Elcserélték az újszülötteket, hat év után pereskedik a két család

Melitta témája a 'Hírek' fórumban , 2018 Július 14.

Melitta - 2018 Július 14, 08:03
  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Hanoi - A kórház elismerte a hibát, de az egyik édesanya nem hajlandó lemondani a fiúról, akit 2012 óta sajátjaként nevel.

    Hat évvel ezelőtt született és a kórházban véletlenül elcserélt gyermekét követeli vissza egy hanoi férfi, aki idén tavasszal bizonyosodott meg róla, hogy nem vér szerinti gyermekét neveli, és bár az egészségügyi intézmény elismerte, hogy hibázott, a két gyermek még mindig nem került vissza a biológiai szüleihez, mert az egyik édesanya nem hajlandó lemondani a fiúról, akit majdnem hat éve sajátjaként nevel.

    A 28 éves Phung Giang Son és felesége már 2012. november 1-jén gyanakodva nézett a kezükbe adott újszülöttre, mert a gyermeken más pelenka volt, mint amilyenben utoljára látták. A hanoi Ba Vi Közkórház személyzete azonban kitartott amellett, hogy nem történt hiba, a gyermek az övék - írta a Vnexpress internetes oldal.

    Sonék szeretetben nevelik a gyermeket, de az elmúlt évek alatt nem tudták nem észrevenni, hogy a fiú egyáltalán nem hasonlít rájuk. Idén áprilisban végül rászánták magukat egy DNS-vizsgálatra, amely beigazolta legnagyobb félelmüket: valaki más gyermekét nevelik.

    Amikor áprilisban szembesítették a DNS-vizsgálat eredményeivel, a kórház elismerte, hogy annak idején hibázott és valószínű, hogy a gyermeket egy másik párnak adták, amelynek tagjai nagyon hasonlítottak Sonra és a feleségére.

    Az intézmény megígérte, hogy minden tőle telhetőt megtesz, hogy az elcserélt gyerekek visszakerüljenek a biológiai szüleikhez, ám miután az ügyben három hónap elteltével sem történt előrelépés, Son az egészségügyi minisztériumhoz fordult. Beadványában a 2012-es eset kivizsgálását kérte és azt írta, vissza akarja kapni a fiát, valamint szigorú fellépésre szólította fel a tárcát a kórházzal és a cseréért közvetlenül felelős dolgozókkal szemben.

    A férfi egy keresetet is benyújtott az illetékes helyi bírósághoz, amelyben anyagi kártérítést követelt a kórháztól az elszenvedett fizikai és mentális sérelmekért.

    Az egészségügyi intézmény szóvivője szerint a késlekedés oka, hogy a másik édesanya, a 29 éves Vu Thi Huong, akinél Sonék gyermeke van, a többször megismételt DNS-vizsgálatok eredményeinek ellenére sem hajlandó megválni a fiútól, akit majdnem hat éve sajátjaként nevel. A szintén Hanoiban élő Huong 2015-ben elvált a férjétől, miután az hűtlenséggel vádolta meg őt, arra hivatkozva, hogy a fiuk egyáltalán nem hasonlít rájuk.

    A kórház korábban már mindkét családtól nyilvánosan bocsánatot kért a történtekért és ígéretet tett arra, hogy kárpótolja őket mindazon lelki fájdalomért és anyagi veszteségért, amelyet a gyermekek elcserélésével okozott. Az intézmény igazgatója szerint a 2012-es incidensben érintett dolgozók ellen fegyelmi eljárás indult gondatlanság és hanyagság miatt.

    Mindkét fiú találkozott már a vér szerinti szüleivel. Son szeretne szoros kapcsolatban maradni a másik családdal, hogy a gyerekek ne sérüljenek túlságosan.

    A vietnami egészségügyi minisztérium a héten felszólította a hanoi hatóságokat és a kórházat, hogy július végéig rendezzék az ügyet.

    MTI

    [​IMG]
     
    advocatus_diaboli kedveli ezt.

Hozzászólás

Melitta témája a 'Hírek' fórumban , 2018 Július 14.

    1. lochhausen
      lochhausen
      Sajnálatos,hogy ilyen megtörténhet.
    2. advocatus_diaboli
      advocatus_diaboli
      Kifejezetten olyan helyzet, amikor nem létezik jó megoldás.
      setni és evelyn13 kedveli ezt.
    3. gumelig
      gumelig
      Az igazságos vietámi Sa La Mon és testvére biztos tudna igazságot tenni.
    4. eddy56
      eddy56
      Nem tok mindegy?
      Egy ujabb szenzacohajhasz ujsaghir!

      Egy szulo nem attol szulo, hogy dug egy jot, aztan lesz egy gyereke.

      "Ha megszelídítesz, felelősséggel tartozol irántam – mondja a róka a kis hercegnek, akivel sajnos nem játszhat, mert még nincs megszelídítve… Sőt, óva is inti az esetleg elhamarkodott lépéstől: – Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra… Légy szíves, szelídíts meg!"

      es egy masik idézet a kisheregbol:

      "
      Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
      - Az idő, amit a rózsámra vesztegettem... - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
      - Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért...
      "

      Egy gyermek attol lesz szamomra, szamodra ertekes, hogy itt el veled. Attol, hogy neked bujik a nyakadba, teged simogat, hozzad megy ha fel, ha szuksege van valamire...
      Ez nem azon mulik, hogy kinek az ondoja termekenyitett meg egy not!
      tornando, advocatus_diaboli és cdurmol kedveli ezt.
    5. cdurmol
      cdurmol
      Tökéletesen egyetértek veled, de azért a szülői élmény kiegészítése, mondhatni habja a tortán, amikor a hatéves kislány ha gondja van, pontosan úgy sétál fel-alá, mint a rég elhalt nagyapja. Az ember sok dologról nem is sejti, hogy kódolt, csak meglepődik. Na ez az élmény is jár annak, aki világra hozott egy gyereket.
      Utoljára módosítva: 2018 Július 14
    6. eddy56
      eddy56
      Az ember sokszor azt latt, amit latni szeretne :)
      Ez sokszor nem szuksegszeruen a valosag. Boldog mert hiszi, hogy igy van :)
      A hit pedig fontos :)
      advocatus_diaboli kedveli ezt.
    7. Georgina Bojana
      Georgina Bojana
      *
      Nehéz, nagyon nehéz... Eszembe jutott, amikor a fiamat először megláttam, szinte lefotóztam minden vonását. A lányommal viszont más volt a helyzet, altattak, műtöttek. Ott már "lemaradtam" az első percek meglátásának és anyai szemeimmel való "lefotózásomnak" a lehetőségéről... De pontosan tudom, hogy az enyém. U.olyan lükeségei vannak időnként, mint anno nekem... Le sem tagadhatnám... No meg a vérmérsékletét, a természetét sem... Van amikor az apja, van amikor az én jó, rossz tulajdonságaim bújnak elő. Ha rossz, a végén elnevetem... Ha jó, büszkélkedem.
      Mindenképpen ha bárki több éven át nevel egy gyermeket sajátjaként, megértem, hogy képtelen lemondani róla. Az első lépések, az első szavak az első igazi ölelésről... bármilyen furcsa, de az a másik gyerek, hiába a vérszerinti gyerekünk, sok mindenről lemaradtunk... Tiszta lappal kezdeni... Nehéz, de fontos volna. Mindenképpen a kapcsolat tartására biztatnám a szülőket. A család közös programokon vegyen részt... Joguk van a saját gyerek megismeréséhez, megszeretéséhez is.
      varázsdoboz kedveli ezt.
    8. varázsdoboz
      varázsdoboz
      Eddy!
      Tárt karokkal várnak Téged az árvaházban, ha neked mindegy ki gyermekét neveled, esetleg a Tiédet más...:dr_4:
      ( Egyébként nem volt szép és elegáns, hogy az első mondatod közönséges, pejotatív és gusztustalan. Mondhatnám semmi stilizált Eddyis nem nincs benne, amit tőled megszoktunk. Azt meg külön szomorú, hogy Exupery gyönyörű gondolataival csaptad egy írásba.:()
      Tudom, nem a hozzászólást kell kommentálni. Elnézést, de rosszul esett Tőled:(.

      * Bocs, a 3. mondatodra utaltam, hogy gusztustalan)
      Utoljára módosítva: 2018 Július 14
      tornando kedveli ezt.
    9. Georgina Bojana
      Georgina Bojana
      *
      Én is önző vagyok, mert önző módon RAGASZKODOM a VÉR SZERINTI SAJÁT GYEREKEIMHEZ. De ezt a őrületet, amit a kórház személyzete vétett a két család ellen, másként képtelenség felfogni csak úgy, hogy az eltelt éveket, szeretetet, aggódást és örömet nem lehet csak úgy elveszteni. Változatlanul azt tanácsolnám, persze semmi beleszólásom nincs, hogy a két család próbáljon úgy élni, hogy több mindent együtt csináljanak, mintha a két család - eggyé olvadna - ebben a dologban, mindenképpen. A gyerekeknek is meg lehet mondani az igazat, de azt is, hogy átjárás van a két család között, jöhetnek-mehetnek - mert mindkét család SZERETI őket, teljes szívvel és mindenben a segítségükre van. Így két mama és két papa adatik meg - mindkét gyermeknek.
      *
      Kattogtam azon, hogyan is lehetne a két család életét megkönnyíteni? Mindenképpen a kórháznak JELENTŐS NAGYOBB ÖSSZEGET kellene megfizetnie, kártalanítás címén. Ez az összeg fedez(het)né a két gyereknek a tanulási, külön órákbeli részvételének költségeit. De ez az összeg fedezné a közös kirándulásokat, nyaralásokat is. Mindenképpen annak az összegnek fedeznie kellene a két család jobb és közös életvitelét. Ez lenne - minimálisan - az igazságos. Vélemény? Várnám.
      varázsdoboz kedveli ezt.
    10. advocatus_diaboli
      advocatus_diaboli
      Teljesen egyetértek a nézeteddel, de annyira, hogy e véleményt - bár nem ugyanezen szavakkal - legalább egy tucatnyi regényemben is leírtam már, még ha nem is ez volt a fő téma azokban a regényekben. Az egyetlen amiben nem értek egyet, hogy „Egy újabb szenzációhajhász újsághír”. Mert persze hogy az, ennek ellenére azonban az ilyen hírek igenis fontosak, amiatt, hogy az emberek elgondolkodjanak azon, mi a fontosabb: a nemzés vagy a nevelés? Mitől lesz az a gyerek a „sajátjuk”? A jellemet a gének vagy a nevelés határozza-e meg, pontosabban nyilvánvaló hogy mindkettő, de milyen mértékig az egyik és milyen mértékig a másik? És így tovább.
      Emiatt fontosak az ilyen hírek. Amit azonban utána írtál, teljesen igaz. Egyik regényemben (a címe: „Pénz beszél”) ezt így fejeztem ki:

      —A te dolgod, hogy megfogod-e valakinek a kezét. Gondold meg, mielőtt megteszed! Mert ha azután elengeded, azzal bűnt követsz el! Nagyobbat, mintha hozzá sem értél volna!
      evelyn13 kedveli ezt.
    11. gumelig
      gumelig
      .
      Egy férfi bemegy az óvodába és azt mondja:
      -Jöttem a gyerekemért.
      -Hogy hívják?
      -Nem mindegy? Holnap úgyis visszahozom.
      tornando, cdurmol és CasaLoma kedveli ezt.
    12. varázsdoboz
      varázsdoboz
      Ostobaságot beszélsz. Hány gyermeket nemzettél és neveltél fel?
      A szülő tisztában van a gyermeke " hibáival"és ezzel együtt imádja.
    13. KrisztiSanyi
      KrisztiSanyi
      Nehéz kérdés. A gyerekek miatt talán így kellene hagyni. De most komolyan: Gyere ide, mától mi vagyunk a szüleid.... Ja, te meg eredj innen..... A gyerekeknek mindegy, nem a vért nézik. Mennyire kötődhet az "apa", ha simán vissza cserélné?? Úgysem úgy nevelték a másikat, mint ahogy ő tette volna, mindenki máshogy nevel. Aztán meg majd szidja, hogy ezt se így kell, azt se úgy... Vagy kiveri belőle? Vagy oda-vissza cserélhető?
      setni és Ernoe kedveli ezt.
    14. Ernoe
      Ernoe
      Szerintem a gyerekeket is ki kell cserélni meg a szülöket is. o_O
    15. Ernoe
      Ernoe
      -
      Az én egyik gyerekemet is majdnem kicserélték a korházban
      - Hogy tudjanak aludni a kismamák, a gyerekeket este felvitték egy emelettel feljebbre.
      - Másnap reggel már ott voltam a korházban,
      - az ápolonö lehozott egy gyereket és a kezembe nyomta.
      - honnan tudjam kié, a rugdalodzot a korházba kapta
      - az elözö este még pucér volt
      - odaadom a feleségemnek, hogy "ciciztesse" meg
      - ugy felkiáltott, hogy az ápolonö visszaszaladt a folyosorol
      - én nem szeretek vitatkozni, viszont a feleségem amit csak vásárol másnap visszaviszi kicserélni
      - már majdnem azt mondtam, "ne veszekedj" gyerek az gyerek
      - ugy utolag örülök, hogy nem cseréltük ki, megvagyok vele elégedve
      - minden elvárásomat meghaladta mind gyerek, mind felnött :rolleyes:
      gumelig kedveli ezt.
    16. tornando
      tornando
      Mivel gyermekről írtad válasznak.
      Ezt: "Az ember sokszor azt latt, amit látni szeretne"
      Meglepődtem és megfontoltam igaz-e arra az esetre ?
      Mert egyébként általánosan egy közhellyé vált igazság.
      És szerintem nem igaz.De lehet igaz.
      Mégis cdurmolnak van igaza az ősök a 3 generációra visszamutató jellemvonásokkal.
      Azzal is van bajom holott igaz.
      A bökkenőt ott látom már nem emlékszik rá az ember mennyire hasonlít az unoka a szüleimre
      Hisz közben eltelt 40-50 év.
      Bizonyítani nehéz és ezek a jellemvonások nem feltétlen külsők.
      A cikkre pedig azt mondom ez nagy baj
      Mert 6 év után genetikailag mindegy
      De örökké ott lesz a probléma:Milyen az enyém és hol van
      Ha meg kicseréli ott a probléma az első 6 év élménye nem hozzá kötődik
      Az lesz az idegen.
      Szóval jobb lett volna soha megtudni
      Utoljára módosítva: 2018 Július 16
    17. Schnell Tamás
      Schnell Tamás
      Mindenképp szomorú, hogy megtörtént. Sajnos elkerülhetetlen a lelki sérülés.

Megosztás