Aerensiniac....megsúgom....csak az elfogadó szeretettel....megbántással semmikép....ha fél valaki.... akkor nem tud nyillni....félelmében mégjobban bezáródik....aztán belérúg minden mozgóba....
Játékos pszichológia Elke.
Diogenes személyisége az uroborosz kategóriába esik.
Ez az a rendszer amely elfordult a valóságtól és saját magának készít világot féligazságokból.
Az ilyen rendszerek születésének kiváltó oka hogy a valóság amiben élnek nem alkalmas a szellemi önfenntartásra, mert paradoxonokkal van szegélyezve. Ez általában gyerekkori aberrációkra vezethető vissza, vagy traumatikus élményekre amelyek túl nagy súllyal bírtak
Akárhogy is vesszük az ilyen embereknek a megértő szeretet csak további megerősítés abban hogy amit csinálnak jó és elfogadható, márpedig pl Diogenes esetében már emberileg sem nagyon elfogadható amit csinál, hát még szellemileg.
Továbbá a megértő szeretet amit mondjuk te tanúsítasz felé számára kimerülne abban hogy te azért cselekszel így mert tiszteled a véleményét, ergo soha nem fogja késztetni arra hogy átgondolja az álláspontját.
Hidd el nekem nagyon naív gondolkodás hogy mosolygással és kedvességgel mindent meg lehet oldani. Ezt az emberek többsége egyszerűen ki fogja használni és addig szívja a véred amíg össze nem omlassz. Hibáztatni ugyanakkor nem tudlak, mert így kellene lennie... így lenne a helyes.
Diognes ebből a körből amit saját magának csinált akkor fog tudni kilépni ha valami összetöri az értékrendjét. Előbb nem, mert minden pozitív hozzáállás csak megerősíti abban hogy amit csinál az jó. Ha valami elég mélyen megsebzi akkor kezdi csak el újraértékelni a tetteit és a felfogását.
Persze más kérdés hogy én erre valószínűleg nem leszek elég, mert hála nagyon sok szerető emberkének Diogenes teljesen biztos és teljesen meg van erősítve abban, hogy az ő értékrendje helyes és életképes.
Diogenes remek példa arra hogy csak a puszta és feltétel nélküli szeretet milyen becsavarodott dolgoknak adhat életet.
Ha a múltban több ember lett volna aki lenézi és megveti azért amit csinál akkor ma nem lenne ennyire magabiztos és képes lenne mérlegelni és nyitottan gondolkodni.
Ne hidd hogy azért mert 10 évesként viselkedem nem értem a világot magam körül... csak éppen nekem sincs semmi a kezemben amivel segíthetnék rajta, és látod ez az én tragédiám amivel szórakoztathatom magamat a halálom napjáig.
Látok, értek, átérzek személyiségeket ám hozzájuk nyúlni nem tudok, helyette arra vagyok kárhoztatva hogy tudjam mennyi szenvedés elé néz az egyén, és hidd el... Diogenest nagyon, nagyon sok csalódás és fájdalom várja.
Ugyanakkor manapság néha előbuggyanik belőlem a nevetés is valahányszor ilyen emberekkel találkozom. Nem azért mert vicces vagy mulattató a dolog. Sokkal inkább azért mert már fáradt vagyok hozzá. Annyira de annyira fáradt vagyok hozzá hogy nézzem ahogy egyes emberek vonaglanak és szenvednek.
Tudod, mint a projektor. ^^
