Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban a Demszkynek és Tarlósnak kilátásba helyezett díszpolgárságról), hogy a Demszky-korszakban Budapest koszos, büdös, bűnözéssel telített, fejlődésben elakadt város volt, amelynek 200 milliárd forintos adósságát a kormány vállalta át. A csődért, a város tönkretételéért jár a kitüntetés? – tette föl a kérdést a kormányfő.
Ezzel szemben a tény az, hogy a budapesti adósságon kívül a kormány kifizette a fideszes vezetésű fővárosi V. kerület (Rogán) 11,5 milliárdos, a XII. kerület (Pokorni) 9,5 milliárdos, vagy Zugló (Papcsák) 7,5 milliárd forintos adósságát is, nem beszélve Kósa Lajos Debrecenjének 28, Lázár János Hódmezővásárhelyének 22,5 vagy Szita Károly Kaposvárjának majdnem 20 milliárd forintra rúgó adósságáról. Ők bezzeg díszes polgárok, vagy nem?
Azt állította továbbá a miniszterelnök (ugyanott, a Borkai-botrányról), hogy van valami szánalmasan lehangoló abban, hogy az emberek arról beszélnek, mi történik egy-egy politikus hálószobájában.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem arról beszéltek, mi történik egy politikus hálószobájában, hanem arról, mi zajlott egy adriai jachton. Borkai családi életére nem kíváncsiak, arra viszont igen, hogy a polgármester családi életét és hálószobáját messze hátrahagyva hogyan szórakozik önfeledten olyan összegekért, amelyeket nem engedhetne meg magának. Hálószobai kukkolásnak beállítani egy korrupciógyanús kapcsolat botrányos megnyilvánulását, szánalmasan lehangoló.
Azt is állította Orbán (ugyanott, a török-szír konfliktusról), hogy mindössze annyi történt, hogy a NATO legnagyobb tagállama, az Egyesült Államok egy területről kivonta a csapatait, majd a második legnagyobb NATO-tagállam, Törökország bevonult oda. Emiatt nekünk több külpolitikai tennivalónk nincs, mondta.
Ezzel szemben a tény az, hogy eddig sem lett volna, legföljebb annyi, hogy csatlakozzunk az EU Törökországot elítélő álláspontjához, de ezt egy ideig a közös állásfoglalást blokkolva nem tettük meg, közben pedig maga a miniszterelnök arról biztosította a török elnököt, hogy támogatja a török agressziót, ami szerinte magyar érdek is. Mellesleg a második legnagyobb NATO-tagállam (lakosságszám és gazdasági erő alapján) Németország, katonai erőben pedig Franciaország és Nagy-Britannia. És persze nem csupán annyi történt, hogy az egyik NATO-ország helyét átvette a másik, hanem hogy több tízezer szíriai kurd fegyverest kiszorítottak az övezetből, a mintegy ezer amerikai katona helyét viszont átvették a törökök és az oroszok. Gondolom, Putyinnak is elmondja majd Orbán, hogy ez a magyar érdek.
Azt állította Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője (az MTI-nek), hogy ha Törökország nem tudja visszatelepíteni Szíriába a menekülteket, újabb migránshullám szabadulhat az Unióra, és „Magyarország lesz az első uniós tagállam, amely szembesül ezzel a migránsáradattal.”
Ezzel szemben a tény az, hogy az első uniós tagállamot Görögországnak hívják, vagy egy másik lehetséges útvonalon Bulgáriának. Földrajzból egyes. Tessék leülni!
Bolgár György: A sebnyalogatás hete
Ezzel szemben a tény az, hogy a budapesti adósságon kívül a kormány kifizette a fideszes vezetésű fővárosi V. kerület (Rogán) 11,5 milliárdos, a XII. kerület (Pokorni) 9,5 milliárdos, vagy Zugló (Papcsák) 7,5 milliárd forintos adósságát is, nem beszélve Kósa Lajos Debrecenjének 28, Lázár János Hódmezővásárhelyének 22,5 vagy Szita Károly Kaposvárjának majdnem 20 milliárd forintra rúgó adósságáról. Ők bezzeg díszes polgárok, vagy nem?
Azt állította továbbá a miniszterelnök (ugyanott, a Borkai-botrányról), hogy van valami szánalmasan lehangoló abban, hogy az emberek arról beszélnek, mi történik egy-egy politikus hálószobájában.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem arról beszéltek, mi történik egy politikus hálószobájában, hanem arról, mi zajlott egy adriai jachton. Borkai családi életére nem kíváncsiak, arra viszont igen, hogy a polgármester családi életét és hálószobáját messze hátrahagyva hogyan szórakozik önfeledten olyan összegekért, amelyeket nem engedhetne meg magának. Hálószobai kukkolásnak beállítani egy korrupciógyanús kapcsolat botrányos megnyilvánulását, szánalmasan lehangoló.
Azt is állította Orbán (ugyanott, a török-szír konfliktusról), hogy mindössze annyi történt, hogy a NATO legnagyobb tagállama, az Egyesült Államok egy területről kivonta a csapatait, majd a második legnagyobb NATO-tagállam, Törökország bevonult oda. Emiatt nekünk több külpolitikai tennivalónk nincs, mondta.
Ezzel szemben a tény az, hogy eddig sem lett volna, legföljebb annyi, hogy csatlakozzunk az EU Törökországot elítélő álláspontjához, de ezt egy ideig a közös állásfoglalást blokkolva nem tettük meg, közben pedig maga a miniszterelnök arról biztosította a török elnököt, hogy támogatja a török agressziót, ami szerinte magyar érdek is. Mellesleg a második legnagyobb NATO-tagállam (lakosságszám és gazdasági erő alapján) Németország, katonai erőben pedig Franciaország és Nagy-Britannia. És persze nem csupán annyi történt, hogy az egyik NATO-ország helyét átvette a másik, hanem hogy több tízezer szíriai kurd fegyverest kiszorítottak az övezetből, a mintegy ezer amerikai katona helyét viszont átvették a törökök és az oroszok. Gondolom, Putyinnak is elmondja majd Orbán, hogy ez a magyar érdek.
Azt állította Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője (az MTI-nek), hogy ha Törökország nem tudja visszatelepíteni Szíriába a menekülteket, újabb migránshullám szabadulhat az Unióra, és „Magyarország lesz az első uniós tagállam, amely szembesül ezzel a migránsáradattal.”
Ezzel szemben a tény az, hogy az első uniós tagállamot Görögországnak hívják, vagy egy másik lehetséges útvonalon Bulgáriának. Földrajzból egyes. Tessék leülni!
Bolgár György: A sebnyalogatás hete