A választások után megszorításokra készülhet a magyar kormány. Elemzők pedig a héten azt nyilatkozták a Reutersnek, hogy a magyar kormány el van köteleződve a költségvetés konszolidációja mellett. Bod Péter Ákos közgazdász, az MNB korábbi elnöke szerint ez annyit jelent, hogy a költségvetés összedőlt, és ezt a kormány is látja, és azt gondolják, hogy a választások után lesz egy “konszolidálás” - hangzott el az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
A közgazdász szerint ehhez meg kellene emelni az adókat - bár ezt nehéz év közben megtenni, ezt senki sem javasolná, helyette inkább a kiadási oldalt kellene valamelyest lefaragni. De azt sem úgy kellene csinálni, hogy az idei évből “átpakolni” a terheket a jövő évre - pedig ezt csinálja a kormány hosszú évek óta. Egy fokra vagyunk a bóvlitól - jelentette ki Bod Péter Ákos. Nálunk jobb helyzetben van Bulgária, velünk egy szinten van Kazahsztán - tette hozzá.
Az Eurostat friss adatai szerint vásárlőerőparitáson (PPS) számolva a 2023-as volt az első év, amikor a keleti szomszédunk bérei elénk kerültek. Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Horvátország évekkel ezelőtt még jóval mögöttünk voltak, majd lendületet vettek, gyorsan fejlődtek, beleértve a GDP-t, illetve a fogyasztást.
“A magyar gazdaság a leginflációsabb az egész Európai Unióban” - szögezte le Bod Péter Ákos. A pénzek jelentős része pedig olyan ágazatokba ment államilag, amelyben nem túl nagy a hozzáadott érték, a termelékenység. És a termelékenység határozza meg, mennyit lehet fizetni egy munkásnak - fejtette ki.
A 27 százalékos áfáról azt mondta: valaki ugyanabból a bérből nem tud annyit venni, mint mondjuk néhány déli országban. “Ez kellemetlen ügy”, és mutatja, hogy a növekedési pálya, ami a GDP-t használja, az nem azonos azzal, amit gazdasági jóllétnek gondolunk - fűzte hozzá. Szerinte a kormányzat túl fontosnak tartja a GDP-t, a fogyasztás ezt a jóllétet jobban mérné. A humántőke fejlesztéséhez fogyasztani kell, szolgáltatásokra van szükség, és az ország egy része szegény - mondta a közgazdász.
Úgy véli, el kellene felejteni azt a panelt, hogy “utolérünk” bizonyos országokat - az utolérés bekövetkezik, ha egy ország az adottságainak megfelelően teljesít. Ahogyan szerinte a hazai adottságokra nem illik az az akkumulátor nagyhatalmi státusz, de nem tartozik bele az óriási beruházás, nagy sportrendezvények, katonai akciók Fekete-Afrikában sem. “Ha az volna a kérdés, hogy mit kell ahhoz tenni, hogy egy év múlva ne arról beszélgessünk, hogy Bulgária is leelőzött”… - kezdte el a gondolatmenetet, majd hangsúlyozta, hogyha rossz irányba megy egy folyamat, azt meg kell állítani. Szerinte lehet látni, hogy a magyar adottságokhoz nem megfelelő beruházásokra mennek a pénzek, amelyeket meg kellene fogni. Még a magyar befektetők is azt látják, hogy a magyar költségvetés éhsége óriási, ezért a “kiadási oldalt kellene piszkálni”, fogalmazott.
“Én mindig nagyon félek, amikor politikusok erre jönnek, vagy politikusok valahova elrepülnek, annak az adófizető szokta állni a cehjét” - mondta arra, hogy várhatóan hamarosan bejelentésre kerül, hogy Pécsen egy nagy autógyár beruházás várható.
A közgazdász szerint ehhez meg kellene emelni az adókat - bár ezt nehéz év közben megtenni, ezt senki sem javasolná, helyette inkább a kiadási oldalt kellene valamelyest lefaragni. De azt sem úgy kellene csinálni, hogy az idei évből “átpakolni” a terheket a jövő évre - pedig ezt csinálja a kormány hosszú évek óta. Egy fokra vagyunk a bóvlitól - jelentette ki Bod Péter Ákos. Nálunk jobb helyzetben van Bulgária, velünk egy szinten van Kazahsztán - tette hozzá.
Az Eurostat friss adatai szerint vásárlőerőparitáson (PPS) számolva a 2023-as volt az első év, amikor a keleti szomszédunk bérei elénk kerültek. Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Horvátország évekkel ezelőtt még jóval mögöttünk voltak, majd lendületet vettek, gyorsan fejlődtek, beleértve a GDP-t, illetve a fogyasztást.
“A magyar gazdaság a leginflációsabb az egész Európai Unióban” - szögezte le Bod Péter Ákos. A pénzek jelentős része pedig olyan ágazatokba ment államilag, amelyben nem túl nagy a hozzáadott érték, a termelékenység. És a termelékenység határozza meg, mennyit lehet fizetni egy munkásnak - fejtette ki.
A 27 százalékos áfáról azt mondta: valaki ugyanabból a bérből nem tud annyit venni, mint mondjuk néhány déli országban. “Ez kellemetlen ügy”, és mutatja, hogy a növekedési pálya, ami a GDP-t használja, az nem azonos azzal, amit gazdasági jóllétnek gondolunk - fűzte hozzá. Szerinte a kormányzat túl fontosnak tartja a GDP-t, a fogyasztás ezt a jóllétet jobban mérné. A humántőke fejlesztéséhez fogyasztani kell, szolgáltatásokra van szükség, és az ország egy része szegény - mondta a közgazdász.
Úgy véli, el kellene felejteni azt a panelt, hogy “utolérünk” bizonyos országokat - az utolérés bekövetkezik, ha egy ország az adottságainak megfelelően teljesít. Ahogyan szerinte a hazai adottságokra nem illik az az akkumulátor nagyhatalmi státusz, de nem tartozik bele az óriási beruházás, nagy sportrendezvények, katonai akciók Fekete-Afrikában sem. “Ha az volna a kérdés, hogy mit kell ahhoz tenni, hogy egy év múlva ne arról beszélgessünk, hogy Bulgária is leelőzött”… - kezdte el a gondolatmenetet, majd hangsúlyozta, hogyha rossz irányba megy egy folyamat, azt meg kell állítani. Szerinte lehet látni, hogy a magyar adottságokhoz nem megfelelő beruházásokra mennek a pénzek, amelyeket meg kellene fogni. Még a magyar befektetők is azt látják, hogy a magyar költségvetés éhsége óriási, ezért a “kiadási oldalt kellene piszkálni”, fogalmazott.
“Én mindig nagyon félek, amikor politikusok erre jönnek, vagy politikusok valahova elrepülnek, annak az adófizető szokta állni a cehjét” - mondta arra, hogy várhatóan hamarosan bejelentésre kerül, hogy Pécsen egy nagy autógyár beruházás várható.
