Az utolsó helyek a Földön, ahol nincs élet – legalábbis számunkra

Melitta témája a 'Hírek' fórumban , 2020 Szeptember 12.

Melitta - 2020 Szeptember 12, 11:47
  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Bolygónkat gyakran képzeljük egy mérhetetlenül túlzsúfolt helynek, ahol minden négyzetcentiméteren emberi tevékenység nyomai látszanak. Ám ha kicsit mélyebbre ásunk, kiderül, hogy igenis léteznek még területek, ahol nemcsak ember nem járt még, de nagyon más élőlény sem.

    Ami nem lakott, az halott? Nem feltétlenül. Tény, hogy a Föld számunkra elviselhető körülményekkel rendelkező területeit mind elfoglaltuk, és egyre csak többen leszünk. Két lehetőségünk maradt: vagy összezsúfolódunk a jelenlegi életterekben, vagy elkezdünk új területeket meghódítani. Csakhogy ez cseppet sem egyszerű. A szemetelő, internetező, felhőkarcolókat építő modern emberiség ugyanolyan kiszolgáltatott a környezeti hatásoknak, az időjárásnak, mint bármelyik másik, általában lenézett élőlény. Igenis léteznek olyan pontjai e bolygónak, amelyek nem engednek oda minket, sőt semmilyen más élőlényt sem. Az élet határát azonban sokkal nehezebb meghúzni, mint azt korábban gondoltuk volna...


    Az Atacama-sivatag csapdája
    Az észak-chilei Atacama-sivatag már első látásra sem egy vendégcsalogató hely. Ez a világ egyik legszárazabb helye (összehasonlításképp: ötvenszer szárazabb, mint a kaliforniai Halál-völgy), és a Mars-szerű terület egyes részein ötven év is eltelik eső nélkül. Nem véletlenül fogalmazott úgy Alonso de Ercilla költő 1569-ben, hogy e sivatag egy ember nélküli föld, ahol sem madarak, sem vadállatok, sem fák vagy más növények nem találnak számukra kedvező feltételekre. Nagyon sokáig a tudósok is úgy gondolták, hogy ez igaz. Ugyanakkor az utóbbi években kiderült, hogy még az Atacama sem teljesen élettelen. Egy csapatnyi, endolitnak nevezett mikroorganizmus a sziklák pórusaiban talált menedékre, ahol legalább néha összegyűlik egy kis víz. A tudósok szerint négymilliárd éve vannak jelen a bolygón, így volt idejük alkalmazkodni még az ilyen szélsőséges körülményekhez is. Ez ráadásul azt is jelentheti, hogy a nagyon hasonló felszínű Marson éppúgy jelen lehetnek, mint itt. Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy akkor létezik-e még egyáltalán élet nélküli hely a Földön? A válasz természetesen igen – vegyük csak példának ezt az etióp sivatagot –, az extrém magas hőmérséklet pedig jó kiindulópont.

    [​IMG]
    Az Atacama-sivatag élettelennek tűnik, pedig nem azFotó: Philippe Marion / Getty Images Hungary
    Az élet határvonala
    Létezik az a hőség, amit már egyetlen élőlény sem tolerál – és ez meglepően magas. Az általunk ismert legjobb hőtűrő képességgel rendelkező élőlények a hipertermofil (ez annyit jelent, hogy 80 Celsius-fok fölött is megél) metanogéneknek nevezett organizmusok. Ezek az ősi Methanopyruskandleri baktériumok a mélytengeri hidrotermikus vulkáni kürtők széle mentén virágoznak, és akár 122 °C-os hőmérsékleten is vígan növekednek. Jelenlegi tudásunk szerint azonban 150 Celsius-fok felett már semmi sem marad életben. A fehérjék szétesnek, a kémiai reakciók ellehetetlenülnek. Na de hol találunk ilyen magas hőmérsékletet? A már említett mélytengeri vulkáni kürtőkben például igen, hiszen belsejük olykor eléri a 464 Celsius-fokot is – nem véletlen, hogy a fent említett baktériumok csak ezeknek a kürtőknek a közelében vagy szélén tudnak megtelepedni. Ugyanez a szabály érvényes a szárazföldön található vulkánokra is: százötven fok felett már nincs élet. Ez azt is jelenti, hogy a Föld középpontjában, illetve annak közelében sem fogunk élőlényekre bukkanni – már ha egyszer eljutunk egyáltalán odáig.

    A mélység nem akadály, csak a hő
    Az az eddigiekből is kiderült, hogy az élet nagyon kitartó és szívós valami. A magas nyomás például meg sem kottyan neki, sőt: a hő sokkal inkább szabályozza megjelenését, mint akármekkora nyomás. Pontosan nem is tudjuk megmondani, mi az, amit az élőlények már nem bírnak ki. Nem csoda, hogy a tudósok óvatosak e kérdésben, hiszen 2006-ban egy Desulforudis audaxviator nevű mikroorganizmust fedeztek fel 3,2 kilométer mélyen a Föld felszíne alatt egy dél-afrikai aranybányában. A pálcika alakú baktérium hatvanfokos, radioaktív környezetben él, több millió éve izoláltan a külvilágtól. Jelentősége nemcsak a magas nyomás elviselése miatt nagy, de azért is, mert bizonyítékként szolgál arra, hogy az élet kialakulásához nem feltétlenül szükséges napfény és oxigén. Egy újabb nyom, amin a földön kívüli élet kutatói elindulhatnak.

    [​IMG]
    Még ebben a kamcsatkai meleg vizű tóban is élnek élőlényekFotó: Richard I'Anson / Getty Images Hungary
    Mikor fagy meg az élet?
    Miközben a magas hőmérséklet egyértelműen kizárja az életet, az extrém alacsony nem. A Psychrobacter nemzetségbe tartozó baktériumok -10 Celsius-fokos, vagy az alatti hőmérsékleten boldogan élnek a szibériai örökké fagyott talajban és az antarktiszi gleccseriszapban. Élet jeleit találták meg az Antarktisz jege alatt elhelyezkedő, -20 Celsius-fokos sós tavakban is 500 méterrel a felszín alatt. A felfedezés továbbra is azokat a kutatókat izgatja leginkább, akik hasonló szubglaciális tavakkal foglalkoznak, csakhogy nem a Föld, hanem a Mars, illetve a Szaturnusz és a Jupiter egy-egy holdjának felszínén. Ez persze nem jelenti azt, hogy mi, emberek jól viselnénk az extrém hideg körülményeket, csak azt, hogy bizonyos baktériumok tűrőképessége összehasonlíthatatlanul nagyobb a miénknél.

    Mi a helyzet a sugárzással?
    Ismét egy olyan tényező, ami egyértelműen pusztítja az életet – elég csak Csernobilra gondolnunk. A mikroorganizmusok azonban ezt is sokkal jobban bírják: csak akkor pusztulnak el, ha közvetlenül egy atomrobbanás útjába kerülnek és elégnek. Radioaktív hulladékot tartalmazó konténerekben már vígan szaporodnak, sőt a mikrobák Chuck Norrisa, a Deinococcus radiodurans túléli az utat az űrbe, és akár 15 000 gray sugárzási dózist is elvisel. Összehasonlításképp: mi, emberek öt egységnél meghalunk.

    Arzén és cián: ezek sem biztosan ölnek
    Ami az ember és a legtöbb emlős számára halálos kémiai környezetet jelent, az sem feltétlenül mentes az élet minden jelétől. Az extremofilnek nevezett élőlények (azaz azok, akik a nagyon szélsőséges körülményeket is jól viselik) egy része épphogy arzén, higany vagy cián jelenlétében érzi jól magát. Az oroszországi Kamcsatka meleg vizű forrásaiban a mikroorganizmusok ként vagy szén-monoxidot használnak fel az anyagcseréjükhöz. Így aztán tényleg nehéz olyan kémiai környezetet vagy vegyi anyagot találni, ami kizárná az élet jelenlétét. Bár az Antarktiszon elhelyezkedő Don Juan tó kivételt képez: a 44 százalékos sótartalmú vízben nem sikerült bármi élő jelenlétét igazolni.

    Összegezve: nagyon úgy fest, hogy a magas hőmérséklet és az extrém sótartalom az egyetlen, amit a baktériumok nem tudnak elviselni. Minden más, ami a legtöbb állat és ember számára szinte azonnali halált jelent, nem akadály a mikrobák számára. Az elképesztő alkalmazkodóképesség miatt nem tudjuk pontosan meghúzni az élet határvonalát.

    Fenyvesi Zsófi
     
    zia.kovacs, Antal58, Ernoe és 1 másik tag kedveli ezt.

Hozzászólás

Melitta témája a 'Hírek' fórumban , 2020 Szeptember 12.

    1. sidavoq
      sidavoq
      Mentsük meg a Marsot - Ne menjünk oda !
    2. Georgina Bojana
      Georgina Bojana
      Mindenképpen érdekes az, hogy már több tudományos filmet láttam arról, hogy mi lenne, ha az emberiség "átköltözne" egy másik bolygóra? Ezen úgy elmerengtem. Akkor itt hátra hagynánk a szemetet, a műanyagot, a megmérgezett folyókat, az élhetetlen városokat, a tűzpusztította erdőket, a sugárzó és az emberiség számára káros - akár "vörös iszappal" terhelt területeket... S, akkor a másik bolygón is kitör majd a háború, ott is gyártják majd a mérgező dolgokat... S, akkor onnét is tovább áll majd az emberiség?! Igaz, még ki tudja hány bolygó van a "végtelenben"?!
      Elképesztő.
      Többen ezt úgy gondolják, tervezik, álmodják? Megtelik szennyel a jelenlegi Föld, aztán tovább is állhatunk?! Félelmetes.
    3. sidavoq
      sidavoq
      Nem az emberiség, csak néhány kivételezett, az emberiség nagy része maradna itt a tönkretett földön, lassú pusztulásra ítélve.
    4. Georgina Bojana
      Georgina Bojana
      *
      Köszönöm a pontosítást. Átgondoltam, valóban azok lép(HET)nének, akinek van/lesz elég pénze, aranya stb. vagyona - amiért léphet, mert számukra megadatott az új élet. A többség pedig, a hátrahagyott szemétben fuldokló Földön kell, hogy vegetáljon... De ez már nem a mi, de akár az ük-ük-ük unokáink élete... Ha előre gondolkozunk, bizony egyáltalán nem mindegy. Még akkor sem, ha mi már nem leszünk, de lesznek, lennének emberek, élőlények és a természet, amire majd rácsukják az ajtót. No és ki lesz írva az ajtóra: MEGTELT. Mivel is? Szeméttel, káros anyaggal, háborúk mocskával, ellenségeskedéssel, irigységgel... csupa, csupa emberi rettenettel. Akik pedig tovább lendülnek, majd ott is u.azt az életvitelt élik, s u.úgy minden bemocskolódik. Kezdve az emberi kapcsolatokat, folytatva a környezet és egyéb szennyezéseket... S, akkor újbólagosan feltenném a kérdésemet: végig lakjuk majd az Univerzumot?
      sidavoq kedveli ezt.
    5. sidavoq
      sidavoq
      Ahogy belehúztunk a rombolásba az utolsó, alig megkezdett évszázadba, lehet hogy valóban utolsó lesz az emberiség történetében.
      Hacsak a természet meg nem akadályozza a további föld rombolást, túlszaporodást - én így gondolom - mert az ember a kapzsisága miatt, magától nem fog visszavenni a tempón.
      Az úgynevezett fogyasztói társadalmi gondolkodás mély gyökeret vetett (leginkább a reklámok által)
      Olvasom egy másik topikban, hogy valaki azt bizonygatja mennyivel jobb ha minél gyakrabban cserélgetjük a mosógépeinket, mert az újak mennyivel kevesebb energiát fogyasztanak.
      Vajon az újak gyártása, szállítása, tárolása, kereskedelme mennyi energiát emészt fel ?
      A régi készülékek eldobálása mennyi szemetet termel - az újrahasznosítás (ami legtöbbször csak mese meg indok az új készülék ármegállapításához) szintén energia igényes, kezdve a begyűjtésen, szállításon, tároláson, feldolgozáson keresztül - hiszen ezek a tevékenységek egymástól távol történnek (sokszor fél földrészeket utaztatják a szemetet) - ezekhez mennyi energia szükséges vajon ?
      Persze tudom a business a lényeg, mert az mozgatja a világot - kérdés milyen irányba ?
      setni kedveli ezt.
    6. victorvacendak
      victorvacendak
      Nem mostanában költözünk. A Mars földiesítése jelen technológiával kivitelezhetetlen (és a Holdra sem sikerült még soka kisebb-nagyobb problémák nélkül eljutni, pedig az 3 nap távolság, a Mars meg 6 hónapra van) és van egy dolog, amin semmivel nem lehet változtatni: az alacsony gravitáció. Ami jelen állás szerint szintén összeegyeztethetelen az élettel. Arról nem s beszélve, hogy földiesítés nélkül meg milyen élete lehet ott a telepeseknek? Semmi értelme az egésznek. Pénzkidobás. És halálta ítélik a szerencsétlen kalandvágyó nárcisztikus idiótákat. A naprendszer többi bolygója még szarabb, gondoljunk csak a másik szomszédra, a Vénuszra. A légkör kénsavas gázokból, a légköri nyomás 70x-ese a földinek (mintha 690 méter mélyen lennénk a tengerben, akkora víznyomásnak felel meg), és ha még ez sem lenne elég, 400+ fok van a felszínen.

      Szóval mi marad? Más naprendszerek. Ahová eljutni a kis csoffadt hajtóművekkel évtizedekig (évszázadokig) tartana. Vagyis sok generáció a járművön halna (a születésben nem vagyok biztos, mert úgy tűnik az alacsony gravitáció az ivarsejtek egyesülésének sem segít).

      Ezzel szemben pl. az óceánok 1%-t sem fedezték még fel. És az itt van a bolygón. Ha kolonizálni kéne, akkor ott kéne kezdeni...
    7. Éleskés
      Éleskés
      Semmi baj, fel a fejjel.
      Az ember(iség) sok mindent túl tud élni.
      Szerintetek hányadik civilizáció az, amiben élünk? Hogy nem az első, az 1000%-ban biztos.
      Csak egy-két példa.
      Az emberiség történelmében rengeteg helyen a Földön megjelenik az ősi ösönvíz legendája. Minthogy erre nem nagyon találnak régészeti bizonyítékot - mert az kell ám, anélkül nincs mit tagadni!!! - mesének, sagának, és egyébigazolatlan dolognak tartják. Mint pl Atlantisz története. A modern tudósoknak abszolúte semmit nem jelent, hogy az Atlanti óceán neve honnan ered? Aztán ilyenek, hogy amikor az európai tengerészek felfedezték a Zöldfoki szigeteket, az ott élő népek elcsodálkoztak, hogy rajtuk kívül mások is életben maradtak??
      Az Védák, India legősibb történetei, a Mahábhárata olyan rapülőeszközöket ír le, amik csak manapság válnak csak érthetővé és olyan támadásokat, amik ugyancsak ma tudjuk elképzelni. Pl. a támadás után az égből hulló hamut a harcosok azonnal lemosták magukról a folyó vizében. Miért is? Mi, a XX. és a XXI. sz-i emberek már tudjuk, a radioaktív hamu megöli az embert, állatot, és az életet. Gondolhatjuk, hogy ugyanezt a régiek is tudták. Ez rendben van. De ha csak mi ismerjük az atombombát (mert hiszen mi vagyunk az első civilizáció), akkor a régiek honnan tudták???
      Aztán: Michael a. Cremo és Richard L. Thompson: Az emberi fej rejtélyes eredete c könyv, Govinda Éttermek kiadó, Budapest, 2000.
      - azért e hosszú hivatkozás, hogy lássátok, nem az ujjamból szoptam - rengeteg érdekes dolgot ír le.
      Például, a Table Mountain, District Toulomne, California egy bazalthegy, egy tűzhányó maradványa. Becsült kora a miocén -ba esik és minimum 5,333 millió éves. A tűzhányó keresztmetszete olyan, hogy alul egy arannyal telített hordalékos kavicsréteg helyezkedik el és e fölött van a tűzhányóból kitört láva. A láva alatt lévő hordalékban az arany után kutatók, azt aranyásók, találtak kőmozsarat, palából készült plakettet bekarcolt jelekkel, kőbuzogányt, levél formájú lándzsahegyeket. Mindezeket az amerikai őstörténészek hamisnak mondták és még a nyomait is eltörölték még a múzeumokból is. Szerencsére a felfedezés tanuságtételi dokumentumai megmaradtak.
      Szóval emberek, fel a fejjel, mi mindent túlélünk ...
    8. Melitta
      Melitta
      Bizonyitek nelkul, semmi, semmit nem er.
      Barlangrajzokban a repulo abrazolasa tobbezer eves ha a mai civilizacion ,vagy fejlettebben eltek az emberek tobb ezer eve, csak a gyermeteg repulorajzokonal buzogannyal valo harci jelenetekre voltak kepesek..... Nem a computert hianyolom ,csak akar hogy probalom elkepzelni a barlang rajzi repulo a valosagban hogy uzemelhetett?
      Ezer kerdes merul fel, meg akkor is ha elhiszem voltak mas civilizaciok de a fejletseguket megkerdojelezem.
      A tudomany nem allit hanem feltetelez ha nem tudja bizonyitani .
      Nem reg olvastam , hogy komoly tamogatok vannak annak az elkepzelesnek hogy a fold lapos.....talan visszamegyunk az idobe es kezdjuk ujra ...............jo hogy az inkviziciot nem hianyoljak.
      Ernoe kedveli ezt.
    9. Éleskés
      Éleskés
      Pont erről írtam, hogy ha nincs bizonyíték, akkor semmi nem igaz. Ha az ember bizonyítékot mutat be, akkor azt seperc alatt megsemmisítik. És ha nincs bizonyíték ..... akkor megyünk, mehetünk a szakadék felé.
      Egyiptomi hivatalos álláspont szerint az emberiség 60107 éves, legalábbis a mohemedán hit szerint. S minthogy Mohammed azt mondta, az szentírás. Pont. Hogy a bizonyítékok mást mutatnak ..... hát, akkor a bizonyítékokat hajlítjuk a hithű valláshoz. Oszt ennyi.
    10. Éleskés
      Éleskés
      Egyébként az elmúlt hónapban nyílt meg a Föld számra a következő energiaszint. Olyan energiaáramlás van, hogy az Érzők csak kapkodnak.
      Akik meg nem érzik, azok meg nem értik, mi van velük. Igaz, az Érzők se nagyon ..... de legalább tudják, hogy miért.
    11. Piti Sándor
      Piti Sándor
      Az ember hódító faj.
      Mindenhova beteszi a lábát,otthagyja a nyomát,szemetet.... stb.
      Szerencsére annyira nem ellenálló,hogy az ilyen "emberidegen" tájakon hosszabb távon életben képes maradni.
      Mindegy,hogy magashegységekre,homoksivatagokra,dzsungelre,tenger alatti területre,vagy jégsivatagokra gondol az ember...
      A földön kívüli megtelepedés nem egyszerű.Még a nemzetközi űrállomás,vagy annak idején a MIR fenntartása is rengeteg energiát,pénzt emészt fel,de a tudomány már csak ilyen..... :)
    12. victorvacendak
      victorvacendak
      Atlasra utal, a mitológiai titánra...

      Ez elég hihetetlennek hangzik, lévén mikor a portugálok felfedezték cirka 1450-90 között (folyamatosan bővölt a felfedezett szigetek száma) nem találtak embereket egyik szigeten sem... Vagy arra gondolsz, amikor a mátrai szívcsakrából indítottak expedíciót, minden földi civilizáció őstyajai, a vitézkötéses mentébe burkolózó őssumérok i.e. 1,000,000-ban? :cool:

      Ezek a spekulatív könyvek érdekesek, és sokszor lehetetlen megkülönböztetni a fantazmagóriákat a feltételezhető valóságtól. Még az sem 100%, hogy Egyiptommal mi a helyzet, hátmég a többi sokkal homályosabb helyszínnel...
    13. Éleskés
      Éleskés
      Na jó, legyen igazatok. Csak a tudomány visz minket előre. Akik nem hisznek a tudományban, azok a hitetlenek, a gyaur kutyákok.

      Ha kivágtad az utolsó fát, letaroltad az utolsó hegyet, posvánnyá változtattad az utolsó folyót, akkor rájössz, hogy az aranyat nem lehet megenni.
      (Egy indián közmondás után szabadon)
    14. Éleskés
      Éleskés
      Ajánlom mindenki figyelmébe Zsoldos Péter: A feladat c. könyvét
      Gyönyörű lesz, amikor majd egész Európa rózsaszínben pompázik ....
      Ide tartozik az Ellenpont c. könyve is, bár a léptéke kisebb.
    15. Ernoe
      Ernoe
      Az élővilág és benne az ember azért passzol olyan tökéletesen a környezetébe mert itt alakult ki mind, az élőlényék egymást gyűrték, formálták, hajtották tova az evolúciós úton. Élőlényekről nem lehet függetlenül a környezetüktől beszélni.

      Az ember valószínű el fog menni a Marsra, még az sincs kizárva, hogy benépesíti, de amíg "maszk-nélkül" szaladgálhat a felszínén
      addig nagyon sok idő fog eltelni. Idö pedig nem más mint változás.

      Ami a leg "szörnyűbb", hogy a földi-emberből marslakóvá vált lény, vajmi keveset fog hasonlítani ránk. :D
      Igaz nekem szerencsére azt nem kell már megélnem, nem lesz alkalmam bosszankodni.
    16. Antal58
      Antal58
      Igazad van, ne menjünk oda.

Megosztás