Kanadai és amerikai kutatók olyan rendszert fejlesztettek, ami a szem mozgását figyelve jelzi, ha az adott személy Alzheimer-kóros lehet. Mindehhez néhány érzékeny mikrofonra van szükség.
Mivel az Alzheimer-kór továbbra sem gyógyítható betegség, viszont az idő előrehaladtával egyre nagyobb terhet jelent majd az orvosi ellátórendszerek számára, a tudomány jelenleg a megelőzés, vagy a minél korábbi diagnózis felállítására helyezi a hangsúlyt. Ez utóbbival kapcsolatban több fontos eredmény is született már az elmúlt években, most pedig egy újabb megoldással álltak elő a szakemberek.
A kanadai École de Technologie Supérieure, valamint az amerikai Dartmouth Egyetem kutatói a fülbe helyezett mikrofonok segítségével rögzítik a szem mozgását. A dolog elsőre furcsának tűnhet, de valóban működik.
A szakemberek a páciens szemének úgynevezett szakkád mozgását igyekeznek monitorozni. A szakkád mindkét szem gyors, egyidejű mozgását jelenti ugyanabba az irányba. Neve a francia saccader szóból ered, amelynek jelentése rángatás, ugrás. A korábbi kutatások már rávilágítottak arra, hogy az Alzheimer-kór egyik legelső jele a szemgolyó ezen apró mozgásának megváltozása és pontatlansága.
A szem elé helyezett eszközök befolyásolhatják a mérést, ám a mikrofonok segíthetik a pontos diagnózis felállítását – vélik a szakemberek. A módszert, amit nemrég az Amerikai Akusztikai Társaság éves ülésén mutattak be, a jövőben 35 Alzheimer-kórban szenvedő betegen tesztelnék le – írja a Science Alert.
Arian Shamei, a projekten dolgozó kanadai tudós szerint a szemmozgások figyelése rendkívül fontos, mivel ezek az emberi test leggyorsabb és legpontosabb mozgásai, így kiváló motoros készségekre és a kognitív működésre van hozzájuk szükség.
Ahhoz, hogy egy képről vagy jelenetről megfelelő vizuális információval rendelkezzen az ember, a szem gyors és összehangolt mozgást végez. Ezt látni például akkor is, amikor valaki épp olvas. De hasonló mozgás figyelhető meg az alvás REM fázisában is.
Az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél ezek a mozgások kevésbé pontosak és lassabbak is, mivel a motoros irányítás romlik. Ez kezdetben csak néhány ezredmásodperces változást jelenthet, az idő előrehaladtával azonban egyre súlyosabbá válik a tünet.
A szakemberek ezt a változást követnék le a fülbe helyezett mikrofonok segítségével, mivel a szemmozgás apró rezgéseket kelt a dobhártyában. A fő cél egy olyan algoritmus kifejlesztése, ami lehetővé teszi a hosszútávú, folyamatos monitorozást.
Hogy mikorra zárulhat az első teszt, egyelőre nem tudni, ahogy azt sem, mikor készülhet a rendszerből egy valós diagnosztikai eszköz.
HVG
Mivel az Alzheimer-kór továbbra sem gyógyítható betegség, viszont az idő előrehaladtával egyre nagyobb terhet jelent majd az orvosi ellátórendszerek számára, a tudomány jelenleg a megelőzés, vagy a minél korábbi diagnózis felállítására helyezi a hangsúlyt. Ez utóbbival kapcsolatban több fontos eredmény is született már az elmúlt években, most pedig egy újabb megoldással álltak elő a szakemberek.
A kanadai École de Technologie Supérieure, valamint az amerikai Dartmouth Egyetem kutatói a fülbe helyezett mikrofonok segítségével rögzítik a szem mozgását. A dolog elsőre furcsának tűnhet, de valóban működik.
A szakemberek a páciens szemének úgynevezett szakkád mozgását igyekeznek monitorozni. A szakkád mindkét szem gyors, egyidejű mozgását jelenti ugyanabba az irányba. Neve a francia saccader szóból ered, amelynek jelentése rángatás, ugrás. A korábbi kutatások már rávilágítottak arra, hogy az Alzheimer-kór egyik legelső jele a szemgolyó ezen apró mozgásának megváltozása és pontatlansága.
A szem elé helyezett eszközök befolyásolhatják a mérést, ám a mikrofonok segíthetik a pontos diagnózis felállítását – vélik a szakemberek. A módszert, amit nemrég az Amerikai Akusztikai Társaság éves ülésén mutattak be, a jövőben 35 Alzheimer-kórban szenvedő betegen tesztelnék le – írja a Science Alert.
Arian Shamei, a projekten dolgozó kanadai tudós szerint a szemmozgások figyelése rendkívül fontos, mivel ezek az emberi test leggyorsabb és legpontosabb mozgásai, így kiváló motoros készségekre és a kognitív működésre van hozzájuk szükség.
Ahhoz, hogy egy képről vagy jelenetről megfelelő vizuális információval rendelkezzen az ember, a szem gyors és összehangolt mozgást végez. Ezt látni például akkor is, amikor valaki épp olvas. De hasonló mozgás figyelhető meg az alvás REM fázisában is.
Az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél ezek a mozgások kevésbé pontosak és lassabbak is, mivel a motoros irányítás romlik. Ez kezdetben csak néhány ezredmásodperces változást jelenthet, az idő előrehaladtával azonban egyre súlyosabbá válik a tünet.
A szakemberek ezt a változást követnék le a fülbe helyezett mikrofonok segítségével, mivel a szemmozgás apró rezgéseket kelt a dobhártyában. A fő cél egy olyan algoritmus kifejlesztése, ami lehetővé teszi a hosszútávú, folyamatos monitorozást.
Hogy mikorra zárulhat az első teszt, egyelőre nem tudni, ahogy azt sem, mikor készülhet a rendszerből egy valós diagnosztikai eszköz.
HVG
