Kínai tudósok legyártottak egy mesterséges élőlényt, ami félig disznó, félig majom volt.
A kínai tudósok profi laborkörülmények között nevelték ki a disznómajmot úgy, hogy malacokba jutattak majmoktól származó sejteket. Az állatokat nem hibridnek, hanem kiméráknak tekinthetők, ugyanis a kiméra olyan élőlényt takar, ami kettőnél több ivarsejtből jött létre, míg a hibrid két különböző csoport élőlényeinek kereszteződéséből keletkezik.
Fotó: Tang Hai / State Key Laboratory of Stem Cell and Reproductive Biology
A kísérletet végző pekingi állami őssejt és reprodukciós biológiai intézet meggyőződése, hogy a disznómajmok fontos tudományos előrelépést szolgálhattak volna, ha nem pusztulnak el egy hét után. Azt nem közölték, miért haltak meg, de azt lehet tudni, hogy a kísérlet célja a szervtranszplantációhoz fűződően a szervhiánytól való megszabadulás lett volna.
Szervátültetési kimérakísérletből nem ez volt az első, 2017-ben Kaliforniában csináltak disznó-embereket. A kutatók azért választották a sertést, mert velük már régóta kísérleteznek a gyógyászatban. A szívtranszplantációkhoz gyakran használnak sertésektől származó szöveteket, és a rekombináns DNS technológiák bevezetése előtt gyakran ezekből nyerték a mesterséges inzulint is.
Molnár Réka
A kínai tudósok profi laborkörülmények között nevelték ki a disznómajmot úgy, hogy malacokba jutattak majmoktól származó sejteket. Az állatokat nem hibridnek, hanem kiméráknak tekinthetők, ugyanis a kiméra olyan élőlényt takar, ami kettőnél több ivarsejtből jött létre, míg a hibrid két különböző csoport élőlényeinek kereszteződéséből keletkezik.
Fotó: Tang Hai / State Key Laboratory of Stem Cell and Reproductive Biology
A kísérletet végző pekingi állami őssejt és reprodukciós biológiai intézet meggyőződése, hogy a disznómajmok fontos tudományos előrelépést szolgálhattak volna, ha nem pusztulnak el egy hét után. Azt nem közölték, miért haltak meg, de azt lehet tudni, hogy a kísérlet célja a szervtranszplantációhoz fűződően a szervhiánytól való megszabadulás lett volna.
Szervátültetési kimérakísérletből nem ez volt az első, 2017-ben Kaliforniában csináltak disznó-embereket. A kutatók azért választották a sertést, mert velük már régóta kísérleteznek a gyógyászatban. A szívtranszplantációkhoz gyakran használnak sertésektől származó szöveteket, és a rekombináns DNS technológiák bevezetése előtt gyakran ezekből nyerték a mesterséges inzulint is.
Molnár Réka
Azért fura, hogy a géntechnológi fejlődésétől és a gépek fejlődésétől (Terminátor sorozat) is mennyire paráztak már régen is.
