Kétszer akkora, mint London, és közel 40 éve szakadt le az Antarktiszról.
A világ legrégebbi és legnagyobb jéghegye hatalmas talány a tudósok számára .
Az A23a, amely egykor egy szovjet kutatóállomásnak adott otthont, 1986-ban szakadt el az Antarktisz partjaitól. Szinte azonnal a tengerfenékre süllyedt és több mint három évtizedig ott ragadt, míg a 2020-as évben újra felszínre bukkant.
Az erős szelek és áramlatok segítségével a melegebb vizek felé sodródott - nagyjából egy ember sétatempójában.
Áprilisban egy erős óceáni áramlatba került, amely az előrejelzések szerint az Atlanti-óceán déli részébe terelte, ahol gyors olvadásnak indult volna, de váratlanul megállt.
„Általában úgy gondolunk a jéghegyekre, mint átmeneti dolgokra; darabokra törnek és elolvadnak. De ez nem” - mondta Mark Brandon professzor, sarkvidéki szakértő a BBC Newsnak. „Az A23a az a jéghegy, amely nem hajlandó elenyészni.”
A hatalmas jéghegy most lassan forog a Déli Orkney-szigetektől északra, a Brit Antarktiszi Területnek szinte lakatlan, kopár részén, ahol csupán egyetlen kutatóbázis található.
„Az óceán tele van meglepetésekkel” - mondta a jelenségről Mike Meredith professzor, a Brit Antarktisz-kutató Intézet munkatársa, aki szerint a jégmező akár évekig is megrekedhet a mostani helyén.
Ez utóbbi egyébként jó hírnek számít, ugyanis a jéghegy fennmaradása lassítja a globális tengerszint emelkedését, amit a déli sarki tengeri jég olvadása okoz.
Morvay Péter
A világ legrégebbi és legnagyobb jéghegye hatalmas talány a tudósok számára .
De az ezer milliárd tonnás jéghegy, amely kétszer akkora, mint London és háromszor akkora, mint New York City, úgy tűnik, hogy nem a várt módon viselkedik. Az óceáni áramlatokkal dacolva egy helyben marad, és a tömegéből sem veszített eddig.
Az A23a, amely egykor egy szovjet kutatóállomásnak adott otthont, 1986-ban szakadt el az Antarktisz partjaitól. Szinte azonnal a tengerfenékre süllyedt és több mint három évtizedig ott ragadt, míg a 2020-as évben újra felszínre bukkant.
Az erős szelek és áramlatok segítségével a melegebb vizek felé sodródott - nagyjából egy ember sétatempójában.
Áprilisban egy erős óceáni áramlatba került, amely az előrejelzések szerint az Atlanti-óceán déli részébe terelte, ahol gyors olvadásnak indult volna, de váratlanul megállt.
„Általában úgy gondolunk a jéghegyekre, mint átmeneti dolgokra; darabokra törnek és elolvadnak. De ez nem” - mondta Mark Brandon professzor, sarkvidéki szakértő a BBC Newsnak. „Az A23a az a jéghegy, amely nem hajlandó elenyészni.”
A hatalmas jéghegy most lassan forog a Déli Orkney-szigetektől északra, a Brit Antarktiszi Területnek szinte lakatlan, kopár részén, ahol csupán egyetlen kutatóbázis található.
„Az óceán tele van meglepetésekkel” - mondta a jelenségről Mike Meredith professzor, a Brit Antarktisz-kutató Intézet munkatársa, aki szerint a jégmező akár évekig is megrekedhet a mostani helyén.
Ez utóbbi egyébként jó hírnek számít, ugyanis a jéghegy fennmaradása lassítja a globális tengerszint emelkedését, amit a déli sarki tengeri jég olvadása okoz.
Morvay Péter
