Búcsúzunk.......

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
Huncut bajsza, jól mondta.Azon felül ami az alkata.
Jó ember szereti a pub-t. Lazító stressz levezető
Érdekes az arc alkat már fiatalon:
Csuk%C3%A1s_Istv%C3%A1n_1986.jpg

És játékosságát sose hagyta el:
csukas-istvan.jpg

Nyugodjon békében el jött az idő neki is,83 év szép idő.
*
Nem hagyott nyugodni a dolog, hogyan ment el? Hiszen nem is tudtunk arról, hogy beteg lett volna? Amit ebben a témában elolvastam, az furcsa mód, de megnyugtatott. Ami a legfontosabb, ami a lényeg, nem szenvedett. Nem voltak fájdalmai, szó szerint átaludta magát abba Másik Világba. " 83 éves író decemberben nagy örömmel adta le a Süsü-sorozat harmadik története, a Süsüke világot lát forgatókönyvét az MTVA- ban, de a bábfilm sorozat már nélküle készül el. Halála előtt kórházba került, de bízott abban, hogy mihamarabb felépül, és újabb meséket írhat. Sajnos nem így történt, a halála előtt tíz nappal kómába került, és nem ébredt fel többé. Csukás Istvánnak vizesedni kezdett a tüdeje, ezért került kórházba, mesélte a Blikknek Húros Annamária díszlettervező, akivel Csukás a Keménykalap és krumpliorr színpadi változatát tervezte a Szolnoki Szigligeti Színházban. - Most is hallom, ahogy mondta: "Igyekezni kéne ezzel a kórházzal, mert újabb meséket szeretnék írni." Aztán amikor pár nappal később megint ott ültem az ágya szélén, már nem tudtam vele beszélni. Miután a veséje felmondta a szolgálatot, elvesztette az eszméletét. Ez az állapot a halála pillanatáig tartott. - Az orvosok elképzelhetőnek tartották, hogy magához tér, de elmondták, hogy az életminősége már nem lehet a régi. Most a végtelen szomorúság mellett picinyke könnyebbséget érzek, hogy a gondviselő megspórolta neki ezt a szenvedést - mondta a napilapnak".
Megnyugtató volt számomra, hogy nem szenvedett... Elment a legkedvesebb meséim Írója...
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Meghalt az olimpiai bajnok úszó Székely Éva

Kilencvenkét éves korában hunyt el a „Pillangókisasszony”, a Nemzet Sportolója.

Székely Éva kilencéves korában határozta el, hogy egyszer ő is feláll az olimpiai dobogó tetejére. 1939-ben lett az FTC úszója, egy évre rá tagja volt az ifjúsági folyamúszó-bajnokságot nyert váltónak, 1941-ben már országos csúcstartó volt.

A harmadik zsidótörvényt követő jogfosztó intézkedések miatt pályafutása ebben az esztendőben félbeszakadt, az életveszély, a bujkálás, a szökés évei következtek számára. Több éves kényszerszünet után 1945-ben lett a válogatott tagja, mestere irányításával egyre jobb eredményeket ért el: 1945-ben országos csúcsot úszott 100 méteres mellúszásban, 1949-ben a 100 és 200 méter pillangóban az úszásnem első magyar bajnoka lett. A monte-carlói Európa-bajnokságon 1947-ben ezüstérmes, a londoni olimpián 1948-ban pedig negyedik lett 200 méter mellen, a gyorsúszó váltó tagjaként ötödik helyen végezett.

A csúcsra 1952-ben, a helsinki ötkarikás játékokon ért fel: a finn fővárosban úgy nyert aranyérmet 200 méteres mellúszásban, hogy a világon első nőként pillangózta végig a távot. (Ekkor még nem létezett hivatalosan a pillangóúszó versenyszám. A mellúszás szabályai lehetővé tették a pillangózó stílust.) 1955-ben 400 méter vegyesen ő úszta az első világcsúcsot. 1956-ig tízszer volt a válogatott tagja, összesen 44 magyar bajnokságot nyert, ebből 32-t egyéni számokban. Összesen 36 országos, 12 Európa- és hat világrekordot állított fel, 1947 és 1951 között nyolcszor nyerte meg a főiskolai világbajnokságot.

Pályafutását 1960-ban fejezte be, gyógyszerészi, majd a Testnevelési Főiskolán edzői diplomát szerzett, 1969-től mesteredző lett.

Székely Éva férje Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó volt. Házasságuk 1950-től 1964-ig tartott. Gyermekük Gyarmati Andrea olimpiai ezüst- és bronzérmes, Európa-bajnok úszó. Unokája Hesz Máté válogatott vízilabdázó.

Több könyben is megörökítette sportolói ars poeticáját, edzésmódszereit, például ilyen volt Az én módszerem (1963), az Ússzál velem (társszerző Peterdi Pál - 1971) című kötete. Megrendítő-felemelő életrajzi kötete, az 1981-es Sírni csak a győztesnek szabad! óriási sikert ért el, többször utánnyomták.

1947-ben a Magyar Köztársasági Érdemérem arany fokozatát, 1949-ben a Magyar Köztársasági Sportérdemérem arany fokozatát, 1951-ben a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozatát és a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója címet, 1954-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címet kapta.

1976-ban beválasztották az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben az úszás halhatatlanjai közé. 1994-től a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek, a Halhatatlanok Klubjának tagja. 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2004-ben a Nemzeti Sportszövetség Életműdíját vehette át, ugyanabban az évben az elsők között lett a Nemzet Sportolója.

2006-ban megkapta a Nemzetközi Fair Play Bizottság Életmű-díját, 2007-ben a példaértékű sportolói és edzői életpálya elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést, 2011-ben Prima-díjat kapott. 2014-ben beválasztották a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába, a Magyar Úszó Szövetség, az FTC és a BVSC örökös bajnoka.

Szekely-Eva_960px.jpg

(Fotó: Nemzeti Sport)



 

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
Meghalt az olimpiai bajnok úszó Székely Éva

Kilencvenkét éves korában hunyt el a „Pillangókisasszony”, a Nemzet Sportolója.

Székely Éva kilencéves korában határozta el, hogy egyszer ő is feláll az olimpiai dobogó tetejére. 1939-ben lett az FTC úszója, egy évre rá tagja volt az ifjúsági folyamúszó-bajnokságot nyert váltónak, 1941-ben már országos csúcstartó volt.

A harmadik zsidótörvényt követő jogfosztó intézkedések miatt pályafutása ebben az esztendőben félbeszakadt, az életveszély, a bujkálás, a szökés évei következtek számára. Több éves kényszerszünet után 1945-ben lett a válogatott tagja, mestere irányításával egyre jobb eredményeket ért el: 1945-ben országos csúcsot úszott 100 méteres mellúszásban, 1949-ben a 100 és 200 méter pillangóban az úszásnem első magyar bajnoka lett. A monte-carlói Európa-bajnokságon 1947-ben ezüstérmes, a londoni olimpián 1948-ban pedig negyedik lett 200 méter mellen, a gyorsúszó váltó tagjaként ötödik helyen végezett.

A csúcsra 1952-ben, a helsinki ötkarikás játékokon ért fel: a finn fővárosban úgy nyert aranyérmet 200 méteres mellúszásban, hogy a világon első nőként pillangózta végig a távot. (Ekkor még nem létezett hivatalosan a pillangóúszó versenyszám. A mellúszás szabályai lehetővé tették a pillangózó stílust.) 1955-ben 400 méter vegyesen ő úszta az első világcsúcsot. 1956-ig tízszer volt a válogatott tagja, összesen 44 magyar bajnokságot nyert, ebből 32-t egyéni számokban. Összesen 36 országos, 12 Európa- és hat világrekordot állított fel, 1947 és 1951 között nyolcszor nyerte meg a főiskolai világbajnokságot.

Pályafutását 1960-ban fejezte be, gyógyszerészi, majd a Testnevelési Főiskolán edzői diplomát szerzett, 1969-től mesteredző lett.

Székely Éva férje Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó volt. Házasságuk 1950-től 1964-ig tartott. Gyermekük Gyarmati Andrea olimpiai ezüst- és bronzérmes, Európa-bajnok úszó. Unokája Hesz Máté válogatott vízilabdázó.

Több könyben is megörökítette sportolói ars poeticáját, edzésmódszereit, például ilyen volt Az én módszerem (1963), az Ússzál velem (társszerző Peterdi Pál - 1971) című kötete. Megrendítő-felemelő életrajzi kötete, az 1981-es Sírni csak a győztesnek szabad! óriási sikert ért el, többször utánnyomták.

1947-ben a Magyar Köztársasági Érdemérem arany fokozatát, 1949-ben a Magyar Köztársasági Sportérdemérem arany fokozatát, 1951-ben a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozatát és a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója címet, 1954-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címet kapta.

1976-ban beválasztották az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben az úszás halhatatlanjai közé. 1994-től a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek, a Halhatatlanok Klubjának tagja. 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2004-ben a Nemzeti Sportszövetség Életműdíját vehette át, ugyanabban az évben az elsők között lett a Nemzet Sportolója.

2006-ban megkapta a Nemzetközi Fair Play Bizottság Életmű-díját, 2007-ben a példaértékű sportolói és edzői életpálya elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést, 2011-ben Prima-díjat kapott. 2014-ben beválasztották a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába, a Magyar Úszó Szövetség, az FTC és a BVSC örökös bajnoka.

Szekely-Eva_960px.jpg

(Fotó: Nemzeti Sport)


*
Teljesen mindegy, ki, hány éves Akit elveszítettünk. Ami a lényeg, hiányozni fog - mindörökké. Részvétünk a családjának, megértjük és átérezzük a fájdalmukat,. A családi asztalnál a Helye üresen maradt és az uszodában is... Neve és elismerései mindörökre tiszteletet érdemelnek, mert nagyon sok munka volt mögötte. Nyugodjék békében.
images
 

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
Búcsúzunk... ismét búcsúzunk...
Kovács Zsuzsa színésznőtől,
aki életének 75. évében, mai napon elhunyt.
A művészt hosszas betegség után pénteken, március 27-én, érte a halál, temetéséről később intézkednek, az Operettszínház saját halottjának tekinti.
1968-ban a Budapesti Operettszínház társulatához szerződött, amelynek azóta is tagja volt, játszott operett- és musical főszerepeket egyaránt. A társulat művészeként bejárhatta az egész világot. Az operettirodalom szinte valamennyi szubrett szerepét megkapta, több musicalben is láthatta a közönség. Több színházban játszott vendégként, a színészet mellett rendezői feladatokat is vállalt a Ruttkai Éva Színház társulatában és vidéki színházaknál is.
Játszott a My Fair Lady (Eliza), a Csárdáskirálynő (Stázi, Cecília), a Marica grófnő (Liza, Bozsena), a Mágnás Miska (Marcsa), a Chicago (Roxie), az Ének az esőben (Lina), a Hegedűs a háztetőn (Hodel), A muzsika hangja (Elza) és a Menyasszonytánc (Blanka) című előadásban.
Az országos ismeretséget a televízió hozta meg számára, ahol számos kabaréjelenetben, zenés-táncos műsorban kapott feladatot, emellett szinkronszínészi munkája is emlékezetes a közönség számára.
Jászai-díjat 1980-ban kapta meg, 2009-ben Kálmán Imre-emlékplakett Siófokon, 2010-ben, színpadra lépésének 50. évfordulója alkalmából életműdíjat vehetett át az Operettszínházban, míg 2017-ben Hódmezővásárhelyen Bessenyei Ferenc-díjat kapott munkásságáért.
Kedves, finom jelensége, színésznői tehetsége mérhetetlen űrt hagy maga után.

upload_2020-3-27_21-34-20.jpeg

images
.

Nyugodjék békében, mély együttérzésünket fejezzük ki Kovács Zsuzsa családjának, barátainak, tisztelőinek - a CH Szerkesztősége nevében.
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Életének 85. évében elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója. A legendás játékos halálhírét a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete jelentette be. Ő volt az eddigi legfiatalabb olimpiai bajnok vízilabdázó az országban.
 

FLAMINGO

A KERESŐ (általában) MŰKÖDIK!
Fórumvezető
Kormányos
2020. június 18. 08:15
Életének 48. évében, súlyos betegség után csütörtök hajnalban elhunyt Benedek Tibor háromszoros olimpiai aranyérmes, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, a magyar férfi válogatott korábbi szövetségi kapitánya - közölte a Magyar Vízilabda Szövetség
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Benedek Tibor május 4-én jelentette be, hogy teljesen visszavonul minden vízilabdával kapcsolatos tevékenységtől. Azt írta: a következő években kizárólag szurkolóként vesz részt a hazai vízilabdaéletben, illetve az UVSE szakmai munkájában, amelynek addig vezetőedzője volt. „Szerettem mester lenni, megkaptam tőle szinte ugyanazt az örömet, mint játékosként, és büszke vagyok a csapatra, amellyel másfél szezont együtt dolgoztam. Összességében elmondhatom, hogy szövetségi kapitányként és utánpótlásedzőként is mindent megkaptam, amit megkaphattam, sajnos mindent nem nyerhettem meg, de nem akarok telhetetlennek látszani” – írta akkor a 47 éves szakember. Jelezte még, hogy ezen kívül semmilyen nyilatkozatot nem kíván tenni, és döntése oka kizárólag magánjellegű.

Az 1972. július 12-én született Benedek Tibor a vízilabdasport elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb klasszisa volt.

image.aspx

© MTI / Koszticsák Szilárd
Ötévesen, orvosi tanácsra kezdett úszni – gerincferdülése miatt. A vízilabdával édesapja, Benedek Miklós színművész kártyapartnere, az olimpiai, világ- és Európa-bajnok pólós Csapó Gábor közreműködésével ismerkedett meg. Ő vitte le a KSI-be, ahonnan korosztályos sikerek és egy, a felnőtt bajnokságban eltöltött év után az Újpesti Dózsa igazolta le. A felnőtt válogatottban 1990 februárjában mutatkozott be.

Hatszoros magyar és hatszoros olasz bajnok, többszörös kupagyőztes. Magyarországon a KSI, az UTE és a Honvéd, Olaszországban a Racing Roma és az INA Assitalia Roma, valamint a Pro Recco játékosa volt.

A válogatottal öt olimpián vett részt, közülük hármat, a 2000-es sydney-it, a 2004-es athénit és a 2008-as pekingit megnyerte, akárcsak a 2003-as világbajnokságot és az 1997-es Európa-bajnokságot. Az 1999-es Eb-sikerről eltiltás miatt maradt le: tiltott összetevőt tartalmazó, fertőzés elleni kenőcs használata miatt büntették meg szigorúan.

image.aspx

© MTI / Illyés Tibor
A válogatottságtól 2008-ban vonult vissza, és segédedzőként szállt be a játékosok felkészítésébe. Játékosként 2012-ig volt aktív, a következő évtől 2016-ig a férfiválogatott szövetségi kapitányaként dolgozott. Szakvezetőként 2013-ban Barcelonában világbajnoki címet, 2014-ben Európa-bajnoki ezüstöt, 2016-ban Eb-bronzérmet nyert az együttesével, a riói olimpián az ötödik helyen végzett a csapata.

A HVG hetilapban együttese világbajnoki diadala után jelent meg vele portréinterjú. Abban arról beszélt, azért akart szövetségi kapitány lenni, mert úgy érezte, hogy éppen akkor értett a legjobban a vízilabdához. „Nem túl távoliak a játékosként szerzett tapasztalataim, de már van annyi rálátásom, hogy kapitányként hasznosíthassam. És persze kedvem is van hozzá.”

24.hu-nak így emlékezett tanítványára, amikor az bejelentette a visszavonulását: „Kifogástalan viselkedésű, udvarias srác, akit minden helyzetben az iszonyatos lelkesedés és szorgalom jellemez. Nem egy eszméletlen gömbérzékkel megáldott labdazsonglőr, mindent beleadással pótolt, fejlesztette tökélyre tudását.” Kemény a Testnevelési Főiskolán is tanította Benedeket, így az edzői karrierjében is komoly szerepe volt. „Négy évig volt a hallgatóm, a szó összes pozitív értelmezésében” – mondta róla.

image.aspx

Kemény Dénes és Benedek Tibor
© MTI / Kovács Anikó
Kemény Dénes, akinek irányításával mindent megnyert, amit lehetett, s akinek másodedzője és utóda volt a szövetségi kapitányi poszton, azt mondta róla: „Az olimpiai bajnok csapataimat nagyon sokféle és szinte egytől egyig több szempontból kiemelkedő tudású sportemberek alkották. Ha közülük valamelyik kategóriában Tibort kell az élre helyeznem, akkor nem kell gondolkoznom; az akaraterőt mondom.”

Benedek a vízben Kemény szerint olyanban tudott példát mutatni, amellyel megfertőzte, magával húzta a többieket is. „Ezzel az elképesztő akaraterővel együtt járó példamutatása tette a csapaton belül nélkülözhetetlenné, avagy a csapat nélküle nem érte volna el ezeket az eredményeket.”
 

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
2020. június 18. 08:15
Életének 48. évében, súlyos betegség után csütörtök hajnalban elhunyt Benedek Tibor háromszoros olimpiai aranyérmes, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, a magyar férfi válogatott korábbi szövetségi kapitánya - közölte a Magyar Vízilabda Szövetség
*
Képtelenség ezzel a veszteséggel megbirkózni. Ma szembesültem ezzel a borzalmas hírrel, mély együttérzésemet küldöm, mind a magam, mind barátaim nevében Benedek Tibor családjának, barátainak és sport társainak.
Nyugodjék békében....
images
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Életének 55. évében, két és fél éve tartó betegség után elhunyt Carlos Ruiz Zafón, napjaink nemzetközi irodalmának egyik legelismertebb szerzője. Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író, műveit több mint ötven nyelvre fordították le.

Legismertebb könyve A szél árnyéka. Megjelenésekor a The Sunday Times ezt írta: „Az a ritka regény, amelynek egyszerre briliáns a története, és nagyszerűen van megírva”; a Le Figaro így emlegette: „Az év legjobb könyve. Művelt, de mindenki számára elérhető”; a The New York Times még tovább ment: „García Márquez, Umberto Eco és Jorge Luis Borges találkozása egy újszerű és elsöprő varázslatban”.

2014-ben a Penguin Classics kiválasztotta a világirodalom történetének huszonhat klasszikusát (az angol ábécé mindegyik betűjéhez egyet-egyet), és a Z-t A szél árnyékának ítélte. Carlos Ruiz Zafón így Charles Dickens, Jane Austen, Marcel Proust és James Joyce társaságába került – emeli ki a szerző magyarországi kiadója, az Európa Kiadó a közleményében.

A történetet Zafón aztán tetralógiává bővítette, így született meg az Elfeledett Könyvek Temetője-sorozat. Magyarul megjelent művei ezen kívül: a Marina és A Köd Hercege.

Carlos Ruiz Zafón Barcelonában született, a Gaudí által tervezett Sagrada Família árnyékában nőtt fel. A sarriái jezsuita iskolába járt: az intézménynek egy, vörös téglából épült, tornyokkal és titkos járatokkal ellátott gótikus kastély adott helyet, amely az író vallomása alapján jelentősen felkorbácsolta a fantáziáját, és arra ösztönözte, hogy rejtélyes történetek írjon, amelyekkel már 10 évesen osztálytársait szórakoztatta – ír róla a Wikipédia.

Zafón 1994-ben Los Angelesbe költözött, de továbbra is írt spanyolországi lapoknak. Első és legsikeresebb, felnőtteknek szóló regényét 37 évesen írta. Zafón tehetséges zenész is volt, zeneszerzéssel is foglalkozott, A szél árnyékához és a folytatáshoz, az Angyali játszmához is írt zenét.
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Elhunyt Bálint gazda

Az ország kedvenc kertészeként emlegetett Bálint gazda, eredeti nevén Bálint György vasárnap elhunyt - jelentették be hivatalos Facebook-odalán. 1919. július 28-án született Gyöngyösön, gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba, ezért már fiatal korában a mezőgazdasági ismeretek átadását helyezték középpontba nevelésénél. 1941-ben a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián kertészmérnöki oklevelet szerzett, egy évvel később viszont munkaszolgálatra hívták, és koncentrációs táborba került. A holokauszt során egy testvére kivételével az egész családját kiirtották.

Kiemelkedő karrier
1949-ben a Magyar Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági mérnökként diplomázott, három évet dolgozott a Földűvelésügyi Minisztériumban, majd a Kertészeti Kutatóintézetben. 1964 és 1967 között az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, és több kertészettel foglalkozó magazint is szerkesztett nyugdíjazásáig. Huszonnyolc évig volt az Ablak című műsor állandó munkatársa, valamint a Gazdaképző műsor főszerkesztői feladatát is ellátta. Négy éven át volt országgyűlési képviselő az SZDSZ színeiben, 2009-ben azonban kilépett a pártból, és alapítótagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület megalapításában.

Magánélet, kitüntetések
Egyetlen fia született, Bálint János, aki szintén a kertészmérnöki szakmában indult el. Feleségével 1999-ben a 16. kerületbe költözött a nő munkája miatt. 2017-ben olvasókertet létesítettek tiszteletére, melynek átadásan egy diófacsemetét ültettek Bálint gazdával együtt. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében az Agrár- és Szövetkezeti Szakosztály tiszteletbeli elnöke, a Magyar Borakadémia örökös tagja volt. Rendszeresen publikált több szaklapban, rengeteg cikke és tanulmánya jelent meg ismeretterjesztő folyóiratokban, még saját honlapja is volt, ahol a gazda tanácsokkal látta el a hobbikertészeket. Kiemelkedő munkássága miatt rengeteg kitüntetésben részesült: 1990-ben például Táncsis Mihály-díjat, 1998-ban Aranytoll életműdíjat kapott. 2009-ben Gyöngyös és Budapest díszpolgárjává választották, 2017-ben pedig Prima Primissima díjban részesült. 2018-ban Bálint gazda lett az Év Agrárembere, egy évvel később pedig Várda díszpolgárjává avatták. A gazdát a szakma és az egész ország gyászolja.

Nyugodjék békében!
 

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
Elhunyt Bálint gazda

Az ország kedvenc kertészeként emlegetett Bálint gazda, eredeti nevén Bálint György vasárnap elhunyt - jelentették be hivatalos Facebook-odalán. 1919. július 28-án született Gyöngyösön, gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba, ezért már fiatal korában a mezőgazdasági ismeretek átadását helyezték középpontba nevelésénél. 1941-ben a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián kertészmérnöki oklevelet szerzett, egy évvel később viszont munkaszolgálatra hívták, és koncentrációs táborba került. A holokauszt során egy testvére kivételével az egész családját kiirtották.

Kiemelkedő karrier
1949-ben a Magyar Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági mérnökként diplomázott, három évet dolgozott a Földűvelésügyi Minisztériumban, majd a Kertészeti Kutatóintézetben. 1964 és 1967 között az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, és több kertészettel foglalkozó magazint is szerkesztett nyugdíjazásáig. Huszonnyolc évig volt az Ablak című műsor állandó munkatársa, valamint a Gazdaképző műsor főszerkesztői feladatát is ellátta. Négy éven át volt országgyűlési képviselő az SZDSZ színeiben, 2009-ben azonban kilépett a pártból, és alapítótagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület megalapításában.

Magánélet, kitüntetések
Egyetlen fia született, Bálint János, aki szintén a kertészmérnöki szakmában indult el. Feleségével 1999-ben a 16. kerületbe költözött a nő munkája miatt. 2017-ben olvasókertet létesítettek tiszteletére, melynek átadásan egy diófacsemetét ültettek Bálint gazdával együtt. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében az Agrár- és Szövetkezeti Szakosztály tiszteletbeli elnöke, a Magyar Borakadémia örökös tagja volt. Rendszeresen publikált több szaklapban, rengeteg cikke és tanulmánya jelent meg ismeretterjesztő folyóiratokban, még saját honlapja is volt, ahol a gazda tanácsokkal látta el a hobbikertészeket. Kiemelkedő munkássága miatt rengeteg kitüntetésben részesült: 1990-ben például Táncsis Mihály-díjat, 1998-ban Aranytoll életműdíjat kapott. 2009-ben Gyöngyös és Budapest díszpolgárjává választották, 2017-ben pedig Prima Primissima díjban részesült. 2018-ban Bálint gazda lett az Év Agrárembere, egy évvel később pedig Várda díszpolgárjává avatták. A gazdát a szakma és az egész ország gyászolja.

Nyugodjék békében!
*
Ismét a búcsú! Kegyetlen napokat élünk meg...
Vannak emberek, akikről úgy képzeljük, azt reméljük, örökké velünk vannak és maradnak is. Dr. Bálint György éppen ilyen ember volt. Hatalmas lexikális és gyakorlati tudással, amit szeretettel, türelemmel szerte-szana szórt a világban. Minden elképzelhető fórumon.
Nagyon sok évvel ezelőtt a régi Nők Lapjának is külső munkatársaként ott dolgozott, ahol jómagam is. Személyes, jó ismerősöm volt. Rendkívül egyenes, őszinte és jó emberként ismertük. Pedig nehéz élete volt, megérdemli, hogy felnőtt életéből megemlítsünk néhány dolgot. Főképpen azért, hogy mind többen példát vegyenek róla, a legnehezebb időkben, a legrettenetesebb helyzetekből is fel tudott állni. Egyenes gerinccel, őszinte és bátor emberként.
Gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba született, apja Braun Izidor több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt, édesanyja Koch Rozália. Fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. Általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. Cserkészként 1933-ban részt vett a gödöllői dzsemborin.
1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián.
1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan először a mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. Utóbbiból két barátjával egy nappal a tábor felszabadulása előtt megszöktek, az éjszakát a német–amerikai fronton töltötték. Másnap reggel egy amerikai katonai konvojtól tudták meg, hogy a tábor felszabadult. A holokauszt során egy testvérét kivéve teljes családját kiirtották.
A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg, és földjét elvették.
1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen.
1949–1952 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került.
1955–1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta, 1964-ig. 1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el. 1969–1981 között a Kertészet és Szőlészetet, 1970–1981 között a Kertgazdaságot, 1972–1981 között a Kerti Kalendáriumot, 1984–1988 között a Kertbarát Magazint szerkesztette. 1989-től tagja a Budapest Rotary Clubnak, amelynek két évig alelnöke is volt. 1981–2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa (Bálint gazda). 1991–2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának.
Élete utolsó percéig dolgozott, oktatott jó szívvel és olyan érthetően, hogy mindenki megértse jó tanácsait.


Jövő hónapban, július 28-án töltötte volna a 101. életévét. Nyugodjék békében... Családjának őszinte részvétünket küldjük. Szívből gyászoljuk, de itt és most megemlíthetem azt is, hogy fái és virágai is, mert szerinte minden növény érez és a gondoskodó, okos szeretetet meg is hálálják. Csak ezért sejtem, a kertjében oly gonddal nevelt növényei is hiányolják majd szavait és ápolását.
Szegényebbek lettünk egy igaz, tiszta szívű, példásan szépen élő, jó emberrel.

upload_2020-6-21_21-55-9.jpeg
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
74 éves korában elhunyt Najmányi László író, képzőművész, rendező

74 éves korában elhunyt Najmányi László – írja a Wanted magazin.

Najmányi 1946-ban az ausztriai Hermagor fogolytáborában született. Az 1970-es évek elejétől kezdve írással, experimentális színházzal és elektronikus zenével foglalkozott, filmeket forgatott, az elsők között készített videót Magyarországon. 1972 és 1976 között a Kovács István Stúdióban rendezett, később a Veszprémi Petőfi Színház díszlettervezője volt, és a Pécsi Nemzeti Színházban is dolgozott. 1978-ban alapította meg a Spionst, a keleti blokk első punkegyüttesét, de nem sokkal később politikai nyomás hatására Párizsba emigrált, 2011-ben költözött vissza Budapestre.

2014-ben a HVG-nek nyilatkozva úgy emlékezett vissza: „Minden tiltás, a spiclik és időnkénti verések, bebörtönzések ellenére mi dolgoztunk. Nem sokan, talán ha tucatnyian mertük a függetlenséget bevállalni és talán két-háromszáz fős holdudvarunk volt, akik minden eseményre eljöttek, annak ellenére, hogy tudták, pusztán érdeklődésük okán könnyen bekerülhetnek a hatóságok látókörébe. Tehát mai értelemben nem produkáltunk közönségsikert. Viszont a mi undergroundunkból kerültek ki a későbbi véleményformálók, a mi közönségünkből nőttek ki az úgynevezett demokratikus ellenzék prominens figurái.”

Egy másik részlet a riportból:
... a felszín alatt Magyarország teste és szelleme is korhad, aminek fő oka, hogy Európában egyedüliként képtelenek vagyunk tanulni a saját hibáinkból. Az eredmény: nemzeti paranoia, mímelt kultúrforradalmak és a munkásállamba való visszatáncolás. ...
 

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
74 éves korában elhunyt Najmányi László író, képzőművész, rendező

74 éves korában elhunyt Najmányi László – írja a Wanted magazin.

Najmányi 1946-ban az ausztriai Hermagor fogolytáborában született. Az 1970-es évek elejétől kezdve írással, experimentális színházzal és elektronikus zenével foglalkozott, filmeket forgatott, az elsők között készített videót Magyarországon. 1972 és 1976 között a Kovács István Stúdióban rendezett, később a Veszprémi Petőfi Színház díszlettervezője volt, és a Pécsi Nemzeti Színházban is dolgozott. 1978-ban alapította meg a Spionst, a keleti blokk első punkegyüttesét, de nem sokkal később politikai nyomás hatására Párizsba emigrált, 2011-ben költözött vissza Budapestre.

2014-ben a HVG-nek nyilatkozva úgy emlékezett vissza: „Minden tiltás, a spiclik és időnkénti verések, bebörtönzések ellenére mi dolgoztunk. Nem sokan, talán ha tucatnyian mertük a függetlenséget bevállalni és talán két-háromszáz fős holdudvarunk volt, akik minden eseményre eljöttek, annak ellenére, hogy tudták, pusztán érdeklődésük okán könnyen bekerülhetnek a hatóságok látókörébe. Tehát mai értelemben nem produkáltunk közönségsikert. Viszont a mi undergroundunkból kerültek ki a későbbi véleményformálók, a mi közönségünkből nőttek ki az úgynevezett demokratikus ellenzék prominens figurái.”

Egy másik részlet a riportból:
... a felszín alatt Magyarország teste és szelleme is korhad, aminek fő oka, hogy Európában egyedüliként képtelenek vagyunk tanulni a saját hibáinkból. Az eredmény: nemzeti paranoia, mímelt kultúrforradalmak és a munkásállamba való visszatáncolás. ...
*
upload_2020-6-28_18-5-22.jpeg
Rendkívül sajnálom, még élhetett volna. Mai viszonylatban a 74 év, nem is olyan magas kor. Hiába, ez az egyetlen, amit képtelenek vagyunk szabályozni, de kordában tartani sem. Az élet vége... A nap, amikor menni kell, s megyünk, mert nincs apelláta.. Mindig kétségbe ejt és végtelenül el is szomorít. Őszinte részvétem a családjának, legyen békés, örök nyugodalma.
upload_2020-6-28_18-7-41.jpeg
 

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
Szomorú hírünk
Szűcs Lajos elhunyt. 76 esztendős volt az 1968-as, mexikóvárosi olimpián aranyérmes labdarúgócsapat tagja.
Az újpesti nevelésű Szűcs Lajos a Dorogi Bányászban mutatkozott be a felnőttek között, majd a Ferencváros játékosa volt 1966-től 1969-ig. A népligetiektől a Bp. Honvédhoz igazolt, ahol 1971 és 1977 között játszott, később a Bp. Vasas Izzó labdarúgója volt, amelyben 1980-ig szerepelt. Később a ferencvárosi utánpótlásban dolgozott edzőként másfél évtizedet. Így nyilatkozott az akkori, sportban eltöltött idejéről:
“1966-ban megkeresett a Ferencváros. Mit mondjak, nem akármilyen érzés fogott el, hogy azokkal játszhatok majd együtt, akiktől nemrégen még autogramot kértem… Nem csoda, hogy túlfűtött voltam, s a pályán szinte mindenkinek nekirontottam. Emlékszem, Dalnoki éppen akkor vonult vissza, s a szurkolók ezt így kommentálták: »Nem kell félni, a Jenő helyett itt van a Szűcs!« Körülbelül egy év kellett ahhoz, hogy lehiggadjak, s hogy a labdaművész-társak közül ne lógjak ki a rengeteg »bruszttal«, a kezdeti csiszolatlansággal” .
Az MTI megemlékezésében felidézi, hogy a válogatottban 1967 és 1973 között 37 alkalommal lépett pályára, olimpiai aranyérme mellett 1972-ben a müncheni játékokon ezüstérmet nyert. A nemzeti csapattal részt vett az 1972-es, belgiumi Európa-bajnokságon is, amelyen negyedik helyen zárt Magyarország. Az egykori hátvéd 1992-ben érdemelte ki az FTC aranydiplomáját, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2013-ban Gödöllő díszpolgára lett és élete végéig irodája volt a ferencvárosi klub népligeti sportközpontjában.
A Ferencvárosi TC, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Labdarúgó Szövetség Szűcs Lajost saját halottjának tekinti.
images

*
upload_2020-7-13_6-6-10.jpeg

*
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Meghalt Tass Olga, olimpiai bajnok tornász
33809957_e8708260c75c1b0c19bda7a672fddda1_wm.jpg


Kilencvenegy éves korában, súlyos betegség után elhunyt Tass Olga, a melbourne-i olimpián aranyérmes női kéziszercsapat tagja.




A tornával 14 évesen ismerkedett meg, majd öt évvel később a londoni olimpián a magyar csapattal összetett ezüstérmet szerzett. Az 1952-es helsinki olimpián bronzérmet, az 1954-es római világbajnokságon aranyat nyert a kéziszercsapattal, ahol még egy összetett ezüstöt is begyűjtöttek. Ugyanebben az évben három aranyat nyert a főiskolai világbajnokságon (felemás korlát egyéni, felemás korlát csapat, talaj csapat), majd következett az 1956-os olimpia Melbourne-ben, ami pályafutása csúcsát jelentette, 3 érmet nyert, olvasható a Magyar Olimpiai Bizottság megemlékezésében.

Később edzőként, nemzetközi pontozóbíróként és a szövetség munkatársaként is dolgozott. Elismerései közt a Népköztársaság Érdemes Sportolója, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1996), a MOB Nők Sportjáért díjat (2008), az Elnöki Érdemérmet, valamint a Magyar Tornasportért díjat.

33809955_a4e9fb4b83a3e9cde15257330fe8077c_wm.jpg

1959. augusztus 29. Tass Olga, a gerendagyakorlat győztese a Magyarország - Lengyelország nemzetek közötti tornászviadalon a Sportcsarnokban
Fotó: MOB / MTI / Pálfai Gábor
Tass Olgát a Magyar Olimpiai Bizottság a saját halottjának tekinti.
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
57 éves korában elhunyt Kelly Preston amerikai színésznő, John Travolta felesége – közölte szóvivője a People magazinnal.

Preston a mellrákkal vívott kétéves harc után vasárnap halt meg.

A színésznő legutóbb férje mellett szerepelt a filmvásznon a Gotti című maffiafilmben, ahol a főnök feleségét játszotta. Láthatta a közönség az 1996-os Jerry Maguire-ben, valamint 2000-ben a Háború a Földön című filmben is, amelyben szintén együtt lépett fel Travoltával.

Három gyerekük született, lányuk, Ella 20, fiuk, Benjamin 9 éves. Jett fiuk 2009-ben, 16 évesen meghalt.
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Huszonhét éves korában elhunyt Lara van Ruijven, a hollandok világbajnok rövidpályás gyorskorcsolyázója.

A sportoló júniusban betegedett meg a Pireneusokban rendezett edzőtáborozás közben, autoimmun betegséget diagnosztizáltak nála. Egy franciaországi kórházban ápolták, az intenzív osztályon. A holland szövetség közlése szerint az állapota az elmúlt héten romlott, és bár kétszer is megoperálták, nem sikerült megmenteni az életét.

Van Ruijven a 2019-es rövidpályás világbajnokságon 500 méteren győzött, egy évvel korábban a váltóval ezüstérmet szerzett, és volt három aranya Európa-bajnokságokról is. A legjobb olimpiai eredménye egy bronzérem a holland váltó tagjaként 2018-ban Phjongcshangban.
 
Oldal tetejére