Steindl Imre, a sokat támadott építész
1902. augusztus 31-én Budapesten elhunyt Steindl Imre, a kor egyik legnevesebb építésze, műegyetemi tanár. Miután a historizáló ekletika jegyében született Országház terve megnyerte az 1882-ben kiírt tervpályázatot, az építész heves támadások kereszttüzébe került.
1839 őszén gazdag ékszerész fiaként látta meg a napvilágot Steindl Imre, korának egyik legnevesebb építésze. A Műegyetem elvégzése után, már tanársegédként kitanulta a kőműves mesterséget, majd a bécsi Képzőművészeti Akadémián szerezte meg a tervezéshez szükséges művészi alapokat.
Steindl Imre munkáiba a fővárost járva lépten-nyomon belebotolhatunk: ismertebb munkája többek között a Múzeum körúti egyetemi épület, a budai Kereskedelmi és Iparbank, a pesti Új Városháza, az Állatorvosi Egyetem több épülete, pályájának csúcsát pedig az Országház tervének megalkotása és megvalósulása jelentette.
Az 1882-ben az Országház építésére kiírt pályázatot – a 19 pályamű hosszas bírálata után - Steindl Imre műegyetemi tanár nyerte el. A historizáló ekletika jegyében született győztes munka és annak tervezője pillanatok alatt heves támadások kereszttüzébe került: kritizálták az épület gigászi nagyságát, neogótikus elemeit, belső ornamentikájának ízléstelenségét.
A kor leghatalmasabb beruházását jelentő Országházat ért támadásokkal szemben Steindl a következőképpen védekezett: „Az egész épületet ghótikus stílusban terveztem… arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusába, szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak bele.”
A rosszindulatú kritika és irigy akadékoskodás ellenére, 8 éves csúszással és az előirányzott költségek kétszereséért, de elkészült az Országház. Steindl Imre művét teljes pompájában azonban már nem láthatta, mert 1902. augusztus 31-én, 63 éves korában elhunyt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Budapest Parlament
Légifotó \ Budapest \ Parlament
1902. augusztus 31-én Budapesten elhunyt Steindl Imre, a kor egyik legnevesebb építésze, műegyetemi tanár. Miután a historizáló ekletika jegyében született Országház terve megnyerte az 1882-ben kiírt tervpályázatot, az építész heves támadások kereszttüzébe került.
1839 őszén gazdag ékszerész fiaként látta meg a napvilágot Steindl Imre, korának egyik legnevesebb építésze. A Műegyetem elvégzése után, már tanársegédként kitanulta a kőműves mesterséget, majd a bécsi Képzőművészeti Akadémián szerezte meg a tervezéshez szükséges művészi alapokat.
Steindl Imre munkáiba a fővárost járva lépten-nyomon belebotolhatunk: ismertebb munkája többek között a Múzeum körúti egyetemi épület, a budai Kereskedelmi és Iparbank, a pesti Új Városháza, az Állatorvosi Egyetem több épülete, pályájának csúcsát pedig az Országház tervének megalkotása és megvalósulása jelentette.
Az 1882-ben az Országház építésére kiírt pályázatot – a 19 pályamű hosszas bírálata után - Steindl Imre műegyetemi tanár nyerte el. A historizáló ekletika jegyében született győztes munka és annak tervezője pillanatok alatt heves támadások kereszttüzébe került: kritizálták az épület gigászi nagyságát, neogótikus elemeit, belső ornamentikájának ízléstelenségét.
A kor leghatalmasabb beruházását jelentő Országházat ért támadásokkal szemben Steindl a következőképpen védekezett: „Az egész épületet ghótikus stílusban terveztem… arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusába, szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak bele.”
A rosszindulatú kritika és irigy akadékoskodás ellenére, 8 éves csúszással és az előirányzott költségek kétszereséért, de elkészült az Országház. Steindl Imre művét teljes pompájában azonban már nem láthatta, mert 1902. augusztus 31-én, 63 éves korában elhunyt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Budapest Parlament
Légifotó \ Budapest \ Parlament