„Az internetes agresszió visszaszorításáról” címmel nyújtottak be törvényjavaslatot az országgyűlés igazságügyi bizottságához. Ez akkor válik hivatolos tövényjavaslattá, ha a bizottság benyújtja az országgyűlésnek. Az anyag szerint egy éves szabadságvesztés szabhatnának ki, ha valaki kommentben más halálát, kínzását helyezi kilátásba.
A javaslat szerint vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő az, aki „nagy nyilvánosság előtt” kommentben olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, ami beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos, halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki.
Nem büntethető az, ha ezt valaki ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el, feltéve, hogy a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas.
Az indoklás szerint az új tényállás lényege, hogy a legdurvább, közösségi együttélési normákkal, közerkölccsel összeegyeztethetetlen kommunikáció esetén az érintett személyek és a köz sérelmének a valós veszélyétől és a sértett szubjektív felfogásától függetlenül is megvalósul a bűncselekmény. Ezzel a jogalkotó egyértelműen állást foglal amellett, hogy
A javaslat szövege szerint ha egy internetes sajtótermék kommentelési lehetőséget ad az olvasóknak, úgy köteles szabályzatot alkotni és hatékony megoldást alkalmazni a jogellenes vagy káros – így különösen a gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő – tartalmú hozzászólásokkal szembeni fellépés érdekében.
A Médiatanács ajánlást tesz közzé megfelelő és hatékony szabályzatokról, ezeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala hatósági hatáskörében eljárva ellenőrzi.
A törvény egyes részei az Alaptörvény alapján alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz kétharmados többség szükséges. A javaslat szerint a törvény 2025. január 1-jén lép hatályba.
Joób Sándor
A javaslat szerint vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő az, aki „nagy nyilvánosság előtt” kommentben olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, ami beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos, halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki.
Nem büntethető az, ha ezt valaki ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el, feltéve, hogy a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas.
Az indoklás szerint az új tényállás lényege, hogy a legdurvább, közösségi együttélési normákkal, közerkölccsel összeegyeztethetetlen kommunikáció esetén az érintett személyek és a köz sérelmének a valós veszélyétől és a sértett szubjektív felfogásától függetlenül is megvalósul a bűncselekmény. Ezzel a jogalkotó egyértelműen állást foglal amellett, hogy
Ahogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a valótlan tények, az emberi méltóságot semmibe vevő közlések közzétételére, úgy az ilyen mértékben erőszakos, félelem- és gyűlöletkeltésre objektív módon alkalmas közlésekre sem – olvasható.
A javaslat szövege szerint ha egy internetes sajtótermék kommentelési lehetőséget ad az olvasóknak, úgy köteles szabályzatot alkotni és hatékony megoldást alkalmazni a jogellenes vagy káros – így különösen a gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő – tartalmú hozzászólásokkal szembeni fellépés érdekében.
A Médiatanács ajánlást tesz közzé megfelelő és hatékony szabályzatokról, ezeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala hatósági hatáskörében eljárva ellenőrzi.
A törvény egyes részei az Alaptörvény alapján alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz kétharmados többség szükséges. A javaslat szerint a törvény 2025. január 1-jén lép hatályba.
Joób Sándor
