Napot,
Kicsit rázzuk fel ezt a topikot is.
Két hete Csíkszeredában egy szakközépiskola labortermében felszerelték - Hargita megyében - az első aquapónia rendszert. Követni fogom a nyövények és halak fejlődését ... éa amennyiben lehet ... dokumentálo képekkel is.
Ami eddig történt:
1. Van egy tartály, amelyben a halak éldegélnek. Sajna nem jegyeztem meg a fajtájuk nevét ... lehet azért is, mert nem hazaiak. Állítólag a húsuk a sűgéréhez hasonlít. A választás azért esett rájuk (egy svájci egyetem az egyik partner - ahol tudományos kisérleteket is végeznek ezen a téren), mert nem igényesek és hamar fejlődnek.
2. Az "akvárium" felé felszereltek két tartályt (de én csak egyiket ajánlom - a kavicsosat) ... ugyancsak kisérleti jelleggel: egyik egy kavicságyas növénytermesztés ... a másik a hydropóniához hasonló megoldás.
A kavicsos dolog: kis mogyóronyi barna bogyók, amelyek vizet tudnak tárolni és ez közé fúródik a növény gyökere.
A másik: egy hugarocell sziget (ez úszik a víz tetején), amelyben lyukakat fúrnak és azokba helyezik a palántokat ... ez esetben a növények gyökere teljesen vízben lóg.
És akkor a rendszer működése (nem újdonság, hisz van anyag bőven a Net-en erről - csak én most láttam élőben): a halak piszkolják a vizet, hisz űrítenek táplálkozás után, mint minden más emlős. Ezt a "szenyvizet" ... első lépcsőn salaktalanítsák ... és pompával felnyomják a felső (növényes) tartályokba, így a növények tápanyagot (trágyát) kapnak. Majd a felső tartályokból a megtisztított víz szabadeséssel visszakerül a halakhoz.
Persze a rendszert közben - közben elleőrizni kell ... pld. ahogy említették a PH (savasság) nagyon fontos, hogy ne gyílkoljuk le a halakat. Na és a növények tipusától függően ... a felső tartályokba lehet adagolni: vasat, káliumot, foszfort ... stb., amelyek szükségesek a növény fejlődéséhez ... de a mennyiségre oda kell figyelni, hogy ne legyen túladagolás, mert a halakhoz jutnak a fenti anyagok fölöslegei és azok lehet "kiütik" a halakat.
Folytatás következik ....
Kicsit rázzuk fel ezt a topikot is.
Két hete Csíkszeredában egy szakközépiskola labortermében felszerelték - Hargita megyében - az első aquapónia rendszert. Követni fogom a nyövények és halak fejlődését ... éa amennyiben lehet ... dokumentálo képekkel is.
Ami eddig történt:
1. Van egy tartály, amelyben a halak éldegélnek. Sajna nem jegyeztem meg a fajtájuk nevét ... lehet azért is, mert nem hazaiak. Állítólag a húsuk a sűgéréhez hasonlít. A választás azért esett rájuk (egy svájci egyetem az egyik partner - ahol tudományos kisérleteket is végeznek ezen a téren), mert nem igényesek és hamar fejlődnek.
2. Az "akvárium" felé felszereltek két tartályt (de én csak egyiket ajánlom - a kavicsosat) ... ugyancsak kisérleti jelleggel: egyik egy kavicságyas növénytermesztés ... a másik a hydropóniához hasonló megoldás.
A kavicsos dolog: kis mogyóronyi barna bogyók, amelyek vizet tudnak tárolni és ez közé fúródik a növény gyökere.
A másik: egy hugarocell sziget (ez úszik a víz tetején), amelyben lyukakat fúrnak és azokba helyezik a palántokat ... ez esetben a növények gyökere teljesen vízben lóg.
És akkor a rendszer működése (nem újdonság, hisz van anyag bőven a Net-en erről - csak én most láttam élőben): a halak piszkolják a vizet, hisz űrítenek táplálkozás után, mint minden más emlős. Ezt a "szenyvizet" ... első lépcsőn salaktalanítsák ... és pompával felnyomják a felső (növényes) tartályokba, így a növények tápanyagot (trágyát) kapnak. Majd a felső tartályokból a megtisztított víz szabadeséssel visszakerül a halakhoz.
Persze a rendszert közben - közben elleőrizni kell ... pld. ahogy említették a PH (savasság) nagyon fontos, hogy ne gyílkoljuk le a halakat. Na és a növények tipusától függően ... a felső tartályokba lehet adagolni: vasat, káliumot, foszfort ... stb., amelyek szükségesek a növény fejlődéséhez ... de a mennyiségre oda kell figyelni, hogy ne legyen túladagolás, mert a halakhoz jutnak a fenti anyagok fölöslegei és azok lehet "kiütik" a halakat.
Folytatás következik ....
