Magyarország egy hellyel előrébb lépett a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum-WEF) globális versenyképességi listáján, amelyet az idén is Szingapúr vezet az Egyesült Államok és Hong Kong előtt – derül ki a jelentésből.
Az európai országok közül Hollandia a negyedik, Svájc az ötödik helyezést érte el a 141 országot rangsoroló listán. Az európai országok a versenyképességi rangsor első harmadában vannak, ám a szórás igen nagy: a leginkább versenyképes (Hollandia 82,4 pont) és legkevésbé versenyképes európai ország (Bosznia-Hercegovina 54,7 pont) között másfélszeres a pontbeli különbség.
A globális versenyképességi index 2019-es rangsora. Forrás: World Economic Forum
Fotó: weforum.org
A versenyképességi rangsor legvégén főként afrikai, és dél-ázsiai országok találhatók. Az utolsó helyezett Csád és a listát vezető Szingapúr között 2,5-szeres a különbség a versenyképességi pontszámban. (A genfi intézet a versenyképességi indexet az idén 115 mutatóból számolta, amelyek a termelékenység mellett a jövő kihívásainak való megfelelőséget mérik.)
A Kopint-Tárki az MTI-hez eljuttatott összefoglalója szerint a tavalyi évhez képest nem sikerült javítania egyetlen versenyképességi pillérben sem az Európai Uniónak, átlagos versenyképességi pontszáma 72,3, szemben a legnagyobb versenytárs Egyesült Államokkal (83,6 pont) és Japánnal (82,3). Az EU13-ak átlagos pontszáma 67,2 pont, míg a régi tagállamokban az átlag 76,8 pont. Közép-Kelet-Európán belül Magyarország nem tartozik a jobb országok közé a WEF-rangsorban, előttünk van Szlovákia (42), Csehország (32), Lengyelország (37), Szlovénia (35), mögöttünk pedig Románia (51) és Bulgária (49).
Magyarország a 28 tagú Európai Unióból a 24. helyen áll, a globális listán pedig az idén egy helyet lépett előre, így a 47. lett.
Tavalyi pontszámához képest 0,8 pontot javított az ország, elsősorban az IKT (információs és kommunikációs technológiák) adaptáció területén. Javulás volt az infrastrukturális ellátottságban is, elsősorban az úthálózat sűrűsége bővült, és javult a közműellátottság. A jelentés szerint versenyképesség-romlás csak az egészségügyben és az árupiacon következett be. A WEF Fórum szerint visszafogják a versenyt a gyenge monopólium-ellenes szabályozások. Az egészségügyi pillérben csupán egyetlen mutató található, az egészségben eltöltött várható élettartam, amely Magyarországon továbbra is 65,8 év.
Magyarország versenyképességének legerősebb pontja a makroökonómiai mutatókban van a jelentés szerint, ami a relatíve alacsony inflációnak köszönhető. A Kopint-Tárki megjegyzi: ilyen alacsony árindexszel még 88 ország rendelkezett tavaly a világon.
Az innovációs mutatónk a tavalyi értékhez képest 0,6 pontot romlott és így 47,4-en áll, ez a 41. helyet jelenti a rangsorban. Ezen a csoporton belül a tudományos publikációk és a szabadalmak terén előrelépést, a k+f-költések és a kutatóintézetek teljesítménye terén visszalépést regisztrált a WEF.
Az európai országok közül Hollandia a negyedik, Svájc az ötödik helyezést érte el a 141 országot rangsoroló listán. Az európai országok a versenyképességi rangsor első harmadában vannak, ám a szórás igen nagy: a leginkább versenyképes (Hollandia 82,4 pont) és legkevésbé versenyképes európai ország (Bosznia-Hercegovina 54,7 pont) között másfélszeres a pontbeli különbség.
A globális versenyképességi index 2019-es rangsora. Forrás: World Economic Forum
Fotó: weforum.org
A versenyképességi rangsor legvégén főként afrikai, és dél-ázsiai országok találhatók. Az utolsó helyezett Csád és a listát vezető Szingapúr között 2,5-szeres a különbség a versenyképességi pontszámban. (A genfi intézet a versenyképességi indexet az idén 115 mutatóból számolta, amelyek a termelékenység mellett a jövő kihívásainak való megfelelőséget mérik.)
A Kopint-Tárki az MTI-hez eljuttatott összefoglalója szerint a tavalyi évhez képest nem sikerült javítania egyetlen versenyképességi pillérben sem az Európai Uniónak, átlagos versenyképességi pontszáma 72,3, szemben a legnagyobb versenytárs Egyesült Államokkal (83,6 pont) és Japánnal (82,3). Az EU13-ak átlagos pontszáma 67,2 pont, míg a régi tagállamokban az átlag 76,8 pont. Közép-Kelet-Európán belül Magyarország nem tartozik a jobb országok közé a WEF-rangsorban, előttünk van Szlovákia (42), Csehország (32), Lengyelország (37), Szlovénia (35), mögöttünk pedig Románia (51) és Bulgária (49).
Magyarország a 28 tagú Európai Unióból a 24. helyen áll, a globális listán pedig az idén egy helyet lépett előre, így a 47. lett.
Tavalyi pontszámához képest 0,8 pontot javított az ország, elsősorban az IKT (információs és kommunikációs technológiák) adaptáció területén. Javulás volt az infrastrukturális ellátottságban is, elsősorban az úthálózat sűrűsége bővült, és javult a közműellátottság. A jelentés szerint versenyképesség-romlás csak az egészségügyben és az árupiacon következett be. A WEF Fórum szerint visszafogják a versenyt a gyenge monopólium-ellenes szabályozások. Az egészségügyi pillérben csupán egyetlen mutató található, az egészségben eltöltött várható élettartam, amely Magyarországon továbbra is 65,8 év.
Magyarország versenyképességének legerősebb pontja a makroökonómiai mutatókban van a jelentés szerint, ami a relatíve alacsony inflációnak köszönhető. A Kopint-Tárki megjegyzi: ilyen alacsony árindexszel még 88 ország rendelkezett tavaly a világon.
Az innovációs mutatónk a tavalyi értékhez képest 0,6 pontot romlott és így 47,4-en áll, ez a 41. helyet jelenti a rangsorban. Ezen a csoporton belül a tudományos publikációk és a szabadalmak terén előrelépést, a k+f-költések és a kutatóintézetek teljesítménye terén visszalépést regisztrált a WEF.
mesélj még...
