Giliszták miatt hagyta ott a Princetoni Egyetemet a magyar származású Tom Szaky, akinek cége a kiköpött rágóból és a csikkekből is kinyeri az újrahasznosítható anyagokat. Szerinte a legrosszabb dolog, ami a szeméttel történhet, ha elássuk vagy elégetjük.
Azt a szemetet érdemes újrahasznosítani, amelyet olcsóbb begyűjteni és feldolgozni, mint amennyiért el lehet adni a létrejövő új terméket vagy alapanyagot. Nagyon egyszerűen így működik a hulladékos cégek többsége. Ezért aztán például az üdítős fémdobozokat újrahasznosítják, míg a cigarettacsikkeket nem.
Tom Szaky cége, az amerikai TerraCycle azzal vált ismertté, hogy nem válogat: vállalja az olyan nem megszokott hulladékok begyűjtését és feldolgozását, mint a használt pelenka, a kiköpött rágó, a cigarettacsikk vagy az üres csipszeszacskó. A világon termelt hulladék mintegy nyolcvan százaléka hagyományos módszerekkel nem hasznosítható újra – magyarázta Szaky, a cég alapítója az Origónak. A harmincegy éves üzletember az Egyesült Államokban nőtt fel, de magyarul is jól beszél.
Azt is feldolgozzák, amit más nem
Szaky az ilyen hulladékok kezelésére talált ki életképes üzleti modellt. Az egyébként csak ráfizetéssel újrahasznosítható termékek begyűjtéséhez brigádokat szervez, amelyek egy-egy termékkategóriára szakosodnak, és az esetek többségében az illető termékek gyártói szponzorálják őket. A gyártók kifizetik a begyűjtött hulladék elszállítását a TerraCycle újrahasznosító központjaiba, ezekből több mint kilencezer működik világszerte.
Szaky cégéhez gyakorlatilag ingyen jut el a begyűjtött szemét. A postázásért annak a fogyasztónak sem kell fizetnie, aki például szorgalmasan különválogatta a cigarettacsikkjeit: a cég honlapjáról letölthető matricával ingyen feladhatja a megfelelően csomagolt szemetet a TerraCycle-nek, amely így már nyereségesen végzi az újrahasznosítást.
Miért jó ez egy gyártónak? Mert így szerepeltetheti a termékein, hogy gondoskodik a termékek környezetbarát feldolgozásáról, ráadásul ennek költsége nem is túl jelentős egy multinacionális cég számára – magyarázta Szaky. A legtöbb hulladékot a TerraCycle az USA-ban gyűjti be, de csikkeket és csipszeszacskókat Magyarországon is lehet küldeni a cégnek.
Kukacoktól a világsikerig
Az újszerű reciklálási módszereken külön szakértői csoport dolgozik a TerraCycle központi laborjában. A csipszeszacskóból erős táskákat készítenek, a kidobott fogkrémes tubusból neszesszert. Ők dolgozták ki azt a gépet is, amely képes kiolvasztani a cigarettacsikkből az újrahasznosítható műanyagot, amely spagettitésztához hasonló formában távozik az oldalából. A kinyert anyag meglepően erős, például műanyag padok gyártásához lehet felhasználni.
Ilyen a cigarettacsikk-újrahasznosító
Forrás: AFP/Emmanuel Dunand
A használt pelenkát ultraibolya fénnyel fertőtlenítik, speciális eljárásokkal pedig szétválasztják az összetevőit. A végeredmény olyan műanyag granulátum, amelyből például tálakat lehet gyártani. A kiköpött rágógumi önmagában újrahasznosítva sem alkalmas termékek gyártására, ám Szakyék laborjában rájöttek, hogy ezzel is lehet helyettesíteni a műanyag tárgyak alapanyagának mintegy 30 százalékát.
Az újrahasznosított műanyagból a szappantartó és hasonló egyszerű tárgyak mellett akár egy komplett kerti szék is legyártható, de a gyártásra alkalmas granulátumot nagy mennyiségben tovább is lehet értékesíteni.
Tom Szaky
Forrás: AFP/Emmanuel Dunand
A cég New Jersey-i központjának kialakításához is újrahasznosított anyagokat használtak fel: minden bútor használt, térelválasztóként régi bakelitlemezek és megtisztított, egyforma műanyag palackok szolgálnak, a padlót pedig hol újrahasznosított műfűből, hol parafa dugókból készült réteg borítja. A fő tárgyalóhelyiség hosszúkás asztalát régi ajtókból szerelték össze. Szaky imádja a graffitiket – a vállalat falait kívül-belül ezek borítják –, mivel ezek alkotói gyakorlatilag ingyen újrafestik az esetleg már megkopott felületeket, további évekre konzerválva a őket.
A legrosszabb, ami a szeméttel történhet
A szemétfeldolgozással a cégalapító teljesen véletlenül került kapcsolatba: egy iskolai szünet alatti utazás során rájött, hogy ismerősei konyhai hulladékkal táplálnak gilisztákat, hogy azokat felhasználva tudjanak vadkendert termeszteni. A gilisztatrágyáról kiderült, hogy a legális termékek piacán is komoly érték, ezért újrahasznosított üdítőspalackokba csomagolva árusítani kezdték, miután egy pályázaton tőkét szereztek erre.
Szaky végül másfél év után ott is hagyta a rangos Princetoni Egyetemet azért, hogy minden energiáját a hulladék értékessé tételének szentelhesse. Bár az üzlet beindult – a cég hígított gilisztaürülékből készülő organikus növénytápszereit például a Wal-Mart áruházlánc is forgalmazza évek óta –, társaival hamar rájött, hogy sokkal több lehetőség rejlik a környezetünkben termelődő hulladék újrahasznosításában.
A legrosszabb dolog, ami a szeméttel történhet, ha elássuk, magyarázta az Origónak. Nem csak az évtizedekig nem lebomló, mérgező anyagokat kibocsátó műanyag a probléma, a szeméttelepeken szorosan egymásra halmozott hulladék belsejébe nem jut elég oxigén, így gyakran még a lebomló anyagok is évekig megmaradnak. Az Arizonai Egyetem kutatói például negyvenéves, de még tökéletesen olvasható állapotú újságokra bukkantak egy szemétlerakóban.
A szemétégetők szerinte csak egy fokkal jobbak a telepeknél, mivel manapság még számos ilyen komplexum nem képes hasznosítani a felszabaduló energiát. A világ szemetének jelentős része műanyag üdítős palackokból áll, és gyártásuk rengeteg energiát emészt fel. Ez mind kárba vész, ha az anyagot egyszerűen elégetjük.
Cigarettacsikkből készített műanyagok
Forrás: AFP/Emmanuel Dunand
A cégvezető szerint az lenne az ideális állapot, ha mindent újrahasznosítanánk, de addig is muszáj tenni valamit. Éppen ezért alapította a vállalatot, de akármilyen fejlett reciklálási módszereket dolgoznak is ki, szükség lesz arra, hogy az emberek már a kidobáskor szelektálják anyag szerint a hulladékokat, tisztítsák ki az üres palackokat, mert csak az ilyen nyersanyagot lehet jó minőségben újra felhasználni.
Még több szemétre vágynak
A TerraCycle nem hippicég: a vállalat 24 országban 120 munkatársat foglalkoztat, kifejezetten nyereségorientált vállalkozás, amely jelenleg évente több mint ötmilliárd forintnak megfelelő forgalmat bonyolít le. A cég az idén nagyjából 13 ezer tonna nem hagyományos hulladékot fog feldolgozni. A nyereség mértékét Tom Szaky szándékosan a teljes forgalom nagyjából egy százalékára korlátozza, a többi pénzt minden évben visszaforgatja a vállalkozásba.
Ernie Simpson, a TerraCycle alelnöke és a cigarettacsikkből készített műanyag
Forrás: AFP/Emmanuel Dunand
A TerraCycle-nél dolgoznak a kis boltok számára is elérhető újrahasznosítási megoldáson. Ennek lényege az lesz, hogy az üzemeltetők néhány ezer forintnak megfelelő összegért papírdobozokat vásárolhatnak, amelyben beküldhetik a szemetet. A dobozok árában a posta- és a feldolgozási költség is benne foglaltatik.
Tom Szaky célja az, hogy folyamatosan bővíteni tudják a feldolgozható szeméttípusok körét, ezáltal az újrahasznosítható hulladék mennyiségét. Magyarországon a leginkább a joghurtospoharak, fogkrémtubusok, használt írószerek, illetve a kávégépekben használatos kapszulák újrahasznosítása iránt nagy az érdeklődés, első körben ezek gyűjtését szeretnék megszervezni (a cég magyar oldala itt van). Ezekből többek közt műanyag tárolókat, kerti bútorokat vagy tolltartókat lehet készíteni a feldolgozás után.
Hagyományos újrahasznosítással is foglalkoznak. Némi tisztítás-csinosítgatás után az elektronikai eszközök, laptopok, mobiltelefonok, a nyomtatópatronok, a kidobott cipők és ruhák jó részét újból használni lehet, sőt exportálni is érdemes. Egy óceánjáró hajóval olyan kevés energiabefektetéssel lehet sok árut szállítani, hogy még kontinensek között szállítva is megéri a levetett kütyük újrahasznosítása. Nem minden e-hulladék használható tovább ilyen módon: bizonyos elektronikai eszközök nyáklapjaiból poháralátétet, faliórát csinálnak, vagy a ritkaföldfémeket nyerik ki a cég partnerei.
Origo
Azt a szemetet érdemes újrahasznosítani, amelyet olcsóbb begyűjteni és feldolgozni, mint amennyiért el lehet adni a létrejövő új terméket vagy alapanyagot. Nagyon egyszerűen így működik a hulladékos cégek többsége. Ezért aztán például az üdítős fémdobozokat újrahasznosítják, míg a cigarettacsikkeket nem.
Tom Szaky cége, az amerikai TerraCycle azzal vált ismertté, hogy nem válogat: vállalja az olyan nem megszokott hulladékok begyűjtését és feldolgozását, mint a használt pelenka, a kiköpött rágó, a cigarettacsikk vagy az üres csipszeszacskó. A világon termelt hulladék mintegy nyolcvan százaléka hagyományos módszerekkel nem hasznosítható újra – magyarázta Szaky, a cég alapítója az Origónak. A harmincegy éves üzletember az Egyesült Államokban nőtt fel, de magyarul is jól beszél.
Azt is feldolgozzák, amit más nem
Szaky az ilyen hulladékok kezelésére talált ki életképes üzleti modellt. Az egyébként csak ráfizetéssel újrahasznosítható termékek begyűjtéséhez brigádokat szervez, amelyek egy-egy termékkategóriára szakosodnak, és az esetek többségében az illető termékek gyártói szponzorálják őket. A gyártók kifizetik a begyűjtött hulladék elszállítását a TerraCycle újrahasznosító központjaiba, ezekből több mint kilencezer működik világszerte.
Szaky cégéhez gyakorlatilag ingyen jut el a begyűjtött szemét. A postázásért annak a fogyasztónak sem kell fizetnie, aki például szorgalmasan különválogatta a cigarettacsikkjeit: a cég honlapjáról letölthető matricával ingyen feladhatja a megfelelően csomagolt szemetet a TerraCycle-nek, amely így már nyereségesen végzi az újrahasznosítást.
Miért jó ez egy gyártónak? Mert így szerepeltetheti a termékein, hogy gondoskodik a termékek környezetbarát feldolgozásáról, ráadásul ennek költsége nem is túl jelentős egy multinacionális cég számára – magyarázta Szaky. A legtöbb hulladékot a TerraCycle az USA-ban gyűjti be, de csikkeket és csipszeszacskókat Magyarországon is lehet küldeni a cégnek.
Kukacoktól a világsikerig
Az újszerű reciklálási módszereken külön szakértői csoport dolgozik a TerraCycle központi laborjában. A csipszeszacskóból erős táskákat készítenek, a kidobott fogkrémes tubusból neszesszert. Ők dolgozták ki azt a gépet is, amely képes kiolvasztani a cigarettacsikkből az újrahasznosítható műanyagot, amely spagettitésztához hasonló formában távozik az oldalából. A kinyert anyag meglepően erős, például műanyag padok gyártásához lehet felhasználni.
Ilyen a cigarettacsikk-újrahasznosító
Forrás: AFP/Emmanuel Dunand
A használt pelenkát ultraibolya fénnyel fertőtlenítik, speciális eljárásokkal pedig szétválasztják az összetevőit. A végeredmény olyan műanyag granulátum, amelyből például tálakat lehet gyártani. A kiköpött rágógumi önmagában újrahasznosítva sem alkalmas termékek gyártására, ám Szakyék laborjában rájöttek, hogy ezzel is lehet helyettesíteni a műanyag tárgyak alapanyagának mintegy 30 százalékát.
Az újrahasznosított műanyagból a szappantartó és hasonló egyszerű tárgyak mellett akár egy komplett kerti szék is legyártható, de a gyártásra alkalmas granulátumot nagy mennyiségben tovább is lehet értékesíteni.
Tom Szaky
Forrás: AFP/Emmanuel Dunand
A cég New Jersey-i központjának kialakításához is újrahasznosított anyagokat használtak fel: minden bútor használt, térelválasztóként régi bakelitlemezek és megtisztított, egyforma műanyag palackok szolgálnak, a padlót pedig hol újrahasznosított műfűből, hol parafa dugókból készült réteg borítja. A fő tárgyalóhelyiség hosszúkás asztalát régi ajtókból szerelték össze. Szaky imádja a graffitiket – a vállalat falait kívül-belül ezek borítják –, mivel ezek alkotói gyakorlatilag ingyen újrafestik az esetleg már megkopott felületeket, további évekre konzerválva a őket.
A legrosszabb, ami a szeméttel történhet
A szemétfeldolgozással a cégalapító teljesen véletlenül került kapcsolatba: egy iskolai szünet alatti utazás során rájött, hogy ismerősei konyhai hulladékkal táplálnak gilisztákat, hogy azokat felhasználva tudjanak vadkendert termeszteni. A gilisztatrágyáról kiderült, hogy a legális termékek piacán is komoly érték, ezért újrahasznosított üdítőspalackokba csomagolva árusítani kezdték, miután egy pályázaton tőkét szereztek erre.
Szaky végül másfél év után ott is hagyta a rangos Princetoni Egyetemet azért, hogy minden energiáját a hulladék értékessé tételének szentelhesse. Bár az üzlet beindult – a cég hígított gilisztaürülékből készülő organikus növénytápszereit például a Wal-Mart áruházlánc is forgalmazza évek óta –, társaival hamar rájött, hogy sokkal több lehetőség rejlik a környezetünkben termelődő hulladék újrahasznosításában.
A legrosszabb dolog, ami a szeméttel történhet, ha elássuk, magyarázta az Origónak. Nem csak az évtizedekig nem lebomló, mérgező anyagokat kibocsátó műanyag a probléma, a szeméttelepeken szorosan egymásra halmozott hulladék belsejébe nem jut elég oxigén, így gyakran még a lebomló anyagok is évekig megmaradnak. Az Arizonai Egyetem kutatói például negyvenéves, de még tökéletesen olvasható állapotú újságokra bukkantak egy szemétlerakóban.
A szemétégetők szerinte csak egy fokkal jobbak a telepeknél, mivel manapság még számos ilyen komplexum nem képes hasznosítani a felszabaduló energiát. A világ szemetének jelentős része műanyag üdítős palackokból áll, és gyártásuk rengeteg energiát emészt fel. Ez mind kárba vész, ha az anyagot egyszerűen elégetjük.
Cigarettacsikkből készített műanyagok
Forrás: AFP/Emmanuel Dunand
A cégvezető szerint az lenne az ideális állapot, ha mindent újrahasznosítanánk, de addig is muszáj tenni valamit. Éppen ezért alapította a vállalatot, de akármilyen fejlett reciklálási módszereket dolgoznak is ki, szükség lesz arra, hogy az emberek már a kidobáskor szelektálják anyag szerint a hulladékokat, tisztítsák ki az üres palackokat, mert csak az ilyen nyersanyagot lehet jó minőségben újra felhasználni.
Még több szemétre vágynak
A TerraCycle nem hippicég: a vállalat 24 országban 120 munkatársat foglalkoztat, kifejezetten nyereségorientált vállalkozás, amely jelenleg évente több mint ötmilliárd forintnak megfelelő forgalmat bonyolít le. A cég az idén nagyjából 13 ezer tonna nem hagyományos hulladékot fog feldolgozni. A nyereség mértékét Tom Szaky szándékosan a teljes forgalom nagyjából egy százalékára korlátozza, a többi pénzt minden évben visszaforgatja a vállalkozásba.
Ernie Simpson, a TerraCycle alelnöke és a cigarettacsikkből készített műanyag
Forrás: AFP/Emmanuel Dunand
A TerraCycle-nél dolgoznak a kis boltok számára is elérhető újrahasznosítási megoldáson. Ennek lényege az lesz, hogy az üzemeltetők néhány ezer forintnak megfelelő összegért papírdobozokat vásárolhatnak, amelyben beküldhetik a szemetet. A dobozok árában a posta- és a feldolgozási költség is benne foglaltatik.
Tom Szaky célja az, hogy folyamatosan bővíteni tudják a feldolgozható szeméttípusok körét, ezáltal az újrahasznosítható hulladék mennyiségét. Magyarországon a leginkább a joghurtospoharak, fogkrémtubusok, használt írószerek, illetve a kávégépekben használatos kapszulák újrahasznosítása iránt nagy az érdeklődés, első körben ezek gyűjtését szeretnék megszervezni (a cég magyar oldala itt van). Ezekből többek közt műanyag tárolókat, kerti bútorokat vagy tolltartókat lehet készíteni a feldolgozás után.
Hagyományos újrahasznosítással is foglalkoznak. Némi tisztítás-csinosítgatás után az elektronikai eszközök, laptopok, mobiltelefonok, a nyomtatópatronok, a kidobott cipők és ruhák jó részét újból használni lehet, sőt exportálni is érdemes. Egy óceánjáró hajóval olyan kevés energiabefektetéssel lehet sok árut szállítani, hogy még kontinensek között szállítva is megéri a levetett kütyük újrahasznosítása. Nem minden e-hulladék használható tovább ilyen módon: bizonyos elektronikai eszközök nyáklapjaiból poháralátétet, faliórát csinálnak, vagy a ritkaföldfémeket nyerik ki a cég partnerei.
Origo
