Búcsúzunk.......
- Téma inditó Melitta
- Kezdés dátuma
Gregor József
operaénekes
1940. augusztus 8-án született Rákosligeten. Énektanulmányait magánúton végezte, a '60-as évek elején a Magyar Néphadsereg Kórusában énekelt.
1964-ben Vaszy Viktor szerződtette a Szegedi Nemzeti Színházba. Vaszytól nemcsak muzikalitást, színpadi kultúrát és énektechnikát tanult, hanem azt a komplex előadóművészi kultúrát, amelyre az operaelőadások során oly nagy szükség van.
Az operaszínpad és a hangversenypódium mellett a rádió és a televízió is rengeteg feladatot ad Gregor József számára. Talán ennek is köszönhető, hogy egyedülálló módon vidékről sikerült az ország vezető basszistájává válnia.
A basszus-repertoár szinte valamennyi nagy szerepét elénekelte: pl. Sarastrót, Kékszakállút, Fülöp királyt, Basiliót, Leporellót, Koncsak kánt, Ochs bárót, Ozmint, Gremint, Dulcamarát, Don Pasqualét, Mozart Requiemjének basszus szólamát, Bach János passiójának Jézusát. A buffo basszus szerepkörben nemzetközi hírnevet szerzett, az elmúlt években sorra mutatkozott be az antwerpeni, a baltimore-i, a denveri, a houstoni, a portlandi, a római és a trieszti operaházakban.
Pályája csúcsaként értékelhető, hogy a világ egyik legjelentősebb operaházába, a New York-i Metropolitenbe rendszeresen meghívást kap és fellép a világ más híres zenés színpadain is.
1999-ben az Egyesült Államokban, Portlandban Don Pasquale szerepét játszotta, a Thália Színházban az Operaház társulatával a Hamupipőkét mutatta be. Don Magnifico szerepében Antwerpenben és Gentben lépett fel a Flamand Opera társulatával. 2000 őszén a Houstoni Grand Operában nemzetközi szereposztásban Leos Janacek Katja Kabanova című operájában Szavjol Gyikoj, a kereskedő szerepét énekelte nagy sikerrel. Ugyanerre a szerepre meghívta a dallasi operaház is.
Az elmúlt években Falstaff és Dulcamara szerepét énekelte a Szegedi Nemzeti Színházban. Repertoáron lévő szerepeivel folyamatosan fellép a Magyar Állami Operaházban és állandó közreműködője az ország koncertpódiumainak.
Tagja a Szegedért Alapítvány kuratóriumának.
Művészetét Liszt díjjal, Érdemes és Kiváló művész címekkel és 1999. március 15-én Kossuth-díjjal ismerték el. Szülőhelyén, Rákosligeten 1999-ben Centenáriumi Emlékérmet vett át, 1995-ben Gárdony, 2001-ben pedig Budapest XVII. kerületének díszpolgára lett. Szeged városa 2001-ben Pro Urbe díjjal tüntette ki a világhírű művészt.
operaénekes
1940. augusztus 8-án született Rákosligeten. Énektanulmányait magánúton végezte, a '60-as évek elején a Magyar Néphadsereg Kórusában énekelt.
1964-ben Vaszy Viktor szerződtette a Szegedi Nemzeti Színházba. Vaszytól nemcsak muzikalitást, színpadi kultúrát és énektechnikát tanult, hanem azt a komplex előadóművészi kultúrát, amelyre az operaelőadások során oly nagy szükség van.
Az operaszínpad és a hangversenypódium mellett a rádió és a televízió is rengeteg feladatot ad Gregor József számára. Talán ennek is köszönhető, hogy egyedülálló módon vidékről sikerült az ország vezető basszistájává válnia.
A basszus-repertoár szinte valamennyi nagy szerepét elénekelte: pl. Sarastrót, Kékszakállút, Fülöp királyt, Basiliót, Leporellót, Koncsak kánt, Ochs bárót, Ozmint, Gremint, Dulcamarát, Don Pasqualét, Mozart Requiemjének basszus szólamát, Bach János passiójának Jézusát. A buffo basszus szerepkörben nemzetközi hírnevet szerzett, az elmúlt években sorra mutatkozott be az antwerpeni, a baltimore-i, a denveri, a houstoni, a portlandi, a római és a trieszti operaházakban.
Pályája csúcsaként értékelhető, hogy a világ egyik legjelentősebb operaházába, a New York-i Metropolitenbe rendszeresen meghívást kap és fellép a világ más híres zenés színpadain is.
1999-ben az Egyesült Államokban, Portlandban Don Pasquale szerepét játszotta, a Thália Színházban az Operaház társulatával a Hamupipőkét mutatta be. Don Magnifico szerepében Antwerpenben és Gentben lépett fel a Flamand Opera társulatával. 2000 őszén a Houstoni Grand Operában nemzetközi szereposztásban Leos Janacek Katja Kabanova című operájában Szavjol Gyikoj, a kereskedő szerepét énekelte nagy sikerrel. Ugyanerre a szerepre meghívta a dallasi operaház is.
Az elmúlt években Falstaff és Dulcamara szerepét énekelte a Szegedi Nemzeti Színházban. Repertoáron lévő szerepeivel folyamatosan fellép a Magyar Állami Operaházban és állandó közreműködője az ország koncertpódiumainak.
Tagja a Szegedért Alapítvány kuratóriumának.
Művészetét Liszt díjjal, Érdemes és Kiváló művész címekkel és 1999. március 15-én Kossuth-díjjal ismerték el. Szülőhelyén, Rákosligeten 1999-ben Centenáriumi Emlékérmet vett át, 1995-ben Gárdony, 2001-ben pedig Budapest XVII. kerületének díszpolgára lett. Szeged városa 2001-ben Pro Urbe díjjal tüntette ki a világhírű művészt.
Kelt Szegeden, 2003. május 21-én.
az életrajz Szeged város honlapjáról
nyugodjon békében
az életrajz Szeged város honlapjáról
nyugodjon békében
Sajnos olyan EMBER ment el ebből a világból, aki mint művész és mint magánember is nagyszerű volt. Volt szerencsém személyesen ismerni, atyai kapcsolatok révén és egy rendkívül életvidám, humoros, de ugyanakkor hihetetlen mélyen gondolkodó ember volt. Régóta betegeskedik, de eddíg ő volt az erősebb, most sajnos nem. Büszke vagyok arra, hogy ismerhettem és amíg élek, emlékezni fogok rá.
Nyugodjék békében!***
Nyugodjék békében!***
Gregor József emlékére
GREGOR JÓZSEF (basszus)
RÁNKI, György (1907-1992)
POMÁDÉ KIRÁLY ÚJ RUHÁJA
(az opera keresztmetszete mesével és zenével)
POMÁDÉ KIRÁLY ÚJ RUHÁJA
(az opera keresztmetszete mesével és zenével)
Andersen meséje nyomán a szövegkönyvet Károlyi Amy írta
(forrás Pécsi Géza)
(forrás Pécsi Géza)
GREGOR JÓZSEF (basszus)
Szereplők:Gregor József, Palcsó Sándor, Dene József,
Bende Zsolt, Palócz László, Andor Éva
Magyar Rádió és Televízió Énekkara
Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
vezényel Oberfrank Géza
Bende Zsolt, Palócz László, Andor Éva
Magyar Rádió és Televízió Énekkara
Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
vezényel Oberfrank Géza
én inkább hallgatom...... nagyon sokszor.
söci
Új tag
Az operaénekes pénteken bekövetkezett halála miatt kitűzték a gyászlobogót a polgármesteri hivatal épületére, amely elé kihelyezték a művész mellszobrát. Az emlékezők itt helyezhetik el virágjaikat szombaton és vasárnap délelőtt tíz és este hat óra között.
A szobrot Stanzel Antal szegedi szobrász készítette; a gipszmintát Gregor József 60. születésnapján adták át az énekesnek a szegedi városházán, aki akkor megígértette, hogy 65 éves korára az alkotást bronzba öntik, ami meg is történt – mondta el Kerek Attila, az önkormányzat munkatársa. Tájékoztatása szerint már készültek, hogy elviszik a szobrot a művésznek, de ő azt kérte, hogy erre akkor kerüljön sor, ha végleg visszaköltözik Szegedre; a szobor további sorsáról most már özvegye dönt – fűzte hozzá.
Isten nyugasztalja/Sarastrót/.
A szobrot Stanzel Antal szegedi szobrász készítette; a gipszmintát Gregor József 60. születésnapján adták át az énekesnek a szegedi városházán, aki akkor megígértette, hogy 65 éves korára az alkotást bronzba öntik, ami meg is történt – mondta el Kerek Attila, az önkormányzat munkatársa. Tájékoztatása szerint már készültek, hogy elviszik a szobrot a művésznek, de ő azt kérte, hogy erre akkor kerüljön sor, ha végleg visszaköltözik Szegedre; a szobor további sorsáról most már özvegye dönt – fűzte hozzá.
Isten nyugasztalja/Sarastrót/.
"Szervusz Szergej" A 70 es,80 as években többezer gyermek skandálta kulturházakban, TV előtt, várva a népszerű bohóc belépését. A nyurga
tétova bohócfiú örökre belopta magát egy generáció szívébe közvetlenségével. Nem kellett néki manézs, a széksorok közzé bemenve is játszott, gyermekeink megérinthették. Hihetetlen, hogy már 67 éves volt, és 21 éve nem Magyarországon játszott. Utolsó évtizedeire Canada lett hazája. Szergej Kurepov most elment. Szervusz Szergej,most már örökre. Nem felejtünk.
tétova bohócfiú örökre belopta magát egy generáció szívébe közvetlenségével. Nem kellett néki manézs, a széksorok közzé bemenve is játszott, gyermekeink megérinthették. Hihetetlen, hogy már 67 éves volt, és 21 éve nem Magyarországon játszott. Utolsó évtizedeire Canada lett hazája. Szergej Kurepov most elment. Szervusz Szergej,most már örökre. Nem felejtünk.
Hömpölyögve zúg a Missisipi ...ezt a tradicionális spirituálét meghallgathatod Gregor József előadásában, a komolyzene kedvelőinek topicban!
Bucsuzunk.
Gregor Bernadett piros rózsával búcsúzott édesapjátólA világ számtalan operaházában adott est sem volt elég ahhoz, hogy Gregor József hűtlen legyen a városhoz, Szegedhez, ahol élete nagy részét töltötte.Tegnap itt helyezték örök nyugalomra. "Megyek, hogy aztán jöjjek"- így hangzik gyakran használt mondása. Most örökre elment.
Délután fél háromkor már több százan várakoztak a Szegedi Belvárosi Temetőben, hogy elkísérjék végső útjára a napokban elhunyt Gregor Józsefet. A családon, barátokon és pályatársakon kívül a művész számtalan csodálója is jelen volt, hogy lerója tiszteletét Gregor József emléke előtt.
A ravatalozó előtt tömött sorokban álltak az emberek, hogy a gyászoló családdal együtt imádkozhassanak az opera meghatározó figurájáért.
A város polgármestere, D. Botka László búcsúzott először Gregortól, aki a gyásztól néha elcsukló hangon intézte utolsó szavait a művészhez.
- Bár lehet, hogy nem mondtuk ki elégszer, de remélem érezte, hogy mennyire fontos is volt ő nekünk. Az operairodalom összes főszerepét előadta a világ különböző pontjain, mégis mindig hű maradt szeretett városához, Szegedhez. Arcán örök derű ült, és bármekkora siker is érte, a nagy emberek szerénységével kezelte azokat- emlékezett meg Gregor Józsefről a polgármester.
- Az elmúlt hetekben bejentette, hogy visszavonul. Fáradtnak mondta magát és a csúcson szerette volna abbahagyni. Gregor József azonban örökre a csúcson marad - mondta Hiller István, akinek búcsúzó szavait Székhelyi József, a szegedi színház igazgatója vette át.
- 66-szoros Gregor József-díjas művész volt. Nyugodjon békében- hangzottak Székhelyi megrendítő szavai.
A beszédek után a család és még több százan a végső nyugvóhelyére kísérték a művészt, ahol a város összes vallási közössége imádkozott Gregor Józsefért, majd miután a mélybe engedték, koporsójára rózsák tömegét szórták. Gregor Bernadett megrendülten búcsúzott édesapjától. Gyakran a könnyeivel küzködve vészelte át a szertartás szomorú pillanatait, miközben végig kisfiát ölelte. Talán csak akkor engedte el a kezét, amikor a fiú rózsát dobott a nagyapja koporsójára.
Bár köztudott, hogy olykor voltak viták Bernadett és édesapja között, de kettejük kapcsolata vitathatatlanul szeretetteljes volt.
A temetésen megjelent Geszti Péter és a Megatáncból jól ismert Juronics Tamás is.
- A szegedi színházból ismertük egymást. Közösen is álltunk színpadon, ám ha nem ilyen szomorúan alakul a sors, még rendezhettem is volna neki. A Hári Jánost szerettem volna színpadra vinni. Az egyik főszerep az övé lett volna. El is fogadta a felkérésem, ám orvosai lebeszélték róla- mondta Juronics Tamás, majd hozzátette:
- Gregor Józsefet nem lehet szétszakítani munkára és magánemberre. Épp attól volt olyan személyes a művészete, hogy ugyanaz az ember volt a színpadon és azon kívül is.
Gregor Bernadett piros rózsával búcsúzott édesapjátólA világ számtalan operaházában adott est sem volt elég ahhoz, hogy Gregor József hűtlen legyen a városhoz, Szegedhez, ahol élete nagy részét töltötte.Tegnap itt helyezték örök nyugalomra. "Megyek, hogy aztán jöjjek"- így hangzik gyakran használt mondása. Most örökre elment.
Délután fél háromkor már több százan várakoztak a Szegedi Belvárosi Temetőben, hogy elkísérjék végső útjára a napokban elhunyt Gregor Józsefet. A családon, barátokon és pályatársakon kívül a művész számtalan csodálója is jelen volt, hogy lerója tiszteletét Gregor József emléke előtt.
A város polgármestere, D. Botka László búcsúzott először Gregortól, aki a gyásztól néha elcsukló hangon intézte utolsó szavait a művészhez.
- Bár lehet, hogy nem mondtuk ki elégszer, de remélem érezte, hogy mennyire fontos is volt ő nekünk. Az operairodalom összes főszerepét előadta a világ különböző pontjain, mégis mindig hű maradt szeretett városához, Szegedhez. Arcán örök derű ült, és bármekkora siker is érte, a nagy emberek szerénységével kezelte azokat- emlékezett meg Gregor Józsefről a polgármester.
- Az elmúlt hetekben bejentette, hogy visszavonul. Fáradtnak mondta magát és a csúcson szerette volna abbahagyni. Gregor József azonban örökre a csúcson marad - mondta Hiller István, akinek búcsúzó szavait Székhelyi József, a szegedi színház igazgatója vette át.
- 66-szoros Gregor József-díjas művész volt. Nyugodjon békében- hangzottak Székhelyi megrendítő szavai.
A beszédek után a család és még több százan a végső nyugvóhelyére kísérték a művészt, ahol a város összes vallási közössége imádkozott Gregor Józsefért, majd miután a mélybe engedték, koporsójára rózsák tömegét szórták. Gregor Bernadett megrendülten búcsúzott édesapjától. Gyakran a könnyeivel küzködve vészelte át a szertartás szomorú pillanatait, miközben végig kisfiát ölelte. Talán csak akkor engedte el a kezét, amikor a fiú rózsát dobott a nagyapja koporsójára.
Bár köztudott, hogy olykor voltak viták Bernadett és édesapja között, de kettejük kapcsolata vitathatatlanul szeretetteljes volt.
A temetésen megjelent Geszti Péter és a Megatáncból jól ismert Juronics Tamás is.
- A szegedi színházból ismertük egymást. Közösen is álltunk színpadon, ám ha nem ilyen szomorúan alakul a sors, még rendezhettem is volna neki. A Hári Jánost szerettem volna színpadra vinni. Az egyik főszerep az övé lett volna. El is fogadta a felkérésem, ám orvosai lebeszélték róla- mondta Juronics Tamás, majd hozzátette:
- Gregor Józsefet nem lehet szétszakítani munkára és magánemberre. Épp attól volt olyan személyes a művészete, hogy ugyanaz az ember volt a színpadon és azon kívül is.
Elhunyt Határ Győző
A Kossuth-díjas magyar író az 1956-os forradalom leverése után telepedett le Londonban, ahol 93 éves korában a St. George's kórházban érte a halál hétfő délután – jelentette be hétfőn este Abelovszky György londoni magyar főkonzul. Az író tíz nappal élte túl feleségét.
Határ Győző két hete még részt vett azon a nagyszabású megemlékezésen, amelyet Károly brit trónörökös hivatalában, a St. James's palotában rendeztek a trónörökös jelenlétében és fővédnökségével az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából. A magyar előadóművészeket felvonultató rendezvényen az agg író 56-os visszaemlékezéséből olvasott fel egy részletet angolul.
Határ Győző 1957-ben érkezett Angliába; az utóbbi évtizedekben a dél-londoni Wimbledonban élt és alkotott. Az író, mint a főkonzul elmondta, halála előtt kifejezte azon kívánságát, hogy londoni házának tulajdonjoga a magyar államra szálljon.
Horthy és Rákosi is lecsukatta
Az író, költő, filozófus Határ Győző 1914. november 13-án született Gyomán, eredeti neve Hack Viktor volt. Apja erdélyi szász volt, a gyomai nyomda művezetője, fia a betű bűvöletében élt gyerekkorától. Iskoláit Pesten kezdte, 15 évesen írt egy értekezést, melyet elküldött Márai Sándornak. Ezt a választ kapta az Újság hasábjain: Később, máskor... Csak 1978-ban találkoztak személyesen, San Diegóban.
1938-ban a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, s Borbíró Virgil mellett dolgozott, közben hegedülni is tanult. Ebben az évben írta első regényét, a sokszorosítva terjesztett Veszélyes fordulatszámot a hatóság elkobozta. Első versei polgárpukkasztó, játékosan erotikus darabok voltak. 1943-ban Csodák országa hátsó Eurázsia című regényét is lefoglalták, s öt év fegyházra ítélték, ebből a háború miatt csak másfelet töltött le, de jelen volt a sátoraljaújhelyi börtönlázadásnál.
1945-től újra publikálhatott, de 1949-ben kizárták az Írószövetségből. 1947-ben írta Heliáne című szatirikus regényét, amelyet az új, kommunista hatalom zúzatott be (néhány példány megmaradt). Verseskötete Liturgikon címmel jelent meg, ebből nem lett baja, de 1950-ben két és fél év börtönre ítélték tiltott határátlépés miatt. "Egész határ határvadász üldözte a Határt" - írta ezután magáról. Horthyék után Rákosiék is lecsukatták.
A BBC-nek is dolgozott
Szabadulása után építészmérnökként működött és angol, német, orosz, francia és spanyol nyelvből műfordított, bár e nyelvek nem mindegyikét bírta teljesen. Huxley, Határ és Márai - sorolta fel Keszi Imre a kártékony burzsoá irodalom képviselőit. Egy másik kommunista kulturpolitikus, Király István "iránykritikában" ítélte el működését, ez egyenlő volt az elhallgattatással. 1956-ban emigrált, 1957 óta Londonban, Wimbledonban élt. 1957-76 közt a BBC magyar adásának munkatársa volt, s 25 évig tanított angol diplomatákat magyarra a brit külügyminisztérium megbízásából.
Majd minden műfajban alkotott, célja a műfaji határok elmosása volt. Színművei közül említendő a kilencrészes Golghelógi misztériumjáték (1976), mely filozófiai eszközökkel beszél a világban uralkodó sátánról és a "sánta korongolóvá degradálódott" istenről. A kétrészes Mangún parabolikus tragédia, mely bemutatja, hogy a zsarnok iránti feltétlen hűség hogy vezet el a kegyvesztettséghez és bukáshoz. Számos kisebb jelenetet, rádiójátékot és mesejátékot, összesen vagy negyven színművet írt. Magyarországon három darabját mutatták be, 1987-ben a Patkánykirályt, 1989-ben a Jézus krisztus születését, 1992-ben az Elefántcsordát.
Konzervatív, ateista világpolgár
A Heliáne a swifti utazóregény és szatirikus, szürreális utópia hagyományát elevenítette fel, Az őrző könyve (1948) nagyívű történetfilozófiai parabola, melyben baloldali szimpátiáival szakít. Az 1953-as Anibelt itthon írta, de ez is Angliában jelent meg. A regénytrilógia vallomás a nőkhöz, de az ötvenes évek Magyarországának kíméletlen tablója is. A Köpönyeg sors (Juliánosz ifjúsága, 1985) ókori témájú, történelminek álcázott lélekrajzi regény, mely szabadon bánik a tényekkel. A fontos ember (1989) szatirikus körkép az emigrációban élő magyarok kisszerű és nevetséges viszályairól, harcáról az érvényesülésért. Verseiben érvényesül leggazdagabban a magyar nyelv könnyed, bravúros kezelése.
Filozófiai munkásságát az irodalomnál fontosabbnak tartotta. Főleg történetfilozófiai és ismeretelméleti kérdéseket kutatott, e téren inkább konzervatív, bár ateista, világpolgár s individualista.
Háza, a Hongriuscule évtizedek óta a magyar ösztöndíjasok zarándokhelye volt. Határ Győző az avantgárd klasszikusa volt, könyvei nem könnyű olvasmányok, nem a tömegek szerzője. Hatalmas életművét építészi, kormányszakértői és rádiós tevékenysége mellett alkotta. A magyar nyelv virtuózaként nevetségessé tette a népi-nemzeti dagályt, s elmarasztalta a hazai önsajnálatot, lassúságot és provincializmust.
Emigrációja után először 1983-ban jelent meg írása a régi Mozgó Világban. Hazája 1991-ben ismerte el tevékenységét Kossuth-díjjal, 1994-ben a Széchenyi Akadémia, 2001-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották, ugyanebben az évben Márai Sándor-díjat kapott. 1996-ban Quasimodo-díjjal tüntették ki. 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett.
Határ Győző
Kanál minden lében
Kanál vagyok a lében
Minden lében
Hitten -hiszek az idők
Végezetében
Örökélet a tét
De vajon megérem az idők
Végzetét?
Mert lám remény-edényeim
Megüresednek
Akárhogy kavarnám: élet-
Nedvet, életkedvet
Ha reménykönyörgéseim így
Semmivé válnak
Minek annak lennem minden
Lében kanálnak?
Ami ma bőséges már másnap
Bizonyul kevésnek
Csak már vége lenne kavarásnak-
Köpülésnek
Még ép egész voltam ép egész
Amikor jöttem
S most a fazék lé nélkül létlen
Összetörötten –
Kanál voltam a lében
Minden lében
Hitten-hittem az idők
Végzetében
Az örökélet a tét
Adassék megérnem az idők
Végzetét
Nyugodjon békében!
A Kossuth-díjas magyar író az 1956-os forradalom leverése után telepedett le Londonban, ahol 93 éves korában a St. George's kórházban érte a halál hétfő délután – jelentette be hétfőn este Abelovszky György londoni magyar főkonzul. Az író tíz nappal élte túl feleségét.
Határ Győző két hete még részt vett azon a nagyszabású megemlékezésen, amelyet Károly brit trónörökös hivatalában, a St. James's palotában rendeztek a trónörökös jelenlétében és fővédnökségével az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából. A magyar előadóművészeket felvonultató rendezvényen az agg író 56-os visszaemlékezéséből olvasott fel egy részletet angolul.
Határ Győző 1957-ben érkezett Angliába; az utóbbi évtizedekben a dél-londoni Wimbledonban élt és alkotott. Az író, mint a főkonzul elmondta, halála előtt kifejezte azon kívánságát, hogy londoni házának tulajdonjoga a magyar államra szálljon.
Horthy és Rákosi is lecsukatta
Az író, költő, filozófus Határ Győző 1914. november 13-án született Gyomán, eredeti neve Hack Viktor volt. Apja erdélyi szász volt, a gyomai nyomda művezetője, fia a betű bűvöletében élt gyerekkorától. Iskoláit Pesten kezdte, 15 évesen írt egy értekezést, melyet elküldött Márai Sándornak. Ezt a választ kapta az Újság hasábjain: Később, máskor... Csak 1978-ban találkoztak személyesen, San Diegóban.
1938-ban a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, s Borbíró Virgil mellett dolgozott, közben hegedülni is tanult. Ebben az évben írta első regényét, a sokszorosítva terjesztett Veszélyes fordulatszámot a hatóság elkobozta. Első versei polgárpukkasztó, játékosan erotikus darabok voltak. 1943-ban Csodák országa hátsó Eurázsia című regényét is lefoglalták, s öt év fegyházra ítélték, ebből a háború miatt csak másfelet töltött le, de jelen volt a sátoraljaújhelyi börtönlázadásnál.
1945-től újra publikálhatott, de 1949-ben kizárták az Írószövetségből. 1947-ben írta Heliáne című szatirikus regényét, amelyet az új, kommunista hatalom zúzatott be (néhány példány megmaradt). Verseskötete Liturgikon címmel jelent meg, ebből nem lett baja, de 1950-ben két és fél év börtönre ítélték tiltott határátlépés miatt. "Egész határ határvadász üldözte a Határt" - írta ezután magáról. Horthyék után Rákosiék is lecsukatták.
A BBC-nek is dolgozott
Szabadulása után építészmérnökként működött és angol, német, orosz, francia és spanyol nyelvből műfordított, bár e nyelvek nem mindegyikét bírta teljesen. Huxley, Határ és Márai - sorolta fel Keszi Imre a kártékony burzsoá irodalom képviselőit. Egy másik kommunista kulturpolitikus, Király István "iránykritikában" ítélte el működését, ez egyenlő volt az elhallgattatással. 1956-ban emigrált, 1957 óta Londonban, Wimbledonban élt. 1957-76 közt a BBC magyar adásának munkatársa volt, s 25 évig tanított angol diplomatákat magyarra a brit külügyminisztérium megbízásából.
Majd minden műfajban alkotott, célja a műfaji határok elmosása volt. Színművei közül említendő a kilencrészes Golghelógi misztériumjáték (1976), mely filozófiai eszközökkel beszél a világban uralkodó sátánról és a "sánta korongolóvá degradálódott" istenről. A kétrészes Mangún parabolikus tragédia, mely bemutatja, hogy a zsarnok iránti feltétlen hűség hogy vezet el a kegyvesztettséghez és bukáshoz. Számos kisebb jelenetet, rádiójátékot és mesejátékot, összesen vagy negyven színművet írt. Magyarországon három darabját mutatták be, 1987-ben a Patkánykirályt, 1989-ben a Jézus krisztus születését, 1992-ben az Elefántcsordát.
Konzervatív, ateista világpolgár
A Heliáne a swifti utazóregény és szatirikus, szürreális utópia hagyományát elevenítette fel, Az őrző könyve (1948) nagyívű történetfilozófiai parabola, melyben baloldali szimpátiáival szakít. Az 1953-as Anibelt itthon írta, de ez is Angliában jelent meg. A regénytrilógia vallomás a nőkhöz, de az ötvenes évek Magyarországának kíméletlen tablója is. A Köpönyeg sors (Juliánosz ifjúsága, 1985) ókori témájú, történelminek álcázott lélekrajzi regény, mely szabadon bánik a tényekkel. A fontos ember (1989) szatirikus körkép az emigrációban élő magyarok kisszerű és nevetséges viszályairól, harcáról az érvényesülésért. Verseiben érvényesül leggazdagabban a magyar nyelv könnyed, bravúros kezelése.
Filozófiai munkásságát az irodalomnál fontosabbnak tartotta. Főleg történetfilozófiai és ismeretelméleti kérdéseket kutatott, e téren inkább konzervatív, bár ateista, világpolgár s individualista.
Háza, a Hongriuscule évtizedek óta a magyar ösztöndíjasok zarándokhelye volt. Határ Győző az avantgárd klasszikusa volt, könyvei nem könnyű olvasmányok, nem a tömegek szerzője. Hatalmas életművét építészi, kormányszakértői és rádiós tevékenysége mellett alkotta. A magyar nyelv virtuózaként nevetségessé tette a népi-nemzeti dagályt, s elmarasztalta a hazai önsajnálatot, lassúságot és provincializmust.
Emigrációja után először 1983-ban jelent meg írása a régi Mozgó Világban. Hazája 1991-ben ismerte el tevékenységét Kossuth-díjjal, 1994-ben a Széchenyi Akadémia, 2001-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották, ugyanebben az évben Márai Sándor-díjat kapott. 1996-ban Quasimodo-díjjal tüntették ki. 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett.
Határ Győző
Kanál minden lében
Kanál vagyok a lében
Minden lében
Hitten -hiszek az idők
Végezetében
Örökélet a tét
De vajon megérem az idők
Végzetét?
Mert lám remény-edényeim
Megüresednek
Akárhogy kavarnám: élet-
Nedvet, életkedvet
Ha reménykönyörgéseim így
Semmivé válnak
Minek annak lennem minden
Lében kanálnak?
Ami ma bőséges már másnap
Bizonyul kevésnek
Csak már vége lenne kavarásnak-
Köpülésnek
Még ép egész voltam ép egész
Amikor jöttem
S most a fazék lé nélkül létlen
Összetörötten –
Kanál voltam a lében
Minden lében
Hitten-hittem az idők
Végzetében
Az örökélet a tét
Adassék megérnem az idők
Végzetét
Nyugodjon békében!
Ez nagyon ideilló vers. Csak most olvastam, de nagyon megfogott. Isten veled Határ Győző, nyugodj békében.
Elhunyt a Soul Keresztapja
Hetvenhárom éves korában meghalt hétfőre virradóra Atlantában James Brown amerikai fekete énekes, akit a soul-zene keresztapjaként emlegettek.
A neves művészt tüdőgyulladással szállították szombaton kórházba, menedzsere akkor még úgy nyilatkozott, hogy Brown a jövő héten már ismét színpadra lép. Az első jelentésekből még nem derült ki, hogy mi okozta a halálát.
"A disco az James Brown, a hip-hop az James Brown, a rap is James Brown, érti miről beszélek? Meghallgathatja az összes rappert, a zenéjük 90 százaléka én vagyok" - nyilatkozta 2003-ban az AP-nek Brown.
James Brown pályája éppen ötven éve, 1956-ban kezdődött, legnagyobb sikereit az 1960-as években aratta olyan dalokkal, mint a Bewildered, az It's Man's Man's Man's World, az I Feel Good, az I Got A Feeling vagy a Sex Machine. Koncertjei azonban egészen az utóbbi évekig élményszámba mentek, még mindig rászolgált a "Mr. Dinamit", vagy "a show-biznisz legkeményebben dolgozó embere" címekre.
James Brown 1933-ban született egy szegény család gyermekeként. Négy évesen magára maradt, és a rosszhírű Augusta utcáin nevelkedett. 1949-ben Bobby Byrd befogadja a családjába, és a gospel együttesébe is. A Gospel Starlighters később Famous Flamesre változtatta a nevét, és kemény r&b-t kezdenek el játszani. 1956. januárjában Cincinattiben szerződést kötnek a csapattal, és néhány hónappal később már a legjobb tíz között van a daluk, a Please, Please, Please. 1986-ban bekerült a Rock and Roll Hírességek csarnokába, 1992-ben Grammy-életműdíjat kapott. A zenésznek többször meggyűlt a baja a rendőrséggel droghasználat és illegális fegyvertartás miatt, és mert harmadik feleségét gyakran verte.
Fantasztikus energiaja volt a pasinak.
Volt szerencsem latni egy eloadasat kb. 14 eve Torontoban az Ontario Place szinpadan.
Fantasztikus jo volt.
A fiamnak meg volt szerencseje megismerni szemelyesen mikor itt volt Vancouverben kb 4 eve.
A fiam volt a testore a szinhazban ahol koncertet adott James Brown.
Azt mondta, hogy egy nagyon kozvetlen es kedves ember volt.
Volt szerencsem latni egy eloadasat kb. 14 eve Torontoban az Ontario Place szinpadan.
Fantasztikus jo volt.
A fiamnak meg volt szerencseje megismerni szemelyesen mikor itt volt Vancouverben kb 4 eve.
A fiam volt a testore a szinhazban ahol koncertet adott James Brown.
Azt mondta, hogy egy nagyon kozvetlen es kedves ember volt.
Hasonló témák
