Búcsúzunk.......

emlék-mese-segély és még miminden más

Kaszás Attila-emléklemez verses mesékkel
2007. december 5.

Kaszás Attila emlékének szentelt lemez jelenik meg december 10-én; a kiadványon a márciusban elhunyt színész utolsó felvételei mellett pályatársai és barátai előadásában hallhatóak verses mesék - tájékoztatta Bucsai Tímea, a lemezt kiadó Warner Music Hungary sajtóreferense az MTI-t. Mint mondta, a "Kit ringat a bölcső, Janikát..." - Verses mesék gyerekeknek és felnőtteknek címmel megjelenő lemezen Pápai Erika, Nagy-Kálózy Eszter, Rátóti Zoltán, Rudolf Péter, Szarvas József, Stohl András, Ákos, Samu és a Ghymes együttes szerepel. A CD-n 30 mese hallható, ezek közül tíz a márciusban elhunyt színművész előadásában.
Az archív felvételeken Kaszás Attila Csorba Piroska, Csoóri Sándor, Móricz Zsigmond, Csukás István, Utassy József, Baranyi Ferenc és Tóth Bálint műveit adja elő. A kiadványon helyet kaptak Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc, Benedek Elek, Gyulai Pál, Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Tompa Mihály és Rudnyánszky Gyula művei is.

A lemez címét Gazdag Erzsi verse, a Bíztató bölcsődal kezdősora adta, amely Szarka Gyula zenéjével és előadásában, Pápai Erika, valamint Szarvas József közreműködésével hallható.

Bucsai Tímea tájékoztatása szerint Kaszás Attila versfelvételei idén március közepén készültek a Magyar Katolikus Rádióban. Ezek voltak a színművész életének legutolsó felvételei. "Akkor azzal búcsúztunk, hogy az Attila által elmondott verses mesékből másolatot készítünk Jancsikának, a kisfiának" - olvasható a lemezről kiadott sajtóanyagban.

Mint írják, a felvett anyag nem töltött meg egy CD-t, ezért a színész barátait kérték fel a lemez kiegészítésére. A CD-n közreműködő valamennyi színész, muzsikus, grafikus, hangmérnök, fotós, a kiadó, a nyomda és a rádió ingyen vállalta a munkát.

(MTI)

Elhunyt Szőllősy András zeneszerző
2007. december 6.


Életének 87. évében, hosszas szenvedés után elhunyt Szőllősy András zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE) nyugalmazott tanára, Kossuth- és Széchenyi-díjas komponista és zenetudós, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja - tudatta az LFZE sajtóirodája az MTI-vel. A magyar muzsikustársadalom, a magyar művészeti élet viszonylag későn, a kilencvenes évek vége felé ismerte fel, hogy Szőllősy András a Bartók utáni magyar zeneszerzés egyik legjelentősebb képviselője, Ligeti György és Kurtág György mellett a "harmadik mester" - áll az egyetem közleményében.
Szőllősy András zeneszerzői pályája III. Concertójának párizsi sikere után, a hetvenes évektől kezdve ívelt fel meredeken, amikor nagyszabású zenekari műveit (Trasfigurazioni, Musica per Orchestra) komponálta. Szőllősy András 1921-ben született az erdélyi Szászvárosban. Kodály Zoltán és Viski János növendéke volt a budapesti Zenekadémia zeneszerzés szakán 1939 és 1946 között. Majd a jelentős kortárs mesternél, Goffredo Petrassinál képezte magát a római Szent Cecilia Akadémián.

A nyolcvanas években a King's Singers felkérésére írta két nagyszerű vokális darabját, a Fabula Phaedrit és a Misererét. Vonósnégyesét a hollandiai Orlando fesztiválon, Tájkép halottakkal című zongoradarabját pedig az angliai Orkney Island fesztiválon mutatták be. Kompozíciói Európa csaknem valamennyi nagyvárosában és Amerikában is elhangzottak. Zenetudósként a hazai Bartók- és Kodály-kutatás alapjait vetette meg. Zeneszerzői és zenetudósi tevékenységéért 1971-ben Erkel-díjat, 1985-ben Kossuth-díjat, 1986-ban és 1988-ban Bartók-Pásztory-díjat kapott, 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjainak sorába választották, 2006-ban pedig Széchenyi-díjban részesült.

(MTI)


Szőllősy András (1921. február 27., Szászváros - 2007. december 6., Budapest)
Zeneszerző

Szőllősy András 1921. február 27-én született Szászvárosban, Erdélyben. Zeneszerzést a budapesti Zeneakadémián tanult Kodály Zoltántól és Viski Jánostól, később pedig Goffredo Petrassitól a római Accademia Santa Cecilián.

Zenei tanulmányai mellett a Pázmány Péter Tudományegyetemen is tanult magyar-francia szakon, ahol 1943-ban doktori fokozatot szerzett. 1950-ben bekerült tanárnak a Zeneakadémiára, ahol Szabolcsi Bence és Bartha Dénes mellett asszisztált a hazai zenetudományi tanszék alapításánál.

Műveinek sikersorozatát a III.Concerto indította el, amellyel 1970-ben Párizsban elnyerte "Az év legkiemelkedőbb zeneműve" címet az UNESCO Nemzetközi Zeneszerző Seregszemléjén. 1972-ben megalkotja a Transfigurazioni, majd a Főváros megrendelésére megírja a Musica per orchestra című művet Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100.évfordulójára. Számos zenekari művet írt a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Győri Filharmonikusok, a Dresedner Staatskappelle, a Magyar Rádió, Mihály András Budapesti Kamaraegyüttese, a holland Ensemble M felkérésére. 1982-től egyre több vokális darab kerül ki a keze alól. Szőllősy a King�s Singers megrendelésére megírja a Fabula Phaedrit, amelynek világsikere után 1984-ben megszületik az újabb hatszólamú vokális kamaramű, a Miserere. A nyolcvanas évek végén a holland Orlando Fesztivál, a Wales-i BBC és a Berlini Bienálé rendel tőle darabokat.

Szőllősy drámai műfajhoz való vonzódása a nem koncerttermekbe szánt munkái mennyiségén mérhető le: 1954 és 1977 között nem kevesebb mint 31 filmhez, 17 színpadi darabhoz és 18 rádiójátékhoz komponált zenét. Olyan írók és filmesek voltak munkatársai, mint Hegedűs Géza, Sára Sándor, Kósa Ferenc, Gaál István; számos színház pedig Vörösmarty-, Móricz-, Szophoklész-, Plautus-, Shakespeare- és Brecht-darabok előadásaihoz rendelt tőle zenét.

1971-ben Erkel-díjjal jutalmazták, 1985-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, a Bartók-Pásztory-díjat pedig kétszer is (1986, 1998.) megkapta. 1987-ben a francia kormány részesítette magas rangú kitüntetésben. 1993-ban a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja lett. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középjeresztje a csillaggal (polgári tagozat) kitüntetésben részesült. 2007-ben Széchenyi-díjas.
Könyvet írt Kodályról és Honeggerről, előbbi és Bartók összegyűjtött írásai is megjelentek szerkesztésében.
Diszkográfia és műjegyzék: http://www.info.bmc.hu/site/muvesz/found_page.php?table=SZERZO&id=9

Megemlékezés a 2009-es amerikai magyar kulturális évad húzóneveiként

Kurtág, Ligeti és Eötvös a húzónevek<O</O
2007. december 15.
<O</O

Négy zeneszerzőt, Kurtág Györgyöt, Eötvös Pétert, Ligeti Györgyöt és Bartók Bélát említette a 2009-es amerikai magyar kulturális évad húzóneveiként Orsós László Jakab, a New York-i Magyar Kulturális Központ vezetője.
"A nagy aduászunk Kurtág György zeneszerző, zenéről beszélve róla érkeznek a legerőteljesebb visszajelzések" - mondta Orsós László Jakab, az évad főkoordinátora, aki a tengerentúli fesztivál - mint fogalmazott az MTI-nek adott washingtoni interjújában - "washingtoni leágazásának" programjairól egyeztetett a napokban a fővárosban.

Kurtág mellett a másik kortárs zenei sztárt, Eötvös Pétert sorolta a fesztivál legnagyobb nevei közé, továbbá a néhai Ligeti Györgyöt, aki szerinte a szakértő közönség figyelmére számíthat. Bartók Béla még mindig nagyon erős név, amelyet nem szabad nem kihasználni - tette hozzá. Kiemelte, hogy az évad felkérésére a magyar bevándorlásról filmet készítő Forgács Péter munkáját is nagyon várja néhány fesztiváligazgató.

További nevekről nem beszélt, hangsúlyozva, hogy a fesztivál egyik célja olyan művészek bemutatása, amelyeket az amerikai közönség korábban nem ismerhetett. "Nemcsak a megalapozott sztárokkal tudunk dolgozni, hiszen Magyarország Amerika viszonylatában nem tud nagyon sok ismert sztárral szolgálni, viszont fantasztikus művészeink vannak" - fejtette ki. Orsós László Jakab missziójának érzi, hogy ezeket a neveket a figyelem fókuszába állítsa. Mint hozzátette, "ez nem veszélytelen próbálkozás, mert vakon repülünk, de a tapasztalataink azt mutatják, hogy nem nagyon megyünk a falnak".

Az eredetileg csak New Yorkba tervezett évadot már két központba szervezik. Mint Somogyi Ferenc nagykövet korábban elmondta az MTI-nek, sokak véleménye szerint Washingtont az ottani politikai-döntéshozó elit miatt semmiképpen sem lehet kihagyni.

A magyar fesztivál főkoordinátora beszámolt arról, hogy a New York-i programok döntő hányadáról már megállapodás született időponttal és helyszínnel. A legnehezebb kérdés a megfelelő befogadó intézmények megtalálása. Az előkészítés következő fázisa az évad "teljes marketingkiszerelése"; hamarosan megszületik az évad elnevezése, megtervezik az arculatát.

A fesztiválnak "két szakasza" lesz. Orsós László Jakab szerint van egy erős tavaszi szezon január elejétől június elejéig és egy erős őszi szezon szeptember közepétől november végéig. A kettő között egy-egy nagyobb nyári megjelentés várható mindkét városban.

A New York-i kulturális központ vezetője rámutatott: a fesztivál életképessége leginkább azon múlik, milyen sikeres a marketing, hogyan sikerül a programokat a nyilvánosság elé tárni.
"Önmagában a minőségi program még nem garancia a sikerre" - fogalmazott. Elmondta, hogy a marketingre fordítható pénzösszeg korlátozott, de "nagyon innovatív tud lenni az ember, ha limitált mennyiségű pénz áll rendelkezésre". Drága The New York Times-hirdetésekre nem lesz pénz, viszont sok egyéb, nem hagyományos módszereken gondolkodnak, hogyan lehet majd a fesztivált reklámozni. A lapokba jutás fontos, de ezt nem hirdetésekkel, hanem közvetett módokon igyekeznek elérni, a produkciók megjelenhetnek például a befogadó intézmények saját erős reklámvonulatában. Utalt arra, hogy az internetes felületeket hiba volna kihagyni egy olyan országban, ahol a világhálót a lakosság 95 százaléka használja.

Arról is beszélt, hogy New York és Washington különböző módon működik a kultúra terén. "Nekünk jó pszichológusként az a feladatunk, hogy megérezzük a két város különböző viszonyát a művészethez" - mondta. Washington komolyabb, reprezentatívabb, elegánsabb, mint New York, amelynek közönsége hozzá van szokva a kísérletezőbb produkciókhoz. Ez behatárolja a mozgásteret. Bizonyos dolgokat nem célszerű a washingtoni közönségre erőltetni, viszont más dolgok, amelyekkel gondok lehetnek New Yorkban, nagyon is életre kelhetnek a fővárosban.

Arra a kérdésre, hogy a klasszikus vagy a kortárs produkciók lesznek a meghatározók, azt felelte: "az évad egy klasszikus alapozású, a kortárs irányba mutató, viszonylag széles skálán mozgatott elv alapján áll föl". A főkoordinátor megítélése szerint az amerikai közönség szempontjából a "hagyományos vagy alternatív" kérdés felvetése elveszti az értékét, mert az Egyesült Államokban minden új, "mi az amerikai közönség szempontjából ártatlanok vagyunk, szinte bármit mutatunk, az új".

Kitért arra, hogy 2008-ban az évad beharangozásaként a Lincoln Center nyári fesztiválján megjelenik három magyar színházi produkció, a Krétakör két és a Pintér Béla társulat egy előadása.

Azt is tudni lehet, hogy a kulturális évad két, magyar származású védnöke George Soros sikeres üzletember és Kati Marton író, újságíró, Richard Holbrooke volt amerikai ENSZ-nagykövet felesége.

A fesztivál költségvetése 700 millió forint. Ez az összeg az amerikai költségek - például egy repülőjegy vagy a legendásan drága New York-i szállodák ára - alapján "ha nem is a legnagyobb léptékű, de hatásában remélhetőleg nagyon maradandó fesztivál megrendezésére elegendő" - mondta Orsós László Jakab.

Forrás: MTI

A Kodály-év vége

Kodály-maraton a Zeneakadémián
2007. december 12.


Teltházzal és vastapssal kezdődött az egész napos, ingyenesen látogatható, Találkozás Kodály Zoltánnal a Zeneakadémián című rendezvénysorozat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen december 12-én délelőtt.
A nap folyamán az ország legjobb kórusai, zenekarai és zeneművészei adják elő Kodály műveit reggel 10 órától késő estig. A koncertsorozatot Schneider Márta kulturális szakállamtitkár és a Batta András, az intézmény rektora nyitotta meg.
A maratoni rendezvény első fellépője a Debreceni Kodály Kórus és Rádiózenekar volt, amely a Budavári Te Deum című művet adta elő Vásáry Tamás vezényletével.
A tárca támogatásának köszönhetően a közönség soraiban ott ült 400 művészeti képzésben részt vevő tanuló is, akik számára ebből az alkalomból egész napos kulturális programot szervezett a minisztérium.
A Kodály maratonnak több mint negyven műsorszáma lesz, zenekarok, kórusok, szólisták és énekesek felléptével, az Angelica Leánykartól kezdve a (Bartók, valamint a Kodály) vonósnégyesekig.
A rendezvény 21 órakor kezdődő utolsó koncertjén a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Budapesti Kórus adja elő Psalmus Hungaricust Kocsis Zoltán vezényletével.


<O</O
Megemlékezést tartottak Kodály Zoltán sírjánál
december 16.
<O</O

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság vasárnap délelőtt megemlékezést tartott Kodály Zoltán sírjánál, a Farkasréti temetőben a zeneszerző 125.születésnapja alkalmából. Ezzel a kettős évforduló - 40 éve halt meg Kodály - tiszteletére rendezett jubileumi év a záráshoz érkezett. A bizottság Kósa Ferenc filmrendezőt és Schneider Márta kulturális szakállamtitkárt kérte fel az emlékezésre, amelyen ott volt a zeneszerző özvegye, Kodályné Péczely Sarolta, Lomnici Zoltán, a Legfelső Bíróság elnöke, Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, volt miniszterelnök és Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, valamint számos Kodály-tanítvány.

(MTI)

Darvas Iván még hallható...

A rajzfilm régi szereplői közül majdnem mindenkinek megmaradt az előző részben megszokott hangja. A patkányokat Kern András, Szombathy Gyula, Pálos Zsuzsa és Béres Ilona, Grabowskyt Sinkó László, Mr. Teufelt Benedek Miklós szólaltatja meg. Safranek Haumann Péter, Lusta Dick Mikó István, Maxipotzak Bodrogi Gyula lesz. Mr. Gatto figurájának ugyanakkor az új részben - Körmendi János rossz egészségi állapota miatt - Balázs Péter, míg Poljakoffnak, az Intermouse vezetőjének - a felvétel idején betegeskedő Kállai Ferenc helyett - a júniusban elhunyt Darvas Iván kölcsönözte a hangját.

A Macsakafogó - A sátán macskája forgatókönyvét Nepp József írta, Weigert Miklós volt a látványtervező, Csákovics Lajos az animációs rendező, Ormándlaky Zsolt pedig a technikai rendező. A figurákat Maros Zoltán tervezte, a zenét Malek Miklós szerezte, a film producerei: Salamon Eszter és Varga Szilárd.

Részlet az fn.hu cikkéből.
Innen, youtube-s részletek is letölthetők egybegyűjtve.


A macskafogó hivatalos honlapja: http://www.macskafogo.net/index.htm

szobor

A komáromi Jókai Színház előtt akarják felállítani a tavasszal elhunyt színművész, Kaszás Attila szobrát.
Az egészalakos szobor elkészítésének költségeit a színész barátai kezdték el gyűjteni, a komárnói magyar közösség kezdeményezésére. Kaszás Attila gyermekkorát töltötte a szlovákiai Komáromban, s szűkebb hazájának tekintette a várost. A szobor költségeinek jelentős része mára összegyűlt.
A gyűjtéshez csatlakoztak a Los Angelesben is nagy sikert elért 56 csepp vér című film készítői is.
HavariaPress, 2007. december 13.

Elhunyt Király Ernő
2007. december 17.

Elhunyt Király Ernő. A jeles vajdasági zeneszerző és népzenekutató 88 éves korában hunyt el az újvidéki kórházban.
Király Ernő 1919-ben született Szabadkán. Korán megszerette a muzsikát és játszott gitáron, pisztonon és harmonikán. 1954-től 1983-ig az Újvidéki Rádió magyar népzenei műsorait szerkesztette.
Népzenekutató munkája során magyar, szerb, ruszin és cigány dalokat gyűjtött. Népi hangszerekből komoly gyűjteménye van, s népi szokások följegyzésével is foglalkozott.
Első szerzeményei közé tartoznak a szabadkai költők verseinek megzenésített változatai. Műveinek meghatározó eleme a népzene és az avantgárd összefonódása. Új hangzások és zenei formák után kutatva két új hangszert is konstruált: a magyar népi citerákon alapuló citrafont (1974) és a multimédiális tablofont (1976).
Király Ernő szerzeményei rendszeresen fölcsendülnek kortárs zenei fesztiválokon otthon és a külföldi hangversenytermekben. 1960-tól rendes tagja a Szerbiai Folkloristák Egyesületének, 1962-től a Szerbiai Zeneszerzők Szövetségének, 1996-tól a Magyar Művészeti Akadémiának.
Király Ernőt december 18-án a Vajdaság központjában, a Városi temetőben kísérik utolsó útjára.

MTI



Király Ernő (1919. március 16., Szabadkán - 2007. december )
zeneszerző, néprajzkutató

1919. március 16-án született Szabadkán. Korán megszerette a zenét. Gitározni, pisztonozni és harmonikázni tanult. Állandó munkatársa volt az újvidéki rádiónak, a Magyar Szó művelődésrovatának. 1954-től 1983-ig az Újvidéki Rádió magyar népzenei műsorának szerkesztője. Értékes népzenekutató munkája folyamán számos magyar, továbbá szerb, ruszin és cigány dalt gyűjtött. Népi hangszerek gyűjtésével és népi szokások feljegyzésével is behatóan foglalkozott.
Több mint ötvenéves zeneszerzői munkássága alatt változatos művek sokaságát hozta létre. Első figyelemre méltó szerzeményei közé a szabadkai költők verseinek megzenésítései tartoznak. Műveinek meghatározója a népzene és az avangárd találkozása.

Új hangzások és zenélési formák után kutatva két új hangszert konstruált: a magyar népi citerákon alapuló citrafont (1974) és a multimediális tablofont (1976).
Az új hangszerrel bejárta az egész világot. Citrafonra írt szerzeményei hanglemezen és CD-n megjelentek számos ország lemezboltjaiban és a zeneszakért&otilde;k polcain.

Feleségével, Ládik Katalinnal, a kiváló költővel együtt dolgoztak ki és a Reflexiók I-V. című kompozicióciklusban közösen próbálták ki a kollektiv improvizáció különböző lehetőségeit.
Szerzeményeit évek óta bemutatják a hazai és külföldi hangversenytermekben, a kortárs zenei fesztiválokon, valamint a rádió- és tv-állomások adásaiban.
A Reflexiók=Reflection, kétnyelvű könyve vereiről, kutatásairól és az életéről szól. A könyv bibliográfiát közöl főbb műveiről.

Újraértékeli és újra felfedezi számunkra a citerát az egyik legautentikusabb magyar népi hangszert. A citerazenekarok újjáalakulása és mozgalommá fejl&otilde;dése ugyancsak Király Ern&otilde;nek köszönhet&otilde;. A citerazenekarok találkozója a Durindo is az &Otilde; nevéhez f&ucirc;z&otilde;dik.
Több, mint háromezer népdalt gy&ucirc;jtött, rendszerezett és rendezett könyv formájába. Vajdasági cigány népzenei gy&ucirc;jtése ugyancsak egyedülálló kiadvány. Szerzeményei nagy visszhangot keltettek egész Európában.

Állandóan új utakat keresett a zenében, vitathatatlanul egy rangos avantgard kortárs zeneszerz&otilde;. Olykor nem is zenét szerez, hanem képeket fest a zene nyelvén. A hallgató néz&otilde;vé válik, a dallamok láthatóvá válnak, illatuk van, tapinthatóak. A néha szokatlan effektek meghökkentik a közönséget.

Király Ern&otilde; 1992-t&otilde;l volt tagja a Magyar M&ucirc;vészeti Akadémiának. 2003 december 4.-én a budapesti Károlyi palotában "Magyar m&ucirc;vészetért" díjat kapott. Ezt a díjat kapta többek között Süt&otilde; András, Melokkó Miklós, Nemeskürti István, Kocsis Zoltán, Makovecz Imre - írók, költ&otilde;k, szobrászok, zeneszerz&otilde;k, építészek - akik végérvényesen bejegyezték nevüket az ország nagyjai közé.





Király Ernő
Intermezzo

remegett a húr
vonója alatt
szivacs testem
magába szívta
a hangokat
minden lyuk
behegedt
egyszer
rést hazudott bennem
elcsorogtam

Újvidék, 1967 január 13.



20 Hungarian Dance Csardas: http://www.youtube.com/watch?v=vIJkVJMg2qQ

Elhunyt B. Nagy János operaénekes
2007-12-22

Életének 68. évében, hosszan tartó betegség után szombaton elhunyt B. Nagy János operaénekes, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas érdemes művész - tudatta a Magyar Állami Operaház sajtóosztálya az MTI-vel.
A művészt a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

B. Nagy János Pocsajon született, 1940. július 9-én. Tanulmányait 1961-től 1965-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte, Kerényi Miklós György növendékeként. 1980-ban Firenzében Tito Gobbi mesterkurzusán vett részt.
Pályafutását 1963-ban a Honvéd Művészegyüttesben kezdte. 1967-től 1971-ig az Állami Népi Együttes tagja, 1971 óta az operaház magánénekese volt. Don José (Bizet: Carmen) szerepében debütált. 1981-ben a Deutsche Oper am Rhein-Düsseldorf/Duisburg, 1981-82-ben a berni Stadttheater tagja volt.
Hangversenyénekesként is nemzetközi hírnévre tett szert. Számos Hungaroton-felvételen énekelte a tenor főszerepet, önálló árialemeze is megjelent.
B. Nagy János az operaház örökös tagja és mesterművésze volt. A dalszínház magánénekesei által alapított Optimus-díjat elsőként neki ítélték oda, 2006-ban.

Főbb szerepei között volt Oronte (Verdi: A lombardok); Macduff (Verdi: Macbeth); Pollione (Bellini: Norma); André Chénier (Giordano); Ernani (Verdi); Don Carlos (Verdi).

/hirszerzo.hu/



B. Nagy Pál (Szolnok, 1935. május 2. - 2007. december 22.)
operaénekes, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas érdemes művész

'Fórum - B. Nagy János emlékére'-ből idézet:
"Egy ízben az előadás délelőttjén mondott le az esti Verdi: Requiem tenoristája. A szólam amúgy is keveseknek adatott meg, de a meglevők közül senkit nem lehetett elérni, egyedül B. Nagy fia vette fel a telefont. Elmondta, hogy papája a szőlőben van, 80 km-re Pesttől. A karmester kocsiba ült. Nagy nehezen megtalálta a tanyát, ahol B. Nagy felesége fogadta azzal, hogy "Jani a kocsmában van". Irány a kocsma, tényleg ott volt, bár kicsit pityókásan. Első szóra elvállalta, jobb híján ott egyeztették a legfontosabbakat. S este pontosan, koncentrálva - számomra - élete egyik legjobbját nyújtotta."

<!-- eTarget ContextAd End -->

Párizsban meghalt Sándorfi István festőművész
2007. december 28.<O</O

Elhunyt Sándorfi István magyar születésű, világhírű festőművész egy párizsi kórházban december 26-án. 59 évesen gyors lefolyású betegség vitte el - tájékoztatták lányai: Ange és Eve Párizsból az MTI-t. Sándorfi Istvántól 2008. január 2-án Párizsban vesznek végső búcsút, majd - utolsó kívánságának megfelelően - hamvait Magyarországra hozzák, és helyezik végső nyugalomra. Sándorfi István 1948-ban született Budapesten, családjával az 1956-os forradalom leverése után elhagyta az országot.
<O</O

A művész első magyar vonatkozású kiállítása 2001-ben volt a párizsi magyar intézetben, ahol Makláry Kálmán szervezte a tárlatát. 2006-ban Budapesten pontosan 50 évvel azután, hogy Sándorfinak el kellett hagynia az országot, az Erdész és Makláry Galériában nyílt kiállítás munkáiból. Ezen a tárlaton figyelt fel rá a debreceni MODEM igazgatója, így a barát, Makláry közreműködésével 2007. április 13-tól június elejéig Sándorfi 50 alkotásának bemutatásával rendezték meg első magyarországi életmű-kiállítását. A festőművész a megnyitón nem tudott részt venni, mert napokkal előtte derült fény betegségére. A megnyitó napján megoperálták Párizsban, majd május elején személyesen utazott kiállítására Debrecenbe.<O</O
<O</O

Az igazi sikert a Párizs Város Modern Művészeti Múzeumában 1973-ban megrendezett tárlat hozta el Sándorfinak. Ezután nagyhírű párizsi galériák is bemutatták alkotásait. Sándorfit a műkritikusok gyakran sorolták a hiperrealista festők közé, bár ő nem sorolta magát közéjük. Az aprólékos gonddal és bravúros technikai tudással megfestett képein valami mindig "hibádzott", egyes részletek - egy-egy szándékosan elmázolt kéz, elmosódó lábfej - megtörték a mű egyébként tökéletesen fotószerű hatását.<O</O
<O</O
(MTI)<O</O
<O</O

Sándorfi István [Sandorfi, Étienne] (Budapest, 1948. június 12. – Párizs, 2007. december 26.)<O</O
festő

http://www.artportal.hu/lexikon/muveszek/sandorfi_istvan
http://www.balkon.hu/balkon_2000_12/cserba_sandorfi_foto.htm

http://www.fosaw.com/home.htm

Ez volt 2007: Búcsú

Gyászoltunk! Nagy színészeket és köztiszteletben álló embereket veszítettünk el 2007-ben. Hiányozni fognak, sosem feledjük el őket. A legnagyobb megrázkódtatást Kaszás Attila színész hirtelen halála okozta, de pótolhatatlan űrt hagyott maga után sok más híresség, így Polcz Alaine pszichológus és Szabó Magda írónő is.<O</O
<O</O

Szakácsi Sándor <O</O
<O</O
A film- és szinkronszínészt, Szakácsi Sándort súlyos betegség után, 55 évesen érte a halál. A művész a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1974-ben végzett Várkonyi Zoltán osztályában, s ezt követően a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. 1985-ben Jászai Mari-díjat, 1992-ben Őze Lajosdíjat kapott.
<O</O
<O</O

Szabó Magda <O</O
<O</O
A már tizenéves korában tehetségesnek tartott Szabó Magda költőként kezdte pályáját. Debrecenben érettségizett 1935-ben és 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin-magyar szakos diplomát. 1949-ben kapta meg a Baumgarten-díjat, de polgári származása miatt ezt visszavonták, és állásából is elbocsátották. 1949 és 1958 között nem jelenhettek meg művei. 1959-től szabadfoglalkozású író. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget.
A Kossuth- és József Attiladíjas írónőt 90 éves korában, olvasás közben érte a halál. A költő, műfordító és regényíró 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett bölcsészdiplomát, és az ötvenes években nem írhatott. Legfontosabb művei a Freskó és a Für Elise, Az ajtó vagy az Abigél.<O</O
<O</O
1959-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott.

Madaras József <O</O
<O</O
A Kossuth- és Balázs Béla-díjas színművész a pilisi Máriahalom községben, egy magánpanzióban élt. Szobájában találtak rá, az asztalra borulva. Madaras József 1937-ben született a romániai Rigmányban, és legtöbbünknek talán a Kántor nyomoz Csupatijaként ismerős a neve, de számtalan filmből is emlékezhetünk rá.<O</O
<O</O
<O</O

Illés Lajos <O</O
<O</O
Az Illés együttes alapító névadóját életének 65. évében érte a halál. A billentyűs hangszereken játszó muzsikus 1957-ben alapította testvérével, Illés Károly szaxofonossal és Zsiga István gitárossal az ős-Illés együttest, amely 1960-ban a Budapesti Műszaki Egyetem zenekaraként alakult újjá.<O</O
<O</O
<O</O

Polcz Alaine
<O</O
<O</O
Életének 85. évében pihent meg végleg Polcz Alaine pszichológus, író, a Magyar Hospice Alapítvány elnöke. Tudta, hogy hamarosan eljön a vég, és úgy viselte az elkerülhetetlent, ahogy egész éle-tében tanította – méltósággal. Hű maradt legmélyebb meggyőződéséhez, ahhoz, hogy a halál is az élet része.<O</O
<O</O
<O</O

Kaszás Attila <O</O
<O</O
Tragikus hirtelenséggel, 47 éves korában elhunyt Kaszás Attila. Agyvérzést kapott, már a kórházban sem tudták megmenteni. Halála előtt öt szerepben is játszott a Nemzeti Színházban, köztük a Tizenkét dühös ember című darabban. Kaszás Attila 1960-ban született a szlovákiai Vágselyén, és 1984-től a Vígszínházban dolgozott, 2003-tól volt a Nemzeti Színház tagja. <O</O
<O</O
<O</O

Darvas Iván <O
<O</O
Az elmúlt ötven év egyik legnépszerűbb színésze, Darvas Iván a 82. évében hunyt el. A Színiakadémiát nem fejezte be, részben a háború miatt, részben mert már 21 évesen szerepet kapott a Művész Színházban. 1956-ban forradalmi bizottságot szervezett, ezért a forradalom leverése után 22 hónap börtönre ítélték. Szinte minden álomszerepet eljátszhatott: a Liliomfi, a Dollárpapa és a Bakaruhában című filmekkel futott be.
<O</O
<O

Kosáry Domokos <O</O
<O</O
A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Széchenyi-nagydíjas történész 95 esztendős korában hunyt el. Barátja volt két tragikus sorsú miniszterelnöknek, Teleki Pálnak és Nagy Imrének is, aki a forradalom győzelme után ENSZ-nagykövetté akarta kinevezni. Ehelyett azonban négy év börtön várt rá. Első komoly munkája Görgey Artúrról szólt, amelyben bebizonyította, hogy a szabadságharc hadvezére nem volt áruló.
<O</O

blikk.hu<O</O
<O</O
<O
</O


Kocsis György<O</O
<O</O
44 éves korában, valószínűleg szívbetegsége következtében elhunyt Kocsis György, a Szegedi Nemzeti Színház társulatának tagja. Arca a tévénézők számára is ismert egy postabankos reklámkampányból.<O></O>
<O</O

Illés Lajos
Illés Lajos 1942-ben született. A Kossuth-díjas billentyűs, zeneszerző, énekes testvérével, Illés Károllyal és Zsiga Istvánnal alapította az "ős-Illést" 1960-ban. A klasszikus felállású Illés zenekar 1965-73-ig működött, ebben a formációban Illés Lajoson kívül még Bródy János, Szörényi Levente, Pásztory Zoltán és Szörényi Szabolcs szerepelt. 1973-ban az Illés feloszlott, de Illés Lajos a nyolcvanas évek elejéig ugyanezen a néven tovább működtetett egy zenekart. A klasszikus formáció azonban 1981-től több óriáskoncertre is összeállt.

<O</O


<O</O
Filmeseink, rendezőink közül el kellett búcsúznunk Gaál Istvántól, a Sodrásban, a Magasiskola és a Holt vidék alkotójától, Mihályfy Sándortól, aki a Koltai Róbert főszereplésével készült, felejthetetlen Indul a bakterház-zal ajándékozott meg bennünket és Ember Judit Balázs Béla-díjas dokumentumfilm-rendezőtől. <O</O
Az '56-ban kivándorolt, Hollywoodban hatalmas karriert befutott Kovács László operatőrt is elveszítettük, aki részben olyan mára klasszikussá vált filmeket fényképezett, mint a Szelíd motorosok, az Öt könnyű darab, vagy a New York, New York, de például a Szellemirtók is az ő munkáját dicséri. James Chressanthis operatőr jelenleg dolgozik a dokumentumfilmen, amely Kovács és pályatársa, Zsigmond Vilmos munkásságát dolgozza fel. Nincs már velünk a Halász Péter-féle kísérleti színház egyik meghatározó alakja, Bálint István színész-rendező sem.<O</O
<O</O

Decemberben búcsúztunk B. Nagy János, Kossuth-díjas operaénekestől Király Ernő, vajdasági népzenekutatótól, Szőllősy András, Kossuth- és Széchenyi-díjas zeneszerző, és zenetudóstól, és Spira György történésztől.
<O</O
<O</O
Megelőzően pedig:
Miklóssy György, Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, színművész<O</O
Ördögh Szilveszter, József Attila-díjas író<O</O
Kubinyi András, történész, az MTA rendes tagja<O</O
Csiha Kálmán, erdélyi református püspök<O</O
Mózsi Ferenc, író, költő<O</O
Matúz Józsefné, televíziós újságíró, a Híradó főszerkesztője<O</O
Szondi Béla, író, műfordító<O</O
Létay Lajos, romániai magyar költő<O</O
Turczel Lajos, szlovákiai magyar irodalomtörténész<O</O
ifj. Járóka Sándor, cigányprímás, a 100 tagú Cigányzenekar művészeti vezetője<O</O
Sipos András, a Djabe zenekar alapító tagja, dobosa és énekese<O</O
Behán Pál, magyar brácsás<O</O
Csernus Tibor, Kossuth-díjas festő<O</O
Hegedűs István, Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista (szignója: "Hihi")<O</O
Néray Katalin, Széchenyi-díjas művészettörténész, a Ludwig Múzeum igazgatója<O</O
Szepes Mária, író<O</O
Gyurkó László, Kossuth- és József Attila-díjas író<O</O
Lakatos Menyhért, Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjas író<O</O
Gyalog Rozi, Aranytollas újságíró<O</O
Spéter Erzsébet, művészetpártoló és kulturális mecénás, az Erzsébet-díj megalapítója<O</O
Daczi Zsolt, A Bikini és az Omen együttesek gitárosa<O</O
Tábori György, magyar származású brit író, színházi rendező<O</O
Imre István, rajzfilmrendező <O</O
Hszing Van-seng, Petőfi Sándor verseinek kínai fordítója<O</O
Domokos Géza, író, műfordító, politikus, az RMDSZ alapító elnöke<O</O
Radványi Barna, újságíró, humorista, az Új Lúdas Matyi című hetilap volt főszerkesztője<O</O
Veszelinov András, zenész, színész<O</O
Lőcsei Pál, Aranytollas újságíró<O</O
Méhes György, Kossuth-díjas író<O</O
Pongrácz Zoltán, zeneszerző <O</O
Mosóczi István, koreográfus <O</O
Halász Zoltán, gasztronómiai író <O</O
Lehoczki István, grafikus, karikaturista<O</O
Hidas Frigyes, zeneszerző<O</O
Nyilassy Judit, színházi rendező<O</O
Sinka Károly, színész, rendező<O</O
Fekete Tamás, szobrász<O</O
Lázár Gida, színész<O</O
Lengyel Balázs, író, szerkesztő<O</O
Jávori Vilmos, dzsesszdobos<O</O
Erdőss Pál, filmrendező<O</O
Birkás Lilian, operaénekesnő<O</O
Kedves Tamás, gordonkaművész<O</O
Beke György, erdélyi magyar író<O</O
Fürst János, karmester<O</O
Nagy Gáspár, Kossuth-díjas költő<O</O
Hegyi Gyula, hegedűművész, karmester

Szakácsi nem érhette meg a premiert

Fauve írta:

Sorsvonalak
színes magyar sci-fi, 2007

A magyar sci-fi plakátja már elkészült, az októberi dátum csúszik
"A Sorsvonalak-kal a tervek szerint jövő év elején találkozhat a közönség."
http://www.magyar.film.hu/object.dc417cf4-e67f-48ae-9f97-cb856f1ac8e8.ivy

Kattints a kibontásához...

Szakácsi nem érhette meg a magyar Mátrix premierjét
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=1 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD align=right>2008.01.03. 11:15</TD></TR><TR><TD align=justify>
Szakácsi Sándor utolsó filmje, a Sorsvonalak különös világba repíti a nézőket. Hazánk első sci-fi mozija igazi sztárparádét vonultat fel. Dörner György szerint megszületett a magyar Mátrix.







</TD></TR></TBODY></TABLE>
A fiatal filmes, Hatvani Balázs a Sorsvonalak című új magyar produkció rendezője és forgatókönyvírója. Az alkotás történetét, technikáját és stílusát tekintve is egyedülálló hazánkban: igazi science fiction.
– Ez a film elképesztően fura világba kalauzolja el a nézőt, egy kicsit talán a Mátrix, a Harry Potter és A gyűrűk ura hangulatát elegyíti – mesélte Dörner György a Sorsvonalak egyik főszereplője.
A film érdekessége, hogy nyolcvan százaléka számítógépes animációval készült. A minőséget a szereplőgárda is garantálja, olyan művészek vállaltak benne szerepet Dörner mellett, mint Kerekes József, Rudolf Péter, Viczián Ottó vagy a márciusban elhunyt Szakácsi Sándor.
– Gyermekkori álmom vált valóra azzal, hogy ilyen kaliberű színészekkel dolgozhattam. Már a forgatókönyv írása közben is pontosan tudtam, hogy melyik szerepben, kit szeretnék látni, és szerencsére ez a szereposztás maradéktalanul össze is jött – mondta a rendező, akinek csak az fáj, hogy Szakácsi Sándor már nem érhette meg az év eleji premiert. A néhai színművész jeleneteit még két-három hónappal a halála előtt be tudták fejezni. A film főszereplője Dörner György nemcsak alakításával, de tanácsaival is segítette a fiatal tehetség munkáját.
– Balázs először kisjátékfilmet akart készíteni, amiről gyorsan lebeszéltem, hiszen a huszonegyedik században egy ennyire izgalmas és különleges történetből kizárólag igazi mozifilmet érdemes forgatni.
Harrach Judit /borsonline.hu/

- Sorsvonalak a „levegőben” /PC World/
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD class=j>www.sorsvonalak.hu/</TD></TR></TBODY></TABLE>

Aba-Novák Vilmos grafikai nyomatai - különösen gyűjtők figyelmébe

17 Aktlap
<O</O
a 17 aktlap címet viselő mappát Kováts Kristóf, Aba-Novák Vilmos unokája és hagyatékának gondozója adott ki. Ez a mappa 80 számozott példányban, bibliofil igényeséggel készült, ofszet-lito eljárással.<O</O
A 2007 karácsonyára megjelent mappa Aba-Novák 1920-as évek elején készült aktrajzain kívül egy ma élő költő, Zalán Tibor verseit tartalmazza. A költő kézírását az egyes lapokhoz társított pausznyomatokon sokszorosítva készítették el. Így a grafikai nyomatok az igényesen kötött mappákban a versekkel együtt szerepelnek, de önállóan, sokszorosított grafikai műként paszpartúzva és keretezve falra is tehetők.<O</O
<O</O

Ma már nehezen érteni, hogy miért zárta el az előző rendszer Aba Novák Vilmos művészetét a nagyközönség elől, miért kellett egyes murális műveit lefesteni, elfalazni, – de jó, hogy ennek már vége. A művész unokája, a Leányfalun élő Kovács Kristóf most ismét tett valami méltót, nagyapja emlékére: egy exkluzív, 80 számozott példányban kiadott bibliofil albumban jelentette meg annak 17 aktrajzát.<O</O
Aba Novák művészetében az 1920-as évektől jellemző lett az aktábrázolás. Az expresszív erővel ábrázolt testek gyönyörű sorozattá állnak össze a lapokon, és hogy a művészetbarátnak még egy ráadásélménye legyen, egy korokon átívelő kézfogással Zalán Tibor költő mindegyik rajzot meg is verselte. A képzőművész által feltett, vonalakba rejtett kérdéseket egy mai költő megfogalmazásában különös feszültséggel tartalmazza az ofszet-lito eljárással kivitelezett, vászonkötésű, szárazpecsétes, dedikált kötet, hiszen a robosztus aktokra lágy kézírással rásimuló költői sorok titkos párbeszédéből a voyeur olvasó és szemlélő is gyönyörűségekhez jut. Ezek a kis versek pauszpapíron fedik a grafikát, de le is hajthatók, és a lapok akár képként falra is kerülhetnek, tehát külön-külön és együtt is hatnak. A bibliofil exkluzivitást persze meg kell fizetni: a 17 aktlap ára 273 ezer forint. Az Aba Novák Vilmos–Zalán Tibor albumot csak megrendelni lehet.<O</O
/Pilis-Dunakanyari hírmondó, IndexDebrecen.hu/<O</O


<O</O

Aba-Novák Vilmos (1894, Budapest - 1941, Budapest)<O</O
Festő és grafikus<O</O
<O</O

1912-ben iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára. Ösztöndíjasként Szolnokon Fényes Adolf mellett dolgozott, katonai szolgálata után Olgyai Viktornál grafikát tanult. 1922-ben rendezte első grafikai kiállítását az Ernst Múzeumban. Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magába olvasztó, harsány színezésű piktúrájának kedvelt témája volt a vásár, a cirkusz világa. <O</O
1921-23 nyarán Nagybányán járt. 1925-ben a Szinyei Társaság grafikai díját nyerte Savanarola c. rézkarcával. 1928-tól három éven át a római Magyar Akadémián dolgozott. Az éles valóságmegfigyelésen alapuló, erőteljes formákból építkező festészete az olasz novecento újklasszicista szellemétől újabb ösztönzést kapott. Áttért a temperafestészetre, és az ún. római iskola egyik jellegzetes képviselője vezéregyéniségeként történeti és egyházi tárgyú falképeket festett. Míg freskói a monumentalitás iránti érzékét és stilizáló képességét mutatják, addig a mindennapi életet megjelenítő táblaképek a karakterek eleven megragadásán túl olykor karikizáló hajlamról tesznek tanúságot. Témaválasztását egyaránt befolyásolta a falusi tömegjelenetek iránti érdeklődése és a városi mondén élet születőben lévő folklórja a jazz-zenekarokkal, a cirkuszi jelenetekkel és a bárkisasszonyokkal. Élményeit a tiszta színek erőteljes kontrasztjaival, és a tömbökből és a meredek élekből kialakított formákkal idézte meg. <O</O
1931-ben mutatta be Budapesten Rómában festett anyagát, majd ugyanebben az évben Milánóban gyűjteményes kiállítást rendezett, több képe került olasz gyűjteményekbe. 1923-ban a paduai egyházművészeti kiállításon aranyérmet nyert. 1933-ban készült a jászszentandrási római katolikus templom freskója, 1936-ban a szegedi Hősök Kapuja (1945 után lemeszelték), 1938-ban a székesfehérvári Szt. István-mauzóleum és a városmajori templom freskóit festette. 1933-ban állami kis aranyérmet, az 1936-i párizsi világkiállításon Grand Prix-t nyert. 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. <O</O
A modern magyar festészet, különösen a monumentális piktúra egyik eredeti tehetsége, a két világháború közti időszak ünnepelt freskófestője, hivatalosan támogatott művész volt. 1940-ben a Velencei Biennálén nagydíjat nyert.
Halála után, 1943-ban a Nemzeti Szalonban, 1962-ben az Magyar Nemzeti Galériában, 1963-ban pedig Varsóban, Prágában és Kassán, 1964-ben Székesfehérvárott rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást.

Vissza az időben

2008. február 17.
"Kedves látogatók,
Sajnos a szerverünk egyik hard-drive-ja felmondta a szolgálatot, így az azon lévő adatok végleg elvesztek. Az utolsó teljes körű biztonsági mentés 2008 január 5.-én készült, amelyet sikeresen visszaállítottunk, azonban az elmúlt 1 hónap információi elvesztek.

A jövőben az ilyen váratlan meghibásodásokat dupla mentéssel igyekszünk kiküszöbölni.Köszönjük a megértéseteket és elnézést kérünk a bosszúságért!"

Kedves Mennyei páholy Olvasók!

A fent olvasható sorokban foglaltak pótlására, azaz a január 4 és február 17 közötti (a kb. 15 hozzászólásnyi) "történténéseket" igyekszem lassanként pótolni (lassanként, mert talán eddig is lehetett érezni, hogy igyekeztem lehetőség szerint teljeskörű tájékoztatást adni). Ha segíséget ad bárki ebben, azt előre is köszönöm!

A cella - emlékezés Szakácsi Sándorra

<TABLE style="MARGIN: 20px 0px 15px 9px" cellSpacing=0 cellPadding=0 width=472 border=0><TBODY><TR><TD class=oldal_cim style="PADDING-BOTTOM: 11px"></TD></TR><TR><TD class=oldal_alcim>A cella - emlékezés Szakácsi Sándorra</TD></TR><TR><TD class=oldal_datum>2008. február 17.</TD></TR></TBODY></TABLE><TABLE class=lead_hatter cellSpacing=0 cellPadding=0 width=486 border=0><TBODY><TR vAlign=top><TD style="PADDING-LEFT: 12px" width=107><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=101 border=0><TBODY><TR><TD width=94> </TD><TD width=7 rowSpan=2> </TD></TR><TR><TD> </TD></TR></TBODY></TABLE></TD><TD style="PADDING-RIGHT: 10px" width=357>A Nap-kelte vendége Őze Áron
http://www.stage6.com/user/Frajti/video/2 238720/Oze-Aron-Szakacsi-Sandor-Napkelte-2008-02-17
(telepíteni kell a divX webes verzióját, de megéri. az oldal nagyobb felbontást, méretet enged. aki ezt nem szeretné, annak: http://www.mtv.hu/videotar/?id=18046#)
</TD></TR></TBODY></TABLE>

Szeretem a könyveit

Sz.M. sok bölcsességet írt regényeiben, de se 20 éve, se ma ezt nem sokan vették észre.
Akkor "keltett figyelmet", ha pozitív propaganda volt, kár.
Az értékek valójában más elven működnek, választódnak ki.

Antal Imre 1935-2008

Antal Imre 1935. július 31-én született Hódmezővásárhelyen. Orvosnak készült, de majdnem teljesen véletlenül zongorista lett belőle. Ugyanis elkísérte unokabátyját zongoraórára, a zongoratanárnő pedig felfigyelt az érdeklődő srácra, meghallgatta és felfedezte. A kis Imre először nem tudott otthon gyakorolni, furcsa módon zongorához a háború segítette hozzá. Egy ismerős család lakása bombatalálatot kapott, így zongorájukat Antal Imre szüleinél helyezték el. Később Szegeden a konzervatóriumban, majd Pesten az Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1959-ben végzett. Ekkortól indul zongorista karrierje, az Országos Filharmónia szólistájaként a világ minden szegletében föllépett. Számos nemzetközi versenyről hozott el díjakat, 1966-ban a budapesti Liszt Ferenc-versenyen első díjjal jutalmazták.
Antal Imrétől tanulta meg a zene alapjait Presser Gábor.
Tévés karrierje kezdetben együtt futott a zongorista karrierrel, egészen betegségéig. 1970-ben kezdtek jobb kezének ujjai görcsölni, ez, az akkor még gyógyíthatatlan betegség törte derékba zongoraművészi pályafutását. Életének ez a fordulata annyira megviselte, hogy öngyilkossági gondolatok is foglalkoztatták ekkoriban. Szerencsés módon 1972-ben az Országos Filharmóniától át tudott igazolni a Magyar Televízió szórakoztató és zenei főosztályához. Innentől kezdve nőtte ki magát azzá a televíziós személyiséggé, akinek főleg ismerjük: a Szilveszteri kabarék, Ki mit tud?-ok, Röpülj pávák, a Magyar Televízió Nemzetközi Karmester-versenyeinek konferansziéja. Sokan emlékeznek arra a szilveszteri műsorra, amelyben Gina Lollobrigida volt a sztárvendég, Antal Imre számára is életre szóló élményt jelentett, hogy ő készíthetett interjút a darázsderekú filmcsillaggal.
De nem csak televíziós műsorokban szerepelt, hanem tévéjátékokban és mozifilmekben is. A Bors című sorozatban Dániel Edét alakította, epizódszerepekben pedig feltűnt a Szemüvegesek, a Szevasz Vera!, a Circus Maximus, A nagy kék jelzés – avagy a hűség jutalma, a Hamis Izabella, a Kojak Budapesten, a Tíz év múlva és az Ezek a fiatalok című mozifilmekben is. Mégis leginkább az 1981-től induló Szeszélyes évszakok műsorvezetőjeként emlékeznek rá a legtöbben.

Antal Imre 1935-2008

Elhunyt Antal Imre

velvet - 2008. 04. 15., 10:14

Az ország Imruskáját szülei orvosnak szánták, mégis zongoraművész lett belőle. Miközben a világ különböző színpadain zenélt, és kedvenc klubjában szórakoztatta a közönséget, felfedezte a televízió egykori szerkesztője, Békés József. Legnagyobb sikerét a Szeszélyes évszakok című műsorban aratta, Kudlik Júliával az oldalán. Az utóbbi pár évben azonban csak botrányai és betegsége miatt szerepelt a sajtóban. A rákkal vívott küzdelme április 15-én ért véget. A művészt az MTV és az RTL Klub is saját halottjának tekinti, mindkét csatorna emlékműsort közöl róla kedden este.



Antal Imre 1935. július 31-én született Hódmezővásárhelyen. Pedagógus szülei orvosnak szánták, de amikor unokatestvére zongoratanárnője meghallotta, hogy milyen tehetséges, más irányt vett az élete. 1947-ben a szegedi konzervatórium igazgatója, Kollár Pál felvette az intézménybe, ahol 1951-ben végzett. A család ezután felköltözött Budapestre, hogy fiuk a Nagymező utcai Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskolában tanulhasson. Ötven évvel azután, hogy leérettségizett, volt osztálytársai találkozót szerveztek [1] akkori törzshelyén, a Fészek klubban. A szakiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, majd az Országos Filharmónia szólistája lett. Mivel diplomamunkájához gyakorlóoktatásra volt szüksége, ezért egy tanítványt vett maga mellé, aki nem volt más, mint az akkor nyolc éves Presser Gábor [2].
Érdemes művész

Zeneművészként a világ különböző színpadain zenélt, és a szakma számos díjjal is jutalmazta, például kétszer kapott VIT-díjat, a bolzanói Busoni-versenyen második lett, 1966-ban a Liszt-versenyen első, 1984-ben pedig Erkel-díjat kapott. Szabadidejében a Fiatal Művészek Klubjában szórakozatta a többi vendéget, itt figyelt fel rá Békés József író, a televízió szerkesztője. Antal Imre először 1965-ben állt kamerák elé a Könnyű-e együtt élni veledben, melyben házaspárok versenyeztek, majd a sikerre való tekintettel a Halló fiúk! Halló lányok! című ifjúsági műsorban, és a Köszöntőben is kipróbálhatta magát. Bár a televízióval párhuzamosan továbbra is zenélt, hamarosan derékba tört muzsikusi karrierje, ugyanis 1970-ben jobb kezének ujjai lebénultak.
Maradt tehát a televíziózás. Többek között együtt vezette a szilveszteri adásokat Vitray Tamással, majd 1980-ban adásba került a Szeszélyes évszakok, amelyben Antal Imre partnere Kudlik Júlia volt. A műsorok mellett Antal Imre számtalan filmben és tévéjátékban is szerepelt. 1968-ban, a Bors című sorozatban például ő alakította Dániel Edét, de a Szevasz, Vera!, a Hamis Izabella, a Szemüvegesek, a Kojak Budapesten, a Circus maximus, az Ördög vigye című filmekben is feltűnt a vásznon. A kilencvenes években két könyve is megjelent, az 1991-es Pami tulajdonképpen egy életrajzi kötet, 1998-ban pedig az Antal Imre legjobb viccei című kötete került a polcokra.
<embed src="http://files.indavideo.hu/player/vc_o.swf?vID=d21558ea61" name="flvplayer" type="application/x-shockwave-flash" height="339" width="420">
Botrányok

Az utóbbi pár évben egyre kevesebbet lehetett hallani Antal Imre szakmai sikereiről, és előtérbe kerültek a hol szomorú, hol botrányos történetek. 2005 májusában például összeesett az utcán [3], és kórházba kellett szállítani, ahol hat hétig kezelték [4]. A rosszullétet trombózis okozta. 2006 januárjában a SOTE I. számú Belgyógyászati Klinikájának intenzív osztályára került [5], ugyanis miközben éppen a pszichiátrián kezelték, leesett egy lépcsősoron, három bordája és az egyik válla tört el. Eközben állítólagos jóakarója, dr. Baloghné Tóth Erika megpróbálta mindenéből kiforgatni [6] a betegeskedő művészt. Miután korábbi sérüléseiből felgyógyult, a hölgy közbenjárására bekerült [7] a Nyírő Gyula Kórház addiktológiai osztályára.
Miután kiengedték, régi barátja, Jenei József hazavitte [8] szentendrei házába. Pár héttel később Antal Imrénél végbélrákot diagnosztizáltak és beutalták [9] a SOTE onkológiájára. Ekkor egy újabb pártfogó jelent meg a színen, Galambos „Lagzi Lajcsi” Lajos [10]. Miután kicsit megerősödött [11] a Normafán található egészségügyi központban, visszatért Jenei József házába, ahonnan állítólag egyszer elszökött [12] Damjanich utcai lakásába. Heil Éva, Antal Imre egy másik barátja pár héttel később azt állította, hogy Jenei József bántalmazza [13] a művészt, aki fél visszaköltözni budapesti otthonába.
Újra Szeszélyes

2006 szeptemberében, három hónapos kihagyás után, újabb kemoterápia [14] következett. A Magyar Televíziónál úgy döntöttek, hogy leforgatnak még egy Szeszélyes évszakok adást. Később az RTL Klub vette át [15] a műsort, Antal Imre több adásban is szerepelt. 2007 áprilisában ismét megszökött Jenei Józseftől, és hazament Damjanich utcai lakásába, mert hátralévő idejét egyedül akarta eltölteni [16]. Ráadásul több kezelést is ellógott, és az alkoholról, valamint a cigarettáról sem tudott lemondani [17]. Némi öröm az ürömben, róla neveztek el [18] egy XV. kerületi színművészeti alapítványi óvodát.
A karácsonyt ágyban töltötte [19], február elején [20] egy lépést sem tudott egyedül megtenni és csontsoványra fogyott, pár nappal később súlyos állapotban szállították be [21] a SOTE Radiológiai osztályára. Itt pár napon belül sikerült stabilizálni [22] a művész állapotát, majd február 18-án kiengedték a kórházból [23]. Haza már nem mehetett, egy fővárosi Hospice Házba került, ahol harminc nappal később meghosszabbították [24]Antal Imre ingyenes kezelését. Az utolsó hetekben a bulvárlapok szerint már alig ismerte fel [25] látogatóit, pedig több állítólagos rokon [26] is [27] feltűnt az ágya mellett.
A történtekre való tekintettel a Vészhelyzet mai adása elmarad, helyette egy emlékműsor lesz látható az RTL Klubon. A művészt az RTL saját halottjának tekinti, ugyanúgy, mint az MTV, amlyik szintén emlékműsort sugároz kedden este.

Antal Imre 1935-2008

http://hu.wikipedia.org/wiki/Antal_Imre

érdemes rákattintani, mai cikk, linkek, videók