Orbán Viktor az adatvédelem elveinek megsértésével küldte menekültellenes leveleit a külföldi magyaroknak, állította egy adatvédelmi szakember. Ahogy beszámoltunk róla, a miniszterelnök népszavazásra buzdító levelet küldött a külföldre költözött magyaroknak.
A lépésben csak az egyik érdekesség, hogy épp azt a csoportot, a Magyarországon született, külföldre költözött magyarokat próbálja Orbán szavazásra bírni, amelyiket jogszabályokkal megpróbálnak távol tartani a szavazástól. Míg ugyanis a határon túliak levélben is szavazhatnak, a külföldre költözött, a kormánnyal minden bizonnyal kritikusabb magyaroknak személyesen kell elmenniük a követségekre.
Lakcímek vándorolnak Orbán Viktorhoz
Ugyanilyen érdekes, hogy több olvasónk is jelezte: lakcímüket nem jegyeztették be, így meglepődtek, hogy Orbán Viktor mégis megtalálta őket. A jellemző forgatókönyv az volt, hogy a külföldi magyar új útlevele kipostázásához adta meg címét a követségen, vagy konzulátuson. Majd ugyanezen a címen később megérkezett a kampánylevél.
„19 éve Kanadában lakom. Ahogy többen jelezték, én is csak az útlevelem megújításáért voltam kapcsolatban a magyar kormánnyal, és azért, hogy az itt született gyerekeimnek magyar állampolgárságot szerezzek. Egyébként a családom kijelentkezett az országból amikor kiköltöztünk, nincs Magyarországon bejelentett lakhelyem. Ha a miniszterelnöki hivatalnak sikerült a címemet megszereznie, azt valószínűleg a gyerekek papírmunkája alapján tették, mert máshol nem emlékszem, hogy megadtuk volna” –írta egy olvasónk, megemlítve azt is, hogy néz ki az adatvédelmi szempontból korrekt ügyintézés:
Nem tudom, hogy a magyar kormány hogy kezeli az ilyen dolgokat. A kanadai kormány különböző minisztériumai nem osztják meg egymással az emberek személyes adatait beleegyezés nélkül.
„Néhány évvel ezelőtt, mikor kijelentkeztem végleges külföldön való letelepedéssel, kérdezték hogy szeretném e az adataim teljes törlését. Miért is ne? Mint állampolgár kaptam egy lakcímkártyát amin annyi áll: külföldi cím.” Egy Németországban élő olvasónk szintén az útlevele miatt adta meg címét: „A konzulátus felírta a postai címünket egy fecnire, és csatolta a dokumentumok mellé. Az útlevél kiállító hivatal elküldi a kész útleveleket a nagykövetségre, onnan küldik tovább nekünk.” Később azonban nem csak útlevelét, de a terrorveszéllyel riogató miniszterelnöki kampánylevelet is megkapta.
Volt olyan olvasónk, aki egyáltalán nem tudta, hogyan kerülhetett be a címe a magyar nyilvántartásba. „Angliában élek 12 éve magyar cím nélkül. Mégis megtaláltak engem is ezzel a levéllel. Soha nem adtam meg nekik a címem”
Megkérdeztük Havasi Bertalant, hogy miként jutottak hozzá a külföldi magyarok címeihez. A miniszterelnök sajtósa a Kormányzati Tájékoztatási Központon keresztül válaszolt:
A külföldön élő nagykorú magyar állampolgárok név- és lakcímadatait a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától igényelte a polgárok személyi adatának és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján. A küldeményeket a KEKKH útján a Magyar Posta Zrt. állítja össze és juttatja el a címzetteknek. Ez azt is jelenti, hogy a tájékoztató levelek kiküldésében a külképviseletek nem működnek közre.
Ha valakit érthetően megzavarna a körülményes, és a lényeget elfedő hivatali bikfanyelv, a válasz röviden annyi: a magyar állampolgárok adatait kezelő hivatalban megvannak a külföldi magyar állampolgárok címei, és a miniszterelnök stábja tőlük kapta meg azokat.
A követségek tehát automatikusan elküldik Magyarországra azokat az adatokat, amiket teljesen más célból kaptak meg a külföldi magyaroktól.
Alkotmányossági kérdéseket vet fel
„Az adatok kezelésénél a célhoz kötöttség elve érvényesül, azaz az adatot csak arra a célra lehet felhasználni, amire megadták.” – mondta az Indexnek Szabó Máté Dániel adatvédelmi szakértő. A TASZ munkatársa ugyanakkor tisztában volt a magyar jogrend bizarr megoldásaival, amikor hozzátette: Lehetséges, hogy van egy olyan részletszabály, ami ezt az adattovábbítást lehetővé teszi, de ez akkor alkotmányossági kérdéseket feszeget. „Elvi szinten annyit tudok mondani, hogy ilyet nem lenne szabad tenni” – jelentette ki az adatvédelmi szakértő.
Megkérdeztük a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától, hogy milyen jogszabályok alapján kapják meg a külföldi állampolgárok hivatali ügyintézéshez leadott címét. Válaszukat közölni fogjuk.
A hivataltól azt is megtudtuk, hogy Orbán leveleit nem a Fidesz pártkasszájából fizették. A miniszterelnök a költségvetés terhére kampányol.
Földes András
A lépésben csak az egyik érdekesség, hogy épp azt a csoportot, a Magyarországon született, külföldre költözött magyarokat próbálja Orbán szavazásra bírni, amelyiket jogszabályokkal megpróbálnak távol tartani a szavazástól. Míg ugyanis a határon túliak levélben is szavazhatnak, a külföldre költözött, a kormánnyal minden bizonnyal kritikusabb magyaroknak személyesen kell elmenniük a követségekre.
Lakcímek vándorolnak Orbán Viktorhoz
Ugyanilyen érdekes, hogy több olvasónk is jelezte: lakcímüket nem jegyeztették be, így meglepődtek, hogy Orbán Viktor mégis megtalálta őket. A jellemző forgatókönyv az volt, hogy a külföldi magyar új útlevele kipostázásához adta meg címét a követségen, vagy konzulátuson. Majd ugyanezen a címen később megérkezett a kampánylevél.
„19 éve Kanadában lakom. Ahogy többen jelezték, én is csak az útlevelem megújításáért voltam kapcsolatban a magyar kormánnyal, és azért, hogy az itt született gyerekeimnek magyar állampolgárságot szerezzek. Egyébként a családom kijelentkezett az országból amikor kiköltöztünk, nincs Magyarországon bejelentett lakhelyem. Ha a miniszterelnöki hivatalnak sikerült a címemet megszereznie, azt valószínűleg a gyerekek papírmunkája alapján tették, mert máshol nem emlékszem, hogy megadtuk volna” –írta egy olvasónk, megemlítve azt is, hogy néz ki az adatvédelmi szempontból korrekt ügyintézés:
Nem tudom, hogy a magyar kormány hogy kezeli az ilyen dolgokat. A kanadai kormány különböző minisztériumai nem osztják meg egymással az emberek személyes adatait beleegyezés nélkül.
„Néhány évvel ezelőtt, mikor kijelentkeztem végleges külföldön való letelepedéssel, kérdezték hogy szeretném e az adataim teljes törlését. Miért is ne? Mint állampolgár kaptam egy lakcímkártyát amin annyi áll: külföldi cím.” Egy Németországban élő olvasónk szintén az útlevele miatt adta meg címét: „A konzulátus felírta a postai címünket egy fecnire, és csatolta a dokumentumok mellé. Az útlevél kiállító hivatal elküldi a kész útleveleket a nagykövetségre, onnan küldik tovább nekünk.” Később azonban nem csak útlevelét, de a terrorveszéllyel riogató miniszterelnöki kampánylevelet is megkapta.
Volt olyan olvasónk, aki egyáltalán nem tudta, hogyan kerülhetett be a címe a magyar nyilvántartásba. „Angliában élek 12 éve magyar cím nélkül. Mégis megtaláltak engem is ezzel a levéllel. Soha nem adtam meg nekik a címem”
Megkérdeztük Havasi Bertalant, hogy miként jutottak hozzá a külföldi magyarok címeihez. A miniszterelnök sajtósa a Kormányzati Tájékoztatási Központon keresztül válaszolt:
A külföldön élő nagykorú magyar állampolgárok név- és lakcímadatait a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától igényelte a polgárok személyi adatának és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján. A küldeményeket a KEKKH útján a Magyar Posta Zrt. állítja össze és juttatja el a címzetteknek. Ez azt is jelenti, hogy a tájékoztató levelek kiküldésében a külképviseletek nem működnek közre.
Ha valakit érthetően megzavarna a körülményes, és a lényeget elfedő hivatali bikfanyelv, a válasz röviden annyi: a magyar állampolgárok adatait kezelő hivatalban megvannak a külföldi magyar állampolgárok címei, és a miniszterelnök stábja tőlük kapta meg azokat.
A követségek tehát automatikusan elküldik Magyarországra azokat az adatokat, amiket teljesen más célból kaptak meg a külföldi magyaroktól.
Alkotmányossági kérdéseket vet fel
„Az adatok kezelésénél a célhoz kötöttség elve érvényesül, azaz az adatot csak arra a célra lehet felhasználni, amire megadták.” – mondta az Indexnek Szabó Máté Dániel adatvédelmi szakértő. A TASZ munkatársa ugyanakkor tisztában volt a magyar jogrend bizarr megoldásaival, amikor hozzátette: Lehetséges, hogy van egy olyan részletszabály, ami ezt az adattovábbítást lehetővé teszi, de ez akkor alkotmányossági kérdéseket feszeget. „Elvi szinten annyit tudok mondani, hogy ilyet nem lenne szabad tenni” – jelentette ki az adatvédelmi szakértő.
Megkérdeztük a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától, hogy milyen jogszabályok alapján kapják meg a külföldi állampolgárok hivatali ügyintézéshez leadott címét. Válaszukat közölni fogjuk.
A hivataltól azt is megtudtuk, hogy Orbán leveleit nem a Fidesz pártkasszájából fizették. A miniszterelnök a költségvetés terhére kampányol.
Földes András
Most olvastam a Wikipédián, hogy 315 510 magyar él Kanadában. Igazán nem rossz arány a püfölők és a nem püfölők közt.
