Csillagászat és űrkutatás
- Téma inditó zsoltika46
- Kezdés dátuma
Felvétel a Napról 2010. március 30-án.
A NASA új napkutató obszervatóriumának ez az első felvétele. Ennek a műholdnak a segítségével szeretnék megjósolni a napkitöréseket, a "napviharokat", amelyek erős befolyással bírnak a földi élővilágra és a távközlési rendszerekre. A műhold adatokat gyűjt a Nap mágneses teréről, a forró plazmáról a napkoronában, és a sugárzásról, amely a bolygók ionoszféráját létrehozza.
Forrás: hvg.hu
A NASA új napkutató obszervatóriumának ez az első felvétele. Ennek a műholdnak a segítségével szeretnék megjósolni a napkitöréseket, a "napviharokat", amelyek erős befolyással bírnak a földi élővilágra és a távközlési rendszerekre. A műhold adatokat gyűjt a Nap mágneses teréről, a forró plazmáról a napkoronában, és a sugárzásról, amely a bolygók ionoszféráját létrehozza.
Forrás: hvg.hu
Húsz éves a HUBBLE
során, mintegy 15 perccel a landolás előtt megsemmisült.
A gép fedélzetén tartózkodó hét űrhajós életét vesztette.
A Columbia felszállásakor készült felvételeken látható, amint egy
törmelékdarab ütődik a bal szárnynak.
A NASA bejelentette, a tragédia okának megállapításáig leállítja az
űrrepülőgép-programot.
Húsz éve, 1990. április 25-én állította Föld körüli pályára a
Discovery amerikai űrrepülőgép személyzete a csillagászat
történetében új lehetőségeket teremtő Hubble űrteleszkópot.
Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA és az Európai
Űrhivatal (ESA) közös vállalkozását eredetileg 1983-ra
tervezték, ám a feladat a vártnál sokkal bonyolultabbnak bizonyult.
Discovery amerikai űrrepülőgép személyzete a csillagászat
történetében új lehetőségeket teremtő Hubble űrteleszkópot.
Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA és az Európai
Űrhivatal (ESA) közös vállalkozását eredetileg 1983-ra
tervezték, ám a feladat a vártnál sokkal bonyolultabbnak bizonyult.
A szakemberek azt remélték, hogy a Hubble teleszkóp felvételei
révén közelebb juthatnak a világegyetem keletkezésének
megismeréséhez.
A földfelszíntől 569 kilométer magasságban, orbitális pályán
mozgó űrtávcső óránként 28 ezer kilométeres sebességgel 97
perc alatt kerüli meg bolygónkat.
A kétmilliárd dolláros költséggel előállított, henger formájú
szerkezet tömege 11,1 tonna, hossza 13,2 méter, legnagyobb
átmérője 4,3 méter, így mérete nagyjából egy nagyobb
iskolabusznak felel meg.
Energiaellátását napelemek fedezik, működési elve megegyezik a
Cassegrain francia tudós által még a XVII. században tervezett
optikai rendszerével, (!) amely egy 2,4 méter átmérőjű parabolikus
főtükröt és egy 0,3 méter átmérőjű hiperbolikus segédtükröt
használ.
révén közelebb juthatnak a világegyetem keletkezésének
megismeréséhez.
A földfelszíntől 569 kilométer magasságban, orbitális pályán
mozgó űrtávcső óránként 28 ezer kilométeres sebességgel 97
perc alatt kerüli meg bolygónkat.
A kétmilliárd dolláros költséggel előállított, henger formájú
szerkezet tömege 11,1 tonna, hossza 13,2 méter, legnagyobb
átmérője 4,3 méter, így mérete nagyjából egy nagyobb
iskolabusznak felel meg.
Energiaellátását napelemek fedezik, működési elve megegyezik a
Cassegrain francia tudós által még a XVII. században tervezett
optikai rendszerével, (!) amely egy 2,4 méter átmérőjű parabolikus
főtükröt és egy 0,3 méter átmérőjű hiperbolikus segédtükröt
használ.
A Hubble magasan az atmoszféra felett dolgozik, a légkör nem
zavarja az észlelésben, így akár ötvenszer gyengébb fényű
objektumokról is képes felvételeket készíteni, mint a földi
távcsövek.
Az általa küldött képek bepillantást engednek a világűr eddig
ismeretlen mélységeibe, például egymást valósággal felfaló
galaxisok látványos ütközéseibe, újabb csillaghalmazok
születésébe.
zavarja az észlelésben, így akár ötvenszer gyengébb fényű
objektumokról is képes felvételeket készíteni, mint a földi
távcsövek.
Az általa küldött képek bepillantást engednek a világűr eddig
ismeretlen mélységeibe, például egymást valósággal felfaló
galaxisok látványos ütközéseibe, újabb csillaghalmazok
születésébe.
Az űrteleszkóp időnként karbantartási munkákra szorul,
amelyeket – egyedülálló módon – az asztronautáknak az űrben
kell elvégezniük.
1993 és 2002 között négy karbantartó missziót bonyolítottak le,
az ötödiket biztonsági okokból kellett elhalasztani a Columbia
űrrepülőgép 2003-ban bekövetkezett tragédiája, az űrprogram
időleges felfüggesztése miatt.
amelyeket – egyedülálló módon – az asztronautáknak az űrben
kell elvégezniük.
1993 és 2002 között négy karbantartó missziót bonyolítottak le,
az ötödiket biztonsági okokból kellett elhalasztani a Columbia
űrrepülőgép 2003-ban bekövetkezett tragédiája, az űrprogram
időleges felfüggesztése miatt.
Emlékeztető:
Február 1-én, szombaton a Columbia űrrepülőgép a leszállássorán, mintegy 15 perccel a landolás előtt megsemmisült.
A gép fedélzetén tartózkodó hét űrhajós életét vesztette.
A Columbia felszállásakor készült felvételeken látható, amint egy
törmelékdarab ütődik a bal szárnynak.
A NASA bejelentette, a tragédia okának megállapításáig leállítja az
űrrepülőgép-programot.
A szünet miatt veszélybe került a Hubble további létezése, ami
hatalmas felháborodást váltott ki a világ csillagásztársadalmából.
A NASA nyomásuknak engedve felülvizsgálta döntését, és 2009-re
engedélyezett egy utolsó javítást, amelyet tavaly május 24-én
sikeresen végre is hajtottak.
hatalmas felháborodást váltott ki a világ csillagásztársadalmából.
A NASA nyomásuknak engedve felülvizsgálta döntését, és 2009-re
engedélyezett egy utolsó javítást, amelyet tavaly május 24-én
sikeresen végre is hajtottak.
Az Atlantis űrrepülőgép legénysége új televíziós kamerákat és
fényképezőgépeket, napelemeket és giroszkópokat szerelt fel, és
megjavította az űreszköz egyik kameráját is.
Ezzel a Hubble küldetése jelentősen meghosszabbodott,
várhatóan egészen 2014-ig üzemelhet majd.
fényképezőgépeket, napelemeket és giroszkópokat szerelt fel, és
megjavította az űreszköz egyik kameráját is.
Ezzel a Hubble küldetése jelentősen meghosszabbodott,
várhatóan egészen 2014-ig üzemelhet majd.
Utóda a James Webb űrteleszkóp lesz, amelynek főtükre már 6,5
méteres, üzembe helyezése pedig 4,5 milliárd dollárba (csaknem
843,7 milliárd forintba) kerül majd.
méteres, üzembe helyezése pedig 4,5 milliárd dollárba (csaknem
843,7 milliárd forintba) kerül majd.
A Hubble hetente 120 gigabyte-nak megfelelő tudományos adatot
továbbít, ez könyvek formájában több mint egy kilométer
hosszan sorakozna a könyvespolcon.
„Pályafutása” során mintegy 750 ezer fényképet küldött haza,
igaz, az öregedés jelei egyre inkább kiütköznek már rajta.
továbbít, ez könyvek formájában több mint egy kilométer
hosszan sorakozna a könyvespolcon.
„Pályafutása” során mintegy 750 ezer fényképet küldött haza,
igaz, az öregedés jelei egyre inkább kiütköznek már rajta.
Csatolások
-
hubble1.jpg -
hubble2.jpg -
hubble3.jpg -
hubble4.jpg -
hubble5.jpg -
hubble6.jpg
X–37B - Űrkutatás, vagy... ?!!
A mindeddig zárt ajtók mögött készülő új amerikai katonai
repülőgép a héten megtette szűzrepülését.
A személyzet nélküli X–37B a próbautak további sikere esetén
teljesen önállóan repülhet, 270 napig is az űrben tartózkodhat,
miközben előre meg nem határozott feladatokat teljesít.
A járművet eredetileg a NASA fejlesztette ki, utóbb azonban az US
Air Force, azaz az Egyesült Államok légiereje vette át az irányítást.
A NASA még az idén kivonja a forgalomból még meglévő, de már
elöregedett űrrepülőgépét.
A Discovery 1983 novemberében érkezett meg a floridai
Kennedy űrközpontba, első küldetését a következő év
augusztusában teljesítette.
Azóta 38 bevetésen vett részt, és a legtöbbször járt az űrben.
Még egyszer ellátogat el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS),
szeptemberben, majd hazatérése után nyugdíjba vonul.
A NASA már szerződést kötött az orosz űrhatóságokkal arról,
hogy a jövőben az amerikai űrhajósokat is Szojuz-űrhajókkal
utaztatják a Föld és az ISS között.
forrás:infovilag.hu
A mindeddig zárt ajtók mögött készülő új amerikai katonai
repülőgép a héten megtette szűzrepülését.
A személyzet nélküli X–37B a próbautak további sikere esetén
teljesen önállóan repülhet, 270 napig is az űrben tartózkodhat,
miközben előre meg nem határozott feladatokat teljesít.
A járművet eredetileg a NASA fejlesztette ki, utóbb azonban az US
Air Force, azaz az Egyesült Államok légiereje vette át az irányítást.
A szupertitkos X–37B csütörtökön esett át a tűzkeresztségen.
A személyzet nélküli űrjármű kívülről olyan, mintha egy repülőgép
és egy űrsikló keveréke volna (valamivel kisebb, mint a NASA-flotta
szolgálatát idén befejező utolsó két példánya).
Csütörtökön (magyar idő szerint péntekre virradóan) Cape
Canaveralból, a floridai űrrepülőtérről bocsátották fel egy Atlas 5-ös
rakétával, további részletek azonban – beleértve a küldetés
időtartamát is – egyelőre nem ismeretesek.
Csak annyi tudható, hogy Föld körüli pályán kering, tervezett
elsődleges leszállóhelye pedig a kaliforniai Vandenberg légi
támaszpont, Los Angelestől északnyugatra.
A személyzet nélküli űrjármű kívülről olyan, mintha egy repülőgép
és egy űrsikló keveréke volna (valamivel kisebb, mint a NASA-flotta
szolgálatát idén befejező utolsó két példánya).
Csütörtökön (magyar idő szerint péntekre virradóan) Cape
Canaveralból, a floridai űrrepülőtérről bocsátották fel egy Atlas 5-ös
rakétával, további részletek azonban – beleértve a küldetés
időtartamát is – egyelőre nem ismeretesek.
Csak annyi tudható, hogy Föld körüli pályán kering, tervezett
elsődleges leszállóhelye pedig a kaliforniai Vandenberg légi
támaszpont, Los Angelestől északnyugatra.
Az US Air Force elképzelései szerint a robotűrrepülőt úgy
alakították ki, hogy akár 270 napig is Föld körüli pályán
maradhasson, és eredetileg egy NASA-űrrepülő helyezte volna el
az űrben.
Az immár tíz esztendeje kifejlesztett járművet a Boeing cég
Phantom Works üzeme állította elő, a hivatalos adatok szerint
súlya 5 tonna, hosszúsága 8,9, magassága 2,9, szárnyainak
fesztávolsága pedig mindössze 4,5 méter.
Farkán nem egy függőleges, hanem két ferde vezérsík van,
rakterében több kisebb műholdat is képes szállítani.
Hajtóművét napelemek és telepek látják el energiával.
A mostani próbaúton az automatikus vezérlőrendszert és a többször is használható repülő tárgy hőpajzsát vizsgáztatják.
Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA 1999-ben törölte
programjából a jármű tervezését, amit később átvett és tovább
fejlesztett a légierő. (!)
A pontos költségek ugyancsak nem ismeretesek, de az biztos,
hogy a Pentagon több százmillió dollárt költött rá.
alakították ki, hogy akár 270 napig is Föld körüli pályán
maradhasson, és eredetileg egy NASA-űrrepülő helyezte volna el
az űrben.
Az immár tíz esztendeje kifejlesztett járművet a Boeing cég
Phantom Works üzeme állította elő, a hivatalos adatok szerint
súlya 5 tonna, hosszúsága 8,9, magassága 2,9, szárnyainak
fesztávolsága pedig mindössze 4,5 méter.
Farkán nem egy függőleges, hanem két ferde vezérsík van,
rakterében több kisebb műholdat is képes szállítani.
Hajtóművét napelemek és telepek látják el energiával.
A mostani próbaúton az automatikus vezérlőrendszert és a többször is használható repülő tárgy hőpajzsát vizsgáztatják.
Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA 1999-ben törölte
programjából a jármű tervezését, amit később átvett és tovább
fejlesztett a légierő. (!)
A pontos költségek ugyancsak nem ismeretesek, de az biztos,
hogy a Pentagon több százmillió dollárt költött rá.
Szakértők véleménye szerint azért lehet ilyen nagy a hidegháború
éveire emlékeztető titkolózás, mert az X–37B révén az amerikai
harci repülőgépek olyan képességekhez jutnak, amilyenekre a
jövőben nagy szükségük lesz, vagy legalábbis lehet.
Bírálói megjegyzik: miközben Obama elnök a minap írta alá
Prágában Medvegyev orosz államfővel a nukleáris fegyverek, az
atomtöltetek számának további korlátozásáról szóló
egyezményt, a katonai űrrepülőgép újabb fegyverkezési versenyt
indíthat el.
éveire emlékeztető titkolózás, mert az X–37B révén az amerikai
harci repülőgépek olyan képességekhez jutnak, amilyenekre a
jövőben nagy szükségük lesz, vagy legalábbis lehet.
Bírálói megjegyzik: miközben Obama elnök a minap írta alá
Prágában Medvegyev orosz államfővel a nukleáris fegyverek, az
atomtöltetek számának további korlátozásáról szóló
egyezményt, a katonai űrrepülőgép újabb fegyverkezési versenyt
indíthat el.
A NASA még az idén kivonja a forgalomból még meglévő, de már
elöregedett űrrepülőgépét.
A Discovery 1983 novemberében érkezett meg a floridai
Kennedy űrközpontba, első küldetését a következő év
augusztusában teljesítette.
Azóta 38 bevetésen vett részt, és a legtöbbször járt az űrben.
Még egyszer ellátogat el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS),
szeptemberben, majd hazatérése után nyugdíjba vonul.
Az Endeavour 1992 júliusában rajtolt először, eddig összesen 24
alkalommal járt az űrben.
Az egykor öt gépből állt flotta legfiatalabb tagjának még két
indulása lesz: legközelebb májusban, majd júliusban, és utána
befejezi szolgálatát; ez lesz a NASA utolsó, 134. űrrepülőgépes
utazása.
alkalommal járt az űrben.
Az egykor öt gépből állt flotta legfiatalabb tagjának még két
indulása lesz: legközelebb májusban, majd júliusban, és utána
befejezi szolgálatát; ez lesz a NASA utolsó, 134. űrrepülőgépes
utazása.
Ismeretes: a legrégebbi űrrepülő, a Columbia a 28. útja
alkalmával, földet érés előtt 16 perccel 2003 januárjában
felrobbant.
alkalmával, földet érés előtt 16 perccel 2003 januárjában
felrobbant.
Hasonló sorsra jutott, de már a felszállás 73. másodpercében
a Challenger, aminek ez lett volna a 10. missziója.
a Challenger, aminek ez lett volna a 10. missziója.
Az Atlantis békés véget ért: 31. repülése után, 2009
novemberében kivonták a forgalomból.
novemberében kivonták a forgalomból.
A NASA már szerződést kötött az orosz űrhatóságokkal arról,
hogy a jövőben az amerikai űrhajósokat is Szojuz-űrhajókkal
utaztatják a Föld és az ISS között.
forrás:infovilag.hu
STS-132-Tervezett indulás május közepén
Az Atlantis űrrepülőgép 2010. május 14-én indulhat el legkorábban,
minden bizonnyal utolsó űrrepülésére.
A sikló múlt hét csütörtökön érkezett meg a 39A indítóállásra, hogy
megkezdődjön a felszállás előkészítésének végső szakasza.
Amennyiben az űrrepülőgép-program nem lesz kibővítve még
néhány küldetéssel, az STS-132 tizenkét naposra tervezett
küldetése lesz az utolsó alkalom, amikor az Atlantis a világűr
végtelen fekete óceánjának tapinthatatlan hullámain fog úszni.
„Fájdalomdíjként” egy nem mindennapi feladatot adtak az 1985
óta szolgálatban álló űrrepülőgépnek.
Az STS-132 fő feladata ugyanis egy orosz gyártmányú
űrállomásmodul, a Rasszvet („Hajnal”) feljuttatása és felszerelése
a Nemzetközi Űrállomásra.
Ilyen műveletre (orosz gyártmányú modul feljuttatására amerikai
űrrepülőgéppel) a nemzetközi űrbázissal kapcsolatban még soha
sem került sor.
A jelenlegi égi támaszpont előfutárának számító Mir űrállomás
történetében is csak egyszer.
1995 novemberében szintén az amerikai Atlantis űrrepülőgép
szállította fel az orosz gyártmányú dokkolómodult
(DM: Docking Module), amelyet egyébként a
Szojuz űrhajó orbitális egységéből fejlesztetek ki.
Ezen küldetés során ismételten három járművön kívüli
tevékenységet, azaz űrsétát kívánnak végrehajtani.
A sorrendben az elsőt Reisman és Bowen, a másodikat Bowen és
Good, a harmadik, végső űrsétát pedig Good és Reisman fogja
elvégezni.
Mindhárom járművön kívüli tevékenység keretében az űrbázis
külső rácsszerkezetén fognak szerelési munkálatokat elvégezni.
Többek között felszerelnek egy tartalék Ku-sávú antennát,
kicserélnek három akkumulátort, és elvégeznek olyan
műveleteket is, amelyek a megelőző STS-131 küldetésről
csúsztak át az STS-132 menetrendjébe.
Az Atlantis űrrepülőgép 2010. május 14-én indulhat el legkorábban,
minden bizonnyal utolsó űrrepülésére.
A sikló múlt hét csütörtökön érkezett meg a 39A indítóállásra, hogy
megkezdődjön a felszállás előkészítésének végső szakasza.
A küldetés parancsnoka Kenneth Ham lesz.
Legfőbb segítője Dominic Antonelli másodpilóta.
Michael Good, Piers Sellers, Stephen Bowen és Garrett Reisman a kijelölt
küldetésspecialisták.
Piers Sellers harmadik űrutazására készül, a legénység többi tagja „csak”
a második űrrepülése előtt áll.
Az STS-132 lesz sorrendben a százharminckettedik űrrepülőgép-indítás,
valamint az Atlantis harminckettedik űrutazása.
Legfőbb segítője Dominic Antonelli másodpilóta.
Michael Good, Piers Sellers, Stephen Bowen és Garrett Reisman a kijelölt
küldetésspecialisták.
Piers Sellers harmadik űrutazására készül, a legénység többi tagja „csak”
a második űrrepülése előtt áll.
Az STS-132 lesz sorrendben a százharminckettedik űrrepülőgép-indítás,
valamint az Atlantis harminckettedik űrutazása.
Amennyiben az űrrepülőgép-program nem lesz kibővítve még
néhány küldetéssel, az STS-132 tizenkét naposra tervezett
küldetése lesz az utolsó alkalom, amikor az Atlantis a világűr
végtelen fekete óceánjának tapinthatatlan hullámain fog úszni.
„Fájdalomdíjként” egy nem mindennapi feladatot adtak az 1985
óta szolgálatban álló űrrepülőgépnek.
Az STS-132 fő feladata ugyanis egy orosz gyártmányú
űrállomásmodul, a Rasszvet („Hajnal”) feljuttatása és felszerelése
a Nemzetközi Űrállomásra.
Ilyen műveletre (orosz gyártmányú modul feljuttatására amerikai
űrrepülőgéppel) a nemzetközi űrbázissal kapcsolatban még soha
sem került sor.
A jelenlegi égi támaszpont előfutárának számító Mir űrállomás
történetében is csak egyszer.
1995 novemberében szintén az amerikai Atlantis űrrepülőgép
szállította fel az orosz gyártmányú dokkolómodult
(DM: Docking Module), amelyet egyébként a
Szojuz űrhajó orbitális egységéből fejlesztetek ki.
Ezen küldetés során ismételten három járművön kívüli
tevékenységet, azaz űrsétát kívánnak végrehajtani.
A sorrendben az elsőt Reisman és Bowen, a másodikat Bowen és
Good, a harmadik, végső űrsétát pedig Good és Reisman fogja
elvégezni.
Mindhárom járművön kívüli tevékenység keretében az űrbázis
külső rácsszerkezetén fognak szerelési munkálatokat elvégezni.
Többek között felszerelnek egy tartalék Ku-sávú antennát,
kicserélnek három akkumulátort, és elvégeznek olyan
műveleteket is, amelyek a megelőző STS-131 küldetésről
csúsztak át az STS-132 menetrendjébe.
forrás:Űrvilág,Nagy Péter
Az első humanoid robot
A NASA az első humanoid robot indítását készíti elő a Nemzetközi
Űrállomásra.
A robotot 1999 szeptemberében állították össze először, azóta a
tesztelése zajlik.
Az R2 jelű egység az utolsó űrrepülőgépes küldetés során, a
Discovery fedélzetén utazik majd.
Bár az R2-es rövidítés nem a Csillagok Háborúja jól ismert R2-D2
robotjától származik, a mérnökök nem tiltakoztak az egybeesés
ellen.
Az R2 a berendezés teljes nevéből: a Robonaut-2 kifejezésből
ered, amely a NASA által fejlesztett korábbi Robonaut-1 második
verziója.
A NASA az első humanoid robot indítását készíti elő a Nemzetközi
Űrállomásra.
A robotot 1999 szeptemberében állították össze először, azóta a
tesztelése zajlik.
Az R2 jelű egység az utolsó űrrepülőgépes küldetés során, a
Discovery fedélzetén utazik majd.
Bár az R2-es rövidítés nem a Csillagok Háborúja jól ismert R2-D2
robotjától származik, a mérnökök nem tiltakoztak az egybeesés
ellen.
Az R2 a berendezés teljes nevéből: a Robonaut-2 kifejezésből
ered, amely a NASA által fejlesztett korábbi Robonaut-1 második
verziója.
R2-D2
140 kilogramm tömegű robotnak több helyen ízesülő két karja és
emberéhez hasonló feje van.
Fő feladata az emberi munka segítése lesz az űrállomáson.
Először az együttműködés formáit, hatékonyságát tesztelik
majd.
A célok között szerepel annak megállapítása is, miként hat a
kozmikus sugárzás a berendezésre, illetve zavarják-e a robotot
az ISS elektromos rendszerei.
emberéhez hasonló feje van.
Fő feladata az emberi munka segítése lesz az űrállomáson.
Először az együttműködés formáit, hatékonyságát tesztelik
majd.
A célok között szerepel annak megállapítása is, miként hat a
kozmikus sugárzás a berendezésre, illetve zavarják-e a robotot
az ISS elektromos rendszerei.
Forrás
rigo.hu/tudomány
rigo.hu/tudomány
E
elke
Vendég
eltünt a jupiter egyik csíkja
A legfrissebb, amatőr csillagászok által készített felvételeken jól látható, hogy az úgynevezett Déli Egyenlítői Öv hiányzik a megszokott összképből, amit eddig két sötét sáv jellemzett, az egyik az északi, a másik a déli félgömbön helyezkedett el. A déli sáv 2009-ben még a helyén volt, ezután azonban a bolygó túl közel került a Naphoz, meggátolva a földi megfigyeléseket. Amikor a Jupiter április elején újra előtűnt, meglepő kép fogadta a csillagászokat.
<CENTER>
Ilyen volt, ilyen lett... </CENTER>
Nem ez az első eset, hogy a Déli Egyenlítői Övnek nyoma vész. 1973-ban is észleltek ilyen eseményt, amikor a NASA Pioneer 10 űrszondája elkészítette első közeli felvételeit a bolygóról, illetve átmenetileg az 1990-es években is fehér sávok váltották fel a sötéteket. "Az egyenlítői övek azért tűnnek sötétnek, mert a bolygó más területeit elfedő nagy magasságú világos felhők itt nincsenek jelen, így láthatóvá válnak a kisebb magasságban elhelyezkedő, sötétebb felhőrétegek" - magyarázta Glenn Orton, a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumának kutatója. "A bolygó felhőszerkezeteinek különböző rétegeit látjuk" - nyilatkozott a New Scientistnek.
<CENTER>
</CENTER>
Ebből következik, hogy a déli egyenlítői öv eltűnik, ha a fehéres felhők kialakulnak a terület felett, elzárva a sötétebb felhőket a külvilágtól. A nagy magasságú réteg időszakos kialakulásának okai azonban nem tisztázottak, tette hozzá Orton. A csík eltűnése egy kiterjedt, ugyanakkor rejtélyes változáskor következik be az óriásbolygón, ami más sávok és foltok színét is megváltoztatja. "Sok minden zajlik a légkörben" - mondta Orton.
A jelenség egy viszonylag kis távcsővel is észlelhető. A Jupiter májusban a hajnali égbolton látható, fényessége -2,2 magnitúdó, ami lassan növekszik. A hónap elején másfél, a vége felé közel két és háromnegyed órával kel a Nap előtt.
forrás : SG.hu<!-- google_ad_section_end --><!-- eTarget ContextAd End -->
A legfrissebb, amatőr csillagászok által készített felvételeken jól látható, hogy az úgynevezett Déli Egyenlítői Öv hiányzik a megszokott összképből, amit eddig két sötét sáv jellemzett, az egyik az északi, a másik a déli félgömbön helyezkedett el. A déli sáv 2009-ben még a helyén volt, ezután azonban a bolygó túl közel került a Naphoz, meggátolva a földi megfigyeléseket. Amikor a Jupiter április elején újra előtűnt, meglepő kép fogadta a csillagászokat.
<CENTER>
Ilyen volt, ilyen lett... </CENTER>
Nem ez az első eset, hogy a Déli Egyenlítői Övnek nyoma vész. 1973-ban is észleltek ilyen eseményt, amikor a NASA Pioneer 10 űrszondája elkészítette első közeli felvételeit a bolygóról, illetve átmenetileg az 1990-es években is fehér sávok váltották fel a sötéteket. "Az egyenlítői övek azért tűnnek sötétnek, mert a bolygó más területeit elfedő nagy magasságú világos felhők itt nincsenek jelen, így láthatóvá válnak a kisebb magasságban elhelyezkedő, sötétebb felhőrétegek" - magyarázta Glenn Orton, a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumának kutatója. "A bolygó felhőszerkezeteinek különböző rétegeit látjuk" - nyilatkozott a New Scientistnek.
<CENTER>
</CENTER>
Ebből következik, hogy a déli egyenlítői öv eltűnik, ha a fehéres felhők kialakulnak a terület felett, elzárva a sötétebb felhőket a külvilágtól. A nagy magasságú réteg időszakos kialakulásának okai azonban nem tisztázottak, tette hozzá Orton. A csík eltűnése egy kiterjedt, ugyanakkor rejtélyes változáskor következik be az óriásbolygón, ami más sávok és foltok színét is megváltoztatja. "Sok minden zajlik a légkörben" - mondta Orton.
A jelenség egy viszonylag kis távcsővel is észlelhető. A Jupiter májusban a hajnali égbolton látható, fényessége -2,2 magnitúdó, ami lassan növekszik. A hónap elején másfél, a vége felé közel két és háromnegyed órával kel a Nap előtt.
forrás : SG.hu<!-- google_ad_section_end --><!-- eTarget ContextAd End -->
Fiatalabb a Föld, mint azt eddig hitték
Új kutatási eredmények szerint a Föld fiatalabb, mint azt korábban gondolták: ugyanolyan idős, mint a Hold.
"Vizsgálataink azt mutatják, hogy a Föld 20-90 millió évvel fiatalabb, mint azt eddig feltételezték" - közölte Thorsten Kleine, a Münsteri Paleontológiai Intézet kutatója.
A Münsteri és a Cambridge-i Egyetem, valamint a zürichi Műszaki Főiskola tudósaiból álló csoport a frissen kialakult Föld más égitestekkel való összeütközéseinek nyomait vizsgálták. Eddig a kutatók abból indultak ki, hogy a Föld 4,53 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, az új eredmények alapján azonban kora csupán mintegy 4,51-4,44 milliárd évesre tehető a Nature Geoscience című szaklapban megjelent tanulmány szerint.
Kleine kiemelkedő fontosságúnak nevezte, hogy a Föld "új" kora megegyezik a Holdéval.
Egy kis érdekesség:
A déli Gemini teleszkóppal olyan galaxispárról készítettek felvételt, melynek tagjai között - persze csillagászati értelemben véve - éppen csak elkezdődött a szoros kölcsönhatás.
A Gemini Obszervatórium Chilében működő déli távcsövére szerelt GMOS (Gemini Multi-Object Spectrograph) műszerrel a Virgo csillagképben látható, 90 millió fényévre lévő NGC 5426/5427 (Arp 271) katalógusjelű galaxispárról készítettek felvételt. A két spirálgalaxis tömege, szerkezete, alakja szinte teljesen megegyezik. Az egyik korongjára majdnem merőlegesen látunk rá, míg a másikéra oldalról. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a közelség egyelőre még egyik tag struktúrájában sem okozott perturbációkat, újabb kutatások azonban azt mutatják, hogy az árapály erők hatása már mindkét galaxis esetében észrevehető.
A déli Gemini teleszkóp felvétele az NGC 5426/5427 (Arp 271) katalógusjelű galaxispárról. Most az oldalról látható NGC 5426 (kép felső része) a hozzánk közelebbi, de a galaxisok egymás körüli mozgása során sok millió év múlva a másik fog közelebb kerülni.
[Gemini Observatory]
A galaxisok közötti kölcsönhatás létrejöttének első jele általában egy hídszerű szerkezet kialakulása a tagok között. Valóban, a képen felül látható NGC 5426 két spirálkarja megnyúlni látszik az NGC 5427 irányába, mintegy összekapcsolva a két galaxist. Áthidalva a tagok közötti körülbelül 60 ezer fényéves, az átmérőknél kisebb távolságot, ezen az összeköttetésen keresztül a galaxisok port és gázt cserélhetnek egymással. Az átáramló és összeütköző gáztömegek a csillagkeletkezési folyamatokat is felgyorsíthatják mindkét galaxisban. Azok a területek, ahol intenzív csillagkeletkezés zajlik, rózsaszínű csomókként figyelhetők meg a spirálkarokban. Az NGC 5426 karjaiban ezek az ún. HII zónák csomósabbak és gyakoribbak a NGC 5427 felé eső oldalon, mint az ellentétes irányban. A csillagkeletkezés nyomai az összekötő hídban is jól megfigyelhetők. Hasonlóan, a kölcsönhatás az NGC 5427 csillagkeletkezési aktivitásában is meglátszik. Különösen nagy aktív terület látható a galaxis nyugati (felső) részén lévő spirálkarban. Ez a kar ráadásul szokatlanul egyenesnek tűnik, mintha az árapály erők a spirálkart két részre szakították volna, s csak egyik látszana.
A kép okozta első benyomással szemben az oldalról látható NGC 5426 a hozzánk közelebbi galaxis. Évmilliók során azonban az NGC 5427 fog közelebb kerülni, s a mező jobb felső sarka felé elmozdulni.
Az NGC 5426/5427 galaxispáros pályaviszonyainak illusztrációja. A galaxisok forgástengelyeinek és rotációjának irányát nyilak jelzik. A nagy nyíl azt mutatja, hogy az NGC 5427 vélhetőleg milyen módon fog elmozdulni a kísérőhöz képest, ahogyan évmilliók alatt egyre közelebb kerül hozzánk.
[Fuentes-Carrera és tsai, A&A Vol. 415, p. 451 (2004) nyomán]
Míg régebben a kölcsönható galaxisokat ritka kivételeknek tekintették, ma már rengeteget ismerünk belőlük, főleg a sűrű galaxishalmazokban. A kölcsönhatásnak vélhetőleg nagy szerepe van a galaxisok fejlődésében is. A mai elképzelések szerint a 13 milliárd év alatt a legtöbbjük legalább egy, de inkább több kölcsönhatási folyamatnak részese volt. A Gemini felvétele valószínűleg saját galaxisunk eljövendő sorsát is mutatja: körülbelül 5 milliárd év múlva a ma még 2,6 millió fényév távolságra lévő Androméda-köd (M31) és a Tejútrendszer hasonló közelségbe és kölcsönhatásba fog kerülni, mint az Arp 271 páros, melynek eredménye valószínűleg egy óriás elliptikus galaxis lesz.
A déli Gemini teleszkóppal olyan galaxispárról készítettek felvételt, melynek tagjai között - persze csillagászati értelemben véve - éppen csak elkezdődött a szoros kölcsönhatás.
A Gemini Obszervatórium Chilében működő déli távcsövére szerelt GMOS (Gemini Multi-Object Spectrograph) műszerrel a Virgo csillagképben látható, 90 millió fényévre lévő NGC 5426/5427 (Arp 271) katalógusjelű galaxispárról készítettek felvételt. A két spirálgalaxis tömege, szerkezete, alakja szinte teljesen megegyezik. Az egyik korongjára majdnem merőlegesen látunk rá, míg a másikéra oldalról. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a közelség egyelőre még egyik tag struktúrájában sem okozott perturbációkat, újabb kutatások azonban azt mutatják, hogy az árapály erők hatása már mindkét galaxis esetében észrevehető.
A déli Gemini teleszkóp felvétele az NGC 5426/5427 (Arp 271) katalógusjelű galaxispárról. Most az oldalról látható NGC 5426 (kép felső része) a hozzánk közelebbi, de a galaxisok egymás körüli mozgása során sok millió év múlva a másik fog közelebb kerülni.
[Gemini Observatory]
A galaxisok közötti kölcsönhatás létrejöttének első jele általában egy hídszerű szerkezet kialakulása a tagok között. Valóban, a képen felül látható NGC 5426 két spirálkarja megnyúlni látszik az NGC 5427 irányába, mintegy összekapcsolva a két galaxist. Áthidalva a tagok közötti körülbelül 60 ezer fényéves, az átmérőknél kisebb távolságot, ezen az összeköttetésen keresztül a galaxisok port és gázt cserélhetnek egymással. Az átáramló és összeütköző gáztömegek a csillagkeletkezési folyamatokat is felgyorsíthatják mindkét galaxisban. Azok a területek, ahol intenzív csillagkeletkezés zajlik, rózsaszínű csomókként figyelhetők meg a spirálkarokban. Az NGC 5426 karjaiban ezek az ún. HII zónák csomósabbak és gyakoribbak a NGC 5427 felé eső oldalon, mint az ellentétes irányban. A csillagkeletkezés nyomai az összekötő hídban is jól megfigyelhetők. Hasonlóan, a kölcsönhatás az NGC 5427 csillagkeletkezési aktivitásában is meglátszik. Különösen nagy aktív terület látható a galaxis nyugati (felső) részén lévő spirálkarban. Ez a kar ráadásul szokatlanul egyenesnek tűnik, mintha az árapály erők a spirálkart két részre szakították volna, s csak egyik látszana.
A kép okozta első benyomással szemben az oldalról látható NGC 5426 a hozzánk közelebbi galaxis. Évmilliók során azonban az NGC 5427 fog közelebb kerülni, s a mező jobb felső sarka felé elmozdulni.
Az NGC 5426/5427 galaxispáros pályaviszonyainak illusztrációja. A galaxisok forgástengelyeinek és rotációjának irányát nyilak jelzik. A nagy nyíl azt mutatja, hogy az NGC 5427 vélhetőleg milyen módon fog elmozdulni a kísérőhöz képest, ahogyan évmilliók alatt egyre közelebb kerül hozzánk.
[Fuentes-Carrera és tsai, A&A Vol. 415, p. 451 (2004) nyomán]
Míg régebben a kölcsönható galaxisokat ritka kivételeknek tekintették, ma már rengeteget ismerünk belőlük, főleg a sűrű galaxishalmazokban. A kölcsönhatásnak vélhetőleg nagy szerepe van a galaxisok fejlődésében is. A mai elképzelések szerint a 13 milliárd év alatt a legtöbbjük legalább egy, de inkább több kölcsönhatási folyamatnak részese volt. A Gemini felvétele valószínűleg saját galaxisunk eljövendő sorsát is mutatja: körülbelül 5 milliárd év múlva a ma még 2,6 millió fényév távolságra lévő Androméda-köd (M31) és a Tejútrendszer hasonló közelségbe és kölcsönhatásba fog kerülni, mint az Arp 271 páros, melynek eredménye valószínűleg egy óriás elliptikus galaxis lesz.
Talán épp ez a jó!
Magam részéről biztonságosabbnak tartom az olyan univerzumot, amelyben a galaxisok ütközése (kölcsönhatása) nem egy 5 perces futó kaland módjára zajlik le. Így nyugodtabban alszom. 
Közeledik a McNaught-üstökös
A Nap felé közeledő C/2009 R1 (McNaught)-üstökös már hetek óta remek látványt nyújt a hajnali égen.
Robert McNaught a a Siding Spring Survey vezérlőtermében éppen egy kisbolygót vizsgál.
Robert H. McNaught tavaly szeptember 9-én fedezte fel 51. üstökösét az ausztráliai Siding Spring Obszervatóriumból.
A 17,3 magnitúdós, apró komájú égitest még 4,5 CSE távolságra járt a Naptól, ám azt mutatták, hogy gyorsan közeledik felé.
Ha minden kedvezően alakul, ez az égitest lehet az idei esztendő legfényesebb üstököse, július 2-ai napközelsége idején a
felfedezéskori távolság tizedére, 0,405 CSE-re megközelíti csillagunkat.
Az ezt megelőző napokban talán szabad szemmel is látható lesz az esti égen, közel az északnyugati horizonthoz.
A jelenlegi adatok szerint fényessége 3-4 magnitúdó körül alakulhat.
Az üstököst már hetek óta követjük a hajnali égen, május végén még csak 8 magnitúdó körül járt, ám június elejére
a fényesség hirtelen 6 magnitúdóra ugrott, azóta pedig kisebb ingadozásokkal, de lassan tovább növekszik.
A délről érkező, 76 fokos pályahajlású üstökös észak felől kerüli meg a Napot, így hazánkból nézve tulajdonképpen
elhalad "fölötte", a cirkumpolaritás határán egyensúlyozva június 26-án kerül át a hajnali égről az estire.
A több fokos csóvát maga után húzó égitestről több szép hazai felvétel is készült.
2010 June 04
2010 June 05
2010 June 06
A Nap felé közeledő C/2009 R1 (McNaught)-üstökös már hetek óta remek látványt nyújt a hajnali égen.
Robert McNaught a a Siding Spring Survey vezérlőtermében éppen egy kisbolygót vizsgál.
Robert H. McNaught tavaly szeptember 9-én fedezte fel 51. üstökösét az ausztráliai Siding Spring Obszervatóriumból.
A 17,3 magnitúdós, apró komájú égitest még 4,5 CSE távolságra járt a Naptól, ám azt mutatták, hogy gyorsan közeledik felé.
Ha minden kedvezően alakul, ez az égitest lehet az idei esztendő legfényesebb üstököse, július 2-ai napközelsége idején a
felfedezéskori távolság tizedére, 0,405 CSE-re megközelíti csillagunkat.
Az ezt megelőző napokban talán szabad szemmel is látható lesz az esti égen, közel az északnyugati horizonthoz.
A jelenlegi adatok szerint fényessége 3-4 magnitúdó körül alakulhat.
Az üstököst már hetek óta követjük a hajnali égen, május végén még csak 8 magnitúdó körül járt, ám június elejére
a fényesség hirtelen 6 magnitúdóra ugrott, azóta pedig kisebb ingadozásokkal, de lassan tovább növekszik.
A délről érkező, 76 fokos pályahajlású üstökös észak felől kerüli meg a Napot, így hazánkból nézve tulajdonképpen
elhalad "fölötte", a cirkumpolaritás határán egyensúlyozva június 26-án kerül át a hajnali égről az estire.
A több fokos csóvát maga után húzó égitestről több szép hazai felvétel is készült.
Szitkay Gábor június 15-én hajnalban felvett képe.
Korábbi fekvételek:
- Martin Mobberley:
2010 June 04
2010 June 05
2010 June 06
Dienes Péter felvétele a C/2006 P1 (McNaught)-üstökösről 2007. január 10-én készült Budapesten.
Forrás:csillagaszat.hu
xxxxxxBritish Astronomical Association
Forrás:csillagaszat.hu
xxxxxxBritish Astronomical Association
Idegen bolygót fényképeztek le...
Naprendszeren kívüli bolygót fényképezett le a Gemini Obszervatórium.
Hivatalosan ez az első olyan felvétel, amelyet a Földről készítettek egy külső bolygóról.
xxxxxxx
Az idegen bolygó tömege nyolcszorosa a Jupiterének, és gazdacsillagától szokatlanul nagy távolságban
kering, 300-szor messzebb, mint a Föld a Naptól.
A csillagászok valójában már 2008-ban megfigyelhették ezt az égitestet, de akkor még nem tudták eldönteni,
hogy egy külső bolygót fedeztek-e fel.
A mostani mérések és felvételek bizonysága szerint valóban egy olyan bolygóra leltek,
amelyik egy csillag körül kering
A felvételt a Gemini Obszervatórium készítette.
A Gemini valójában két 8,1 méter átmérőjű óriástávcső, az egyik
Hawaiin, a másik pedig Chilében található.
(space.com nyomán)
Naprendszeren kívüli bolygót fényképezett le a Gemini Obszervatórium.
Hivatalosan ez az első olyan felvétel, amelyet a Földről készítettek egy külső bolygóról.
xxxxxxx
Az idegen bolygó tömege nyolcszorosa a Jupiterének, és gazdacsillagától szokatlanul nagy távolságban
kering, 300-szor messzebb, mint a Föld a Naptól.
A csillagászok valójában már 2008-ban megfigyelhették ezt az égitestet, de akkor még nem tudták eldönteni,
hogy egy külső bolygót fedeztek-e fel.
A mostani mérések és felvételek bizonysága szerint valóban egy olyan bolygóra leltek,
amelyik egy csillag körül kering
A felvételt a Gemini Obszervatórium készítette.
A Gemini valójában két 8,1 méter átmérőjű óriástávcső, az egyik
Hawaiin, a másik pedig Chilében található.
(space.com nyomán)
Ha nyár, akkor hullócsillag- és meteor észlelés, amelynek tetőpontját a Perseidák megérkezése jelenti augusztusban.
Idén ideális helyzetben figyelhető meg ez a kétezer éve ismert meteorraj. A rajt a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle-üstökös hozta létre több ezer évvel ezelőtt. Míg a rövidebb periódusú üstökösökből származó meteorrajok általában csak néhány száz évig keresztezik a Föld pályáját, a Perseidák első megfigyelése időszámításunk szerint 36-ban történt Kínában. A VIII-XI. században rendszeresen, később szórványosan említik a rajt, majd 1835-ben Adolphe Quételet belga csillagász (1796-1874) a nyugati tudománynak is felfedezte a rajt, amely 1839-ben óránként 160 meteoros maximumot produkált.
Idén az augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszaka, két nappal újhold után lesz a maximum, ideális körülményeket biztosítva a megfigyelésre. A kedvező körülményekre tekintettel a Magyar Csillagászati Egyesület a Somogy-megyei Paléban augusztus 8-15-e között észlelőtábort szervez a raj megfigyelésére.
Jön a Tempel is
Észlelése óta huszonegyedik alkalommal visszatér a 10P/Tempel 2-üstökös is. Az átlagosan 5,5 éves keringési idejű üstököst Ernst Wilhelm Liebrecht Tempel (1821-1889) német csillagász fedezte fel 1873. július 4-én a milánói Brera obszervatóriumból. A német asztronómus 12 üstököst és öt kisbolygót fedezett fel, nevét a (3808) Tempel-kisbolygó és egy 45 kilométeres holdkráter viseli.Az üstökös a hónap elején éri el maximális, 8,5 magnitúdós fényességét, amelyet szinte az egész hónapban tart majd. (Magnitúdó az égitestek látszólagos fényességének értéke; azt jelzi, hogy mennyi fény jut hozzánk az égitestről.) A Cet-csillagkép déli felében járó üstökös megközelíti stacionárius pontját, így a korábbi gyors, keleti irányú mozgása délkeleti, majd déli irányba vált, és jelentősen lelassul. Az üstökös augusztus 3. és 5. között az Eta-27-28-30 Ceti-csillagok által formázott alakzaton halad majd át.
Augusztusban éri el csúcspontját a bolygók már hetek óta megfigyelhető tánca. Ezeken az estéken a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz egy 5-6 fokos körön belül látható, eleinte nagyjából tíz fokkal az északnyugati horizont felett, láthatóságuk azonban napról napra romlik. A legkisebb távolságon belül 7-én lesznek.
"Mire a Vénusz augusztus 17-én eléri dichotómiáját, vagyis a félvénusz-fázist, már csak a legfényesebb bolygó lesz megfigyelhető az esti égen" – olvasható az MCSE honlapján.
Idén ideális helyzetben figyelhető meg ez a kétezer éve ismert meteorraj. A rajt a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle-üstökös hozta létre több ezer évvel ezelőtt. Míg a rövidebb periódusú üstökösökből származó meteorrajok általában csak néhány száz évig keresztezik a Föld pályáját, a Perseidák első megfigyelése időszámításunk szerint 36-ban történt Kínában. A VIII-XI. században rendszeresen, később szórványosan említik a rajt, majd 1835-ben Adolphe Quételet belga csillagász (1796-1874) a nyugati tudománynak is felfedezte a rajt, amely 1839-ben óránként 160 meteoros maximumot produkált.
Idén az augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszaka, két nappal újhold után lesz a maximum, ideális körülményeket biztosítva a megfigyelésre. A kedvező körülményekre tekintettel a Magyar Csillagászati Egyesület a Somogy-megyei Paléban augusztus 8-15-e között észlelőtábort szervez a raj megfigyelésére.
Jön a Tempel is
Észlelése óta huszonegyedik alkalommal visszatér a 10P/Tempel 2-üstökös is. Az átlagosan 5,5 éves keringési idejű üstököst Ernst Wilhelm Liebrecht Tempel (1821-1889) német csillagász fedezte fel 1873. július 4-én a milánói Brera obszervatóriumból. A német asztronómus 12 üstököst és öt kisbolygót fedezett fel, nevét a (3808) Tempel-kisbolygó és egy 45 kilométeres holdkráter viseli.Az üstökös a hónap elején éri el maximális, 8,5 magnitúdós fényességét, amelyet szinte az egész hónapban tart majd. (Magnitúdó az égitestek látszólagos fényességének értéke; azt jelzi, hogy mennyi fény jut hozzánk az égitestről.) A Cet-csillagkép déli felében járó üstökös megközelíti stacionárius pontját, így a korábbi gyors, keleti irányú mozgása délkeleti, majd déli irányba vált, és jelentősen lelassul. Az üstökös augusztus 3. és 5. között az Eta-27-28-30 Ceti-csillagok által formázott alakzaton halad majd át.
Augusztusban éri el csúcspontját a bolygók már hetek óta megfigyelhető tánca. Ezeken az estéken a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz egy 5-6 fokos körön belül látható, eleinte nagyjából tíz fokkal az északnyugati horizont felett, láthatóságuk azonban napról napra romlik. A legkisebb távolságon belül 7-én lesznek.
"Mire a Vénusz augusztus 17-én eléri dichotómiáját, vagyis a félvénusz-fázist, már csak a legfényesebb bolygó lesz megfigyelhető az esti égen" – olvasható az MCSE honlapján.
Perseidák eddig:
Nejem 1
Lányom tán 1
Én 0
(3nap kb3-4óra össz figyelés)
Pár éve 45-150 mp-ként volt észlelésem rajidegen és füstnyomos példány is akadt.
LRO 10 m-es új holdkrátert talált:
Csatolás megtekintése 540037
http://lroc.sese.asu.edu/news/?archives/260-New-Impact-Crater-on-the-Moon!.html
Nejem 1
Lányom tán 1
Én 0
(3nap kb3-4óra össz figyelés)
Pár éve 45-150 mp-ként volt észlelésem rajidegen és füstnyomos példány is akadt.
LRO 10 m-es új holdkrátert talált:
Csatolás megtekintése 540037
http://lroc.sese.asu.edu/news/?archives/260-New-Impact-Crater-on-the-Moon!.html
Idén nekem sem volt nagy szerencsém. Csak alig egy néhányat láttam tegnap éjjel. Igaz, csak nagyon rövid ideig voltam kint.
Szép meteorok suhantak felettünk csütörtök - aug.12.-én -éjszaka
A meteorraj jelentkezését a VIII-XI. században jegyezték fel rendszeresen, később azonban csak szórványosan említették.
A "hivatalos" nyugati tudomány számára Adolphe Quételet (1796-1874) belga csillagász fedezte fel újra a rajt 1835-ben.
Az áramlat 1839-ben óránként 160 meteort adó maximumot produkált.
A Szent Lőrinc könnyeinek is nevezett csillaghullás 1993-ban és 1994-ben 300-500 meteort adott óránként,
ami a Swift-Tuttle legutóbbi, 1992-es napközelségének volt köszönhető.
A szülőüstökös közelében ugyanis sűrűbb a porfelhő, mint attól távol.
Azóta mérsékeltebb, de még így is nagyon látványos maximumok vannak, bár 2008-ban egy nappal a hivatalos maximum után egy nagyobb kitörés örvendeztette meg a kitartó észlelőket - olvasható az MCSE hirek.csillagaszat.hu honlapján.
Látványos meteorhullásnak lehettek tanúi, akik derült ég alatt töltötték a tegnap estét.
A várakozásoknak megfelelően óránként néhány tucat meteort láthattunk.
Ugyanakkor sajnálatos módon nem sokkal éjfél előtt egy zivatarközpont alakult ki Magyarország déli része felett, amely fokozatosan szétterjedve sok helyen elborította az égboltot.
Ennek ellenére a legtöbb érdeklődő nem távozott meteor nélkül az enyhe, meleg éjszaka után az ég alól.
Néhány látványos fotó a tegnap éjszakáról .
xxxxxxxxxxxx
xxxxxxxxxA meteort Oroszvári Péter "kapta el",
xxxháttérben a Tejút, lent pedig a Somló hegy látható.
xxxxxxxxxxxxx
Fényes Perseida meteor a maximum éjszakájáról (Landy-Gyebnár Mónika, MCSE)
/origo.hu nyomán/
Néhány felvétel külföldi megfigyelőktől:
A meteorraj jelentkezését a VIII-XI. században jegyezték fel rendszeresen, később azonban csak szórványosan említették.
A "hivatalos" nyugati tudomány számára Adolphe Quételet (1796-1874) belga csillagász fedezte fel újra a rajt 1835-ben.
Az áramlat 1839-ben óránként 160 meteort adó maximumot produkált.
A Szent Lőrinc könnyeinek is nevezett csillaghullás 1993-ban és 1994-ben 300-500 meteort adott óránként,
ami a Swift-Tuttle legutóbbi, 1992-es napközelségének volt köszönhető.
A szülőüstökös közelében ugyanis sűrűbb a porfelhő, mint attól távol.
Azóta mérsékeltebb, de még így is nagyon látványos maximumok vannak, bár 2008-ban egy nappal a hivatalos maximum után egy nagyobb kitörés örvendeztette meg a kitartó észlelőket - olvasható az MCSE hirek.csillagaszat.hu honlapján.
Látványos meteorhullásnak lehettek tanúi, akik derült ég alatt töltötték a tegnap estét.
A várakozásoknak megfelelően óránként néhány tucat meteort láthattunk.
Ugyanakkor sajnálatos módon nem sokkal éjfél előtt egy zivatarközpont alakult ki Magyarország déli része felett, amely fokozatosan szétterjedve sok helyen elborította az égboltot.
Ennek ellenére a legtöbb érdeklődő nem távozott meteor nélkül az enyhe, meleg éjszaka után az ég alól.
Néhány látványos fotó a tegnap éjszakáról .
xxxxxxxxxxxx
xxxxxxxxxA meteort Oroszvári Péter "kapta el",
xxxháttérben a Tejút, lent pedig a Somló hegy látható.
xxxxxxxxxxxxx
Fényes Perseida meteor a maximum éjszakájáról (Landy-Gyebnár Mónika, MCSE)
/origo.hu nyomán/
Néhány felvétel külföldi megfigyelőktől:
Csatolások
-
Adriaan-Voeten1.jpg -
Dennis-Mammana1.jpg -
Edgar-Chen1.jpg -
Karl-Johnston1.jpg -
Mohammad-Reza1.jpg -
Peter-Meadows1.jpg -
Rainer-Ehlert1.jpg -
Xiaojin-Zhu3.jpg