Cigányok, akikről ritkán beszélnek

beloka témája a 'Élni és élni hagyni!( zsidók, cigányok, melegek...' fórumban , 2012 Január 30.

  1. Baalcain

    Baalcain Állandó Tag

    Nem tudom szabad-e linket begépelni.de vhová gondoltam ezt beírom.
    Jó párszor voltak a cigányokkal kapcsolatos témába elég naiv, valóságtól elrugaszkodott hozzászólások. Mintha azt lehetett volna érezni párszor, h ti ott arra elrontotok valamit, mi jobban látjuk mit is kellene tenni. ennyire

    http://hvg.hu/itthon/20150511_Cigany_ezert_nem_repulhetett_Becsbol_egy

    Nagyon jószívű, nyílt személynek látom Melittát, kíváncsi lennék rá, h az ő általa ismert Kanada mennyire hasonlít erre a Kanadára.
    Mert tenni kell a bevándorlók ellen, de nem így. Meg nem a Földközi-tengeri áldozatokat kell összeszedegetni és a magyar határőrségre bízni a koszovói áradatot. Orbánt megkövezték amikor a bevándorlók elleni szigorításról beszélt, persze lehet a kanadai út a jó, akinek gyanús bőrszíne van azt a saját országából se engedjük ki, mellé vesszük a francia módit, hogy szétverjük a betelepültek táborait... meg is oldottuk a nagy kérdést. legalább is arrafelé nyugaton.
     
  2. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Ez a topic a kulturarol szol, es nem a napi hirekrol
     
  3. Baalcain

    Baalcain Állandó Tag

    Olvastam, ahogy az összes hozzászólást is. A hsz-ek nagy része magával a kérdéssel és a saját vélemény megosztásról szólt. Én sem hírként írtam, hanem véleményt alkottam.

    Megjegyzem már a topik nyitó esszé sem a kultúra bemutatása, hanem a történelmi és helyi tények ismeretében egy személyes állásfoglalás.
    ..."Cigányság kultúrájáról, hagyományairól, nyelvéről most nem beszélnék, de az elmúlt közel hetven év sem tudja feledtetni az ellenük és más népek ellen elkövetett bűnöket"...
     
  4. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    A hireknel szerepelt a hir, van egy bevandorlasi topicunk a Ch-n kitargyaltak mar sokan es szokszor.
    Pedig orulnenk neki ha van ismereted a ciganysag kulturajarol ,hagyomanyairol nyelverol irnal.
     
  5. Enmerkar

    Enmerkar Állandó Tag

    A cigányság beilleszkedése bármelyik társadalomba hosszadalmas folyamat, melyet erőteljesen gátolhat az éppen regnáló önjelölt megmondóemberek törekvése a hatalom megtartására. Nem véletlen, hogy a mai Magyarországon kolompárorbánok meg farkasflóriánok a hatalmi elit cigány reprezentánsai és nem pl. a cserdi polgármester.
     
    Melitta kedveli ezt.
  6. Enmerkar

    Enmerkar Állandó Tag

    A magyarországi cigányságot egységes tömbnek tekinteni tulajdonképpen vakságot jelent. Vakon problémamegoldást keresgélni pedig több kárral jár, mint haszonnal. Bizonyíték rá az eddig elért "eredmények" tömkelege.
     
  7. Enmerkar

    Enmerkar Állandó Tag

    Magyarországon ma 6 cigány etnikai csoportot különböztethetünk meg. A legnagyobb létszámú a romungrók - magyarcigányok - csoportja. Ők Mária Terézia és II. József alatt erőszakot sem nélkülöző beillesztési törekvés okán mind eredeti kultúrájuk, mind nyelvük tekintetében jelentős veszteséget könyvelhetnek el, ma már magyarul beszélnek, hagyományaik töredékesek. A következő nagyobb létszámú csoport az oláhcigányok csoportja, akik a román fejedelemségekből vándoroltak be a 18-19. sz-ban, jellemző foglalkozásaik a lókereskedő (lovári), teknővájó , kosárfonó, üstfoltozó. A harmadik nagyobb csoport a beások, akik kifejezetten utálják, ha őket "romának" mondják, anyanyelvük az archaikus román. Rajtuk kívül vannak még kisebb csoportok, mint a szintók - "ringlises cigányok" - , kárpáti cigányok, román cigányok. Gondolom ez a kurta kis ismertető is megcsillantja sokszínűséget a hazai cigányságon belül.
     
    Melitta kedveli ezt.
  8. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    A karcagi cigánytelepről az orvosi egyetemre: Horváth József rákkutató nemrég díjat is kapott


    Huszonhét éves, rákkutató, Debrecenben diplomázott, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában dolgozik, olyan genetikai markereket keres, amelyek idejében jelzik a szájüregi rákot – és mellesleg roma: ő Horváth József, az első Aranypánt-díj tulajdonosa – a díjat 25 év feletti hétköznapi roma hősöknek adják, akik kiemelkedőt nyújtanak az élet bármely területén.

    [​IMG]
    Fotó: 168óra

    Két évtizede még senki sem mondta volna meg a karcagi cigánytelepen nevelkedő Józsikáról, hogy fehér köpenyben embereket gyógyít majd, és rendszeresen olvassa a Bibliát. József nem akart felnőttként is kétkezi munkásként élni, többre vágyott, szülei pedig erejükön felül támogatták őt, és másik három testvérét is, nyaranta pedig ők segítettek mezőgazdasági munkát vállalva.

    A férfi már gyerekként is megértette: ha más akar lenni, mint a többiek, akkor tanulnia kell. Mivel szerette a humán tárgyakat, eleinte a jogi pályát fontolgatta, de a biológiatanára segítségével megmutathatta, hogy mennyire jó a reál tárgyakban is: József az országos tanulmányi versenyen első helyezést ért el.

    Az egyetemen jött rá, hogy a genetikai eredetű betegségek érdeklik igazán. Most PhD-hallgatóként kutatócsoportjával olyan genetikai jelzőket keres, amelyek idejében jelzik a szájüregi rákot. Ezt a fajta daganatot sokszor csak akkor észlelik, mikor már kívülről is látható az elváltozás, a terápiát így rengeteg – olykor életbe vágóan hosszú – idő után kezdhetik csak meg.

    Józsi most már a karcagiak példaképe, amióta megkapta az Aranypánt-díjat, még szélesebb körben vált ismertté. Azóta előadásokat tart fiataloknak, elmondja nekik, hogy mindig van kiút, a legmélyebb helyzetből is, hogy sosem késő változtatni.

    Azt mondja, a romák helyzete egyre csak nehezebbé válik: “Persze hogy illúzióromboló, ha az emberbe lépten-nyomon sulykolják, hogy kevesebbet ér, mint mások. De Isten azért adott szabad akaratot, hogy rendelkezzünk vele, és általa akár a legerősebb ellenszélben is lehessen előrehaladni. Mert nincs más választásunk.”
     
    Vieva kedveli ezt.
  9. Lux Movie

    Lux Movie Tag

    Tulajdonképpen nagyon sok zenész cigányt fel lehetne ebben a topikban sorolni. Egyes cigány családokban akkora tehetség van a zenéhez és az a megdöbbentő, hogy ezt a tehetséget szinte minden gyerek örökli. Világszinten elismert zenészekről van szó, akik a legnagyobbak közöt zenéltek, vagy zenélnek a mai napig is. Én is ismerek legalább 2 ilyen családot.
     
    Melitta kedveli ezt.
  10. Beka Holt

    Beka Holt Kormányos Fórumvezető Kormányos

    Meghalt Esma Redzepova a cigányzene királynője!

    A macedón romazene királynőjeként ismert Esma Redzepova, aki az elsők között énekelt cigány nyelven, 73 éves korában hunyt el Szkopjében rövid betegség után – írja a BBC.

    Redzepova képviselte Macedóniát a 2013-as Eurovíziós Dalfesztiválon és ő énekelte a méltán népszerű Borat főcímdalát 2006-ban.
    Közel öt évtizedes karrierje során számtalan alkalommal kellett megküzdenie megkülönböztetésekkel és a rasszizmussal. A művész rendszerint kiállt a roma nők jogaiért. Rengeteg kritika érte, amiért a nem roma származású Stevo Teodosievski zeneszerzőhöz ment feleségül.

    Humanitárius munkája kiemelkedő volt, közel 47 gyermek neveltetésében vett részt, amiért háromszor Nobel-békedíjra is jelölték.

    Redzepovát 1976-ban egy indiai fesztiválon Indira Gandhi a cigányok királynőjévé koronázta.
     
    udvarfy, Melitta és CasaLoma kedveli ezt.
  11. Beka Holt

    Beka Holt Kormányos Fórumvezető Kormányos



    Pápai Joci nyolcadik helyen végzett az Euróvízió döntőjében, Origo című dala valódi közönségsiker volt Kijevben.
    Gratulálok Joci, élmény volt hallgatni!

     
    udvarfy és Melitta kedveli ezt.
  12. *Rima

    *Rima Állandó Tag

    mit Becca ???
    ez volt az a magyar dal --- ami az elmenyt nyujtotta.?!

    Jálomá lommá,Jálomá lommá
    Jálomá lommá lomalom
    Jálomá lommá,Jálomán nédinná
    Jálomá lommá lomalom

    a lany tanca feltetlen ...
     
    Utoljára módosítva: 2017 Május 20
  13. Beka Holt

    Beka Holt Kormányos Fórumvezető Kormányos

    Több az, mint amit hallasz

    Be kell csuknod a szemed
    Úgy láthatsz meg engemet
    Hogy meghódítsd a szívem
    Ismerned kell lelkemet

    Ha nem kellek, hadd menjek
    Én csavargónak születtem
    Kínlódtam már eleget
    De az Isten lát engem

    Miért hazudtad azt nekem
    Hogy nem számít a színem
    Tudtad barna a szemem
    Sosem változik bennem

    Nem kérek már belőled
    Menj el innen hagyj engem
    Ne is lássalak téged
    Átkozott légy örökre

    Engem négyévesen megszólított az Isten
    Egy igazi fegyvert adott a kezembe
    Tudtam csak ő vigyázhat rám
    Többet gyakoroltam vele mint egy szamuráj
    Benne bízhatok, mindig az igazat mondja
    Vele sírhatok, de az utat mutatja
    Egy olyan szövetség, ami marad örökké
    Fel nem áldozható, ő a legfőbb kincsem
    Sejtelmes erők laktak a gyerekben
    Féltek tőle, látszik a szemekben
    A húrjaim támadnak, sírnak a testekben
    Hiába is véded ki, méreg a hangszerben
    Nagy tömegeket itattam át vele
    Hallod a dallamom, már tudod a nevemet
    Hosszú az út, sebek a hátamon
    Ezrek könnyei folynak a gitáromon
     
    Vieva, *Rima és udvarfy kedveli ezt.
  14. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Egy 13 éves roma kislány nyerte az országos német szépkiejtési versenyt

    Egy ötszáz lelkes baranyai zsákfaluban, Hetvenhelyen él Orsós Zsófi, akinél szebben senki sem szaval hazánkban német nyelven.


    A szabadpecs.hu írta meg, hogy Zsófi idén is elindult az Országos Német Szavaló Versenyen, amit pénteken tartottak Budapesten, a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégiumban. Korábban egy negyedik helyet tudott begyűjteni ezúttal viszont már meg is nyerte a versenyt a korosztályában és kategóriájában (német vers- és prózamondás, 7-8. osztályos kategória).

    Itt egy régebbi videó Zsófiról és ékes német kiejtéséről:

     
    Beka Holt kedveli ezt.
  15. *Rima

    *Rima Állandó Tag

    egy kis parodia

     
  16. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Cigányteleptől az orvosi egyetemig

    Az öcsödi Rostás Gusztávnak már kisgyermek korában megjósolták: biztosan a sitten végzi. Az iskolakerülő srác minden balhéban benne volt, ismerték is a faluban, mint a rossz pénzt. Aztán történt egy baleset, és minden megváltozott .


    [​IMG]


    "Telepi oláh cigány vagyok. Anyám háztartásbeli volt. Bár napszámosként dolgozó apám naphosszat kaszálta a füvet mások portáján, mégsem bírta megteremteni azt a környezetet, ahol jó lett volna felnőni. Igazi anyaszomorító gyerek vált belőlem" - emlékszik vissza a kezdetekre az öcsödi Rostás Gusztáv.

    Ahogy a telepi cigánygyerekek többsége, ő is messzire elkerülte az iskolát, ahol ha néha mégis megjelent, az utolsó padban kapott helyet. Nem kellett ötletért a szomszédba mennie, hogyan keserítse meg a falubeliek életét: lopott, dinnyézett. Ő volt a bandavezér, a többiek pedig tudták, érdemes a rafkós Guszti mellett maradni, mert akkor nem buknak le.

    Egyszer azonban jött a sorsfordító baleset: a térdéből levált egy porcdarab, meg kellett műteni. Akkor még nem tudta, hogy ez a kórházi látogatás fordulópontot jelent az életében.



    A műtétet Szolnokon, a Hetényi Géza Kórházban végezte el Monostori László doktor, aki olyan empátiával, nyitottsággal válaszolgatott Guszti operációval kapcsolatos kérdéseire, ami lenyűgözte a fiút.

    "Nemcsak magyarázott, rajzolt is a doktor úr, türelemmel, érthetően. A nővérektől, ápolóktól is figyelmet kaptam, ami nem csak tetszett, de meg is hatott. Napokon keresztül, hazaérkezésem után is ott maradt szívemben ez a kellemes, ismeretlen érzés... Aztán döntésre jutottam"- mesélte a fiú.

    Lábra állása után Guszti besétált az addig számára ismeretlen öcsödi könyvtárba és - ne szépítsük a dolgot - ellopta dr. Donáth Tibor Anatómiai atlaszát és Élettanát. Elbűvölve lapozgatta a könyveket, nézegette az ábrákat.

    "(...) Egyik augusztusi napon odaálltam apám elé, és mondtam neki: Apa! Orvos leszek!" Nézett rám az öreg, majd visszakérdezett: Mi leszel, fiam? Orvos. Szemében ott volt a hitetlenség, meg az értetlenség. Anyám egyenesen azt mondta, bolond vagyok, nem lesz belőlem soha doktor, térjek észhez!

    De én makacs vagyok, utánajártam, milyen iskolákat kell elvégeznem, hogy bejussak az egyetemre. Gimnáziumba soha nem vettek volna fel, így jelentkeztem egy egészségügyi szakiskolába."

    Hogy a felvételire el tudjon utazni, napokig dolgozott napszámba'. A retúr vonatjegy 1220 forintba került - jól emlékszik rá.

    "Szerda volt, időben érkeztem a suliba. Mondtam, mi járatban vagyok, erre ledobtak elém egy papírt a következő szavakkal: Írja meg, hátha nem lesz nullás! Maximális pontszámot értem el. A felvételiztető tanárnő zavartan kért bocsánatot, majd rám zúdította kérdéseit: miért jöttem, miért akarok ápoló lenni, mi a célom. Én pedig mindenre azt válaszoltam: nem tudom."

    "(...) Életem talán legnehezebb időszaka volt a gimnázium három éve. Mondtam én már elsőben a tanárnőnek, hogy segítsen, én orvos akarok lenni, de ő csak legyintett, hogy hamarabb megnősülök, minthogy befejezném a sulit! Hosszas rábeszélés után elvállalta a felkészítésemet. Sokat, nagyon sokat dolgoztunk együtt, különórákat is vettem. Soha nem feledem azt az sms-t, amiben a következőket írták: Ön felvételt nyert a Semmelweis Orvostudományi Egyetem általános osztatlan képzésére. Boldog voltam, de még mennyire boldog! És ijedt is, hogy itt vagyok a célban, de vajon lesz erőm tovább folytatni? És miből? Hogyan? Csak az anatómiakönyv-sorozat százezer forint..."

    Szerencse, hogy még a gimi végén meghívást kapott egy féléves képzésre a SOTE cigány orvosképzési programjára, melyet dr. Rosivall László indított, támogatott. Ennek a kezdeményezésnek köszönhetően végzi Gusztáv most is az egyébként igen költséges képzést.

    "Furcsák voltak az első napok, amikor először kerültem "gádzsó" környezetbe. Bementem a suliba, felnyírt hajjal, napszemüvegben, raj cipőben, ingben. Nem hitték, hogy oda járok, volt, hogy nem akartak beengedni. Mára már megszoktak, mint én is az egyetemet. Bár nem volt könnyű, az első két évben vért izzadtam!"

    Guszti hónapról hónapra egyre közelebb kerül a céljához, ahhoz, hogy végzett és képzett orvos legyen. Azt mondja, aki már idáig eljutott, az be tudja fejezni a sulit. Tanulmányai alatt pedig még mindig sokszor eszébe jut az a szolnoki orvos, aki "elindította" őt ezen a pályán. Iránta érzett tiszteletből talán a baleseti sebészetre szakosodik.

    "De van még egy álmom. Cigánylakta területen szeretnék háziorvos lenni, konkrétan a szülőfalumban, Öcsödön. Ha valaki, hát én tényleg úgy tudnék odaállni a roma betegek elé, hogy ismerem őket, a gondjaikat, életüket. Nekik szeretnék segíteni. Hogy ebből nem lehet meggazdagodni? Nem is ezért választottam ezt a pályát! Ha gazdagságra vágytam volna, bankárnak tanulnék. De én orvos leszek, az már egyszer biztos!"
     
    Beka Holt kedveli ezt.
  17. Beka Holt

    Beka Holt Kormányos Fórumvezető Kormányos

    Szívből kívánom, hogy elérje a célját!
     
  18. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Le a kalappal: mélyszegénységből indult, mégis rákkutató lett dr. Orsós Zsuzsa

    [​IMG]

    Németkér — Szerény körülmények, írástudatlan szülők, otthon még csak egy könyv vagy újság sem volt – ilyen batyuval indult neki az életnek dr. Orsós Zsuzsa. Az asszony ma már az adjunktusi címet viseli, rákkutató biológusként oktat a Pécsi Tudományegyetemen, és nem mellesleg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) első cigány ösztöndíjasa. Ahogy Kadarkai Endrének, a Nemadomfel riporterének mondta, hiába a tudományos címek, nem tudja maga mögött hagyni kisebbségi komplexusát.

    Mielőtt megszólalok, a mai napig meggondolom, nehogy csacsiságot mondjak. Hiszen egy csomó szót csak felnőttkoromban hallottam először – mesélte Zsuzsa. – A hat testvérem mellett én voltam az egyetlen, aki kilógott a sorból. A szüleim sokat veszekedtek, és már kiskoromban eldöntöttem: én másként szeretnék élni.

    Az igazi áttörés akkor jött el, amikor a kislány első év végén jutalomkönyvet kapott jó eredményeiért.

    – Azután másképp néztek rám, és én is magamra! – tette hozzá.

    Származása miatt neki mindenütt jobban kellett bizonyítani, mint a többieknek.

    Már az is nagy dolog volt, hogy leérettségiztem. Nemhogy a családban, de talán még a faluban sem volt érettségizett ember! Amikor diplomát is kaptam, akkor anyuékban is valami megfordult – folytatta a tudós, akinek teljes történetét a Story4 Tv vasárnap esti adásában láthatják.
     
    Beka Holt kedveli ezt.
  19. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    A három lánytestvér, akik a cigánysorról jutottak el a jogi egyetemre
    4

    Miskolc – Tekintélyt parancsoló polgári lakás sok szobával, tágas terekkel, kristálycsillárral, vastag szőnyegekkel, antik bútorokkal, és több ezres...

    [​IMG]

    Miskolc – Tekintélyt parancsoló polgári lakás sok szobával, tágas terekkel, kristálycsillárral, vastag szőnyegekkel, antik bútorokkal, és több ezres példányszámú könyvtárral. Körülbelül ezt a környezetet képzeljük el, ha egy olyan családról hallunk, ahol a négy gyerek közül hárman is jogi pályára lépnek. A Roma Sajtóközpont írása.

    Nos, nem polgári miliőben vagyunk. Az ország egyik legkétségbeejtőbb helyzetű, igaz lenyűgöző természeti szépségű vidékén járunk, a belső Cserehát egy 700 fős zsáktelepülésén, Lakon. Itt él Ganyi Edina, Réka és Natasa a falu peremén, a cigánysoron – ahol a mai napig nincs csatornahálózat, a vezetékes vizet is csak pár család engedheti meg magának, de néhány éve legalább aszfaltos úton járhatnak az itt élők.

    A nyolc helyi diplomásból, vagy diploma előtt állóból öten cigányok, négyen a Ganyi család tagjai – a három nővér unokabátyja is a jogi karon végzett, most rendőrként dolgozik.

    Edina a legidősebb gyerek, a helyi általános iskolában tanít, ahol édesapjuk, Attila a karbantartó, édesanyjuk, Natasa pedig takarít. Az iskola, ahol mindhárom lány és fiútestvérük, az ifjabb Attila – aki egy nagy útépítő cégnél dolgozik – tanult egykor, ma teljesen szegregálódott. Több mint tíz éve nem jár ide nem cigány tanuló, de már a romák közül is sokan elviszik gyerekeiket a környéken a közelmúltban nyílt görögkatolikus iskolákba. Edina osztálytermében gyűlünk össze, mert koradélutáni érkezésünkkor még tart a munkaidő.

    A lányok apját kérdezzük. A szűkszavú Attila azt mondja, születése pillanatától tudta, hogy Edina sokra viszi: a kórházban azt mondták neki, hogy kislánya szerencsés lesz, mert burokban született. A hiedelem persze nem lett volna elég, Edina egész kicsi korától tudatosan készült a jövőre, úgy is jellemzi magát, hogy gyerekként kis felnőtt volt. Negyedikes lehetett, amikor apját behívatták az iskolába, hogy nagyon figyeljen oda a nevelésére, mert Edina igen tehetséges.

    [​IMG]
    A nyolc osztályt végzett szülők persze nagyon is tisztában voltak vele, hogy gyermekeik boldogulásához mi kell. A kilencvenes évekre a környéken már nem volt rendes munkalehetőség, bár Attila szerint a mostaninál könnyebben meg lehetett élni. Akkoriban a vasútnál dolgozott, aztán meg mindenütt, ahol csak tudott. A borsodi cigányok többségéhez hasonlóan nyaranta napszámba ment, hogy előteremtse a kenyérre valót. A gyerekek taníttatására ez sem volt elég, ezért ők is dolgoztak nyáron a gyümölcsültetvényeken, hogy szeptemberre minden meglegyen, ami a tanévkezdéshez kell.

    Réka, a középső lány is tudatosan építette karrierjét. Tizenkét éves korában elhatározta, hogy akármi lesz, ő doktori címet szerez. Akkor még nem tudta, orvos vagy jogász lesz-e. Szorgalma és tehetsége hamar megmutatkozott: már másodikos gimnazistaként leérettségizett német nyelvből. Jövőre a jogászdoktori cím mellé diplomát szerez német jogi szakfordításból is, így nővéréhez hasonlóan kétdiplomás lesz.

    Edinát gyerekkorától érdekelte a jog, nem kevés szerepe van húgai motiválásában, de ő előtte elvégezte a tanárképzőt, és munka mellett szerezte meg a doktori minősítést tavaly. Edina vágya, hogy egyszer majd bíró lesz, Réka határozott természetéhez pedig jól áll majd, ha mint szeretné, ügyészként dolgozna. Előtte azonban a közigazgatásban akarja magát kipróbálni, például jegyzőként.

    Natasa a legkisebb, ő most másodéves a Miskolci Egyetem Jogi Karán, az Igazságügyi igazgatás szakon. Védőnő szeretett volna lenni, de két ponttal lecsúszott a felvételin. Ekkor újraérettségizett két tárgyból, és az otthoni felkészülés idején változtatta meg terveit, így került a jogi karra. Ő is két diplomát szeretne, mert a jogalkalmazás harmadik területén, a védelemben szeretne dolgozni: ügyvéd lesz.

    Edinát kérdezzük, a jogi diploma megszerzése után mégis miért maradt itt a faluban. „Látom, hogy milyen szegények itt az emberek és segíteni szeretnék rajtuk, értem igen sok áldozatot hoztak a szüleim, ezt viszonoznom kell valamiképp” – mondja, de azért finoman jelzi, hogy nem fog örökké itt maradni. Mindhárman hangsúlyozzák és édesanyjuk is, hogy az ösztöndíj nélkül, amit a Roma Oktatási Alap biztosít számukra, nem tartanának itt.

    Persze most sem könnyű nekik. A két kisebb lány kollégista, meg kell gondolniuk, hogy hányszor utazzanak haza, és ruhából vagy akár táskából, vagy bármely hétköznapi cikkből milyet vegyenek, hogy kitartson a kevés pénzük. Ezek a nehézségek azonban nem látszanak a lányok arcán, szüleikhez hasonlóan szerények, de talán magabiztosabbak és öntudatosabbak.
     

Megosztás