Hírek Eldőlt: gigantikus adósságot vett ma fel a magyar állam

A 10 éves dollárkötvényből végül 2,25 milliárd dollárnyi ajánlatot, a 30 évesből pedig 2 milliárd dollárnyit fogadott el a mai nemzetközi kötvénykibocsátás keretében az Államadósság Kezelő Központ – közölte az IFR News a Refinitiv oldalán. Ez a Portfolio adatai szerint a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása, mai árfolyamon 1258 milliárd forint.


Íme a kibocsátás számadatai​


Az IFR egész nap során végigkövette, hogy hogyan hízott az ajánlati könyv (erről délelőtt itt, délután pedig itt írtunk), és végül úgy tudja, hogy több mint 15,5 milliárd dollárnyi vételi ajánlatot tettek a befektetők világszerte. Tekintettel arra, hogy az ÁKK a tegnap módosított finanszírozási tervében azt vázolta, hogy akár 4,5 milliárd eurónyi, 5,3 milliárd dollárnyi forrást is hajlandó bevonni, így ehhez az elméleti kerethez képest a 15,5 milliárdos ajánlat mintegy háromszoros lefedettséget jelent.

Fontos hangsúlyozni, hogy ebből a minden eddiginél nagyobb (5,3 milliárd dollár) rövid távú forrásbevonási tervből következően két további rekord is született. Egyrészt maga a 15,5 milliárd dollár elképesztően nagy összeg, nominálisan a legnagyobb egynapi befektetői felajánlás magyar államkötvényekre, és ebből is következően az ezekből elfogadott 4,25 milliárd dollárnyi ajánlat is a legnagyobb egynapi adósságkibocsátás a magyar államtól.

Varga Mihály pénzügyminiszter is ott lesz a Portfolio október 19-i Budapest Economic Forum konferenciáján, így a mai rekord mértékű adósságkibocsátás, illetve annak háttere és a tervezett költségvetési politikai lépések is bizonyára szóba kerülnek majd előadásában.


INFÓJELENTKEZÉS

Az IFR azt is tudja, hogy végül az erőteljes vételi érdeklődés miatt a két papír hozamfelára tovább szűkült. A 10 éves kötvénynél végül 100 bázispontra szűkült a felár (délelőtt még 130 bp volt az indikatív felár, ami délutánra 105 bp-ra szűkült), a 30 évesnél 150 bp-ra szűkült a felár (délelőtt még 180 bp volt, délutánra ez 155 bp-ra szűkült).

Mivel a 10 éves amerikai államkötvény hozama jelenleg 1,29%, így a 100 bázispontos felár azt jelenti, hogy ebből a papírból 2,29%-os hozam mellett vont be 10 évre forrást a magyar állam. A 30 éves amerikai kötvény hozama jelenleg 1,855%-os, így 150 bázispontos felárral számolva 3,355%-os hozam mellett tudott 30 évre forrást bevonni az állam.

Az ÁKK oldalán elérhető adatok szerint 2011-ben egy nap alatt 3 milliárd dollárnyi, 2013-ban 3,25 milliárd dollárnyi, 2014-ben szintén 3 milliárd dollárnyi egynapi devizakötvény-kibocsátást hajtott végre az adósságkezelő, így tehát ezekhez képest a mai 4,25 milliárdos csomag új rekord. Eurókötvényekből korábban jellemzően 1 milliárd eurónyi forrást vont be egy-egy nap a magyar állam, aztán tavaly novemberben az EU-s költségvetési vitákra való felkészülés jegyében és idén lejáró devizakötvények előfinanszírozása érdekében hirtelen 2,5 milliárd eurónyi forrást bevont a magyar állam.

Mire kell a pénz?​


Az IFR News kedd délelőtti EMEA kötvénykibocsátási körképe arra hívta fel a figyelmet, hogy a maiak lesznek 7 év után az első dolláralapú kibocsátások (utoljára 2014 márciusában volt 1, illetve 2 milliárd dolláros kibocsátás) és ami még érdekesebb, hogy névtelen források alapján azt is tudni vélik, hogy mire fog elmenni az akár 4,5 milliárd eurónyi friss magyar állami forrásbevonás:

  • Úgy tudják, hogy ebből csak kicsit több, mint 500 millió euró az a tétel, amit az EU-tól várt, de elmaradó helyreállítási források miatt kellene bevonni (ez helytelen feltételezés, mert a helyreállítási programunk elfogadása esetén rögtön megnyílna 13%-nyi, 326 milliárd forintnyi előleg folyósításának lehetősége, ami 0,93 milliárd euró a mai árfolyamon).
  • További 2,86 milliárd eurónyi tétel 2022-ben lejáró adósságelemek előfinanszírozását szolgálja. Ez a buzgó adósság előfinanszírozás abból is eredhet, hogy az MNB a minap jelezte: lassítani fogja a forintalapú kötvényvásárlási programját és majd le is állítja, így tehát a forintalapú kötvénypiac tehermentesítésére egyfajta előremenekülés ez.
  • A fennmaradó kb. 0,7 milliárd eurónyi forrás pedig „különböző költségvetési kiadási célokat finanszírozna, mint például infrastruktúra-fejlesztés, nyugdíjak, oktatás céljára megy el.

Ha igazak a fenti információk, akkor az ÁKK tegnapi közleményében elnagyoltan közölt forrásbevonási célok mögött egészen konkrétan tudjuk a valós okokat. Így tehát nagyrészt jövőre lejáró adósságelemekre von most be előre forrást az állam, de

figyelemre méltó költségvetési költekezésre (0,7 milliárd euró, kb. 240 milliárd forint) is megteremtené a fedezetet.

Ez lehet például a nyugdíjkiegészítéssel, nyugdíjprémiummal kapcsolatos őszi kiadás is, amelyek a gyors gazdasági növekedés és magas infláció miatt váltak szükségessé.

Mindez azért is érdekes, mert az első 8 havi államháztartási hiány az egész éves megemelt hiánycélnak csak a 47%-a volt, így tehát látszólag még mindig hatalmas a mozgástér az év végi költekezésre. Esélyes azonban, hogy nem ez a helyzet, mert korábbi kormánydöntésekkel/ígéretekkel idénre még „beégetett” csomó kiadási tételt a kormány, de ez még nem realizálódott, így tehát az 53%-nyinál valójában sokkal kisebb a költségvetési deficitnövelési mozgástér. Erre utal az is, amit a napokban megírtunk, miszerint a gyors növekedés mellett keletkező adóbevételeket szintén gyors ütemben el is költi a kormány.

Így tehát azért válhatott szükségessé a két könnyen érthető/elfogadható forrásbevonási tétel (EU-s helyreállítási források elmaradása az elhúzódó brüsszeli viták miatt, 2022-es tételek előfinanszírozása) mellett még egy elnagyoltan közölt harmadik célra is forrást bevonni, mert

a látszólag nagy költségvetési mozgástér mellett a valós mozgástér idénre már kicsebb, viszont bizonyos kiadásokat (infrastruktúra-fejlesztés, nyugdíjak, oktatás) még meg akar finanszírozni a kormány.


kotvenyallampapirsajat-20170320-402158.jpg
 
Semmi baj....a kormány tudja mit csinál.
Ha új illetve másik kormány lesz lenne, csak lesne hogy mit kezdjen ezzel az adóssággal.
A fidesztől nem várnak semmit hisz ˝folytatjuk˝...ha elvesznek még többet csak vigyorognak ha ha megérdemlik akkora házuk van két kocsival van pénzük tudnak több adót fizetni.
(ez a magyar mentalitás figyeljük a szomszédot sajnálkozunk közben vigyorgunk)
(ez a mentalitás vissza is jött a magyar reklámokban de, már azt is megszüntették azóta a magyar jószívű önzetlen hazáját szertő kersztény polgár)
 
átlagon aluli persze ... köszönhetőn a déli államoknak, akiknek az államdóssága erősen megtolja az átlagot. másrészt a 80(-81)%-od pedig még a 4,5 md felvételét megelőző állapotot tükrözi. Persze kibicnek semmi sem drága
 
átlagon aluli persze ... köszönhetőn a déli államoknak, akiknek az államdóssága erősen megtolja az átlagot. másrészt a 80(-81)%-od pedig még a 4,5 md felvételét megelőző állapotot tükrözi. Persze kibicnek semmi sem drága
és ezzel a 4,5 milliárddal eléri az EU átlagos 90% -os eladósodását?
 
Kis különbség van, ha én veszek fel vagy mészáros vesz fel nagyobb kölcsönt.:D
 
Utoljára módosítva:
Lassan...

a 4,25 milliárd USD sok pénz. De, helyiértékén kezelve, a Gyurcsán-kormány 2008ban végülis valami 25 milliárdnyi kölcsönt vett fel az IMF-töl.
https://www.origo.hu/gazdasag/20081...g-es-vitak-mire-lehet-kolteni-a-hatalmas.html

Ezt fizette vissza az Orbán-kormány 2014ben.

Ugyanakkor nem tudok attól teljesen elvonatkoztatni. hogy a luk a költségvetésben a korona-intézkedésekre vezethetö vissza.
Parragh, az Iparkamara elnöke 2021. VI. 23-án mondott egy árulkodó mondatot: a korona-mutatvány napi 15 milliárd HUF-ba kerül a költségvetésnek.
Ez akkor kb. 550 nappal számolva eddig ugy 8250 milliárd HUF.

A PM államtitkára 2021.VIII.26-án annyit mondott,a magyar GDP 30 %-a ment el. Ez 2019ben 163,6 milliárd USD, azaz 56 000 milliárd forint. Ennek a 30 %-a kb. 17 ooo milliárd HUF. Nyilván hiányzik.

S hogy mennyire értelmetlen volt a pénzkidobás:
az oltogatással az oltottban az antitest-szintet akarja a kormányzati eü-szakértöi csoport (meg)emelni.

Hogy ez mennyire kontraproduktiv, arra egy friss munka kivonatolva, mely szerint a magas antitest-szint a betegekben a citokin-vihar kiváltását eredményezi és ez a patiens-csoport fertözés estén nehéz következményekkel kell hogy számoljon. Ugyanakkor a nem oltott/alacsony antitestszintüek csoportjában könyü lefutással. A lényeg a T-sejtes aktivitás - amit a korábbi influenzás fertözésekböl megszereztünk.Hisz az elsö korona-járvány valamikor 1964 körül volt.
A munka:
  • Lafon E, Diem G, Witting C, Zaderer V, Bellmann-Weiler RM, Reindl M, Bauer A, Griesmacher A, Fux V, Hoermann G, Miller C, Zabernigg A, Wöll E, Wilflingseder D, Lass-Flörl C and Posch W (2021) Potent SARS-CoV-2-Specific T Cell Immunity and Low Anaphylatoxin Levels Correlate With Mild Disease Progression in COVID-19 Patients. Front. Immunol. 12:684014. doi: 10.3389/fimmu.2021.684014, https://doi.org/10.3389/fimmu.2021.684014
 
2006 os az penzugyi banki valsag volt, a vlagon minden orszagot erintett,
Jo reszet vissza is fizettek BAjnai es Orban kormany a maradek tartozasra masik hitelt vettek fel amivel teljesen visszafizettek. az a 3000milliard magannyugdijnak is laba kelt de nem erkezett visssza az erintettekhez.
Most van, csak nagykepuseg , es a lopasok, hisz a norveg alap se kell ami ingyen lenne 77 milliard az Eu olcso hitele se kell, mert tudni akarjak hova megy a penz Tiborzhoz vagy Meszaroshoz.
 
Utoljára módosítva:
2006 os az penzugyi banki valsag volt, a vlagon mindne orszagot erintett,
Jo reszet vissza is fizettek BAjnai es Orban korany a maradek tartozasra masik hitelt vettek fel amivel teljesen visszafizettek. az a 3000milliard magannyugdijnak is laba kelt de nem erkezett visssza az erintettekhez.
Most nincs valsag, csak nagykepuseg , es a lopasok, hisz a norveg alap se kell ami ingyen lenne 77 milliard az Eu olcso hitele se kell, mert tudni akarjak hova megy a penz Tiborzhoz vagy Meszaroshoz.
Igen, jó részét vissza is fizették...2011-töl. A 2. Orbán-kormány. Nem Gyurcsán meg Bajnai.Ök lehivták-)

"2011-ben már elkezdődött a nemzetközi hitelcsomag visszafizetése"
 
2006 os az penzugyi banki valsag volt, a vlagon mindne orszagot erintett,
Jo reszet vissza is fizettek BAjnai es Orban korany a maradek tartozasra masik hitelt vettek fel amivel teljesen visszafizettek. az a 3000milliard magannyugdijnak is laba kelt de nem erkezett visssza az erintettekhez.
Most nincs valsag, csak nagykepuseg , es a lopasok, hisz a norveg alap se kell ami ingyen lenne 77 milliard az Eu olcso hitele se kell, mert tudni akarjak hova megy a penz Tiborzhoz vagy Meszaroshoz.
2008 ha jól rémlik, 2006 a tv ostromos válság
 
kérdés, hogy mennyire sok ez a 4,5 milliárd, mondjuk ahhoz képest amennyit fegyvervásárlásra költ a kormány
Azért költ arra a kormány mert a Natot megmogyorózta az USA, hogy vagy ráköltik a hadseregre a válalt 2% ot GDP arnyosan, vagy Ők mennek. Plusz ezt nemsokkal korábban megelőzte az Ukrán válság, amikor kiderült, hogy az EUrópai Nato tagok még addig sem tudnának segiteni a baltikumnak amig átérnek az amcsik. 25 év leépülés után, bizony kell pénz a haderő ujraépítésére.
 
A 10 éves dollárkötvényből végül 2,25 milliárd dollárnyi ajánlatot, a 30 évesből pedig 2 milliárd dollárnyit fogadott el a mai nemzetközi kötvénykibocsátás keretében az Államadósság Kezelő Központ – közölte az IFR News a Refinitiv oldalán. Ez a Portfolio adatai szerint a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása, mai árfolyamon 1258 milliárd forint.


Íme a kibocsátás számadatai​


Az IFR egész nap során végigkövette, hogy hogyan hízott az ajánlati könyv (erről délelőtt itt, délután pedig itt írtunk), és végül úgy tudja, hogy több mint 15,5 milliárd dollárnyi vételi ajánlatot tettek a befektetők világszerte. Tekintettel arra, hogy az ÁKK a tegnap módosított finanszírozási tervében azt vázolta, hogy akár 4,5 milliárd eurónyi, 5,3 milliárd dollárnyi forrást is hajlandó bevonni, így ehhez az elméleti kerethez képest a 15,5 milliárdos ajánlat mintegy háromszoros lefedettséget jelent.

Fontos hangsúlyozni, hogy ebből a minden eddiginél nagyobb (5,3 milliárd dollár) rövid távú forrásbevonási tervből következően két további rekord is született. Egyrészt maga a 15,5 milliárd dollár elképesztően nagy összeg, nominálisan a legnagyobb egynapi befektetői felajánlás magyar államkötvényekre, és ebből is következően az ezekből elfogadott 4,25 milliárd dollárnyi ajánlat is a legnagyobb egynapi adósságkibocsátás a magyar államtól.

Varga Mihály pénzügyminiszter is ott lesz a Portfolio október 19-i Budapest Economic Forum konferenciáján, így a mai rekord mértékű adósságkibocsátás, illetve annak háttere és a tervezett költségvetési politikai lépések is bizonyára szóba kerülnek majd előadásában.


INFÓJELENTKEZÉS

Az IFR azt is tudja, hogy végül az erőteljes vételi érdeklődés miatt a két papír hozamfelára tovább szűkült. A 10 éves kötvénynél végül 100 bázispontra szűkült a felár (délelőtt még 130 bp volt az indikatív felár, ami délutánra 105 bp-ra szűkült), a 30 évesnél 150 bp-ra szűkült a felár (délelőtt még 180 bp volt, délutánra ez 155 bp-ra szűkült).

Mivel a 10 éves amerikai államkötvény hozama jelenleg 1,29%, így a 100 bázispontos felár azt jelenti, hogy ebből a papírból 2,29%-os hozam mellett vont be 10 évre forrást a magyar állam. A 30 éves amerikai kötvény hozama jelenleg 1,855%-os, így 150 bázispontos felárral számolva 3,355%-os hozam mellett tudott 30 évre forrást bevonni az állam.

Az ÁKK oldalán elérhető adatok szerint 2011-ben egy nap alatt 3 milliárd dollárnyi, 2013-ban 3,25 milliárd dollárnyi, 2014-ben szintén 3 milliárd dollárnyi egynapi devizakötvény-kibocsátást hajtott végre az adósságkezelő, így tehát ezekhez képest a mai 4,25 milliárdos csomag új rekord. Eurókötvényekből korábban jellemzően 1 milliárd eurónyi forrást vont be egy-egy nap a magyar állam, aztán tavaly novemberben az EU-s költségvetési vitákra való felkészülés jegyében és idén lejáró devizakötvények előfinanszírozása érdekében hirtelen 2,5 milliárd eurónyi forrást bevont a magyar állam.

Mire kell a pénz?​


Az IFR News kedd délelőtti EMEA kötvénykibocsátási körképe arra hívta fel a figyelmet, hogy a maiak lesznek 7 év után az első dolláralapú kibocsátások (utoljára 2014 márciusában volt 1, illetve 2 milliárd dolláros kibocsátás) és ami még érdekesebb, hogy névtelen források alapján azt is tudni vélik, hogy mire fog elmenni az akár 4,5 milliárd eurónyi friss magyar állami forrásbevonás:

  • Úgy tudják, hogy ebből csak kicsit több, mint 500 millió euró az a tétel, amit az EU-tól várt, de elmaradó helyreállítási források miatt kellene bevonni (ez helytelen feltételezés, mert a helyreállítási programunk elfogadása esetén rögtön megnyílna 13%-nyi, 326 milliárd forintnyi előleg folyósításának lehetősége, ami 0,93 milliárd euró a mai árfolyamon).
  • További 2,86 milliárd eurónyi tétel 2022-ben lejáró adósságelemek előfinanszírozását szolgálja. Ez a buzgó adósság előfinanszírozás abból is eredhet, hogy az MNB a minap jelezte: lassítani fogja a forintalapú kötvényvásárlási programját és majd le is állítja, így tehát a forintalapú kötvénypiac tehermentesítésére egyfajta előremenekülés ez.
  • A fennmaradó kb. 0,7 milliárd eurónyi forrás pedig „különböző költségvetési kiadási célokat finanszírozna, mint például infrastruktúra-fejlesztés, nyugdíjak, oktatás céljára megy el.

Ha igazak a fenti információk, akkor az ÁKK tegnapi közleményében elnagyoltan közölt forrásbevonási célok mögött egészen konkrétan tudjuk a valós okokat. Így tehát nagyrészt jövőre lejáró adósságelemekre von most be előre forrást az állam, de

figyelemre méltó költségvetési költekezésre (0,7 milliárd euró, kb. 240 milliárd forint) is megteremtené a fedezetet.

Ez lehet például a nyugdíjkiegészítéssel, nyugdíjprémiummal kapcsolatos őszi kiadás is, amelyek a gyors gazdasági növekedés és magas infláció miatt váltak szükségessé.

Mindez azért is érdekes, mert az első 8 havi államháztartási hiány az egész éves megemelt hiánycélnak csak a 47%-a volt, így tehát látszólag még mindig hatalmas a mozgástér az év végi költekezésre. Esélyes azonban, hogy nem ez a helyzet, mert korábbi kormánydöntésekkel/ígéretekkel idénre még „beégetett” csomó kiadási tételt a kormány, de ez még nem realizálódott, így tehát az 53%-nyinál valójában sokkal kisebb a költségvetési deficitnövelési mozgástér. Erre utal az is, amit a napokban megírtunk, miszerint a gyors növekedés mellett keletkező adóbevételeket szintén gyors ütemben el is költi a kormány.

Így tehát azért válhatott szükségessé a két könnyen érthető/elfogadható forrásbevonási tétel (EU-s helyreállítási források elmaradása az elhúzódó brüsszeli viták miatt, 2022-es tételek előfinanszírozása) mellett még egy elnagyoltan közölt harmadik célra is forrást bevonni, mert

a látszólag nagy költségvetési mozgástér mellett a valós mozgástér idénre már kicsebb, viszont bizonyos kiadásokat (infrastruktúra-fejlesztés, nyugdíjak, oktatás) még meg akar finanszírozni a kormány.


Csatolás megtekintése 1816115
*
Szavakat nem találok, szitkokat (részemről) annál inkább... Sejthetitek, milyen indulatok dúlnak bennem.... No igen, olyanok....
 
Még a végén megsajnálom "szegény" magyar kormányunkat. A küszöb alatt vagyunk tartozásban? Ez aztán nagy teljesítmény! Miben vagyunk átlagon felüliek?
Tolvajlás? Csalás? Korrupció? Hazugságok? 1 helyezés.
 
Hiszen kimutatták hogy otthon tartják az emberek a millióikat.
Most arra pályáznak.....
Amugy éppenn az előbb beszélt a reggeli politinformációban Viktor. Megmondta, hogy a brüsszeli helyreállítási alap is hitel, amit az összes tagállam együtt vesz fel, de brüsszel ezt ahoz körné, hogy politikai aktivisták lmtzék a gyerekekeket, amit Ők nem hagynak és inkább a piacról vettek fel minden idők legkedvezőbb hitelét és stb. Volt egy sor Gyurcsányozás meg nemzeti konzultáció magasztalás és a pápalátogatás is.
 
Amugy éppenn az előbb beszélt a reggeli politinformációban Viktor. Megmondta, hogy a brüsszeli helyreállítási alap is hitel, amit az összes tagállam együtt vesz fel, de brüsszel ezt ahoz körné, hogy politikai aktivisták lmtzék a gyerekekeket, amit Ők nem hagynak és inkább a piacról vettek fel minden idők legkedvezőbb hitelét és stb. Volt egy sor Gyurcsányozás meg nemzeti konzultáció magasztalás és a pápalátogatás is.
Párszor próbáltam a monológjait meghalgatni, de aztán feladtam. Tele csúsztatással, ferdítéssel vádaskodással.
Az önajnározás csimborasszója.
 
Lassan...

a 4,25 milliárd USD sok pénz. De, helyiértékén kezelve, a Gyurcsán-kormány 2008ban végülis valami 25 milliárdnyi kölcsönt vett fel az IMF-töl.
https://www.origo.hu/gazdasag/20081...g-es-vitak-mire-lehet-kolteni-a-hatalmas.html

Ezt fizette vissza az Orbán-kormány 2014ben.

Ugyanakkor nem tudok attól teljesen elvonatkoztatni. hogy a luk a költségvetésben a korona-intézkedésekre vezethetö vissza.
Parragh, az Iparkamara elnöke 2021. VI. 23-án mondott egy árulkodó mondatot: a korona-mutatvány napi 15 milliárd HUF-ba kerül a költségvetésnek.
Nem ez az első baromsága.
Ugyan mitől is kerülne 15 milliárdba?
De akárcsak 15 millióba?
A koronaőrség?
Azt akkor is letrehozzak, ha marad a múzeumban.
A riasztó rendszer? Dettó.
Az átszállítás? Az nincs minden nap (hacsak esténként le nem viszik Felcsutra).
Viszont inkább ilyeneket mondjon, mint tönkretegye az oktatást.
Ez akkor kb. 550 nappal számolva eddig ugy 8250 milliárd HUF.
Nem tudom mi ez az 550 nap, de arra kíváncsi lennék, hogy melyik költsegvetési fejezetben talalható ekkora fedezet (ez úgy kb. a honvédség+oktatás+egészségügy éves költségvetése).
A PM államtitkára 2021.VIII.26-án annyit mondott,a magyar GDP 30 %-a ment el.
Ezt sem igazán értem.
Mire ment el?
Mindenre? Fél év alatt csak 30%?
Vagy csak a védekezésre?
Akkor jó lenne latni lebontásban, mert ugye a kórhazak gyógyszerszamlai sincsenek rendezve, pedig az ennek kevesebb mint fél %-a...
Ez 2019ben 163,6 milliárd USD, azaz 56 000 milliárd forint. Ennek a 30 %-a kb. 17 ooo milliárd HUF. Nyilván hiányzik.

S hogy mennyire értelmetlen volt a pénzkidobás:
az oltogatással az oltottban az antitest-szintet akarja a kormányzati eü-szakértöi csoport (meg)emelni.

Hogy ez mennyire kontraproduktiv, arra egy friss munka kivonatolva, mely szerint a magas antitest-szint a betegekben a citokin-vihar kiváltását eredményezi és ez a patiens-csoport fertözés estén nehéz következményekkel kell hogy számoljon. Ugyanakkor a nem oltott/alacsony antitestszintüek csoportjában könyü lefutással. A lényeg a T-sejtes aktivitás - amit a korábbi influenzás fertözésekböl megszereztünk.Hisz az elsö korona-járvány valamikor 1964 körül volt.
A munka:
  • Lafon E, Diem G, Witting C, Zaderer V, Bellmann-Weiler RM, Reindl M, Bauer A, Griesmacher A, Fux V, Hoermann G, Miller C, Zabernigg A, Wöll E, Wilflingseder D, Lass-Flörl C and Posch W (2021) Potent SARS-CoV-2-Specific T Cell Immunity and Low Anaphylatoxin Levels Correlate With Mild Disease Progression in COVID-19 Patients. Front. Immunol. 12:684014. doi: 10.3389/fimmu.2021.684014, https://doi.org/10.3389/fimmu.2021.684014
Nem vagyok orvos, de azt latom, hogy a kinai oltást nem fogadja el az EU (meg egyelóre az oroszt sem). Valami oka csak van. Es addig kidobott pénz (mint az elajandekozott lélegeztető gépek).
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.
koaty wrote on Julcsi960's profile.
Szia, bocs de először véletlen epub-ban raktam fel a Katicalányok 4-et. Időközben javította, esetleg cseréld át pdf-re.

Statisztikák

Témák
38,089
Üzenet
4,790,376
Tagok
615,185
Legújabb tagunk
Bernardswery
Oldal tetejére