Lenne egy tippem kesergés ellen: Van nekünk egy karácsonyi sal-unk.Szerintem egyre rövidül az idő, talán ideje tervezgetni.Még épp elég időnk lenne egy pár díszhez,bár lehet, hogy már késésben vagyunk?Még akár egy terítő vagy egy banner is nyugodtan elkészülhetne.Netán mikuláscsizmák hímezve...
Csevegős -x szemezős - barátok sokszemközt
- Téma inditó Gyagnes
- Kezdés dátuma
- Státusza
EZ a világnézet tetszik nekem.
Én szívesen ismerkednék veled.
Lányok, jó olvasni benneteket.
Én is egy "elátkozott" nő vagyok. A gyerek egy éves szülinapja után jelentette be az apuka, hogy szerelmes lett egy másik nőbe. A nőt ismertem, és váltig állította mindkettő, hogy nem lesz közöttük semmi. Az első két évre nem emlékszem, de most sportolni járok, megismertelek benneteket, és jobban érzem magam, mint még soha. Bár kapcsolatom még nincs, és néha érzem ennek hiányát, de nem adom felén három gyereket szerettem volna, de ha most belegondolok, hogy három gyerekkel lennék egyedül, hát az nehéz lenne.
Macska-helyzet:jelentem,jól vannak,mint kiderült négy kiscica van és már "szelídülnek"...
Tünemények.
Mennyi idősek a pici cicákok? Csak érdeklődésképpen: meg szabad már érinteni őket? (Az egyik fotón kézbe vetted.) Tudtommal az anya nem szoptatja többé, ha ideje korán megérzi egy kiscicáján az emberszagot. Lehet h rosszul tudom.
Nem tudom mennyi idősek,pár napja fedeztük fel,hogy ott vannak a padláson. Eleinte nagyon félénkek voltak,de már odamennek a lányokhoz és a cicamamát ez nem zavarjaTünemények.
Szalárd köszi a képeket! 
Ha jól látom van egy fekete, egy fekete-fehér és egy cirmos? A negyedik milyen?
Fontos kérdés, mi? A macskagenetika mindig is érdekelt, van is egy könyv, ami erről szól de sehonnan nem tudom előkeríteni sajnos, nem lehet kapni.
László Erika írta és az a címe, hogy Mitől tarka a macska? A színek és a szőrzet öröklődése elég bonyolult és abban részletesen le van írva.
Ha jól látom van egy fekete, egy fekete-fehér és egy cirmos? A negyedik milyen? Fontos kérdés, mi?
A macskagenetika mindig is érdekelt, van is egy könyv, ami erről szól de sehonnan nem tudom előkeríteni sajnos, nem lehet kapni. László Erika írta és az a címe, hogy Mitől tarka a macska? A színek és a szőrzet öröklődése elég bonyolult és abban részletesen le van írva.
Ha akarod én neked elő tudom jegyeztetni az antikvarium.hun.Néztem most ott sincs.Szalárd köszi a képeket!
Fontos kérdés, mi?
László Erika írta és az a címe, hogy Mitől tarka a macska? A színek és a szőrzet öröklődése elég bonyolult és abban részletesen le van írva.
Nekunk is van most 2 kiscicánk, két hetesek kb. Most kezdenek egymással játszani. Cirmos mind a ketto, mivel az apjuk és az anyjuk is az. Érdekes, hogy az azelotti pici cica (habár ugyanazok a szulei), fekete-fehér tarka lett és csak egyeduli kolyke volt az anyjának - ami macskáknál ritkaság. Ez most az egyik felnott cicánk és hála az égnek kandúr - így nem kell bajlódni a szuletendo kicsikkel. A házimacskák megengedik,Szalárd köszi a képeket!
Fontos kérdés, mi?
László Erika írta és az a címe, hogy Mitől tarka a macska? A színek és a szőrzet öröklődése elég bonyolult és abban részletesen le van írva.
hogy kézbe vedd a kolykeiket, sot én gyakran kézbe veszem és simogatom is oket, hogy szokjanak emberhez. Ha nagyobbak lesznek, a fiamékhoz kerulnek.
Három felnott cicánk van és mindegyik torleszkedik hozzám és dorombol, ha kimegyek az udvarra. Hja, tudják kitol kapnak kaját! Nekunk van egy ilyen nagy
macskás konyvunk (sajnos szlovák) abban is le van írva, sot rajzokkal illusztrálva is, hogy milyen színuek lesznek a kiscicák.
Lehet, h majd utánaolvasok, egyelőre annyit tudok erről a "kézbevétel" dologról, hogy gyerek koromban szó szerint azt mondták többen is, felnőttek is, a környezetemben, hogy amíg szoptatósak a kiscicák, nem szabad hozzájuk érni, mert -idézem- "fostosak" lesznek. Máig nem tudom, mi jelent e szó igazából. És azt is hozzátették, hogy a macskamama ekkor megérzi az emberszagot rajtuk, és többé nem szoptatja. De lehet, h ez aféle gyerekeknek szánt duma volt, és netán más okok miatt távol akarták tartani tőlünk az újszülött kiscicákat. Máig nem tudom az okát. De most, h felmerült, talán majd utánaolvasok ennek.
Ahogy olvasok pár hozzászólást itt erről, ti máshogy tudjátok. Szóval lehet, h csak ürügyből mondták nekünk ezt gyerekkoromban, pl az utcánkban a felnőttek? De vajon miért..? Tudták pedig, h szépen bánunk a cicákkal...
"Három felnott cicánk van és mindegyik torleszkedik hozzám és dorombol, ha kimegyek az udvarra. Hja, tudják kitol kapnak kaját!"
Hmmm..... én úgy érzem, a macskák nem igazán érdeklények, inkább hálásak. Ettől függetlenül valahogyan jelezniük is kell, ha éhesek, de legtöbbször szerintem nem ezért, nem hízelgésből dörgölőznek, hanem mert szeretik a gazdit. (Vagy ha idegen emberről van szó, akkor a cica barátságosságának a jele.) Aztán lehet h tévedek. Gondoljunk csak bele, hányszor bújik hozzánk a cicánk, vagy telepszik az ölünkbe, amikor nem éhes. Hacsak nem szeretetre.
Ahogy olvasok pár hozzászólást itt erről, ti máshogy tudjátok. Szóval lehet, h csak ürügyből mondták nekünk ezt gyerekkoromban, pl az utcánkban a felnőttek? De vajon miért..? Tudták pedig, h szépen bánunk a cicákkal...
"Három felnott cicánk van és mindegyik torleszkedik hozzám és dorombol, ha kimegyek az udvarra. Hja, tudják kitol kapnak kaját!"
Hmmm..... én úgy érzem, a macskák nem igazán érdeklények, inkább hálásak. Ettől függetlenül valahogyan jelezniük is kell, ha éhesek, de legtöbbször szerintem nem ezért, nem hízelgésből dörgölőznek, hanem mert szeretik a gazdit.
(Vagy ha idegen emberről van szó, akkor a cica barátságosságának a jele.) Aztán lehet h tévedek. Gondoljunk csak bele, hányszor bújik hozzánk a cicánk, vagy telepszik az ölünkbe, amikor nem éhes. Hacsak nem szeretetre.
Utoljára módosítva:
Nem tudom,merre laksz(elsz),de jomagam Hajdu-Bihar megyebol szarmazom es nekunk is ezt mondtak mindig a kiscicakrol.
A "fostos" arra utalt,hogy hasmenosek lesznek.
Értelek. Na de szerinted mi igaz ebből? (A felnőttek szó szerint értették, amikor ezt mondták nekünk anno?) Most akkor meg szabad fogni a szoptatós kiscicákat, vagy nem? Tényleg hasmenősek lesznek ettől, vagy sem? Az anyjuk esélyesen nem szoptatja többé, ha az újszülött cicákat kézbe veszi az ember, vagy mégis?
(A felnőttek szó szerint értették, amikor ezt mondták nekünk anno?) Most akkor meg szabad fogni a szoptatós kiscicákat, vagy nem? Tényleg hasmenősek lesznek ettől, vagy sem? Az anyjuk esélyesen nem szoptatja többé, ha az újszülött cicákat kézbe veszi az ember, vagy mégis?
Utoljára módosítva:
Szerintem volt ebben a mondasban az elodeink hiedelme is,aztan meg cicaja is valogatja(gondolok itt a szoptatasra),lasd a Szalard-ek esetet,semmi gond nincsen belole.Értelek. Na de szerinted mi igaz ebből?
Utoljára módosítva:
Nyugodtan kézbe lehet oket venni. Ezt tapasztalatból mondom, mert mióta falun lakunk sokszor fogtam a kezembe a cicáinkat és az anyjuk továbbra is adott nekik enni.Értelek. Na de szerinted mi igaz ebből?
Ezeket meg az unokáim is kézbe vették és semmi baj nem származott belole.
Soha ne függjön az önbecsülésed és a boldogságod senkitől. Te az vagy, aki,légy erre büszke. Soha ne gondold, hogy az ember a "gonosz".Mindig a helyzet az, aminek ő maga nyitott kaput, és most nem tud szabadulni belőle. Lehet, ő maga szenved ettől, de sosem fogja tudni kimondani. Hisz férfi, nem teheti, anyukája talán így tanította neki. Ma sokkal érzékenyebb vagy, mint máskor, mert nő vagy. Ilyen minőségedben több is mint egy férfi. Ezer dologra tudsz egyszerre figyelni, sokkal empatikusabb vagy. És azt hiszed, ha te, akkor más is így gondolkodik. A férfi csakis lineárisan tud élni. És gondolkodni. Zsákmány kell? Megszerzem. Be kell verni egy szöget? Beverem. Te közben képes vagy egy mosást is bepakolni, vagy kigondolni, hogy a gyereknek kell egy cipő. Nagyon nagy tévedés azt hinni, hogy neki van a fejében ilyesmi. Hogy vannak dátumok. Hogy van érzelgősség, romantika. Olyan miatt szenvedsz talán, ami miatt magadnak okozol bánatot. Neked fontos, neki nem, te figyelmet akarsz, ő meg azt, hogy ne nyaggassák. Olyan ez, mintha követelnéd a félkezűtől a lovas íjászatot, mert neked az tetszik, de nem képes rá. Nem mondom!!!, hogy ez a helyes, meg azt sem, hogy menekülj álpozitív gondolatokba. Ha fájnia kell, fájnia kell. Vajon ilyen volt 10 évvel ezelőtt is? Mit szerettél benne? Vajon mitől változott meg? Nagyon nagy tanulság, mikor ezt kutya-macska viszonynak nevezik,mert teljesen más a kommunikációjuk, a jelzésrendszerük - és nincs is benne rosszindulat. Amikor egymás szemébe néznek, az egyiknek a támadás jelzése,a másiknak a megadásé, amikor hanyatt fekszenek, az egyik megadja magát, a másik támadni fog ... Nem tudom, mi a megoldás, nem okoskodni akartam, csak sajnálom a bánatod, és olyan kár lenne, ha belül adnád fel.
És egy ellenvélemény. Soha ne menj bele olyan helyzetbe, amikor a gyereked "átveszi" a férfi szerepkörét. Ez a nap nem az ő napja, nem az ő ünnepe. Nem érezheti azt, hogy anya most bánatos, és nem kell vele cinkosan összekacsintani apa feje felett (nem szó szerint értem, hanem képletesen). És apával sem kell éreztetni, hogy ha nincs ló, jó a szamár is, dafke. Ezek a szálak nagyon messzire vezetnek, és mindenből, ebből is következhet később valami (mondjuk megzavarodik a gyermek, vagy apa lép még hármat hátra, és megkönnyebbül, hogy na, erről is le van a gond). És a férjedet sem kell azzal eltávolítani, hogy azt gondolja, először önkéntelenül, aztán később talán szóban, hogy ellene hergeled a gyereket - egyikőtöknek sincs ilyesmire szüksége. Ha a férjeddel most nem ment, akkor nem ment, ez a ti bánatotok, de a gyerek és a házassági évforduló ünneplése az más szerepkör. Lehet, nincs igazam.
Megint sikerült rosszul fogalmaznom!
Lujzival értek egyet. Olyan nincs, hogy boldogság, mármint...... Az az amerikai filmek világa, ahogy elképzeljük. De vannak veretes pillanatok. Olyan van, hogy valami - pici boldogság -valami - pici boldogság. És a végén élet lesz belőle. Ami egy permanens változás és alkalmazkodás. Lassan, lassan, apránként. Csiszolódva, fájva, rettegve, örülve. Végülis, hogy irgalmatlanul közhelyes legyek, a kagylónak is rohadtul fájnak a homokszemek a teste körül. Ebből lesz az igazgyöngy.
Vagy nem? És ez nem jó gondolat?
A gyerekkel együtt lenni,nem házassági évfordulót ünnepelni gondoltam.
Olyan hamar felnőnek,kirepülnek ,aztán az ember szinte előjegyzést kér,ha látni akarja őket.
Az ajándékokról csak rossz emlékeim vannak.
Munkatársamat szekálom,hogy én már vele ki nem megyek az utcára,mert annyira fel van aranyozva,hogy miatta engem is lecsapnak.Elviseli tőlem,mikor mondom,na nagy bűne lehetett ennek az embernek,ha ekkora a kárpótlás.Nem turkálok a magánéletében,de időnként kibukik belőle,mért is van új karkötő vagy nyaklánc.
Nem irigylem tőle.
A házasság nálunk hétköznapokból állt.Egy felé haladtunk,tudtuk mit akarunk.Amíg meg nem betegedett a férjem mert akkor egész megváltozott a személyisége.De ez más!
Jó,hogy nem vagyok közel,mert talán meg is köveznétek,de szerintem az ünnep időnként fals dolog.
Mi az,hogy szeretet ünnepe.Ha 3 nap alatt le lehet tudni a szeretetet,segítőképességet,együttérzést a fene megette.
A szerelem ünnepe.Egyébbként is le van járatva maga a szó is nem?A hercegek nem keveregnek errefelé.Szerencsére mi sem vagyunk szerencsétlen királylányok,nem?
Anyák napja.Nem képmutatás,mikor pár szál virággal elnéznek a mamához,elvárva a kiszolgálást ...
Minden üzlet.
Egyre inkább az elvárások,nem a szükségletek irányítanak bennünket.A reklámok,filmek időnként olyan elképzelésekbe hajszolják az embert,aminek nincs értelme.Pl a munkatársam adósságba verte magát a lánya esküvője miatt.Amerikai ruha,galambok,hintó,kutyafüle...A házasság meg fél évig tartott utána azon veszekedtek ki, mit hozott a házasságba.
Olyan könnyen váltunk nem?
Na megint zavaros vagyok.Bocs.
Utoljára módosítva a moderátor által:
No, megkerestem, mit írtál benne. Én nem köveznélek meg, mert eléggé egyezik a véleményünk, ahogy látom az apró betűk között (hol a csudában van már megint a szemüvegem, rejtély. ) Ha megköveznek téged, én is ott fogok állni, mert a magam olykor finom, olykor bárdolatlan módján ennek hangot is adok az ismerőseimnek is. Nekem leglátványosabban felmutatható példája a karácsony. Ennek az ünnepnek nem a mikrohullámú sütőről kéne szólnia, és nem arról, amit a tévében minden évben közzétesznek, hogy idén 1,5 mrd hitelt vettek fel az emberek karácsonykor. Atyavilág, sírni tudnék. Közben, valahol hátul a mélytudatban ott pislákol egy gyertyácska egy istálló mélyén, hogy ember NEM ERRŐL VAN SZÓ. A húsvétot már nem is említem. Karácsonykor még tudnak az emberek a külsőségekben ringatózni, mert sötét van, és lehet füzéreket kitenni, hovatovább már az is egy státuszszimbólum. De a húsvét misztériumát egy nyúltojásba gyömiszkölni a lélekben, na azért, az sem semmi. A gyerekek azon vetélkednek néhány nap múlva, hogy ki szedett össze többezer-tízezernyi locsolópénzt, és a lányok hogyan menekültek el családostul..... Ez az ÜNNEP.. Ezek tartalmatlan régi formák, amiről nem tudjuk, mi volt régen, mégis ragaszkodunk a külsőségekhez. Helyette felveszünk más népektől dolgokat, Valentin nap ... nőnap ... anyák napja ... persze, lehet kedveskedni ... de valahol csúszik az egész. Azzal is egyet tudok érteni, hogy ezt bizony a reklámoktól ragad. Olyan furcsa, hogy ennyi ember elhiszi, és függ tőle: hogy nem élet az élet csilivili, telefon, ránctalanító, ... nélkül. A képeken mindig mindenki mosolyog, a gyerekek aranyosak, jólneveltek, bacimentesek, a férjek mindig izmosak, jól vasaltak, a vacsora sosem ég oda, pénz is van rá mindig, ha nincs, majd a bank megoldja. Jó, nem ennyire egyszerű, csak túlzok. Minden héten azt hiszem, ennél lejjebb nem lehet menni, de mindig van még alább. Egyik nap fedeztem fel, de nem hittem el, így szó szerint vadászni kezdtem a csatornákon, pedig mindig elkapcsolok, ha reklám van, most meg keresni kezdtem őket. És tényleg. A kék-fehér flakonos kozmetikumról van szó, mikor egy szép nő imígyen szól: Tudni akarod, mitől vagyok tele energiával? Kérdezd meg a feszes fenekem... Azóta sem tudom, sírjak, vagy röhögjek. És azt hisszük, baj, ha vannak ráncaink, baj, ha fáj valamink, azt hisszük, ennek meg kell felelnünk, hátha értéktelenek leszünk ..... blablabla. Szóval: értem, mit akartál, nem volt az zavaros! Csak megtalálni volt nehéz! 
) Ha megköveznek téged, én is ott fogok állni, mert a magam olykor finom, olykor bárdolatlan módján ennek hangot is adok az ismerőseimnek is. Nekem leglátványosabban felmutatható példája a karácsony. Ennek az ünnepnek nem a mikrohullámú sütőről kéne szólnia, és nem arról, amit a tévében minden évben közzétesznek, hogy idén 1,5 mrd hitelt vettek fel az emberek karácsonykor. Atyavilág, sírni tudnék. Közben, valahol hátul a mélytudatban ott pislákol egy gyertyácska egy istálló mélyén, hogy ember NEM ERRŐL VAN SZÓ. A húsvétot már nem is említem. Karácsonykor még tudnak az emberek a külsőségekben ringatózni, mert sötét van, és lehet füzéreket kitenni, hovatovább már az is egy státuszszimbólum. De a húsvét misztériumát egy nyúltojásba gyömiszkölni a lélekben, na azért, az sem semmi. A gyerekek azon vetélkednek néhány nap múlva, hogy ki szedett össze többezer-tízezernyi locsolópénzt, és a lányok hogyan menekültek el családostul..... Ez az ÜNNEP.. Ezek tartalmatlan régi formák, amiről nem tudjuk, mi volt régen, mégis ragaszkodunk a külsőségekhez. Helyette felveszünk más népektől dolgokat, Valentin nap ... nőnap ... anyák napja ... persze, lehet kedveskedni ... de valahol csúszik az egész. Azzal is egyet tudok érteni, hogy ezt bizony a reklámoktól ragad. Olyan furcsa, hogy ennyi ember elhiszi, és függ tőle: hogy nem élet az élet csilivili, telefon, ránctalanító, ... nélkül. A képeken mindig mindenki mosolyog, a gyerekek aranyosak, jólneveltek, bacimentesek, a férjek mindig izmosak, jól vasaltak, a vacsora sosem ég oda, pénz is van rá mindig, ha nincs, majd a bank megoldja. Jó, nem ennyire egyszerű, csak túlzok. Minden héten azt hiszem, ennél lejjebb nem lehet menni, de mindig van még alább. Egyik nap fedeztem fel, de nem hittem el, így szó szerint vadászni kezdtem a csatornákon, pedig mindig elkapcsolok, ha reklám van, most meg keresni kezdtem őket. És tényleg. A kék-fehér flakonos kozmetikumról van szó, mikor egy szép nő imígyen szól: Tudni akarod, mitől vagyok tele energiával? Kérdezd meg a feszes fenekem... Azóta sem tudom, sírjak, vagy röhögjek. És azt hisszük, baj, ha vannak ráncaink, baj, ha fáj valamink, azt hisszük, ennek meg kell felelnünk, hátha értéktelenek leszünk ..... blablabla. Szóval: értem, mit akartál, nem volt az zavaros! Csak megtalálni volt nehéz! 
Értelek. Na de szerinted mi igaz ebből?
A macskákról csak annyit. Érettségire egy cicát kaptam az anyukámtól, aki persze később az Övé lett. Pont úgy nézett ki mint Szalárd anya cicája. Mivel mindíg velünk volt, amikor kiscicái lettek, minden egyes alkalommal "apás" szülés volt. Gyakorlatilag az első naptól kezdve a kezünkbe fogtuk a cicákat, és a mama mindet szoptatta.
Úgy látom,hogy ezek a cicák már nem olyan kicsik, és mivel már kapnak máshonnan is enni, ennek az esélye kicsi, hogy nem szoptatja majd őket. Éhen nem fognak halni,hiszen akár szilárd ételt is tudnak enni, a kis tűéles fogacskáikkal, és ahogy olvasom a mama továbbra is becsületesen gondozza őket.
Edet
- Státusza
Hasonló témák
