Az Egyesült Arab Emírségek már eddig is a legek országa volt, most azonban újabb szintre kapcsoltak: egy dedikált, kifejezetten a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatalt hoztak létre, amelynek feladata az AI-alapú jogalkotási ökoszisztéma felügyelete lesz. Emellett a kabinet főtitkárságán belül működő új hivatal lesz felelős a világ első, országos szinten működő szabályozó mesterséges intelligenciájának megtervezéséért, bevezetéséért és összehangolásáért, szoros együttműködésben a szövetségi és helyi hatóságokkal, valamint a magánszektor képviselőivel.
A hivatal kulcsfontosságú feladatai közé tartozik egy átfogó jogszabályi térkép létrehozása, amely összeköti a szövetségi és helyi törvényeket a bírósági döntésekkel és a közszolgáltatási adatokkal. Emellett valós időben követi nyomon a jogszabályok hatását több mint 20 ágazatban, autonóm módon azonosítja az elavult vagy ütköző szabályozásokat, és kapcsolatot tart a globális politikai kutatóközpontokkal a nemzetközi összehasonlítás érdekében. A rendszer működéséhez természetes nyelvfeldolgozást, nagy méretű nyelvi modelleket és prediktív modellezési technológiákat alkalmaznak – írja a Financial Times.
Paradigmaváltás
Az Emírségek tisztviselői a kezdeményezést egy, a kormányzásban bekövetkező „paradigmaváltásként” értékelik, amely az emberi szakértelmet az AI hatékonyságával ötvözve egy rugalmasabb és alkalmazkodóbb jogi keretrendszert hoz létre.
A kormány várakozásai szerint az AI-alapú rendszer akár 70 százalékkal is felgyorsítja a törvényalkotási folyamatokat.
Mondanunk sem kell, ez jelentős idő- és erőforrás-megtakarítást jelent a törvények kutatása, tervezése, értékelése és elfogadása terén. Az AI továbbá képes lesz hatalmas mennyiségű jogi adatot villámgyorsan elemezni, illetve feltárni az ellentmondásokat, azonosítani a szabályozási réseket, és több nyelven – ami különösen fontos az Egyesült Arab Emírségek soknemzetiségű lakossága miatt – törvénytervezeteket generálni. A rendszer egy központi jogszabályi adatbázisra épül, amely tartalmazza a szövetségi és helyi törvényeket, a bírósági határozatokat és a kormányzati szolgáltatások adatait, lehetővé téve a jogszabályok társadalmi és gazdasági hatásának valós idejű nyomon követését.
A kezdeményezés a statikus törvényektől az úgynevezett „élő, reagálóképes szabályozások” felé való elmozdulást jelenti, amelyek gyorsan képesek alkalmazkodni a változó társadalmi és gazdasági körülményekhez. A kormány emellett kiemelte azt is, hogy a mesterséges intelligencia a jogi kutatás és a törvénytervezés feladatainak automatizálásával felszabadítja az emberi jogalkotókat, hogy a politikai irányításra és felügyeletre összpontosíthassanak.
Az elérhető információk alapján az Emírségek AI-alapú jogalkotási rendszere kapcsolatban áll majd a globális politikai kutatóközpontokkal, ami lehetővé teszi a kormány számára azt is, hogy automatikusan összehasonlítsa a hazai szabályozásokat a különböző joghatóságok globális szabványaival. A mesterséges intelligencia arra is képes lesz, hogy azonosítsa a szabályozási hiányosságokat vagy a modernizálásra szoruló területeket, átvegye és testre szabja más országok sikeres jogalkotási modelljeit, mindezt úgy, hogy fenntartja versenyképességét a globális szabályozási környezetben, figyelembe véve a helyi igényeket.
Aggályok, kockázatok és veszélyek tengerében
Bár az Egyesült Arab Emírségek lépése úttörőnek számít, komoly aggályokat és potenciális kockázatokat is felvet, amelyek alapos megfontolást és hatékony kezelést igényelnek. A technológia ígéretes hatékonyságnövekedése mellett a szakértők számos olyan területre hívják fel a figyelmet, ahol az AI-vezérelt kormányzás veszélyeket rejthet.
Az egyik legjelentősebb kockázat az algoritmikus torzítás lehetősége. Az AI-rendszerek – amelyeket meglévő, történelmi adatokon képeznek – könnyen megerősíthetik a társadalomban jelen lévő előítéleteket vagy elavult normákat. Az Egyesült Arab Emírségek esetében – ahol a lakosság közel 90 százaléka külföldi – különösen fontos figyelembe venni a kulturális sokszínűséget, amelyet egy nem megfelelően képzett AI könnyen figyelmen kívül hagyhat. Emellett a jogi döntésekhez elengedhetetlen a finomhangolás és az olyan komplex kérdések mérlegelése, mint a saría – az iszlám erkölcsi, morális vezérelve – és a modern világi törvények közötti egyensúly; ezek ugyanis elveszhetnek az AI által generált törvénytervezetekben.
Komoly problémát jelenthet az elszámoltathatóság kérdése is. Ha az AI hibás vagy káros jogszabályokat alkot, nehéz lesz megállapítani a felelősséget – vajon a fejlesztők vagy a politikai döntéshozók lesznek a hibásak?
A csökkent emberi felügyelet pedig oda vezethet, hogy a törvények a hatékonyságot az etikai szempontok elé helyezik. A technikai rendszerekre való túlzott támaszkodás további kockázatokat rejt. A hackerek vagy a torzított adatokkal való befolyásolás lehetősége komoly veszélyt jelent a jogszabályok integritására nézve. Rendszerhibák vagy elavult képzési adatok olyan szabályozásokat eredményezhetnek, amelyek nincsenek összhangban a jelenlegi társadalmi igényekkel. Végül, de nem utolsósorban a jogi szakemberek szerepének csökkenése a törvénytervezésben munkahelyek megszűnéséhez és idővel az intézményi szakértelem gyengüléséhez vezethet.
Egy biztos: bár az AI-vezérelt törvényalkotás hatalmas lehetőségeket rejt magában, sikerét viszont egyelőre lehetetlen megjósolni.
A hivatal kulcsfontosságú feladatai közé tartozik egy átfogó jogszabályi térkép létrehozása, amely összeköti a szövetségi és helyi törvényeket a bírósági döntésekkel és a közszolgáltatási adatokkal. Emellett valós időben követi nyomon a jogszabályok hatását több mint 20 ágazatban, autonóm módon azonosítja az elavult vagy ütköző szabályozásokat, és kapcsolatot tart a globális politikai kutatóközpontokkal a nemzetközi összehasonlítás érdekében. A rendszer működéséhez természetes nyelvfeldolgozást, nagy méretű nyelvi modelleket és prediktív modellezési technológiákat alkalmaznak – írja a Financial Times.
Paradigmaváltás
Az Emírségek tisztviselői a kezdeményezést egy, a kormányzásban bekövetkező „paradigmaváltásként” értékelik, amely az emberi szakértelmet az AI hatékonyságával ötvözve egy rugalmasabb és alkalmazkodóbb jogi keretrendszert hoz létre.
A kormány várakozásai szerint az AI-alapú rendszer akár 70 százalékkal is felgyorsítja a törvényalkotási folyamatokat.
Mondanunk sem kell, ez jelentős idő- és erőforrás-megtakarítást jelent a törvények kutatása, tervezése, értékelése és elfogadása terén. Az AI továbbá képes lesz hatalmas mennyiségű jogi adatot villámgyorsan elemezni, illetve feltárni az ellentmondásokat, azonosítani a szabályozási réseket, és több nyelven – ami különösen fontos az Egyesült Arab Emírségek soknemzetiségű lakossága miatt – törvénytervezeteket generálni. A rendszer egy központi jogszabályi adatbázisra épül, amely tartalmazza a szövetségi és helyi törvényeket, a bírósági határozatokat és a kormányzati szolgáltatások adatait, lehetővé téve a jogszabályok társadalmi és gazdasági hatásának valós idejű nyomon követését.
A kezdeményezés a statikus törvényektől az úgynevezett „élő, reagálóképes szabályozások” felé való elmozdulást jelenti, amelyek gyorsan képesek alkalmazkodni a változó társadalmi és gazdasági körülményekhez. A kormány emellett kiemelte azt is, hogy a mesterséges intelligencia a jogi kutatás és a törvénytervezés feladatainak automatizálásával felszabadítja az emberi jogalkotókat, hogy a politikai irányításra és felügyeletre összpontosíthassanak.
Az elérhető információk alapján az Emírségek AI-alapú jogalkotási rendszere kapcsolatban áll majd a globális politikai kutatóközpontokkal, ami lehetővé teszi a kormány számára azt is, hogy automatikusan összehasonlítsa a hazai szabályozásokat a különböző joghatóságok globális szabványaival. A mesterséges intelligencia arra is képes lesz, hogy azonosítsa a szabályozási hiányosságokat vagy a modernizálásra szoruló területeket, átvegye és testre szabja más országok sikeres jogalkotási modelljeit, mindezt úgy, hogy fenntartja versenyképességét a globális szabályozási környezetben, figyelembe véve a helyi igényeket.
Aggályok, kockázatok és veszélyek tengerében
Bár az Egyesült Arab Emírségek lépése úttörőnek számít, komoly aggályokat és potenciális kockázatokat is felvet, amelyek alapos megfontolást és hatékony kezelést igényelnek. A technológia ígéretes hatékonyságnövekedése mellett a szakértők számos olyan területre hívják fel a figyelmet, ahol az AI-vezérelt kormányzás veszélyeket rejthet.
Az egyik legjelentősebb kockázat az algoritmikus torzítás lehetősége. Az AI-rendszerek – amelyeket meglévő, történelmi adatokon képeznek – könnyen megerősíthetik a társadalomban jelen lévő előítéleteket vagy elavult normákat. Az Egyesült Arab Emírségek esetében – ahol a lakosság közel 90 százaléka külföldi – különösen fontos figyelembe venni a kulturális sokszínűséget, amelyet egy nem megfelelően képzett AI könnyen figyelmen kívül hagyhat. Emellett a jogi döntésekhez elengedhetetlen a finomhangolás és az olyan komplex kérdések mérlegelése, mint a saría – az iszlám erkölcsi, morális vezérelve – és a modern világi törvények közötti egyensúly; ezek ugyanis elveszhetnek az AI által generált törvénytervezetekben.
Komoly problémát jelenthet az elszámoltathatóság kérdése is. Ha az AI hibás vagy káros jogszabályokat alkot, nehéz lesz megállapítani a felelősséget – vajon a fejlesztők vagy a politikai döntéshozók lesznek a hibásak?
A csökkent emberi felügyelet pedig oda vezethet, hogy a törvények a hatékonyságot az etikai szempontok elé helyezik. A technikai rendszerekre való túlzott támaszkodás további kockázatokat rejt. A hackerek vagy a torzított adatokkal való befolyásolás lehetősége komoly veszélyt jelent a jogszabályok integritására nézve. Rendszerhibák vagy elavult képzési adatok olyan szabályozásokat eredményezhetnek, amelyek nincsenek összhangban a jelenlegi társadalmi igényekkel. Végül, de nem utolsósorban a jogi szakemberek szerepének csökkenése a törvénytervezésben munkahelyek megszűnéséhez és idővel az intézményi szakértelem gyengüléséhez vezethet.
Egy biztos: bár az AI-vezérelt törvényalkotás hatalmas lehetőségeket rejt magában, sikerét viszont egyelőre lehetetlen megjósolni.
