Búcsúzunk.......
- Téma inditó Melitta
- Kezdés dátuma
Köszönöm szépen a választ.
Elnézést én csak az öcsémmel való névazonosság miatt érdeklődtem.
Köszönöm szépen.
Elnézést még kezdő vagyok s nem ismerem eléggé a fórum használatát.
Elnézést még kezdő vagyok s nem ismerem eléggé a fórum használatát.
Kedves E.Ágnes!
Ezt találtam:
VASS Zoltán
439 Vaughan Rd., Toronto, Ont. M6C 2P1,
Tel: (416) 656-1342, Fax: (905) 780-0673
Most akkor ő van Vancouverben is?[email protected]
Ezt találtam:
VASS Zoltán
439 Vaughan Rd., Toronto, Ont. M6C 2P1,
Tel: (416) 656-1342, Fax: (905) 780-0673
Most akkor ő van Vancouverben is?[email protected]
Hoppá, bocsánat: nem Vancouver, hanem Toronto. Az lehetett a zavar oka, hogy azt mondtad, az öcséd Vancouverben él, és ennek a tiszteletenek ugyanaz a neve.
Nem valószínű, hogy rokonok, a Vass elég gyakori név - bár, ki tudja? A régi torontóiak közül talán többen ismerik - javaslom a "Keresem"-topikot, ott hamarabb észreveszik a kérdést.
Nem valószínű, hogy rokonok, a Vass elég gyakori név - bár, ki tudja? A régi torontóiak közül talán többen ismerik - javaslom a "Keresem"-topikot, ott hamarabb észreveszik a kérdést.
tiszteletadás
Csatlakozva hajlandó visszaemlékezéséhez (akinek köszönöm a szép képeket!), de megtartva a magam kifejtősebb stílusát:
Gobbi Hilda nevét kapta a Nemzeti Színház Stúdiószínpada
2007. május 11. 21:44
Gobbi Hilda nevét viseli péntektől a Nemzeti Színház Stúdiószínpada - tudatta az intézmény az MTI-vel. A közlemény szerint a névadó ünnepséget az esti premiert megelőzően tartották. Ezen Jordán Tamás, a Nemzeti Színház főigazgatója elmondta, hogy ötéves tartozását törleszti a színház ezzel a gesztussal. "A Nemzeti Színház ügye mindig fontos szerepet töltött be (Gobbi Hilda) életében. A háború után fizikai munkával tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépítésében. A Blaha Lujza téri épület 1965-ös lebontása után szívügyévé vált az új Nemzeti Színház felépítése.
/MTI/
Gobbi Hilda (Budapest, 1913. június 6. – Budapest, 1988. július 13.)
Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész
1935-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz. 1960 és 1970 között a József Attila Színház, 1971-től 82-ig újra a Nemzeti, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja. Kiváló színpadi alakításai mellett, komoly szerepet vállalt a közéletben is. Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum, a színinövendékeknek a Horváth Árpád Kollégium, az idős színészek számára, pedig a Jászai Mari és az Ódry Árpád Színészotthon. A Jászai Otthonból később – szintén az ő kezdeményezésére – a fiatal színészek otthona lett. A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Színész Szakszervezetben sokat tett a rászoruló színésztársaiért.
A Nemzeti Színház ügye mindig fontos szerepet töltött be életében. A háború után fizikai munkával tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépítésében. A Blaha Lujza téri épület 1965-ös lebontása után szívügyévé vált az új Nemzeti Színház felépítése. 1983-ban a 70. születésnapjára kapott 100 000Ft értékű takarékbetétkönyvének teljes összegét ajánlotta fel az új Nemzeti Színház első alapkövére. A felajánlást követően országos gyűjtési akciót kezdeményezett, amelynek során 3,3 milliárd Ft gyűlt össze. Nagy álma volt, hogy láthassa még az új Nemzeti Színház létrejöttét, de ez 1988-as haláláig nem valósult meg. A Nemzeti Színház eddig a teátrum parkjában lévő szoborral adózott Gobbi Hilda emlékének, 2007 májusától már játszóhely is viseli a nevét.
Csatlakozva hajlandó visszaemlékezéséhez (akinek köszönöm a szép képeket!), de megtartva a magam kifejtősebb stílusát:
Gobbi Hilda nevét kapta a Nemzeti Színház Stúdiószínpada
2007. május 11. 21:44
Gobbi Hilda nevét viseli péntektől a Nemzeti Színház Stúdiószínpada - tudatta az intézmény az MTI-vel. A közlemény szerint a névadó ünnepséget az esti premiert megelőzően tartották. Ezen Jordán Tamás, a Nemzeti Színház főigazgatója elmondta, hogy ötéves tartozását törleszti a színház ezzel a gesztussal. "A Nemzeti Színház ügye mindig fontos szerepet töltött be (Gobbi Hilda) életében. A háború után fizikai munkával tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépítésében. A Blaha Lujza téri épület 1965-ös lebontása után szívügyévé vált az új Nemzeti Színház felépítése.
/MTI/
Gobbi Hilda (Budapest, 1913. június 6. – Budapest, 1988. július 13.)
Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész
1935-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz. 1960 és 1970 között a József Attila Színház, 1971-től 82-ig újra a Nemzeti, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja. Kiváló színpadi alakításai mellett, komoly szerepet vállalt a közéletben is. Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum, a színinövendékeknek a Horváth Árpád Kollégium, az idős színészek számára, pedig a Jászai Mari és az Ódry Árpád Színészotthon. A Jászai Otthonból később – szintén az ő kezdeményezésére – a fiatal színészek otthona lett. A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Színész Szakszervezetben sokat tett a rászoruló színésztársaiért.
A Nemzeti Színház ügye mindig fontos szerepet töltött be életében. A háború után fizikai munkával tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépítésében. A Blaha Lujza téri épület 1965-ös lebontása után szívügyévé vált az új Nemzeti Színház felépítése. 1983-ban a 70. születésnapjára kapott 100 000Ft értékű takarékbetétkönyvének teljes összegét ajánlotta fel az új Nemzeti Színház első alapkövére. A felajánlást követően országos gyűjtési akciót kezdeményezett, amelynek során 3,3 milliárd Ft gyűlt össze. Nagy álma volt, hogy láthassa még az új Nemzeti Színház létrejöttét, de ez 1988-as haláláig nem valósult meg. A Nemzeti Színház eddig a teátrum parkjában lévő szoborral adózott Gobbi Hilda emlékének, 2007 májusától már játszóhely is viseli a nevét.
Elhunyt Veszelinov András színművész, zenész
2007. május 29. 15:40
Súlyos betegség után, 61 éves korában kedden Budapesten elhunyt Veszelinov András színművész, zenész - tudatta a Madách Színház Igazgatósága és társulata. A közlemény szerint Veszelinov Andrást a Madách Színház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. A teátrum közlése szerint Veszelinov Andrást láthatta a közönség a Hoféliában és az Élelem bérében, a Hegedűs a háztetőn, az Isten pénze, Az Operaház Fantomja, a Volt egyszer egy csapat és a Producerek című darabokban.
/MTI/
Veszelinov András (Budapest, 1946. július 8. - Budapest, 2007. május 29.)
színész, zenész
A magyar rocktörténet legtöbb legendával övezett zenekara, a Syrius klasszikus felállásának dobosa. A beatkorszakban az Atlantisz együttesben lett ismert zenész, rövidebb ideig a Metro zenekarban játszott, majd csatlakozott a kora hetvenes évek nagy underground-jazz-funk-rock Syriusához. A nyolcvanas évektől elsősorban színházi zenészként dolgozott, tagja volt a Hofi Gézát kísérő együttesnek, s hosszú ideje színészként is fellépett a Madách Színházban.
Csonkics Károly, a 2001-ben, huszonkilenc év szünet után megrendezett Syrius-koncert szervezője a Quartnak így emlékezett: Veszelinov András rendkívül vidám, mindig mosolygó ember volt, akivel mindig jó volt találkozni. Bár a Syriusban a közönség elsősorban nem rá figyelt, "őrült erős alapot" nyújtott dobjátékával - olyannyira, hogy a basszusgitáros-énekes Orszáczky Jackie szerint az újraegyesülős koncert is azért sikerülhetett jól, mert az ő játékára lehetett támaszkodni, mindenki utána ment. Szakmai tudását, precizitását mindenki elismerte, bár Csonkics Károly szerint a megélhetés kedvéért olykor olyan produkciókban is részt vett, melyek nem voltak e tudáshoz méltó színvonalúak.
Veszelinov a Syrius klasszikus felállásának széthullása, 1974 után is a zenekarban maradt, így nemcsak az Ausztráliában 1972-ben felvett, The Devil's Masquerade című, alap-albumon, hanem az 1976-os, könnyedebb, de igencsak funky Széttört álmokon is ő dobol. A húzós dobütemeket kutató nemzetközi breakbeat-bányász közösségben Veszelinov játéka nagy becsnek örvend; több, ehhez a szubkultúrához kötődő válogatásra is felkerültek jóvoltából a Syrius dalai (a nagyon híres Dusty Fingers sorozat 11-es darabjára például a Devil's Masquerade címadó száma, a Batteria For The Beatheads első válogatására pedig a Kinyújtom a kezem a második albumról). 1976 után Veszelinov a slágerpopot játszó Apostol tagja lett, majd a nagy humorista, Hofi Géza műsoraiban dobolt. Hofival került a Madách Színházba, ahol aztán haláláig dolgozott.
Malek Miklós nagyjából egy időben kezdte zenei pályáját Veszelinov Andrással, ismeretségük akkor mélyült el, amikor együtt játszottak a Madách Színházban a Hofi-műsorokban. (A Hofélia és Az élelem bére című előadások közzenéit és dalait Malek Miklós írta.) Több mint egy évtizeden át dolgoztak itt együtt, és közeli barátok lettek. Malek Miklós a Quartnak felidézte, hogy Veszelinov András egészen megdöbbentő memóriával bíró zenész volt: nemcsak a saját maga által játszott számokat, hanem bármely lemez dalait is fejből ismerte, mégpedig nemcsak a fődallamokat, hanem az összes szólamot. Beszélt arról is, hogy zenei tehetsége átfordult a színészetbe is: először Hofi mellett vállalt apróbb, zenei képzettséget is igénylő színészi feladatokat, Hofi halála után pedig, mikor kísérőzenekara feloszlott, a Madách Színháznál maradt és színpadi szerepeket is játszott. Malek Miklós szerint Veszelinov a "Nagy Generáció" emblematikus zenésze volt, rendkívül sokoldalú és jó humorú ember.
/http://www2.quart.hu/cikk.php?id=1261/
A művész számos legendás együttesben dobolt: a hatvanas évek közepén az Atlantisz, 1967-69 között a Metro, 1970-1976-ig a Syrius, majd 1984-ig Apostol zenekar tagja volt.
Sokáig dolgozott együtt Hofi Gézával, aki számos jelenetben (például a Hoféliában és az Élelem bérében) nemcsak zenészként, hanem színpadi partnerként is alkalmazta a nemrég tolókocsiba kényszerült, de élete végig folyamatosan viccelődő művészt.
Legutóbbi szerepei a Madách Színházban:
Isten pénze: Mr. Ortle
Producerek
Az Operaház Fantomja
Egy, kettő, három: Dr. Pinsky
2007. május 29. 15:40
Súlyos betegség után, 61 éves korában kedden Budapesten elhunyt Veszelinov András színművész, zenész - tudatta a Madách Színház Igazgatósága és társulata. A közlemény szerint Veszelinov Andrást a Madách Színház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. A teátrum közlése szerint Veszelinov Andrást láthatta a közönség a Hoféliában és az Élelem bérében, a Hegedűs a háztetőn, az Isten pénze, Az Operaház Fantomja, a Volt egyszer egy csapat és a Producerek című darabokban.
/MTI/
Veszelinov András (Budapest, 1946. július 8. - Budapest, 2007. május 29.)
színész, zenész
A magyar rocktörténet legtöbb legendával övezett zenekara, a Syrius klasszikus felállásának dobosa. A beatkorszakban az Atlantisz együttesben lett ismert zenész, rövidebb ideig a Metro zenekarban játszott, majd csatlakozott a kora hetvenes évek nagy underground-jazz-funk-rock Syriusához. A nyolcvanas évektől elsősorban színházi zenészként dolgozott, tagja volt a Hofi Gézát kísérő együttesnek, s hosszú ideje színészként is fellépett a Madách Színházban.
Csonkics Károly, a 2001-ben, huszonkilenc év szünet után megrendezett Syrius-koncert szervezője a Quartnak így emlékezett: Veszelinov András rendkívül vidám, mindig mosolygó ember volt, akivel mindig jó volt találkozni. Bár a Syriusban a közönség elsősorban nem rá figyelt, "őrült erős alapot" nyújtott dobjátékával - olyannyira, hogy a basszusgitáros-énekes Orszáczky Jackie szerint az újraegyesülős koncert is azért sikerülhetett jól, mert az ő játékára lehetett támaszkodni, mindenki utána ment. Szakmai tudását, precizitását mindenki elismerte, bár Csonkics Károly szerint a megélhetés kedvéért olykor olyan produkciókban is részt vett, melyek nem voltak e tudáshoz méltó színvonalúak.
Veszelinov a Syrius klasszikus felállásának széthullása, 1974 után is a zenekarban maradt, így nemcsak az Ausztráliában 1972-ben felvett, The Devil's Masquerade című, alap-albumon, hanem az 1976-os, könnyedebb, de igencsak funky Széttört álmokon is ő dobol. A húzós dobütemeket kutató nemzetközi breakbeat-bányász közösségben Veszelinov játéka nagy becsnek örvend; több, ehhez a szubkultúrához kötődő válogatásra is felkerültek jóvoltából a Syrius dalai (a nagyon híres Dusty Fingers sorozat 11-es darabjára például a Devil's Masquerade címadó száma, a Batteria For The Beatheads első válogatására pedig a Kinyújtom a kezem a második albumról). 1976 után Veszelinov a slágerpopot játszó Apostol tagja lett, majd a nagy humorista, Hofi Géza műsoraiban dobolt. Hofival került a Madách Színházba, ahol aztán haláláig dolgozott.
Malek Miklós nagyjából egy időben kezdte zenei pályáját Veszelinov Andrással, ismeretségük akkor mélyült el, amikor együtt játszottak a Madách Színházban a Hofi-műsorokban. (A Hofélia és Az élelem bére című előadások közzenéit és dalait Malek Miklós írta.) Több mint egy évtizeden át dolgoztak itt együtt, és közeli barátok lettek. Malek Miklós a Quartnak felidézte, hogy Veszelinov András egészen megdöbbentő memóriával bíró zenész volt: nemcsak a saját maga által játszott számokat, hanem bármely lemez dalait is fejből ismerte, mégpedig nemcsak a fődallamokat, hanem az összes szólamot. Beszélt arról is, hogy zenei tehetsége átfordult a színészetbe is: először Hofi mellett vállalt apróbb, zenei képzettséget is igénylő színészi feladatokat, Hofi halála után pedig, mikor kísérőzenekara feloszlott, a Madách Színháznál maradt és színpadi szerepeket is játszott. Malek Miklós szerint Veszelinov a "Nagy Generáció" emblematikus zenésze volt, rendkívül sokoldalú és jó humorú ember.
/http://www2.quart.hu/cikk.php?id=1261/
A művész számos legendás együttesben dobolt: a hatvanas évek közepén az Atlantisz, 1967-69 között a Metro, 1970-1976-ig a Syrius, majd 1984-ig Apostol zenekar tagja volt.
Sokáig dolgozott együtt Hofi Gézával, aki számos jelenetben (például a Hoféliában és az Élelem bérében) nemcsak zenészként, hanem színpadi partnerként is alkalmazta a nemrég tolókocsiba kényszerült, de élete végig folyamatosan viccelődő művészt.
Legutóbbi szerepei a Madách Színházban:
Isten pénze: Mr. Ortle
Producerek
Az Operaház Fantomja
Egy, kettő, három: Dr. Pinsky
Elhunyt Darvas Iván
Elhunyt Darvas Iván
Életének 82. évében elhunyt Darvas Iván - tájékoztatta a színművész családja az MTI-t vasárnap délután. A kétszeres Kossuth-díjas színész, a nemzet színészének temetésére szűk családi körben kerül sor. Az egyik legnépszerűbb színészünk a két Kossuth-díjon túl csaknem valamennyi, színésznek adható elismerésben részesült.
Darvas Szilárd néven látta meg a napvilágot. Gyerekkorát Prágában töltötte, ahol apja újságíróként dolgozott. Anyja orosz származása révén oroszul, mivel német iskolába járt, németül is megtanult gyermekkorában.
A Színiakadémiát nem fejezte be, részben a háború miatt, részben mert már 21 évesen szerepet kapott a Művész Színházban Várkonyi Zoltánnál. Ekkor veszi fel az Iván nevet, hogy Darvas Szilárd humoristától megkülönböztesse magát.
1946-ban a Művész Színházhoz szerződött. 1949–56 között a Madách Színházban játszott. 1956-ban forradalmi bizottságot szervezett, hogy bátyját kihozza a börtönből. Ezért 22 hónap börtönre ítélték a forradalom leverése után. A börtönévek után nem játszhatott, segédmunkásként dolgozott.
1963-tól egy-egy évadot töltött a Miskolci Nemzeti, illetve a József Attila Színházban. 1965-ben kerülhetett a Vígszínházba Várkonyihoz. 1990 óta szabadfoglalkozású színművész.
1990-ben újra politikai szerepet vállalt, a Szabad Demokraták Szövetsége színeiben országgyűlési képviselő lett.
Liliomfi és Raszkolnyikov
Emlékezetes alakítást nyújtott többek közt a Liliomfi, Budapesti tavasz, a Dollárpapa, a Bakaruhában, a Díszmagyar, A tizedes meg a többiek, s Hideg napok, vagy a Szerelem című filmekben. Színpadon szinte mindent férfiszerepet eljátszott Rómeótól Don Quijotéig, Popriscsintól, Raszkolnyikovig. (Bővebben a szererepeiről itt olvashat.)
Díjak, elismerések
Hosszú pályafutása alatt elhalmozták kitüntetésekkel, a két Kossuth-díjon túl csaknem valamennyi, színésznek adható elismerésben részesült. 1955-ben és 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1978-ban és 1998-ban Kossuth-díjat kapott, 1969-ben lett érdemes művész, 1975-ben kiváló művész. 2001-ben Pro Urbe Budapest-díjat, 2002. október 23-án Nagy Imre Érdemérmet kapott, 2003-ban Prima Primissima-díjjal tüntették ki.
Elhunyt Darvas Iván
Életének 82. évében elhunyt Darvas Iván - tájékoztatta a színművész családja az MTI-t vasárnap délután. A kétszeres Kossuth-díjas színész, a nemzet színészének temetésére szűk családi körben kerül sor. Az egyik legnépszerűbb színészünk a két Kossuth-díjon túl csaknem valamennyi, színésznek adható elismerésben részesült.
Darvas Szilárd néven látta meg a napvilágot. Gyerekkorát Prágában töltötte, ahol apja újságíróként dolgozott. Anyja orosz származása révén oroszul, mivel német iskolába járt, németül is megtanult gyermekkorában.
A Színiakadémiát nem fejezte be, részben a háború miatt, részben mert már 21 évesen szerepet kapott a Művész Színházban Várkonyi Zoltánnál. Ekkor veszi fel az Iván nevet, hogy Darvas Szilárd humoristától megkülönböztesse magát.
1946-ban a Művész Színházhoz szerződött. 1949–56 között a Madách Színházban játszott. 1956-ban forradalmi bizottságot szervezett, hogy bátyját kihozza a börtönből. Ezért 22 hónap börtönre ítélték a forradalom leverése után. A börtönévek után nem játszhatott, segédmunkásként dolgozott.
1963-tól egy-egy évadot töltött a Miskolci Nemzeti, illetve a József Attila Színházban. 1965-ben kerülhetett a Vígszínházba Várkonyihoz. 1990 óta szabadfoglalkozású színművész.
1990-ben újra politikai szerepet vállalt, a Szabad Demokraták Szövetsége színeiben országgyűlési képviselő lett.
Liliomfi és Raszkolnyikov
Emlékezetes alakítást nyújtott többek közt a Liliomfi, Budapesti tavasz, a Dollárpapa, a Bakaruhában, a Díszmagyar, A tizedes meg a többiek, s Hideg napok, vagy a Szerelem című filmekben. Színpadon szinte mindent férfiszerepet eljátszott Rómeótól Don Quijotéig, Popriscsintól, Raszkolnyikovig. (Bővebben a szererepeiről itt olvashat.)
Díjak, elismerések
Hosszú pályafutása alatt elhalmozták kitüntetésekkel, a két Kossuth-díjon túl csaknem valamennyi, színésznek adható elismerésben részesült. 1955-ben és 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1978-ban és 1998-ban Kossuth-díjat kapott, 1969-ben lett érdemes művész, 1975-ben kiváló művész. 2001-ben Pro Urbe Budapest-díjat, 2002. október 23-án Nagy Imre Érdemérmet kapott, 2003-ban Prima Primissima-díjjal tüntették ki.
Hasonló témák
