Darabokra tört Kanada utolsó, még érintetlen selfjege

A jelenséget észlelő kutató szerint akkora a letört tábla, hogy ha sodródni kezd, semmi sem állíthatja meg.

A forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne.

A parti síkságról a tengerbe nyúló, a tengerfenékig leérő jégtömeg egyetlen nap alatt, július 30-án vagy 31-én tört szét két óriási jéghegyre és sok kisebb darabra - vette észre Adrienne White, a Kanadai Jégfigyelő Szolgálat (CIS) jégelemzője. A nagyobbik jéghegy csaknem akkora, mint Manhattan: 55 négyzetkilométeres, 11,5 kilométer hosszú. Vastagsága 70-80 méter vastag. A kutató szerint ez egy igen nagy jégtömb, amelynek semmi nem állhatja útját, ha sodródni kezd.

A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el, a korábbi 187 négyzetkilométer helyett már csak 106 négyzetkilométerre tehető a felszíne.

A térség hőmérséklete május és augusztus eleje között 5 Celsius-fokkal haladta meg az 1980-2010-es évek átlagát - közölte Luke Copland, az Ottawai Egyetem gleccserkutatója, aki rámutatott, hogy az Északi-sarkvidék amúgy is gyorsabban melegszik, mint a földkerekség többi része.

Copland szerint a Milne-jégtábla összeomlása egyértelműen a klímaváltozás következménye. A selfjegek egyszerre olvadnak a melegebb felszíni levegőtől és a melegebb tengervíztől - tette hozzá. A kutató szerint a Milne-jégmező nagyon különleges, bámulatosan szép hely volt.

A selfjegek akár több százezer évesek is lehetnek, vastagabbak a tartósan fagyott tengerjégnél, de nem olyan nagyok és régiek, mint a gleccserek.

A Nunavut autonóm területen fekvő Ellesmere-sziget északi partvidékét valaha egybefüggő selfjég borította, az elmúlt évtizedekben azonban részekre bomlott az "ember okozta" globális felmelegedés hatására - mondta Adrienne White. Intézetének adatai szerint 2005-re már csak hat nagy selfjég maradt, és a Milne volt az utolsó, amely még teljes egészében megvolt.

Luke Copland szerint már nemigen vannak selfjegek az Északi-sarkvidéken, Grönland északi részétől Oroszország sarkkörön túli területeiig a nagy többség odalett. "Talán a védett fjordokban van még néhány" - mondta.

hqdefault.jpg
 
A jelenséget észlelő kutató szerint akkora a letört tábla, hogy ha sodródni kezd, semmi sem állíthatja meg.

A forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne.

A parti síkságról a tengerbe nyúló, a tengerfenékig leérő jégtömeg egyetlen nap alatt, július 30-án vagy 31-én tört szét két óriási jéghegyre és sok kisebb darabra - vette észre Adrienne White, a Kanadai Jégfigyelő Szolgálat (CIS) jégelemzője. A nagyobbik jéghegy csaknem akkora, mint Manhattan: 55 négyzetkilométeres, 11,5 kilométer hosszú. Vastagsága 70-80 méter vastag. A kutató szerint ez egy igen nagy jégtömb, amelynek semmi nem állhatja útját, ha sodródni kezd.

A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el, a korábbi 187 négyzetkilométer helyett már csak 106 négyzetkilométerre tehető a felszíne.

A térség hőmérséklete május és augusztus eleje között 5 Celsius-fokkal haladta meg az 1980-2010-es évek átlagát - közölte Luke Copland, az Ottawai Egyetem gleccserkutatója, aki rámutatott, hogy az Északi-sarkvidék amúgy is gyorsabban melegszik, mint a földkerekség többi része.

Copland szerint a Milne-jégtábla összeomlása egyértelműen a klímaváltozás következménye. A selfjegek egyszerre olvadnak a melegebb felszíni levegőtől és a melegebb tengervíztől - tette hozzá. A kutató szerint a Milne-jégmező nagyon különleges, bámulatosan szép hely volt.

A selfjegek akár több százezer évesek is lehetnek, vastagabbak a tartósan fagyott tengerjégnél, de nem olyan nagyok és régiek, mint a gleccserek.

A Nunavut autonóm területen fekvő Ellesmere-sziget északi partvidékét valaha egybefüggő selfjég borította, az elmúlt évtizedekben azonban részekre bomlott az "ember okozta" globális felmelegedés hatására - mondta Adrienne White. Intézetének adatai szerint 2005-re már csak hat nagy selfjég maradt, és a Milne volt az utolsó, amely még teljes egészében megvolt.

Luke Copland szerint már nemigen vannak selfjegek az Északi-sarkvidéken, Grönland északi részétől Oroszország sarkkörön túli területeiig a nagy többség odalett. "Talán a védett fjordokban van még néhány" - mondta.

hqdefault.jpg
*
Rémisztő! :oMég mit fogunk megélni? Elképzeltem, hogy az a hatalmas jégtömeg mennyi, de mennyi befagyott, de kellő hőmérséklet és körülmény miatt életre kelt bacilust, vírust is tartalmazhat. Belegondolni is kész horror. Nem is gondolom tovább, mert a végén még megrémülök, de nagyok és okkal.
 
Alábecsülték a vizekből származó szén-dioxid-kibocsátás mennyiségét:
Lényegében nem magából a vízből, hanem azok időnkénti kiszáradását követően az üledékből felszabaduló szén-dioxid mennyiségét mérték, minthogy az üledékekben lévő mikroorganizmusok légzése (respirációja) során sok szén-dioxid szabadul fel.
A klímaváltozás erősödésével a szárazföldi vizek közül várhatóan mind több fog kiszáradni, ezáltal az üledékekből egyre nagyobb mértékű szén-dioxid-kibocsátással kell számolni.
 
Trumph elnök szerint nincs globális felmelegedés és nincs klimaváltozás. Amikor ez jég elolvad akkor tovább higítja a tengervizet. Ha ez így folytatodik akkor előbb utóbb megváltoznak a tengeri áramlatok és a most megszokott klíma viszonyok is megváltoznak. Ott ahol most még ,,normális" időjárás van pl.Anglia és Európa északi része erős lehülés következik,gyakorlatilag lehetetlen lesz a mezőgazdasági termelés mert a Golf áramlat nem szállít több meleget a trópusi tengerek felől. Az idei ,,nyáron" is észre lehetet venni a tipikus ,,El nino" hatást pár meleg nap után midig lehülés következett,gyakorlatilag nem volt egy zavartalan hét nyári időjárás.Midenki láthatja,hogy egyre gyorsulnak a klímaváltozás jelei ehhez még társul a Covid-19 vírus megjelnése ami még egy éve nem is létezett és persze megjelenhetnek újabb halálosabb vírusok is,vagy a régiek közül pl. az Ebola is okozhat járványt ami egyelőre szerencsére Afrikában maradt (a halálozási ráta 70-90%). Szép új világ vár ránk,mindig kérdezik,hogy a Föld túléli ezeket a változásokat. A Föld igen de az emberi civilizáció nem,és az inteligens élet lehet egy rövid epizód a bolygó életében.
 
Trumph elnök szerint nincs globális felmelegedés és nincs klimaváltozás...
Új-mexikói biológusok riadót fújtak, miután az elmúlt napokban több ezer énekes madarat találtak holtan, a tömeges elhullás oka egyelőre rejtély, de a tűzvészek füstjének vagy a közelmúlt hideg időjárásának is köze lehet hozzá. Az elpusztult madarak száma akár milliós nagyságrendű is lehet.
Mindez azok után történik, hogy az észak-amerikai madárállomány az utóbbi években már így is jelentősen csökkent: az Államokból és Kanadából 50 év alatt mintegy 3 milliárd madár tűnt el.
A kutatók szerint az erdőtüzek füstje káros hatással lehet a madarak tüdejére, de az is lehet, hogy útvonalaik megváltoztatására kényszeríti őket, de akkor fognak többet tudni, hogyha megvizsgálják a tetemeket.
 
Visszaszámláló órát helyeztek ki helyi klímaaktivisták New York központjában. A szerkezet azt mutatja, hogy mennyi idő van hátra addig, amíg a globális felmelegedés eléri a kritikus határt. A hatalmas digitális kijelzőn jelenleg az látható, hogy a mostani kibocsátás fenntartása mellett hét év és 102 nap van hátra, amíg a földi légkör átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal lesz melegebb az iparosodás előtti állapothoz képest.
A visszaszámlálás még nem érte el a nullát, tehát képesek lehetünk kezelni a problémát, igaz, már nincs vesztegetni való időnk. Az ENSZ szakértői szerint már az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos emelkedésekor is két-háromszorosára nőhetnek az árvízkárok, az óceánok savasodása miatt pedig a korallok akár 90 százaléka is eltűnhet.
Az órának nem az az üzenete, hogy hét év múlva majd fel kell ébrednünk és valamit tennünk kell. Arról szól, hogy most azonnal cselekednünk kell. Már itt van a klímaváltozás
 
Az Antarktisz György király-szigetén, ami a turisták által is kedvelt hely, megjelentek a közönséges szúnyogok.
A déli-sarkvidéki orosz expedíció vezetője, Alekszandr Klepikov szerint elsősorban az “emberi tényezőknek köszönhető” az állatok megjelenése.
A közönséges szúnyog eddig ismeretlen volt az Antarktiszon, csak a szárnyatlan változatuk volt fellelhető.
Az Antarktiszon nem ez az első újdonság, az Antarktiszi-félszigeten melegrekordot is mértek a kutatók: itt közel harminc éve nem volt olyan meleg az idő, mint idén.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,577
Tagok
615,326
Legújabb tagunk
redbaron77
Oldal tetejére