Na nézzük....
a 1944-es német megszállás után rendkívül nagy mennyiségű feljelentés született Magyarországon, de a közhiedelemmel ellentétben ezek túlnyomó többsége nem a Gestapóhoz, hanem a magyar hatóságokhoz futott be, és elsősorban anyagi haszonszerzés vezérelte őket.
Beszélgetés AI-módban. Tényleg a némat megszállás alatt rengeteg volt a feljelentés?
Tényleg a némat megszállás alatt rengeteg volt a feljelentés?
Igen, az 1944-es német megszállás után rendkívül nagy mennyiségű feljelentés született Magyarországon, de a közhiedelemmel ellentétben ezek túlnyomó többsége nem a Gestapóhoz, hanem a magyar hatóságokhoz futott be, és elsősorban anyagi haszonszerzés vezérelte őket.
Ungváry Krisztián történész kutatásai szerint az a mítosz, miszerint Magyarországon adták le a legtöbb feljelentést a világon, számszerűen nem bizonyítható, de a feljelentési hullám ténye valós.
A korszak feljelentéseinek hátterében az alábbi főbb tényezők álltak:
Zsidó vagyonok kiigénylése
- A feljelentések elsöprő többsége zsidó tulajdonú lakásokra, üzletekre és ingóságokra vonatkozó igénylés volt.
- A lakosság egy része a zsidótörvények és a gettósítás után azonnal megrohanta a hatóságokat, hogy megszerezze a hátrahagyott javakat.
- Sok esetben azért jelentettek fel embereket, mert azt gyanították, hogy értékeiket nem vallották be vagy nem adták át.
- A német megszálló szervek (mint a Gestapo) nem győzték feldolgozni a hozzájuk érkező lakossági leveleket.
- A németek a bejelentések nagy részét átirányították a magyar közigazgatásnak (polgármesteri hivatalok, rendőrség, csendőrség).
- A magyar bürokrácia és a Sztójay-kormány apparátusa készségesen asszisztált a feljelentések nyomán indított eljárásokhoz
- Franciaország: Bár elterjedt az a városi legenda, hogy Magyarországon született a legtöbb feljelentés a Gestapónál, a francia kutatások szerint a megszállt Franciaországban 3-5 millió feljelentő levél született 1940 és 1944 között. Ezt a nagyságrendet a magyar adatok meg sem közelítették.
- Budapesti lakásigénylések: Amikor a zsidó lakosságot gettókba és csillagos házakba kényszerítették, a keresztény lakosság részéről több mint 50 000 hivatalos kérvény (lényegében a zsidó tulajdon hátrahagyására vonatkozó feljelentés/igénylés) érkezett a polgármesteri hivatalhoz a megüresedett lakások kiutalására.
- Elkobzott üzletek: Országszerte közel 15 000 zsidó tulajdonú üzletet zártak be vagy vettek el. Ezek megszerzésére szintén tízezres nagyságrendben érkeztek lakossági bejelentések és igénylések a helyi hatóságokhoz
- A Hain-féle „magyar Gestapo”: A Hain Péter által vezetett Államvédelmi Rendőrség (amely kifejezetten a feljelentések fogadására és a zsidó vagyon kifosztására szakosodott) iratainak jelentős részét a nyilasuralom idején és a szovjet ostrom alatt megsemmisítették, hogy eltüntessék a nyomokat. [1, 2]