltani
És ekkor a fundamentalista iszlám ismét táptalajt kap
Ezt pedig a vallási vezetők ismét felkorbácsolják.
Ekkor megint lesz erőszakos visszafordítási kísérlet.
És megint kell 500 év hogy a mindig kicsit változott(de már vissza sose térő) előző kultúra ismét tovább változik.
Hogy a törvénykezésük mi, az meg éppen ne érdekeljen bennünket.
 
Utoljára módosítva:
A demokrácia export azért nem megy legfőképpen, mert erőszakosan és gyorsan akarják.
Senki nem akar exportalni demokraciat.20 ev viszont eleg nagy ido egy generacio hogy eldontsek ,,hogy akarnak elni.
300ezer fos kikepzett katona egy szabad gondolkozasu vilagot nem akarnak megtartani es epiteni a maguk szintjen, nem lehet mit tenni, nem varhato el egyik szovetsegestol se, hogy fegyverrel vigyazon rajuk ,hogy ne oldokoljek egymast.

Az Eu se szol bele Mo. milyen vilagot akar , a magyaroknak kell eldonteni demokraciat akarnak vagy egyszemelyes diktaturat, menni vagy maradni a Euba.

Jelenleg a vilagon nincs jobb a deokracianal, lehet kritizalni , lehet jobba tenni de ott elnek az emberek a legnagyobb szabadsagban.
 
Jelenleg a vilagon nincs jobb a deokracianal, lehet kritizalni , lehet jobba tenni de ott elnek az emberek a legnagyobb szabadsagban.
Ki mit hisz
Állítólag nincs, de már sokfelé kritizálják
Én is azt kedvelném.
De ettől még a keleten nem kérnek belőle
És harcolnak ellene aki be akarja exportálni.
Sőt gyűlöletet vontak magukra kik fegyverrel akarták bevinni

Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok Barack Obama kormánya óta nem erőlteti a demokráciaexport kifejezést. Joe Biden narratívájában sem
George W. Bush 2005-ben, második választási győzelmét követő elnöki beiktatásakor jellemezte így Washington külpolitikáját. A köznyelvben csak demokráciaexportként elhíresült stratégiai elem elsősorban a terrorizmussal fenyegető muszlim térségre összpontosított, miután az Egyesült Államok vezetésével a nyugati koalíció 2001-ben megtámadta Afganisztánt.

Joe Biden amerikai elnök elismerte, hogy az afganisztáni konfliktus katonai erővel nem megoldható.

Afganisztánban 2500 amerikai katona és csaknem 4000 szerződéses civil halt meg az elmúlt 20 évben. Az afgán áldozatok számáról csak becslések vannak:
 
Utoljára módosítva:
Exportálható a demokrácia? Jogos volt az iraki intervenció? Irán demokratikusnak számít a közel-keleti viszonyok közt? Tudósításunk a Republikon Intézet és az Athenaeum Kiadó közös konferenciájáról szól

Ezt követően a demokráciaexport mérlegéről beszélgettek az asztalnál ülők. Veiszer feltette a kérdést, hogy van-e sikersztori a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, amire Rostoványi azt válaszolta: legfeljebb Tunézia esetében. A szakember hozzátette, hogy ennek jelentős oka a közel-keleti mesterséges államok és egyedi államszerkezetek léte, mint például a törzsiségre való építkezés. Hozzátette, hogy épp emiatt az európai normáknak megfelelő demokráciát nem lehetett, nem lehet és nagy valószínűséggel nem is lehet majd létrehozni kontinensünk szomszédságában.

Bartha Dániel hozzátette, hogy az amerikai demokrácia-építési kudarc Irakban az jelentős mértékben annak volt köszönhető, hogy nem kérték ki olyan országok véleményét, így többek közt a volt kommunista országokat, Magyarországot sem, akik sikeresen váltottak a közelmúltban nem demokratikus rendszerről demokratikusra.

Itt hozzá kell tennem
Nem tudom ki ez a Bartha Dániel de nekem nem tetsző dolgot mond ( Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány)
Mert nem igaz hogy Magyarország sikeresen váltott.
Még itt is kell pár száz év töretlen javulás
Mire elmernénk mondani sikeresen váltottunk.
Majd egy konszenzusos alkotmány után esetleg.
 
Utoljára módosítva:
Exportálható a demokrácia? Jogos volt az iraki intervenció? Irán demokratikusnak számít a közel-keleti viszonyok közt? Tudósításunk a Republikon Intézet és az Athenaeum Kiadó közös konferenciájáról szól

Ezt követően a demokráciaexport mérlegéről beszélgettek az asztalnál ülők. Veiszer feltette a kérdést, hogy van-e sikersztori a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, amire Rostoványi azt válaszolta: legfeljebb Tunézia esetében. A szakember hozzátette, hogy ennek jelentős oka a közel-keleti mesterséges államok és egyedi államszerkezetek léte, mint például a törzsiségre való építkezés. Hozzátette, hogy épp emiatt az európai normáknak megfelelő demokráciát nem lehetett, nem lehet és nagy valószínűséggel nem is lehet majd létrehozni kontinensünk szomszédságában.

Bartha Dániel hozzátette, hogy az amerikai demokrácia-építési kudarc Irakban az jelentős mértékben annak volt köszönhető, hogy nem kérték ki olyan országok véleményét, így többek közt a volt kommunista országokat, Magyarországot sem, akik sikeresen váltottak a közelmúltban nem demokratikus rendszerről demokratikusra.

Itt hozzá kell tennem
Nem tudom ki ez a Bartha Dániel de nekem nem tetsző dolgot mond
Mert nem igaz hogy Magyarország sikeresen váltott.

Még itt is kell pár száz év töretlen javulás
Mire elmernénk mondani sikeresen váltottunk.
Majd egy konszenzusos alkotmány után esetleg.
Meg ilyent..... nem kertek ki Mo velemenyet. Az okoska nem tudja hogy Mo is a borotva elen all, hogy onkent dalalva akar a demokraciatol megszabadulni. Azt se tudja hogy a hasonlosag a merhetetlen korupcio ami alaassa a meglevo demokraciat.
Usa meg nem ment ugy orszagba be ,hogy na mostantol exportaljuk a demokraciat. Vagy a terrorizmus miatt vagy mert katonai vedelmi szerzodese volt mint pl Kuwait.
Mire elmernénk mondani sikeresen váltottunk.
Majd egy konszenzusos alkotmány után esetleg.
Egyetertunk.
 
Annak érdekében, hogy a tálibok ne tudják a közösségi oldalakon keresztül könnyen lenyomozni az afgánokat, a Facebook és a LinkedIn biztonsági intézkedéseket vezetett be.
Nathaniel Gleicher, a Facebook biztonsági igazgatója csütörtökön jelentette be, hogy egyetlen gombonyomással lehetővé teszik az afgán embereknek, hogy lezárhassák a profiljukat, így a számukra idegenek nem tudják lenyomozni az ismerőseiket, letölteni vagy megosztani a profilképüket, és látni az üzenőfalukon a posztjaikat - írja a BBC.

A LinkedIn hasonló intézkedéseket vezetett be, korlátozzák az ismerősök láthatóságát, és a Facebookhoz tartozó Instagramon is felugró tájékoztatók mutatják meg az afgánoknak, hogyan tehetik biztonságosabbá a felhasználófiókukat.
(az ismerős is feladhatja akár kényszer hatására is a listákat, vagyis nem ér sokat)
 
egy szó az ideológiai exportról:
Valamint a szerződésekről (úgy általánosságban)
1945 Magyarország kapott egy ideológiai exportot
1956. november 4-6 Szolnok, után jöttek segíteni védelem címén
 
egy szó az ideológiai exportról:
Valamint a szerződésekről (úgy általánosságban)
1945 Magyarország kapott egy ideológiai exportot
1956. november 4-6 Szolnok, után jöttek segíteni védelem címén
Azért volt ott egy ország ahonnan 100 ezer katonát akartak küldeni a felkelők megsegítésére, csakhogy volt egy ország amelyik leállította az egészet! Biztos tudod, hogy honnan jött volna a segítség, és ki állította le!
 
Utoljára módosítva:
Mert nem nyilvános hogy ki is ígérgetett és nem teljesített?
Én is tudok olvasni
És egyértelmű hogy a nyugatnak esze ágában sem volt beavatkozni a Suezi válság idején
Ezt már akkor is tudták még az óvodások is
Volt is az anekdota a szovjet harckocsizó.
A folyónknál Azt hitte Szueznél van.Mert úgy vezényelték őket mennek a szuezi csatornához
 
Utoljára módosítva:
A szovjetek után a nagy USA és a NATO is csődöt mondott.Javaslom,az afgán népet meg kell tartani a máktermesztésnél és a hegyi kecskelegeltetés szintjén.Ami nem megy azt nem kell erőltetni.....se katonai se civil áldozatok árán..
Lassan megérted már te is
A vagyoni javak nem minden
"A máktermesztésnél és a hegyi kecskelegeltetés"
Miatti állapot nem teszi vonzóvá a Nyugati életmódot
És ha ilyen türelmetlen lennél.
Valóban csődöt mondanál egy keleti életmód átalakításában
Ne is próbálkozz
Türelem szót ismeri és hirdeti pedig a nyugat
A vallási türelem volt az első
Hol hát a be nem avatkozás türelme?
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,675
Tagok
615,329
Legújabb tagunk
Amberer
Oldal tetejére