Bill Gates szerint ez menthet meg a klímakatasztrófától

A megújuló energiák terjedése önmagában nem elég ahhoz, hogy meg tudjuk fékezni a globális felmelegedést. A milliárdos szerint öt területen van szükség nemzetközi összefogásra és innovációs, technológiai áttörésre, hogy elkerülhessük az aszályok, kánikulák, árvizek és egyéb szélsőséges jelenségek által jellemzett klímaarmageddont. Sokan nem is sejtik, mik a legnagyobb szennyezők.

Ugyan az energiatermelés a globális légszennyezés 25 százalékát adja, négy másik ágazat is jelentős mértékben hozzájárul az éves globális üvegházgáz-emissziónkhoz. A megújuló energiák használatának gyors terjedése tehát önmagában nem elég, hogy elejét vegyük a szélsőséges időjárási jelenségek kialakulásának és ahhoz, hogy hatékony klímavédelmet fejthessünk ki.

A Microsoft milliárdos alapítója nemrég egy blogposztban nevezte meg azt az öt területet, melyekben óriási kihívások előtt állunk, amikre innovációval kell reagálnunk. Gates úgy látja, nemcsak a szélturbinák és a szolárpanelek jelentik a kulcsot bolygónk megmentéséhez. „Ahhoz, hogy megállítsuk bolygónk felmelegedését, áttörésekre van szükségünk a gyártásban, az élelmiszereink termesztésében, az emberek és az áruk szállításában, vagyis nem csak abban, hogyan látjuk el energiával az otthonainkat és a járműveinket” – fogalmazott Gates.

A párizsi klímaegyezmény és a nemzetközi klímapolitika tudományos alapját adó Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) közelmúltban kiadott jelentése szerint már két évtizeden belül is drasztikus változásokat hozhat az éghajlatváltozás az ökoszisztémákban.

A világcégek is tisztában vannak a fejlesztési igényekkel a zöldülés terén, ezért bevett szokás lett köztük, hogy startup-versenyekkel és pályázatokkal ösztönözik az innovációt.

bill_gates_flickr_TNSSofres.jpg

Bill Gates
– Kép: Flickr/TNS Sofres

Áramtermelés


Energiaigényeink kielégítése hozza létre a globális üvegházgáz-kibocsátás negyedét. De a maradék 75 százalék más forrásokból és ágazatokból jön. 1970 óta nagyjából 90 százalékkal nőtt az emberiség éves ÜHG-emissziója, s ha meg akarjuk akadályozni, hogy hasonló növekedés történjen a következő évtizedekben, arra a bizonyos 75 százalékra, a többi ágazatra kell koncentrálnunk ahelyett, hogy hátradőlünk, és azzal nyugtatjuk magunkat, a megújuló energiák használatával megoldunk mindent.

Mezőgazdaság

Az állattenyésztés éppúgy beletartozik az agrárium karbonlábnyomába, mint az erdőirtás. Az erdőket főleg a pálmaolaj-termelés miatt végzik, s akár országnagyságú területeken is kivágják a fákat, hogy helyet adjanak az olajpálma-ültetvényeknek. Brazíliában a szójatermelés az egyik legnagyobb oka az erdőirtásnak, mert a szóját a marhatenyésztésnél használják fel takarmányként. Az agrárium a globális ÜHG-kibocsátás 24 százalékáért felel. Ezen belül a legnagyobb karbonforrás az állattenyésztés, mely több üvegházgázt ereget a levegőbe, mint a világ országainak nagy része. Csak Kína és az USA kibocsátása haladja meg az állattenyésztését.

A nitrogénalapú műtrágyák szintén nagy kibocsátók. Ez azért nagy baj, mert a (di)nitrogén-oxid háromszázszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Októberben Gates és más milliárdosok szép summát fektettek egy olyan génmódosított baktériumot fejlesztő startupba, mely kiváltaná a szennyező műtrágyákat.

Gyáripar

Rendkívül energiaigényes az acél- és cementgyártás, főleg ha az ehhez szükséges áramot és kohók hőjét széntüzeléses megoldásokkal teremtik meg. Tudósok nemrég arra is rájöttek, hogy a tengereinkben és óceánjainkban hömpölygő plasztikszemét is üvegházgázokat bocsát ki magából, ahogy lebomlik. (A műanyagot kőolajszármazékokból készítik.)

Közlekedés

A globális emisszió 14 százalékát adja. De ez nemcsak a földi áru- és személyszállítást jelenti. Nagy kibocsátó a tengeri szállítmányozás is. A hajózási szektor légszennyezése egyenlő Németország vagy Anglia emissziójával. És mivel a globális népszaporulat továbbra is nagy, egyre több termékkel kell ellátni a gyarapodó lakosságot, a kiszervezett ázsiai termékgyártást és a fogyasztói piacokat összekötő nemzetközi tengeri áruszállítás növekedése szinte biztos. Becslések szerint az ágazat kibocsátásának részesedése a globális emisszióban 17 százalékra emelkedik.

Építőipar

Az éves globális légszennyezés 6 százalékát teszi ki. Az urbanizáció folyamata szintén erőteljes, egyre több ember költözik nagyvárosokba, a metropoliszok továbbduzzadnak, s az infrastruktúra bővítésével, folyamatosan újabb épületek felhúzásával kell kielégíteni a lakosság lakhatási és ellátási igényeit. De nemcsak az építkezés ökolábnyoma számít ide, hanem az épületek működtetése és a bennük lévő elektromos eszközök energialábnyoma is. A belterekben a fűtési rendszerek és a világítás igényli a legtöbb áramot, valamint a hűtők, melyek a klímára rendkívül káros HFC-ket (hidrokluorkarbonokat) bocsátják ki.
 
Milyen okos... Vagyis az egész életünk felelős...
Két dolgot elfelejtett megemlíteni:
1. A Windows alatt a felhasználó számára feleslegesen futó folyamatokat, melyek természetesen hajtják a processzort (lassítják a számítógépet), ezért plusz áramot fogyasztanak, mely valahol szennyez.
2. A fogyasztói társadalom. A tervezett avulás tényleg olyan hatalmas találmány?
 
Az emberi beavatkozásnak is lehet valami jelentősége, de a Föld történelmében hányszor volt jégkorszak? Valamikorr a mai Szahara sem sivatag volt.
 
Előző ha jól olvasom.Mentegeti az emberi károkozást.
Azzal érvel modern technikát használó ember nélkül is voltak klíma változások.
Két egymást nem kizáró történetről van szó.
Sőt egymás hatását felerősítőről.
 
Szóval mit tegyünk? Szigeteljük a házunkat, szelektíven gyűjtjük a hulladékot, energiatakarékos fényforrásokat használunk, ne együnk marhát.
 
Ameddig a Kiotói Jegyzőkönyv ezt:
"Meg kell határozni egy limitet, ami korlátot szab a kibocsátható mennyiségnek, és ki kell alakítani egy kereskedési rendszert, amelyben az egyes szereplők eladhatják feleslegüket, vagy beszerezhetik a hiányzó mennyiséget, azaz jellegzetes cap&trade típusú rendszer alakul ki."
lehetővé teszi és amellyel alaposan vissza is élnek a különböző országok, addig miről is beszélünk?
 
Az emberiség sorsára rengeteg befolyásoló tényező hat, vegyük csak a vulkánkitörések éghajlatmódosító hatását, befolyás mértékét nehéz megállapítani van akik azt állítják teljes pusztulást is okozhat. De olvashatunk pusztító naplitörésekről, a Föld összeütközéséről valami üstökössel ....
Ezekhez képest vajon hogyan aránylanak a cikkben "tudományosan" kiszámított százalékos értékek?
Ezelőtt húsz évvel pont így állították, hogy pár évtizeden belül elfogynak a fosszilis energiaforrások.
 
Szóval mit tegyünk? Szigeteljük a házunkat, szelektíven gyűjtjük a hulladékot, energiatakarékos fényforrásokat használunk, ne együnk marhát.
A fejlett világban több százmillió ember - köztük rengeteg magyar - igyekszik szelektíven gyűjteni a szemetet. Legalább a műanyagot és a papírt elkülönítjük a kommunális hulladéktól, majd külön kukába dobjuk, és egy picivel jobb lesz a lelkiismeretünk: ma is tettünk egy kicsit a bolygóért.

A Föld sorsa azonban ettől nem fordult jobbra, csak ebbe a hitbe ringattuk magunkat az utóbbi két évtizedben. Bármennyire elterjedtté is vált a szelektív hulladékgyűjtés a fejlett világban, az általunk megtermelt egyre több szemét nem tűnt el, nagyobb részét csak elszállították Kelet-Ázsiába.
Kína nem vesz át több szemetet a fejlett világból, mi pedig szép lassan elmerülünk a mocsokban
6teUxjPoOoXomOVes.jpeg
 
Kína nem vesz át több szemetet a fejlett világból, mi pedig szép lassan elmerülünk a mocsokban
6teUxjPoOoXomOVes.jpeg
Olvastam a cikket. Indiában láttam ilyen szeméttelepet. Asszonyok, gyerekek, ennivalót kutató kutyák, kecskék, szent tehenek. Hátborzongató volt.
Én nem vonom kétségbe a civilizáció bűnét a klimaváltozásban.
Az ózon roncsolás a spray hajtógázátol jó példa.
 
Utoljára módosítva:
mi akadályoz meg, hogy újrafeldolgozzuk a szemetet, hogy hulledékfeldolgozó üzemeket építsünk?

https://bestmachinery.hu/hulladekvalogato-hulladekfeldolgozo-uzem-mukodese
Látom új tag vagy...)
Nos a szelektív hulladékot ismét válogatni kell ...ez pénz.
Mert Kína is csak olyan hulladékot vesz át most már ami TISZTA.
Ráadásul ha ilyen egyszerű volna mint ahogy a filmen is látom akkor nem hajókáznák át az óceánon a szemetünket.
 

szerintem a cikknek ez a lényege:
"Idáig nagyon kényelmes volt, hogy Kína szinte bármennyi szemetet felvásárolt a fejlett világból, szakértők szerint azonban a hulladékiparnak nem ezt kellett volna megszoknia természetesként, az volt ugyanis a kivételes állapot, aminek most vége van."

egyszerüen stimulálni kell az újrafeldolgozást ... érdekes módon például a rézzel nincs ilyen probléma mint a műanyagokkal.

https://index.hu/nagykep/2018/02/22/elkisertunk_egy_pet-palackot_az_ujjaszuletes_utjan/
 
Utoljára módosítva:
szerintem a cikknek ez a lényege:
"Idáig nagyon kényelmes volt, hogy Kína szinte bármennyi szemetet felvásárolt a fejlett világból, szakértők szerint azonban a hulladékiparnak nem ezt kellett volna megszoknia természetesként, az volt ugyanis a kivételes állapot, aminek most vége van."

egyszerüen stimulálni kell az újrafeldolgozást ... érdekes módon például a rézzel nincs ilyen probléma mint a műanyagokkal.

https://index.hu/nagykep/2018/02/22/elkisertunk_egy_pet-palackot_az_ujjaszuletes_utjan/
Elég körbenézni az otthonunkban...és inkább műanyagot látok mint rezet....
 
Magyarországon betiltják az egyszerhasználatos nejlonzacskót. Ez jó. De mi lesz a tejfölös, joghurtos, öblítős, olajos és egyéb élelmiszer és mindenféle műanyag flakonokkal, poharakkal, tubusokkal?
A finnek komoly célt tűztek ki maguk elé: 2025-re hulladékmentes gazdaságot szeretnének megvalósítani. Nagyratörő és szép terv, de még a tudatos hulladékpolitika sem tud mit kezdeni az emberi hanyagsággal
A jelenleg is központba hozott hulladéknak csak körülbelül 1 százaléka végzi a lerakóban, a cél természetesen az, hogy 0% legyen ez az arány. Az üveg, papír és a műanyag más újrahasznosító egységekbe kerül, a lebomló anyagok erjesztésével metánt fejlesztenek, mely egy gázüzemű erőművet hajt. A lerakóban keletkező gázokat szintén ide csatornázzák be. Ami organikus hulladék marad, azt pedig komposztálják.
Még mindig nagyon sokan vannak, akik válogatás nélkül dobnak a kukába mindent. A legfrissebb adat ez ügyben 2014-es, mely szerint például az élelmiszer-maradékok 40 százaléka továbbra is a kukában végzi a finneknél is. A leghanyagabbak ebből a szempontból azok, akik csak bérlőként lakják a helsinki ingatlanokat, mert a szemétszállítás díja általában benne van a bérlés költségében. Ilyenkor pedig sokan úgy érzik, nekik nem érdekük, hogy a válogatással kínlódjanak.
A nem szelektíven kezelt hulladéktömeg az agglomeráció egyik településén, Vantaa erőművében végzi, ahol elektromos energiát és hőt fejlesztenek az égetésükkel. Az erőmű minden évben csaknem 380.000 tonna nem leválogatott szemetet éget el, ami körülbelül a fele annak a mennyiségnek, amit Helsinki és az elővárosai összesen termelnek. Más szóval az Európa leginkább környezettudatos fővárosa által termelt hulladék fele még mindig szemétként, erőműben végzi. Egy olyan erőműben, amely egyébként nem kevés szén-dioxidot bocsát ki. Ha a belelapátolt anyagnak mondjuk a fele műanyag, akkor mintegy 190.000 tonna fosszilis tüzelőanyagot éget el az erőmű. A hamu meg? A hamu meg Ämmässuo lerakóiban landol.

Egy, a magát a világ legzöldebb országaként aposztrofáló és nagy ívű környezettudatossági intézkedéseket vállaló állam számra ez több mint kiábrándító.
(dívány)
 
Magyarországon betiltják az egyszerhasználatos nejlonzacskót. Ez jó. De mi lesz a tejfölös, joghurtos, öblítős, olajos és egyéb élelmiszer és mindenféle műanyag flakonokkal, poharakkal, tubusokkal?

Biztos???

"A kormányszóvivő 2018. november 15-i nyilatkozata alapján „nem nyerte el a kormány tetszését” a műanyagszennyezés korlátozása érdekében készült termékdíjtörvény-módosítási tervezet, melyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntartható fejlesztésekért felelős államtitkársága dolgozott ki."
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Sziasztok! Valakinek van 7.-es Kémia témazárója?
poptya wrote on Melitta's profile.
Kedves Melitta:)
Most találtam egy cikket, talán érdemesnek találod, hogy kikerüljön a Hírek közé:)
További szép napot és jó egészséget:)
horzsa wrote on Syncmaster's profile.
Kedves Syncmaster,
a hozzszólásokban találtam, hogy korábban felrakta '70-es évek legendás autó kvartett paklijait. '73 kiadást és a '75-t 'és a '77-t
Sajnos a datás linkek már nem működnek, fel tudná tenni esetleg valahova újra?
üdv:
Éva
Keresem Daniella steel fordulópont című könyvet. Kérem akinek meg van ossza meg velem. Köszönöm.
oxenden oxenden wrote on Jekatyerina68's profile.
Keresem a következő könyvet letölthető formában, vagy megvételre . Tudna valki segíteni? Köszönöm.
Címe:
Sírjak vagy nevessek ? Az emberi agy boldogságra hangolható.

Statisztikák

Témák
36,896
Üzenet
4,494,133
Tagok
596,228
Legújabb tagunk
Maruzsz
Oldal tetejére